Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-03-09 / 10. szám

NAGY-KÁROLY és VIDÉKE.

szétdörzsölt borjuvelővel, tojásfehérével, gypszszel és gumival.

Ezek köztlegkevésbbé ártalmas egészségünknek az, ha a tej vízzel van hamisítva. Ez esetben színe kékes-fehér, mig a jó tejnek sárgásfehérnek kell lennie.

Ellen próbája: ha a gyanús tejből egy keveset üvegpohárba öntve belé néhány csepp félszázalékos kénsavas difenilamint (minden patikában kapható) cseppentünk.

Az így hamisított tej ultramarin-j kék szint nyer.

Egészségünkre már veszélyesebb, ha a hamisítás liszttel vagy keményítővel történik. Akkor teszik ezt, ha már előbb a tejet zsirnemü alkatrészeitől megfosztották, vagyis lefőzték, és igy a tejfelt,' akarják ezen járulékok hozzáadásával j pótolni. Hogy a tej ily módon van-e hamisítva, megtudjuk ajódtinktura segítségével. Veszünk ugyanis belőle pár cseppet serre kevés tejet öntünk, mely ezáltal ha világoskék szint nyer, a liszt vagy keményítő jelenléte bizonyos.

Ugyancsak igy és evvel szokták leggyakrabban hamisítani a tejfelt is, hogy sűrűbb legyen, meg hogy a régi állott s aludttejjel kevert tejfel savanykás ize ki ne érrezzen belőle. Ez az oka aztán, hogy a piaczról hazavive, ha még az nap fel nem használjuk, másnapra már kidagad a csuporból.

A vaj nem kerülheti ki ezt a sorsot. Hamisítására leggyakrabban alkalmazzák a sós vizet, keményítőt, faggyút, kókusz- zsirt és a burgonyát.

Hogy pedig a vaj természetes színét se veszítse ez által el, sáfrány kivonattal vagy murokrépa levével szokták megfesteni.

S teszik ezt annyival is bátrabban, mert itt a hamisítás kiderítése már nem oly könnyű. Legtöbbször csakis vegyészeti utón lehetséges.

Megtörténhetik, hogy a nem hamisított vaj is megromlik, mint mondják, megavasodik. Ezen segíthetünk, ha veszünk 98 rész vizet, ebbe 2 rész tejsav és V5ooo ‘'ész salicylsavat öntünk s az avas vajat beletéve jól kigyúrjuk. így a vaj elveszti avas izét.

Újabb iböben nagyon elterjedt a művaj készítés, melyet margarinból állítanak elő, s melynek gyártása III. Napóleon nevéhez fűződik 1869. óta, ki is abból a czélból hozta forgalomba, hogy katonáinak és Páris szegényebb lakosainak olcsóbb élelmi szert adhasson.

A margarint különben úgy állítják elő, hogy összefőznek marha vesét és faggyút megőrölve, hozzá 20% tiszta; vajat kevernek s azután formákba öntve megolvadni hagyják. Oly hű utánzata ez a természetes vajnak, hogy még a szakértőket is félrevezetheti, mint történt az pl. 1882. a londoni gazdasági kiállításon. Egy kiállító margarinnal készült művajat valódi gyanánt mutatott be, s a jury, mint természetes tehénvajat, aranyéremmel tüntette ki.

A margarin gyártást és a belőle készült müvaj elárusitást a külföldön már évtizedek óta űzik, hol törvény is van, mely a vele való kereskedést megengedi; de csak is margarin név alatt.

Az igy készült művaj, szakértők állítása szerint is, konyhai czélokra eléggé alkalmas. De már csemegének, amennyiben a közibekevert faggyuiz erősen kiér- zik, nem a legajánlatosabb.

Az ország különböző vidékein, pl. már városunkban is, felállított tejcsarnokok lesznek hivatva arra, hogy, mert ott a tej és termékei szakértők ellenőrzése mellett kezeltetik, gazdasszonyáink az itt ismertetett hamisításokat kikerülhessék.

Holczinyer Islván.

1573—1899. k. szám.

Arlejtési hirdetmény.

Nagy-Károly városnak járda-épités czéljaira szükségeltető mintegy 8 azaz nyolcz vasúti kocsi

árlejtés hirdettetik. Felhivatnak mindazok, kik ezen szállítást eszközölni óhajtják, hogy e tekintetben Írásbeli zárt ajánlatukat Nagy-Károly város tanácsához czimezve, 150 frt bánatpénzzel vagy ezen összegnek a városi pénztárba letétbe

helyezését igazoló nyugtával ellátva folyó évi márczius hó 25-ik napjának délután 5 órájáig adják be, mert ezen idő után érkezett vagy nem megfelelően kiállított ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak, s ugyanazon időig a szállítani ajánlott járdakőminta is beadandó lesz. Az ajánlatra kívül felírandó, hogy az az 1573. számú árlejtési hirdetmény folytán beadott ajánlat.

Az írásban beadott zárt ajánlatban kitüntetendő azon összeg számmal és betűvel, melyért ajánlattevő a járdakő m. 3-jét szállítani hajlandó, s azon körülmény, hogy ajánlattevő a feltételeket ösmeri s azokat magára nézve kötelezőnek tartja.

Árlejtési feltételek:

1. Szállítandó 8 vaggon sima felületű, 8—13 cm. vastagságú trachyt járdakő, melyben 10—13 cm. vastagságú ll3-né,\ több nem lehet.

2. Az ajánlati árak a nagykárolyi vasúti állomásra szállítva s a kocsiból kirakva értendők.

3. A vasúttól a helyszínre befuva- rozást a város saját költségén eszközölteti, úgyszintén a köveknek 2 m. 3-es felmérhető alakokban rakását.

4. Vállalkozó a szállítást a város polgármesterétől veendő értesítés vételétől számított 8 nap alatt megkezdeni s a kőmennyiséget a folyó évi ápril hó 25-ig beszállítani tartozik.

5. A vállalati szerződés költségeit, nyugtabélyeget s általában ezen ügyletből eredő bélyegköltséget vállalkozó sajátjából tartozik fizetni.

6. A kő ára egy összegben az ösz- szes kőmennyiség szállítása s átvétele után fog vállalkozónak a városi pénztárból az átvételtől számított 15 nap alatt letett bánatpénzével együtt kiutaltatni.

7. Ha vállalkozó szállítási kötelezettségének kifogástalanul meg nem felelne, bánatpénze a városi pénztár javára fog visszatartatni.

8. A városi tanács a legolcsóbb aján- i lat elfogadására nem köteles. E tekintetben az áron kívül a kőmennyiség szolgál irányadóul.

Nagy-Károly, 1899. évi márcz. hó 7.

Debreczeni István,

1—3 polgármester.

1649—1899. K. sz.

ZF’©lDa.lT7‘©,SAz állami polgári leányiskola belső felszereléséhez szükséges, alább megnevezett tárgyaknak folyó óv augusztus hó 1-ig leendő elkészítésére árlejtés hirdettetik. Felhivatnak mindazon iparosok, kik annak elkészítésére vállalkoznak, hogy e tekintetbeni zárt ajánlatukat folyó hó 25-ik napjának délelőtti II órájáig alantirott polgármesternél nyújtsák be.

Készítendők lesznek:

1. A „Hungária“-telekre a főbejáratra egy három méter 20 cm. magas kapu. (Rajz a mérnöknél megtekinthető).

2. Ugyanoda egy 2 mtr. 20 cm. magas, — 1 mtr. széles utczaajtó (Rajz a mérnöknél megtekinthető).

3. A tantermekbe a gymn. tantermekben levőkhöz hasonló 2 mtr. széles, 3 mtr. hosszú, 15 cmtr. magas pódium 5 drb 6/4-es deszkából.

4. 5 drb a gimnáziumi tantermekben levőkhöz hasonló katedra, 3 záros fiókkal, világos sárgás barnára festve.

5. 2 világos sárgás barnára festett táblatartó, hozzá 2 feketére festett tábla s 3 régi táblatartónak kijavítása s festése.

6. 7 mosdóasztal átalakítása s megfestése, s hozzá 7 drb 4—5 literes ürtartalmu csapos víztartó készítése.

7. 13 drb 70 cm. hosszú, 50 cmtr. magas s 45 cmtr. széles fásláda, melyből 6 drb minden irányban 5 cmtrrel kisebb lehet.

8. Egy 4 mtr. hosszú, 1 méter széles, 6 kemény falábbal s 8 záros fiókkal s zöldposztóval behuzattal ellátott asztal.

9. 64 drb, egyenként kétüléses iskolapad, a gimnáziumi tantermekben levőkhöz hasonló világos sárgás barnára festve; 10—14 éves növendékekre meghatározott nagyságban, illetve miniszteri rendelet szerinti méretekkel, mely méretek a polgármesteri hivatalban megtekinthetők.

Az 1-ső és 2-ik tétel alatti kapu és utczaajtó folyó évi ápi’il 20-ig lesz elkészítendő.

Az ajánlatban minden egyes tételre nézve a vállalati ár számmal és betűvel kiírandó.

Egyéb tudnivalók a városi mérnöki hivatalban megtudhatók.

Nagy-Károly, 1899. márczius hó 7.

Debreczeni István,

1—3 polgármester.

I T T 1 1 T TT 1 1 T TTTTt