Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-11-09 / 45. szám

NAG Y-K ÁROLY és VIDÉKE, — Felhívás. Az iparhatósági megbí­zottak választásához a kereskedők és iparo­soknak névjegyzéke elkészíttetvén, ezen név­jegyzék a főjegyzői hivatalban 8 napi köz­szemlére a mai napon kitétetik. Felhivatnak a helyben lakó kereskedők és iparosok az iránt, hogy a közszemlére kitett ezen név­jegyzéket ezen határidő alatt tekintsék meg s ha az ellen észrevételeik' lennének, észrevé­teleiket folyó évi november hó 16-ig ezen városi tanács mint I-ső fokú iparhatósághoz múlhatatlanul adják be. Nagy-Károly, 1899. november hó 8. Hetey Ábrahám, h. polgár- mester. — Közönségünk figyelmébe. Uj üzlet czimü, mai számunkban Rubletzky Miklós ur által közzétett hirdetésére felhívjuk olva­sóink figyelmét. — Sertésvész. Nagy-Ecsed községben a sertésvész szórványosan fellépett s a zár­lat elrendeltetett. — Kedélyes biróság. A Törvényszéki és Rendőri Újság Írja: Néhány nap előtt ott járt a törvényházban Plósz Sándor dr. igazságügyminiszter. Többek között benézett a királyi büntető járásbírósághoz is, a hol Gajzágó Manó biró kalauzolta. Nagy kár, hogy a kegyelmes ur végig nem nézett a büntető járásbíróságnál egy-két tárgyalást. Láthatott volna bírót, a ki egyebet sem csi­nál, mint hogy jegyezget és joggyakornokot (jegyzőt), a ki tárgyal. Láthatta volna, hogy a keresztkérdések közepett, a mikor az ügyes joggyakornok már-már sarokba szorította a vádlottat, egyszerre kinyílik az ajtó és be­csoszog a terembe egy alvajáró, százéves kisasszony, karján nagy elemózsiás kosárral, a miben szafaládé, virsli, jóféle paprikás­szalonna van fölhalmozva. A várva-várt vendég megszakítja a tárgyalást. A felek tiszteletteljesen a háttérbe húzódnak, mert a joggyakornok ur szalonnát, a biró ur pe­dig szafaládét vásárol. Minthogy pedig a szafaládét meg is kell enni, a biró ur nagy kegyesen öt percznyi szünetet rendel. Ilyen patriarchális módon tárgyalnak még Buda- pesten, az Úrnak í 899-ik esztendejében, két hónappal az uj bünvédi perrendtartás életbeléptetése előtt. Hát hiszen kedélyesnek elég kedélyes az ilyen tárgyalás, de nem igen egyeztethető össze az igazságszolgáltatás ko­molyságával. (Ennyire még vidéken sem ment a kedélyesség). — Meghívó. Az érgiróti gör. kath. ifjú­ság az újonnan épült iskola költségeinek fedezésére 1899. évi nov. hó 12-ikén, va­sárnap az iskola termében fúvó- és czigány- zenekar közreműködésével zártkörű táncz- vigalmat rendez. A rendezőség: Majsza Mi­hály, elnök. Osán Gergely, alelnök. Tóth Gergely, pénztárnok. Belépődíj: Férfiak ré­széről 40 kr., nők részéről 30 kr. Családjegy 1 frt. Kezdete délután 4 órakor. — Hogy terítsünk. (Privátisszimum a a háziasszonyoknak.) Elsőbben is tegyünk az abroszok és asztalkendők közé, a mig a szekrényben vannak, egy kis parfümöt, ne­hogy, ha fölteritünk, az asztalneműnek bi­zonyos nedves, friss mosásra emlékeztető szappanszaga legyen. Az asztalkendőt, vagy a mint a serviette szót elcsonkitják, a szal­vétát, nem divat már különféle művészi figurába szedni (püspöksüveg stb.) hanem egyszerűen, négyszögletűre hajtva, odatesszük az asztalra: hiszen arra való, hogy a száját törülje meg vele az ember, igy hát nem éppen kedves dolog, ha idegen kezek sokat babrálnak az asztalkendővel. Két teríték közt annyi hely legyen, hogy két tányér egymás mellett elférjen köztük; a tányért úgy kell elhelyezni, hogy a felső karimája éppen egy vonalba essék az asztal szélével. Nem egy, hanem mindjárt elejétől fogva több pár evőeszközt kell felrakni, még pedig annyit, a hány fogás kerül az asztalra; a villák a tányértól balra, a kések jobbra ke­rülnek. A szokásos hal villát és ezüstpengéjü kést, valamint a gyümölcshöz való evőesz­közt a tányér felé teszik az asztalra. Két- két terítékre jut egy-egy hordócska só, bors és (nálunk Magyarországon) paprika ; ellen­ben a mustáros bödönkének külön asztalon a helye és csak mikor a beefet tálalják, hordják körül a mustárt. A kis fölszolgáló­asztalon álljon egy palaczk viz is. A boros­poharak vagy mindjárt kezdettől fogva álla­nak az asztalon, jobbra a tányértól és oly sorrendben, a minőben a borok következnek vagy pedig adják föl őket: minden borhoz a hozzávaló poharat. Jómódú polgári úri­ember házánál rendszerint négy pohár van minden teríték mellé téve: Elől az asztal széle felé, egy kisebb és egy nagyobb met­szett boros serleg, a könnyű meg a nehe­zebb vörös bornak, végül a pezsgős pohár. Hogy az abrosz alá nemezlemezt tesznek, a mi arról jó, hogy a tányér, pohár, evőesz­köz ne csörömpöljön túlságosan: azt min­den jó háziasszony tudja. — A gyümölcsféléről. Az olvasóközön­ségnek egy jelentékeny része nem is sejti, hogy a gyümölcsfélék túlnyomó részét az emberi gyomor csak nehezen tudja meg­emészteni. Megszerzi drága pénzen, elkölti jó étvágygyal és nemcsak hogy nincs belőle haszna, mert tápanyagnak alkalmatlan, de még az egészségét is koczkáztatja érte. A dolog magyarázata elég egyszerű : a gyü­mölcsfélének főalkotó része a celluloz-féle anyag, amelyet a gyomornedv föloldani nem tud. így történik azután, hogy a gyümölcs- félék az emberre nézve tápláló értékkel alig bírnak. Bármennyit eszik is azokból az em­ber, csak a gyomrát terheli meg velük, de a szervezete nem gazdagodik semmivel. Ha pedig valaki próbára akarná tenni ennek az állításnak az igazságát és folyton csak gyü­mölcsfélével táplálkoznék, könnyen meges­hetnék vele, hogy tele gyomorral éhen halna. De azért nem kell ám hinni, hogy a gyü­mölcsféléknek nincsen semmi hasznuk. Visz- szamarad valamicske belőlük, ami ugyan nem tápláló anyag, de más tekintetben hasz­nos a szervezetre. Visszamarad : czukor, vas, némi fehérnyenemü anyag, mész, magnézia és a különféle hasznos savak. De csak úgy, ha a gyümölcsöt jól megrágjuk. Kétségtelen, hogy a gyümölcsfélének leghasznosabb részei a különféle növényi savak. Az emberi szer­vezet háztartásában nagyon fontos szerepet játszanak e savak. Izgatólag hatnak a gyo­morra és a belekre, minek folytán a gyo­mor mozgása élénkül és a gyomorban levő mirigyek több gyomornedvet készítenek. Ha tehát az illetők, az izgató hatású gyü­mölcsfélévei együtt, avagy ennek élvezése előtt igazán tápláló ételeket is (hús, tésztát) fogyasztanak, a gyomor azokat jól és gyor­san feldolgozza. így a gyümölcs nem is szolgál­tatva megemésztésre való anyagot, magát az emésztést előmozdítja és az étvágyat fokozza. A gyümölcsfélében előforduló növényi ás­ványok, úgymint a mész és magnézia nem­különben jó szolgálatot tesznek a szervezet­nek. Különösen nagy a jelentőségük a gyer­mekek és a serdülő korban levők táplálko­zásában, abban az időben, mikor a csont­rendszer még fejlődésben van. Megerősítik, szilárdabbá teszik a csontokat és ez az oka, hogy a rahitikus és angolkóros gyermekek­nek valóságos orvosságul szolgálnak. Az alma- és körtefélék különösen vastartalmúk­nál fogva előnyös hatásúak. Ma, a vértelen- ség korában nem ajánlhatjuk eléggé, hogy a gyermekeknek almát és körtét adjanak, amikor csak lehet, és egyéb, az egészségre való tekintetek azt nem ellenzik. Az a gyer­mek, aki vértelen, vagy beteges vérü, vasat szed magába, mikor almát eszik és körtét. Vigyázni kell azonban arra, hogy a gyümölcs, amit a gyermek és a felnőtt elkölt, érett és egészséges legyen. Az éretlen gyümölcs ugyanis, minthogy benne a czukor és a nö­vényi savak még nincsenek kifejlődve, nem­csak hogy teljesen hasznavehetetlen az emberi szervezetre, de egyenesen káros hatású. Mint idegen test, czél és haszon nélkül terheli meg a gyomrot és abban különféle huruto­kat okoz. A rothadó gyümölcs pedig, mint­hogy különféle erjesztő gombákat és élős- dieket foglal magában, az emberi szervezetet megrontja. Bélhurutot, gyomorbajt, hideg­lelést és mindenféle fertőző betegséget idéz­het elő. Ha már a felnőtt erős szervezetű embernél igy áll a dolog, mennyivel inkább áll ez a gyermeknél, kinek szervezetében sokkal csekélyebb az ellenálló képesség. Azért is első törvénye a gyümölcsevésnek, hogy csak olyan gyümölcsöt együnk, amely telje­sen érett és teljesen egészséges. — A Capitolium egy szobra. Rómában, a capitoliumi muzeum egyik termében, mind­járt a hires Satir szobája mellett, van egy szobor. Egy haldoklót ábrázol. Első tekin­tetre csak egy halállal vívódó alak. De nem­sokára feltűnik mellette tört kardja, tehát harczos. Erőteljes testén már érzik a halál lehellete. Jobb lábát gyötrődve szegi be térdben, a bal rángatódzva nyúlik ki, kezei lankadtan csüggenek alá. Szomorúan, a ve­reség, a legyőzetés, a haszontalan halál keserűségével tekint maga elé. A bozontos haj és a torques, a csavart nyakgyürü, azt is megmondják, hogy ez a sebesült: gallus. A haldokló harczos egy levert nemzet kín­jairól beszél. — A nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyetemi tanár, a görögök­ről szóló kötet szerzője dr. Gyomlai Gyula akadémikus. Egy-egy kötet ára díszes fél­bőrkötésben 8 frt; füzetenként is kapható 30 krajczárjával. Megjelen minden héten egy ! tüzet. Kapható a kiadónál (Révai Testvérek, írod. Int. Rt. Budapest, VIII., Üllői-ut 18.) s minden hazai könyvkereskedés utján. Lapunk mai számához negyediv melléklet van csatolva. Szerkesztői üzenet. A néptanító a nemzetgazdálkodás szol­gálatában czimü czikket tárgyhalmaz miatt, csak jövő számunkban közölhetjük. Felelős szerkesztő : Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadí N. Zsígmond. NYILT-TÉR,*) ÜST yila/tlsozsit­Én alulírott özv. Mester Józsefné szül. Szendi Eszti minden igaz ok nélkül megsértettem folyó évi november 1-én a ref. temetőben Csepregüy Antalné asszonyságot. Ezen a nyilvánosság előtt történt sú­lyos sértést mélyen megbántam és csak szívbajomnak tudhatom be. Azért itt a nyil­vánosság előtt Csepreghy Antalné asszonyságot ün­nepélyesen megkövetem, de megkövetem a t. családját is, mivel szintén méltatlanul sértettem meg. Nagy-Károlyban, 1899. november 4. Özv. Mester Józsefné. Előttünk : Orosz János, Péter Mihály. mintegy 500 drb 2 és 3 éves gyökeres és mintegy 1000 drb sima, nagyszemü nemes faj 1—2 lim tinink. Gencs-utcza, 114. sz. alatt. 512115 pwis 1512115 ÖÜ5Z5Í iirp Isiziislik \j7151 eliial 211511152115 A Kőbányai Király-Sörfőző-Részvény- Társaság tekintetes igazgatóságának Kőbányán. Minthogy Góliát maláta-sörük nálam, mint gyomorhurutban szenvedőnél ki­tűnő gyógyhatásúnak bizonyult, ennélfogva kérem a tek. Részvénytársaságot, miszerint nekem a nevezett sörükből még 25 nagy üveget utánvét mellett küldeni szíveskedjék. Nagy-Tapolcsány, 1899. aug. 22. Wagner János. A Kőbányai Király-Sörfőző-Részvény- Társaság tekintetes igazgatóságának Kőbányán. A Góliát maláta-sört vérszegényeknél és gyengélkedőknél kitűnő eredménynyel használtam. Káty, 1899. augusztus 8. Kiváló tisztelettel Tóth, 5—10 községi orvos. *) E rovatban foglaltakért nem vállal felelős­séget a Szerk. hús. N a g y-K á ro 1 y b a n a Kisárokpart- utczában az 1150. számú házamat szabad kézből eladni szándékozom. A vételár Buttyán János nagy­károlyi lakostól megtudható. Danka János, szatmári lakos. 1—2 A 13,652%szám alatt szabadalmazott SOMOGYI GÉZA-féle állatok emésztését elősegítő por mindenféle sertésbelegségek ellen sikeres hatással bir. A 13,652. sz. magy. kir. szabadalmi okirat­nak kivonata. Jelen találmány tárgya egy eljárás, áll a táppor előállítására, melyet állatok, különösen sertések úgy folyékony, mint szilárd táplálékába belekeverve, annak emészthetőségét megkönnyíti. Mint a tapasztalatok bebizonyítottak, ezen tápporral ellátott táplálék az állat szervezetere igen jótékonyan hat, amennyi­ben annak ellenállóképességet betegségek ellen már aránylag rövid használat után nagy mértékben növeli. Kapható mindenütt. Viszonteladók részére nagy °/o ked­vezmény. Képviselet: S eh war ez Fülöp, 1—2 Nagy-Károlyban. 333333333333333J33333333333~j3333 Kiadd Mtbelyissg. A városháza mellett lévő házamban egy bolthelyiség a mellette lévő raktárral 2_3 Petz János. @^^Cfc~E^330EE^0CCCCCCCCCCC Kiadó loliMjiség. A fényi-utezában levő házamban a Serly testvérek által birt üzlethelyiség a hozzátartozó mellékhelyiségekkel együtt 1900. évi április 24-töl kiadó; egyben az üzletberendezés Serly Gyula úrtól azonnal is átvehető. Bővebb értesitést nyújt a tulaj­donos 2_3 Özv. Széchenyi Antalné. co; Általánosan jónak elösmert faj "^2^ // HTOTOK » a minőség ez évben kifogás­ajánlom azt a nagyérdemű Ödön hol az szállítását megkezdettem s miután talanul sikerült s teljesen beérett fogyasztó közönségnek. A sütőtök Nagy-Károlyban Kerekes ur kereskedésében van leraktározva, a készpénzfizetés mellett azonnal át is vehető. Legkevesebb 10 drb vehető. Ára a 10 darabnak I frt 20 kr­Ba*3T 2v£ili.á.l3r, 2—2 termelő. (Csomaköz). [cucccecccccccccc^ ,w 8 8 8 8 0 ,u. 0 <u. Q ÖJ 01 o o ,u, .o o. o o o ,o o. u Q o .o 8 o m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom