Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-10-12 / 41. szám
NAGY-KÁROLY és VIDÉKE. — Hirdetmény. Panasz tétetett aziránt, hogy dohányárudával biró egyes kereskedők és szatócsok a vasárnapi munkaszünet ürügye alatt üzleteiket vasárnap délután csak azért tartják nyitva, hogy a dohány- és szivar eladás kötelezettsége mellett, üzletükben egyéb bolti czikkeket is árulhassanak. Habár a nagy- méltóságu m. kir. kereskedelmi és pénzügyi minisztériumok által kiadott 37,892—891. és 14,837 — 892. számú rendeletek erre vonatkozólag világosan intézkednek, mindazonáltal figyelmeztetem a dohány- és szivarárusitás- sal foglalkozó kereskedő- és szatócsüzlet tulajdonosokat, hogy amennyiben egyes kis- árusok a törvény és rendeletekben körülirt szabályokat kijátszanék, vagy megszegnék, tőlük az illetékes pénzügyi hatóság utján a dohányeladási engedély azonnal el fog vonatni. Nagy-Károly, 1899. október 6-án. Demidor Ignácz, rendőrkapitány. — Szüret. A peéri hegyeken a szüret október 23-án veszi kezdetét. A szőlősgazdák már most nem félnek úgy a szürettől, mint a hideg, nagyon is őszies szeptember derekán ; sőt a legjobb reménységgel néznek a szüret elébe a bornak úgy mennyisége, mint minősége tekintetében is. Megközelítőleg mintegy ezer hektoliter bor lesz e szüret alkalmával eladó. E szüret után még egy másik szüret is lesz: az idei zöld oltásokból. Különböző fajú, — de leginkább erdélyi, bakar, olasz, rizling, oportó és különféle csemegefaju, — sima és gyökeresitett oltások — mintegy 150—200,000 drb — kerülnek eladásra, átlag 7—9 krajczárért darabonként, a szerint, a mint az oltások simák vagy gyökeresek, vegyes vagy válogatott fajuak. Ez oltások riparia portalisra neme- sittettek, melyek a legjobbaknak vannak elismerve. Hogy ilyenek, arra nézve elég garanczia az, hogy a lakosság közvetlenül az első — itteni — amerikai telepről szerezte be a vad alanyokat. Innen terjedt el messze vidékekre. — Elveszett eskübizonylatok. Füzy Alajos, Hires József, Valencsik József, Jur- kovics Ede, Simonszky Ferencz, Hiszem János, Máriásy Ferencz, Szolkovy Miksa, Blausug Ernő, Dranglisz Gyula, Orlovszky Gyula, Listván Antal, Szalay József, Salamon Tivadar, Salamon Aladár, Teszári József, Kail Nándor, Léber Károly, Horváth György, Lázár Ferencz, Kojdár Gábor, Major István, Módly István, Brezovics Sándor, Endrédi József, Pék Lajos, Németh Alajos, Szabó György, Király Ferencz, Horváth László, Steirics István, Gsay István, Millisics Mátyás, Németh Ede, Hajós Imre, Berlakovics József, Steinicz István, Ekker Lajos, Papp József, Jákli József, Rudasits József, Szabó Mihály, Gzupper Lajos, Tóth József, Ercsinyi (Fuchó) István, Vendl Károly és Kiáncz Ferencz erdőőrök illetve erdőtisztek eskübizonyitványai elvesztek. Felhivatik az esetleges megtalálók, hogy azokat megsemmisítés czéljából alantirt rendőrkapitánysághoz adják be. Demidor Ignácz, rendőrkapitány. — Lessive Phenix. Az újkor haladását az olyan apró jelekből Ítélhetjük meg legjobban, mint például ha a patakban álló parasztasszonyokat, a kik sulyokkal csapkodják a szenyesüket, összehasonlítjuk a mosás terén is felmutatható újításokkal, a melyek fehérneműnket gyorsabban, könnyebben, alaposabban tisztítják meg, a nélkül, hogy annak ártanának. „A régi jó időkre“ már csak nagyon kevés háztartási eszköz emlékeztet a modern berendezésű mosókonyhákban és nemsokára ezeknek is el kell tün- niök. Különösen a párisi hirnevas J. Picot czég tüntette ki magát az utóbbi időben a gyors népszerűségre emelkedett „Lessive Phenix“ forgalomba hozása által. Eddig nem kevesebb, mint ötven érmet és oklevelet nyert a nevezett a „Lessive Phenix“ nevű mosóporért a bel- és külföld kiállításain és az egész földgömb mosónői ismerik már ezt a becses „munkatársukat“. De ez a mosópor meg is érdemli a nagy elterjedését, mert három megbecsülhetetlen tulajdonságot egyesített magában, a melyeket ritkán találni együtt: jó, gyakorlatias és olcsó. Meglepőnek mondható, hogy a magasabb körökben úgy, mint az alsó néposztályok közt is olyan gyorsan szerették meg a fehérneműjükre féltékeny háziasszonyok és ez mutatja leginkább, hogy semmiféle káros és romboló hatású alkatrészeket nem tartalmaz. Rendkívül egyszerű, könnyű és kényelmes e porral való mosás, úgy, hogy használatával a „nagy mosás“ teljesen elveszti a „rémes“ jelszót. A „Lessive Phenix“ honi gyártmánynak is tekinthelő, a mennyiben a J. Picot czég Váczon is állított föl gyárat. — A szegedi kiállításról. A Szegeden szept. 3—12. napjain lefolyt első mezőgazda- sági kiállítás, mely a legnagyobb várakozásokat is felülmúlta rendkívüli gazdagsága és tanulságossága által, igen sok oly érdekes részlettel birt, melyekről még utólag kimerítőbben foglalkozni szükséges volna, hogy azokról, igy a nyilvánosság utján azok is tudomást nyerhessenek, kiknek nem volt alkalma személyesen megtekinteni a kiállítást. Térszüke miatt azonban csak a következőkre terjeszkedhetünk ki. A kiállítás egyik legtanulságosabb látványossága volt az Alfa-Separator (azelőtt Pfanháuser Antal) részvénytársaság pavillonja, hol szemlélhető volt, hogy mező- gazdasági iparunk tejgazdasági ágában mily óriási haladás történt a hasznos gépek szerkesztése folytán. Separator néven oly gépet gyártanak, melynek segélyével a fejés után egy fél óra múlva a legfinomabb thea-vajat nyerjük. Ize kitűnő, zamatja pompás s a mellett egy harmadával több és ötszörte tar- tósabb, mint a „házi“ vaj. A modern gépgyári ipar különös gondját fordította oly mezőgazdára, aki csak kevés feldolgozandó tejjel rendelkezik. Vannak mezőgazdák, akiknek csupán két, talán csak egy tehenök van. Ekkor már csakugyan oly kevés a feldolgozandó tej, hogy a feldolgozása túlságos költségeket okozna. De kopogtassunk be akkor a szomszédhoz s kérdezzük meg tőle, nem lenne-e hajlandó arra, hogy a két gazdaság tejét együttesen dolgozzák fel. Hogy a dolog jól jövedelmez, arra elég példa áll előttünk. Hamar akad majd egy harmadik, majd egy negyedik gazda ki tejét szintén az előbbiekkel kívánja feldolgozni. így alakulnak a tejszövetkezetek. — A Separator főraktára (Budapest, Erzsébet-körut) a szegedi kiállításon az állami díszoklevéllel tüntettetett ki. Biztosítási ügyek. Az életbiztosításról. Takarékosságra int a kor szelleme. Egyrészt azért, mert ijesztő módon tolong minden pályán a tömeg ember és nyüzsgő sokaságából nem mindenkinek jut kenyér; másrészt, mert ezrek kezéből csavarja ki az életfenntartó eszközt — a gép és még folyton növekvőben van a harcz az emberi erő és a masina energiája között. Panaszra nyílik az emberi ajk, mint Madách mondja Ember tragédiájában : „Több az eszkimó mint a fóka!“ Nagy szocziális átalakulásoknak kell történniük, hogy kiegyenlítést nyerjen az emberkinálat és a kereslet közötti kedvezőtlen arány és csak jövő generácziók fogják a szocziáliz- mus nivelláló hatását érezni; de amíg a társadalom üstjében a jövő életitala forr, addig hallani véljük a kor intelmét, amely szól szegényhez, gazdaghoz egyaránt: „takaríts 1“ És boldogok, akik a kor szózatát hallják és követik. Az életnek legnagyobb bölcsessége szól belőle hozzánk. De mi még messze mögötte vagyunk más kulturállamoknak ezen intelem kellő megértésében; mutatja és szomorúan igazolja ezt az alacsony arányszám, amely hazánkban az életbiztosítás terjedtségét jelzi. Pedig az ésszerű takarításnak épen az életbiztosítás utján kell megtörténnie, mert hiszen kiszámíthatatlan a sors szeszélye és soha sem tudhatjuk, hogy meg- engedtetik-e érnünk a következő napot. De mit takaríthatunk, ha nem áll rendelkezésünkre hosszú idő a takarításhoz? Mig az életbiztosítás intézményének épen abban rejlik áldásos és üdvös volta, hogy előre is tudjuk: mennyi a takarított összeg, akár felénk suhint a halál kaszája, akár nem. Ha van törvénye a nagy számoknak, úgy még inkább van a fix számoknak törvénye a küzdelmes létben, amely hogy meddig tart, nincs halandó, aki megmondhatná. A gyásznak könyüjét ugyan nem, de a nyomornak sok ezer könyjét szántaná fel, ha az életbiztositás intézménye napjainkban terjedtebb volna nálunk magyaroknál. Pedig még mindig ott tartunk, hogy ügynökök ezrei mozgósittatnak az üzletszerzés czéljából és ezeknek valóságos demosthenesi eloquencziát, ördöngös praktikát kell kifejteniük, hogy aránylag szerény eredményt érjenek el; de menynyivel nagyobb azoknak száma, akik az életbiztositás lényegét megérteni nem akarják, azt fel nem fogják, jóllehet egy érvet sem bírnának felhozni ellene. És ezekből lesznek a gondtelt aggok, az embertársak kegyelem morzsáira utalt nyomorgók, a proletáriátus szülői. Volt idő, amikor sovinizmusunk nem engedte, hogy éljünk a biztosítás malaszt- jával; mikor a külföldnek kellett volna juttatnunk pénzünket, nem lévén akkor még magyar intézet, amelyhez szívesen fordulhattunk volna. Ma azonban másképen áll a dolog. Van magyar alkotásu, magyar vezetésű honi intézetünk, nem egy. Előttünk fekszik egy fiatal intézet tájékoztatója, a „Nemzeti Baleset bizto-; sitó Részvénytársaság“, amely intézet már i nem egy babért szerzett magának hasznos közgazdasági ténykedésével. Menten ósdi, avult eszméktől, sok újat alkotott már eddig is a balesetbiztosítás terén,! mig legújabban az életbiztosítást véve fel üzletkörébe, el tudta hagyni azt az ösvényt, melyen már ősapáink jártak és teremtett újat, érdekest és vonzót, a nagy- közönségre nézve pedig szokatlan előnyöst. Nem kívánjuk jelen czikkünk keretében bőven ismertetni mindazt a jeles kombinácziót, amelyeket a „Nemzeti“ életbiztosítási prospektusa tartalmaz; de kiemeljük azt az eddig egyedül álló módozatot, amely szerint a „Nemzeti“ minden évben, kir. közjegyző jelenlétében, egy bizonyos (a prospektusban közelebbről meghatározott) számú kötvényt huzat ki, amely kihúzott kötvények biztosított ösz- szegei, legyenek ezek bármily nagyságúak, azonnal kifizetésre kerülnek. Elképzelhető, hogy milyen előnyt nyújt a „Nemzeti“ ezen módozattal biztositó feleinek, akik közzül évenként többen abban, a bizonyára őket nagyon megörvendeztető és anyagilag is súlyosan latba eső előnyben részesülnek, hogy a biztosított tőkét, amely után halálig vagy egy-két évtizeden át dijat kellet volna fizetniük, kézre kapják, esetleg már egykét díjrészlet fizetése után is. Szerencsés idea volt a „Nemzeti“ vezetőségétől ezt a biztosítási módozatot kiokoskodni; de méltóan sorakoznak ehez a többi táblázatok is, melyek közzül csupán azt említjük itt fel, amely szerint lehetővé teszi a „Nemzeti, hogy oly egyének, akik csak évek múltán juthatnak dusabb keresethez, előre is nagyobb tőkét biztosíthassanak oly módon, hogy öt éven át csak a dij felét fizetik. Látszik ebből is, hogy finom érzéke van a „Nemzetinek“ a gyakorlati élet igényei iránt és igy a balesetbiztosítás terén szerzett babéraihoz hozzá fogja jogosan tűzhetni azokat, amelyeket az életbiztositás terén szerezni legjobb utón van. készpénzben vagy óvadékkópes értékpapírban letenni. 4. Bérlő köteles leend az évi bért félévenként előre két egyenlő részletben a városi pénztárba pontosan befizetni. Ezenfelül köteles leend a bérbeadott földek összes állami, megyei és városi adóit fizetni, illetve azokat Nagy-Károly városának minden évben legkésőbb október 1-ig pontosan megtéríteni. 5. Bérlő a bérbeadott földre évenként tizenöt szekér trágyát saját költségén kihordani köteles. Ha bérlő trágyáztatási kötelezettségének eleget nem tenne, köteles minden évben, melyben a kikötött mennyiségű trágyát ki nem hordaná, kártérítés ül Nagy-Károly városának ötven frtot fizetni. 6. Bérlő köteles ieszen óvadékul egy félévi bérnek megfelelő összeget készpénzben vagy óva- dékképes értékpapírban letenni, mely óvpénz a bérleti idő letelte után fog bóríő részére akkor visszaadatni, ha összes bérleti kötelezettségének eleget tett. 7. Legtöbbet ígérőnek ajánlata reá nézve azonnal kötelező. Nagy-Károly városára nézve azonban az árverés eredményének elfogadása a városi tanács jóváhagyásától feltételeztetik. 8. Ha az árverés jóváhagyást nyerend, köteles legtöbbet ígérő vett felszólítás után három nap alatt a haszonbéri szerződés kiállítása végett a polgármesteri hivatalban jelentkezni, a bérleti szerződést aláírni, letett bánatpénzét a félévi bér összegéig óvadékul kiegészíteni; ha ebbeli kötelezettségeinek eleget nem tenne, letett bánatpénzét elveszti s a város polgármestere jogosítva lesz a szóban lévő földbirtokot másnak bórbeadni. Bérlő viseli a haszonbéri szerződés kiállítási diját és bélyegét, valamint az általa teljesítendő bérfizetésekről szóló nyugták bélyegeit. 9. A bérlet-szerződésből felmerülhető peres kérdésekben aláveti magát bérlő a nagykárolyi kir. járásbíróság illetékességének. 10. Végre kiköttetik, hogy ha a jelenlegi dögtért nagyobbitani kellene, Nagy-Károly város jogosítva leend az e végből szükséges területet a bérbeadott földbirtokból elvonni, önként értetvén, miszerint az ekként elvont területrész után a bérösszegből arányos összeg fog levonatni bérlő javára. Kelt Nagy-Károly város tanácsának 1899. évi október hó 7-én tartott üléséből. 1—1 Debreczeni István, polgármester. NYÍLT-TÉR. A Kőbányai Király-Sörfőző-Részvóny- Társaság tekintetes igazgatóságának Kőbányán. Több év óta szenvedek gyomorbajban — semmiféle szeszes italt nem használhatok — mióta az Önök által feltalált i,Góliát Maláta-sört“ használom, a gyomorbajom is szünőfélben van és annak élvezete mellett a gyomorégésem egészen megszűnt. Jánosi, 1899. augusztus 20. Lenkey István, honvéd-százados. A Kőbányai Király-Sörfőző-Rószvóny- Társaság tekintetes igazgatóságának Kőbányán. Örömmel értesítem, hogy az Önök által készített 33 Góliát Maláta-sör“ hatása valóban kitűnő. S.-A.-Ujhely, 1899. augusztus 20. Tisztelettel Widder Gyula s. k. 3—10 gyógyszerész. Petz János fióküzletében naponta friss virsli kapható, párja S kr. Úgyszintén SZSbfSLlSLíLé, 1 drb & kr. í—i Felelős szerkesztő : Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Laptulajdonos és kiadó: Sarkadi N. Zsigmond.-899. k. sz. Haszonbéri árverési hirdetmény. Nagy-Károly város tulajdonát kepező, a nagykárolyi I. számú telekjegyzőkönyvben 3787. hrsz. alatt foglalt, a mezőteremi ut mellett lévő 7 hold 52 Q-öl földbirtoknak dögtérül el nem foglalt 5 kath. hold 492 Q-öl területet kitevő része az alábbi részletes feltételek értelmében 1900. év január 1-től 1905. év deczember hó 31-ig terjedő 6 évi időtartamra a városházánál a városgazdái hivatalban folyó év október hó 19-ik napján délelőtt 10 órakor megtartandó nyílt árverésen haszonbérbe ki fog adatni. Árverési feltételek: 1. Bérbeadatik Nagy-Károly város tulajdonát képező nagykárolyi 1. számú telekjegyzőkönyvben 3787. hrsz/alatt foglalt, a mezőtererai-ut mellett levő 7 hold 52 Q-öl földbirtoknak dögtérül el nem foglalt része, mely teszen öt katasztrális holdat és 492 Q-öl területet, 1900. év január 1-től számítandó hat évre. 2. Kikiáltási ár az egy évi bérösszeget illetőleg 50 frt azaz ötven forint leend. 3. Bérleni szándékozó köteles az árverés megkezdése előtt az árverést vezető városi tisztviselő kezéhez bánatpénzül 20 azaz húsz frtot FÉLSZÁZAD ÓTA Arany érem Páris, London. kitűnőnek elismert ár SICHULSZKY-féle Arany érem Pécs, Temesv. Ezen készítmények ajánló levelét azoknak félszázad óta mindenütt elterjedt világhirök és bámulatos hatásuk képezik. Megbízható sikerrel használtatnak szeplő és májfoltok, a forróság vagy fagy által keletkezett piros- ság s a bőr minden tisztátalansága ellen. Egy nagy tégely ára 70 kr., egy kis tégely 35 kr. Egy nagy üveg mosdóviz 1 frt, egy kis üveg 50 kr. Hozzávaló mandola-korpa- szappan 25 kr. J oliessante-Créme bőrfinomitó és szépítő szer. Kitűnő hatással bir a bőr finomítása és szépségének előmozdítására, valamint a pattanások s kiütések elűzésére. Egy üveg ára 1 frt 55 kr. Joliessant e-p uder fehér, rózsa- és sárga szinben. Kiváló finomsága miatt ajánlható leginkább. Az arczra láthatatlanul tapadva, annak kellemes szint ad. Egy nagy doboz ára 80 kr., kisebb doboz 50 kr. J oliessante-Fogpor legegészségesebb fogpor a fogak tisztítására, odvasodásuk és bűzödésük eltávolítása s megóvására, mely által egyúttal a foghusra is a legjótékonyabb hatást gyakorolja. Egy doboz ára 50 kr. JOLIESSANTE-SZAPPAN már kellemes illatánál fogva is a legkedveltebb toilett-szappan. A bőrt finom- és simává teszi, valamint előmozdítja s emeli annak friss, üde kinézését. Kívánatra mintadarabok ingyen adatnak. Egy drb ára 40 kr. Haj-Restorer biztos szer a megőszült haj eredeti természetes színének visszaállítására. Egy üveg ára 1 frt. 14—20 Kapható : Molnár Lipót gyógyszerésznél, mint készítőnél, Kassán, Nagy-Károlyban : Koritsánszky László gyógyszertárában.
