Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-12-07 / 49. szám

* XYI. évfolyam. Nagy-Kjároly^ 1899. deczember 7. » '■■®§Sy-; ■ ■ Társadalrcxi, sz®:pixocä-3bi:na.i ®s isr^cs-eretterjesztő ii-etila/p­NAGYKÁROLY VAROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre 4 frt. Félévre . . 2 frt. Negyedévre I frt. Egyes szám 10 kr Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 3 frt. Igazságügyi reformok. A magyar igazságszolgáltatás ne­vezetes lépéssel haladt előre. A jövő év első napjával lépnek érvénybe a bűn­vádi törvények, melyeknek legnagyobb jelentősége: az esküdtszék müködésé- sének kiterjesztése a közönséges bűn­cselekményekre. Tudvalevőleg eddig az esküdtszék működési köre a sajtó vétségekre terjedt csak ki. Azzal, hogy immár a közön­séges bűncselekmények is az esküdt­szék elé utaltatnak, régi kívánság tel­jesült. Az európai államok túlnyomó részében már évek óta ruházták föl az esküdtszéket ilyen hatáskörrel. Tehát nem a törvény rideg betűje, hanem a polgárok igazság érzete fog ezentúl Ítélkezni a közönséges bűn­cselekményekkel vádlottak fölött. Az emberi ész és szív szava dönti el ezentúl Magyarországon, vájjon a vád­lott bünös-e vagy ártatlan. A bírót esküje a törvény szavához és értelméhez bilincseli. Eszét és szivét ez köti le és amikor talán legszíve­sebben mentené föl a vádlottat, a törvény legerősebben köti le kezét. Nem egy­szerű végrehajtója ugyan a törvény­nek, mert gyakran a számos paragra­fusok közül a helyzetre legjobban illőt választhatja ki és az általa helyesnek ismert elv mellett is terjedelmes sza­badságot nyújt neki a törvényszakasz a büntetés kiszabását illetőleg. A bűn­cselekményre indító okokat tekintetbe veheti ugyan, de nem magának a bű­nösség megítélésében, csak a büntetés TÁRCZA. Frangepán Katalin. (Előadta a szerző, a Kölcsey-Egyesület deczember 3-án tartott felolvasó-estélyén). Csáktornya várában nagy dolgok történnek! A agyon sok a dolga Zrínyi Petemének. Gyorslábú hírvivők hol ki, hol befutnak, Se szeri, se száma a levélváltásnak. Sehol egy ellenség, se török, se német, Hadikürtök verik fel a Muraközi népet! . . . Frangepán Katalin, jól vigyázz magadra. Merész játékodnak nagy lesz még az ára! Szálka vagyok régen, tudom, a - szemedben, Jogos birtokomból el is űzhetsz engem, Sógornőd, Zsófia mondja azt tenéked: Az a horvát királyság még Fejedbe kerülhet. Tanácsot nem kértem, nem is félek tőled, Gyűlölöm fajodat, gyűlöllek én téged! Súgd be, ha úgy tetszik, Becsben a császárnak, Élesre fent kardja van a horvát bánnak. T igyen a forgószél, vissza se jöjj többet! Lobi Zsófia, tárt karokkal f ár téged a német! . . . Afhéz gondok gyötrik Zrínyi Péter lelkét. Aem úgy megy a dolog, mint cdiogg remélték. A magyar felkelés, — a török is 'késik, Pattenbach elfogva, a szövetség bomlik. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák-Ferencz-utcza 40. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben.) mértékére nézve. Ott, hol a bűnösség bebizonyittatott, a bírónak csak egy útja marad: kötelességszerüen elítélni a vádlottat, az enyhítő vagy súlyosbító körülmények tekintetbe vétele mellett, enyhébb vagy súlyosabb, rövidebb vagy hosszabb időre terjedő büntetésre. Az esküdtszék hatáskörének ki­bővítésével a bűnösség kérdésének meg­ítélése humánusabb alapot nyer, mig a büntetés kiszabásánál a bírói belá­tásnak csak az a tere marad, a mi eddig volt. Az önvédelem igénybevétele, az elcsábított szerelmes bűne, a sokszor nemes motívumokból kiinduló számos bűntett, a legjobb szándéktól vezérel­tetett emberi gyengeséget — az em­beri elme és szív itélöszéke elé viszik ezentúl. Ez fogja megítélni, ki a valódi bűnös? Az-e akit a kétségbeesés, a kényszerűség vitt a bűn útjára vagy az-e, aki e kétségbeesésnek, e kény­szerűségnek volt okozója? A példák egész sorozatát lehetne felhozni annak bebizonyítására, milyen gyakran kellett előbb valóban jó és ne- nemes érzelmű embert olyan bűnért elitélni, amely a legigazságosabb tör­vény szerint büntetésre érdemes ugyan, de emberi szempontból megbocsátható lett volna. Az uj bűnvádi törvények egy má­sik jelentékeny reformja az előzetes le­tartóztatás idejének megrövidítése, miál­tal különösen a rendőri hatóságok műkö­dése helyes mederbe szorittatik, a szük­ségesnél több jogot nem adván nekik. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nyilttér sora 15 kr. Bélyegdij minden beiktatásért 30 kr. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Kéziratok nem adatnak vissza. Örömmel üdvözöljük tehát ezt az uj jogintézményt, mely a polgári és egyéni szabadság hatalmas kibővítésé­nek tekinthető. De azért nem áltatjuk magunkat azzal, hogy az igazságszolgáltatás te­rén megtétetett volna már minden, a mit meg lehetett tenni, hogy a huma­nizmus követelményeinek tökéletesen megfeleljen. Sok tenni való marad még ezen a téren. Hogy ezek közül csak egyet említsünk : fölötte kívánatosnak tartjuk, hogy a folté teles elitélés intézményét léptessék életbe. Belgiában évek óta kitünően be­vált ez a jogintézmény, melynek lé­nyege, hogy a kisebb vétkesség miatt elítélteknek azzal a föltétellel engedik el a rájuk kiszabott büntetést, ha bi­zonyos idő alatt kifogástalanul viselik magukat. Az igy feltételesen szabad­lábra helyezett majdnem mindenkor iparkodik a jó útra térni, mert jól tudja, hogyha visszaesik a roszra, nemcsak a régebben reá kiszabott bün­tetést kell kiállania, hanem uj vétkes­ségéért a szokottnál súlyosabban bün- tettetik meg. Ezzel a jogintézménynyel tehát elérjük, hogy számos elveszett embert visszaadunk a becsületes tár­sadalomnak, a mi mindenesetre többet ér, mintha megtoruljuk csekélyebb je­lentőségű vétkeiket és ezáltal kitaszít­juk őket a becsületes emberek sorából. Elvégre is az igazságszolgáltatás­nak nem az a czélja, hogy a fogházak és börtönök lakóit szaporítsa, hanem hogy a törvényt tisztelők számát emelje. llárosi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete e hó 3-án rendes közgyűlést tartott Debreezeni Ist­ván polgármester elnöklete alatt. Az első tárgyat az 1898. XXL t.-cz. 8. §-a alapján a közsegélyezés gyakorla­táról alkotott szabályrendelet képezte, mit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott s jóváhagyás czéljából a törvényható­sághoz felterjeszteni rendelt. A gazdák biztositó szövetkezetének megkeresése folytán két üzletrészt je­gyezni rendelt. A Kolozsváron felállítandó néprajzi muzeum segélyezés iránti megkeresését megfelelő alap hiányában nem teljesitette. Válik Károlyné Steiger Anna alapít­ványáról kiállított, alapitó oklevelet a vallásügyi kormány kivánátához képpest. módosította. A Záreczky Géza által utczai terü­letből elfoglalt 6'50 Q öl terület árát □ ölenként 1 frtban, a Kis Ambrus tel­kéből elfoglalt 84'7 m2 terület árát 25 krban, a Jónucz Lajos telkéből elfoglalt 11*4 m2 terület árát 50 krban, Jakab Jó­zsef telkéből elfoglalt 21'70 m2 terület árát 50 krban [j méterenként megálla­pította. Bornstein Herman és társai kérelmét a eselédszerzési dijjak módosítása iránt elutasította. A szeptember és október havi pénz­tárvizsgálati jegyzőkönyveket — miután különös intézkedés szüksége fenn nem forgott, — tudomásul vette. A házaló kereskedés eltiltásáról al­kotott s a kereskedelmi miniszter által jóváhagyott szabályrendelet kihirdettetvén azt tudomásul vette s hírlapi lag is közzé tétetni rendelte. Az 1896. évben a városba költözött egyénekre a telepedésidijt személyenkint 12 frtban kivetette s annak a szegény­alap javára leendő behajtását elrendelte. Herberstem Zágrábban győzedelmes haddal, Spankau is megérkezett, M urak őzben foglal. Férjem, edes férjem, ne higyj a németnek, Csalfa Ígérettel kelepczébe visznek. Kegyelemről ha szól, szörnyű bosszút, forral, Győzni szeret könnyen, hazug ámítással. I Csáktornya várában egy Zrínyi nem félhet, May a dolog jóra fordul — Nyújt az menedéket! . . . A em hallgatott a bán az esdeklő szóra, Frangepán Ferenczczel elindult az útra. Otbdnap reggelre megérkezett Bécsbe, Be is bocsátották Lobkovicz elébe. Kegyelemre hívták, szívesen fogadták, Nehéz börtön, sötét börtön Fenekére dobták. Megnyílt Csáktornyának nagytornyos kapuja Habló német csorda özönlött be ra jta. Frangepán Katalin körniges szemmel nézte, Sok drága holmiját mint kapkodják szerte’. Mit, a büszke úrnő még soha meg nem tett, Spankautól, a némettől Sírva kért kegyelmet. Nagyravágyó bánné, késő már a bánat, Vesztegel a török, nem segít az rajtad. Megcsalt a franczia, Nádasdi elárult, Fit Los cselszbrényed te ellened fordult. Eljött a számadás várva-várt órája: Párt ütésnek gonosz lelke, Készülj a fogságra! . . . I Boltíves szobában, a yráczi zárdában Frangepán Katalin virraszt fájdalmában. Hogy a gyötrő gondok eszét el nem vették, Mérhétlen kínjai halálba nem, vitték, — Kétségbeeséstől lánya megmentette, Aurora Veronika Ott volt még mellette. Nagy fekete levél! Bécs- Ujhelyböl hozták, Zrínyi Péter bánnak a kezeirását. Még ki sem bontotta, még el se olvasta, Hős férje halálát már úgy is megtudta. Kern is jajveszékelt, még a könnye sem Imiit, Kővé meredt halvány arczán Egy izom, sem rándult. Csak egy vívóig volt még Zrínyi-család törzsén: A szerető gyermek édes anyja keblén. — Ide azt a rózsát,! — Nem adom a lányom! — Szigora a parancs ! — Kegyelem, irgalom ! Katalin felsikolt gyermekét ölelve . . . j Durvakezü vad poroszlók Elragadják tőle. És amint felébredt, bár ne ébredt volna | Arra a szomorú, rettentő valóra . . . Amint felpillantott, hogg eszmélni kezdett, Agyában egy szörnyű nyilamlást érezett . . . I Nem tudta már többé, hogy mi történt véle, j Sötét felhő ereszkedett I Nagy beteg lelkére. JSr i A Zrínyi nemzetség viruló törzsfája I Kiszáradt nem maradt egy levél sem, rajta. Egbenyuló ágán a magyar szabadság Fészket, akart rakni, azért kiirtották. Törvény ellenére törtettek vesztére, Pécsnek büszke zsarnokai Számoljatok érte / . . . Poór János. Az avarok sírja. — 2STépnn.o:n.d.su — A Kölcsey-egylet deczember 3-án tartott estélyére irta és felolvasta Jancsó Gyula. Alig vetett arany fátyolt a fölkelő nap a sziklás Magúra sötét üstökére, már is hangyabolyként nyüzsög a napnyugatra te­rülő síkság beláthatatlan harczi népe. Valami szokatlan, tán szomorú ünnepre viradtak, mert talpig nyúló fehér köntösében, két karját égnek emelten jár a hamvas sátrak füvetlen utain az öreg Táltos, kinek ősz fürtéit hegybe végződő hosszú fekete süveg szorítja gömbölyű fejéhez, övig nyúló fehér szakálán pedig csillogva siklik alá a fájda­lom tiszta könye. „Áldozatra te nép : Nemzetemnek gyásza van! Nincs többé Balambér! Ösmeretlen kéz hagyta szivében a gyilkos vasat! Bosz- szura föl avar-vitézek! . . És ti gyönge nők meg serdülő gyermekek! sírva fonjatok ko­szorút a meghalt vezérnek!“ A Táltos szavára följajdul a sirás, nyeregbe kap a harezos, megharsan a csata- tárogató mélabus hangja s vészesen dübörög a tomboló paripa lába alatt a föld. Meg­Olcsóbb, mint bárhol! ..................................... r- . A Olcsóbb, mint bárhol!-^-SLZ'atoson.^i es vijéTrl a-iäurLdefeofe továbbá no.- es terfi-mgek, nyakkendők, olcsó téli ruhák, keztyük, erszények, kézimunkák és hozzávalók, kalapok, sapkák, muffok és sok itt fel nem sorolható csikkek . , « ley olcsóbban csali is —%||§ Friedmann es Foiitzer-czégnél kapható Nagy-Károlyban, Eigner Simonná házában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom