Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-03-09 / 10. szám
Melléklet a „Nagy-Károly és Vidéke“ 1899. márczius 9. — 10. számához. — Megkerült gyermek. Múlt számunkban megirtuk, hogy Alexandre zsokkénak fogadott leánya, a 13 éves Nagy Amália eltűnt. Azóta már meg is került. Hogy hogy nem, Debreczenbe jutott s ott a vasúti indó- háznál őgyelgett, mignem a rendőrség figyelmét is magára vonta. Ott azt mesélte, hogy ötét ütötték, verték, majd miután a lovar- társulat eltávozott, magára hagyták, (a mi persze nem igaz.) A jószivü debreczeni főkapitány megsajnálta, kényszer-útlevelet állított ki részére s azzal hazaküldte szüleihez Aradra. Sőt még pénzt is adott neki az útra. — A „Lukács-féle gyorsnyeremény- jegyzék“ a m. kir. szab. Osztálysorsjáték fennállása óta fényeáen bevált. Ezen gyors- nyereményjegyzék az osztálysorsjáték huzási napjain közvetlenül a húzás befejezése után megjelenik és a megejtett húzás eredményét teljes pontossággal közli. Az elárusítók részére ezen gyorsnyereményjegyzék nélkülözhetlen, sőt azért is előnyös, mert a fővárosban ez még az nap küldönczök által házhoz hordva, vidékre pedig a legközelebb induló vonatokkal elszállítva lesz. Ezen gyors- nyereményjegyzék előfizetési dija akár Budapesten házhoz hordva, akár vidékre küldve egész évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr. Ezen gyorsnyereménvjegyzék kiadója, Lukács Vilmos ur Budapest (V. Fürdő-u. 10.) az Osztálysorsjáték főhuzásainak tartama alatt „Távirati irodát“ is tart fenn, mely a vidéki elárusitók részére mellőzhetlen és épen ezért majdnem mindnyájan az eddigi főhuzásoknál ezt igénybe is vették. A távirati iroda résztvevői a gyüjtődéjükben levő számokra kihúzott nyereményekről a húzás után azonnal távirati értesítést kapnak, a távirati iroda alacsony előfizetési dija mellett tehát mindegyik elárusítónak ajánlatos, ha ezen kiválóan czélszerü intézményt igénybe veszi. — Hirdetmény, ő császári és Apostoli királyi felsége 1898. é'% nov. hó 20. Gödöllőn kelt legfelsőbb elhatározásával : 1898. évi decz. hó 2-ával elengedni méltóztatott: A magyar korona országaihoz tartozó mindazon egyéneknek, a kik jelenleg mint állítási szökevények büntetésüket töltik, vagy kiknek szolgálati kötelezettsége e miatt meghosszab- bittatott, büntetésüknek hátralévő részét és a szolgálati idő meghosszabbítását kivéve azon egyéneket a kik más bűncselekmény miatt is büntetés alatt állanak, vagy büntető biróságilag üldöztetnek, továbbá azon ilyen egyének, a kik mint állitási szökevények vizsgálat alatt állanak, büntető biróságilag üldöztetnek, vagy e miatt eddig a büntető bírósági üldöztetésüket, vagy szolgálati kötelezettségük meghosszabbítását várhatják, ha csak más bűncselekmény miatt is büntetés alatt nem állanak, vagy büntető biróságilag nem üldöztetnek, a további bün- vizsgálat és büntetést, úgymint az azzal összekötött, vagy csak egymagában elvárható meghosszabbítását a szolgálati kötelezettségnek, a büntető biróságilag üldözött- teknek és azoknak: a kik a büntető bíróság üldöztetésüket, avagy csak szolgálati idejük meghosszabbítását várhatják, azonban csak azon feltétel alatt, ha ezen közkegyelem közzétételétől számítandó egy éven belül állitási és esetleges törvényes szolgálati kötelezettségüknek is megfelelnek. A magyar honvédség és a cs. és kir. közös hadsereg és közös tengerészet állományába tartozó mindazon egyéneknek, ‘ a kik a fegyvergyakorlatra behívó parancsnak nem engedelmeskedés miatt: illetőleg az ily parancsnak nem engedelmeskedés által elkövetett szökés miatt büntetésüket töltik, kivéve, ha egyszersmind más bűncselekmény miatt is büntetés alatt állanak, vagy büntető biróságilag üldöztetnek, büntetésüknek hátralevő részét, úgyszintén a cs. és kir. közös hadsereg és haditengerészet állományába tartozó mindazon egyéneknek kik a fegyvergyakorlatra behívó parancsnak nem engedelmeskedés miatt illetőleg az ily parancsnak nem engedelmeskedés által elkövetett szökés miatt vizsgálat alatt állanak, büntető biróságilag üldöztetnek, vagy ezért eddig büntető bírósági vizsgálat, vagy fegyelmi fenyítést várhatnak, a mennyiben más bűncselekmény miatt sem büntetés alatt nem állanak, sem ilyen miatt büntető biróságilag nem üldöztetnek, a további bünvizsgálatot és büntetést, a biróságilag üldözötteknek és azoknak azonban a kik büntető bírósági üldözést, vagy fegyelmi fenyítést várhatnak, csak azon feltétel alatt, hogy ezen közkegyelem közzétételétől számítandó egy éven belül az íibban való részesítést kérelmezik, s ha már szökevényeknek lettek nyilvánítva és mint olyanok még nincsennek elitélve, meglevő rendfokozatukról lemondanak. Nagy-Károly, 1899. márczius 2. Debreczeni István, polgármester. * Egyiptom és Görögország. A tudomány régóta keresi a görög műveltség egyiptomi elemeit. Az archeológia a képzőművészet terén nem igen talált rokonságot, de a mythologia (Müller) s a philosophia (kivált Bőth és Gladisch), annál többet. A görögök I. Pszamitik idejében kezdtek Egyiptomba vándorolni. A bölcs uralkodó szívesen fogadta a jövevényeket, de gondosan úgy telepítette le őket, hogy a Nílus elválaszsza az egyiptomiaktól. A nép gyűlölettel fordult el a csalárd jövevényektől. Tisztátalan fajú teremtésnek tekintette a hellént, kinek közelében fertőzés nélkül élni nem lehet. Az alsóbb nép a világért sem akart együtt enni a görögökkel, nem használta táljukat, fazekaikat. Az előkelők bizonyos lenézéssel tekintettek e gyerek-ország czélcsap, könnyelmű fiaira, kiknek ősei néhány század előtt még barbárok voltak. Annál nagyobb tisztelettel tekintettek a hanyatlásában is nagy Egyiptomra az élelmes görögök. Hozzájuk simultak, isteneiket ez ős kultúra isteneitől származtatták, hőseiket az ősi pharaóktól. S kezdetét veszi egy nagy proczesszus, a gyerek-ország iskolába jár a régihez, tanul, emelkedik hozzá. A mint Egyiptom sülyed, úgy nő Görögország, s a történet lejtőjén szembetalálkoznak nemsokára. Egyik lefelé megy, vénülve, aggva, a másik ifjú erőben siet fölfelé. Leveszi roskadozó hátáról a terhet, s viszi magával ragadmányát a magasba, a művészi ideál felé. Egy nép iíjusága jelen meg előttünk, mely magába olvasztja a régi élet tanulságait, eredményeit, s a kísérletek helyébe lép egy uj, nagy művészet, a világ legelső, legnagyobb művészete. A hatások e kicserélő- ! déséről ir — igen szépen — a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 15-ik füzete. A mű 12 nagy kötetben lesz. Marczali Henrik egyetemi tanár szerkeszti'. Egy kötet ára 8 forint. Kapható részletfizetésre is Füzetenként is megjelen, egy héten egy füzet. Egy füzet ára 30 kr. Kapható a Révai Testvérek írod. Int. R. T.-nál és minden hazai könyv- kereskedésben. A közoktatásügyi miniszter e jelen művet az összes iskoláknak megvételre ajánlotta. “VaJ-Str^CLl a, tejg'azd.aisáig' IsöréToől. Háztartásunkban a tej és a belőle előállítható tejfel, vaj, túró, a legfontosabb élelmiczikkeink közé tartoznak. A jóminőségü tehéntejben, 100 ki- logramot véve egységül, van 87*5 kg. viz, 3 5 kg. zsír, 35 kg. sajtanyag, 43 kg. tejczukor, 0'6 kg. fehérnye és 0'6 kg. hamu. Ha már most ezen alkatrészek bármelyikéből, főleg a vízből, zsir és tej - czukorból, több vagy kevesebb van a tejben, a tej romlott vagy hamisitott. Ez a romlás vagy hamisítás előállhat közvetlen vagy közvetett, természetes vagy mesterséges utón. Közvetlen vagy természetes utón megromolhat a tej már a tehén tőgyében, ha a tehén beteg, vagy romlott takarmánynyal táplálkozik, a mikor is á tejben kékes foltocskákat észlelhetünk. Az igy megkékült tej csípős izü és kesernyés szagu és amint savanyodása előbbre halad, a kékes szint sárgás, pirosas, sőt néha zöldes váltja fel és annyira élvezhetlen, hogy még az állatok sem igen eszik meg. Megromolhat és élvezhetlenné lesz a kifejt tej, ha rosszul kezelik, vagy huzamos ideig állani hagyják, a mikor is a benne levő tejczukor erjedésbe megy^ át, czukorsavvá lesz és a tejet előbb savanyítássá, majd nyúlóssá, kiállhatlan izüvé és szaguvá, s a belőle készült vajat, túrót ugyancsak ilyenné változtatja. Azért ha a tejet hosszabb ideig édes állapotban akarjuk eltartani, öntsünk belé borsavat vagy salicylsavat, egy liter tejre az elsőből egy gramot, a másodikból 03 gramot számítva. Az igy elkészített tej 12—13 Celsius hőfokú helyiségben 4—6 napig is édes állapotban marad, mert a fönebb említett savak a tejczukor felbomlását megakadályozzák. Aggodalomra ezen eljárás mellett nincsen ok, lévén mindkét szer az ajánlott mennyiségben teljesen ártalmatlan az egészségre; de meg a tejnek sem ad semmiféle mellék izt és szagot. A tejnek és a belőle készült termékeknek eddig elmondott megromlását érzékeink segélyével is észrevehetjük.Csupán ép szem és jó szaglás kell hozzá. Nem igy a közvetett, a mesterséges utón való megrontását, hamisítását a tejnek, melyet lelketlen elárusitók nyerészkedési vágyból űznek. Ezt már sokkal nehezebb felismerni. Sőt egyik-másik hamisítását csakis vegyiszerek segítségével állapíthatunk meg. A hamisítás nemei több félék. Hamisítják a tejet vízzel, liszttel, keményítővel,