Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-09-14 / 37. szám

Melléklet a „Nagy-Károly és Vidéke“ 1899. szeptember 14. — 37. számához.

— Népfelkelők jelentkezése. Az 1893. évi XXXVII. t.-cz. alapján mindazon katonailag kiképezett, népfölkelésre kötelezettek, kik a közös hadseregben, a hadtengerészet- ben, a honvédségben, ezek póttartalékában vagy a rendőrségnél szolgáltak, továbbá oly katonailag ki nem képezettek, kik népföl- kelési (rózsaszínű) ajánlatilappal el vannak látva, f. évi október 23-án délelőtt 9 órakor Nagy-Károlyban a városházánál személyesen megjelenni, vagy Írásban jelentkezni tartoznak. A jelentkezésre kötelezett katonailag kiképzett és ajánlati lappal ellátott népfelkelők közzül a nagykárolyi illetőségűek folyó évi október hó 23-án délelőtt 9 órakor az első osztályú vagyis az 1862., 1863., 1864.,

1865., 1866. évben született népfelkelők. Folyó évi október hó 23-án délelőtt 9 órakor pedig a második osztályú vagyis az 1857.,

1858., 1859., I860., 1861. évben született népfelkelők tartoznak megjelenni. Az idegen illetőségű azonban állandóan Nagy-Károlyban tartózkodó népfölkelők f. évi okt. hó 24-én d. e. 9 órakor tartoznak jelentkezni. Az Írásbeli jelentéshez a polgármesteri hivatalban ingyen, jelentkező-lap kapható, melynek kitöltésére és egyéb kezelésére nézve a jelentkező lapra nyomatott figyelmeztetés nyújt felvilágosítást. A személyes jelentéshez az utolsó katonai okmány (végelbocsátó levél, kilépti bizonyítvány, ajánlati lap) elhozandó, az írásbeli jelentéshez pedig csatolandó. A Nagy-Károly városában tartózkodó, de (Ausztriában) a birodalmi tanácsban képviselt tartományokban és királyságokban honos népfölkelők hasonló minőségben és módozatok között tartoznak jelentkezni, mint a magyar honosok. A jelentkezés igazolatlan elmulasztása 2—5 egész 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, esetleg megfelelő szabadság- vesztéssel büntettetik. Felhivatnak azért a jelentkezésre kötelezett népfelkelők, hogy a fentjelzett időben és helyen pontosan megjelenni tartsák szigorú kötelességüknek. — Kelt Kagy-Károlyban, 1899. szept. 10. Deb- reczeni István, polgármester.

— Hirdetmény. Földmivelésügyi m. kir. miniszter 54.471 III—2. 899. szám. Folyó évi május 8-án 97.261. sz. a. kelt körrendeletéin hatályon kivül helyezése mól lett közlöm, hogy a cs. kir. osztrák belügyminiszter ur f. évi július hó 5-én 22.703. sz. a. és f. évi julius hó 14-én kezdődő érvényességgel a következő intézkedéseket léptette életbe. Magyarországot illetőleg: I. Ragadós tüdőlob miatt a szarvasmarháknak Ausztriába való bevitele,

Magyarország következő törvényhatósá-! gainak területéről tilos : Vármegyék : Árva,' Liptó, Nyitra- és Trencsén vármegyék j területéről és Zemplén vármegye nagy- j mihályi járásból. Ezen törvényhatóságok területéről a szarvasmarhák mindazon által a bécs-szt.-marxi csütörtöki és szombati vesztegvásárokra azonnali levágás czéljából bevihetők. II. Ragadós száj- és körömfájás miatt sertéseknek és kérődzőknek szarvasmarha, juh, kecske Ausztriába való bevitele Magyarország következő törvényhatóságainak területéről tilos : í Vármegyék: Maros-Torda. — A ragadós száj- és körömfájás miatt az ausztriai forgalomból kitiltott fentebbi vármegye járványmentes községeiből származó egész-1 séges szarvasmarhák a bécs-szt.-marxi vesztegvásárokra mindazon által továbbra is bevihetők. III. Sertésvész miatt a sertéseknek Ausztriába való bevitele Magyarország következő törvényhatóságainak területéről tilos: a) Vármegyék : Abauj- Torna, Alsó-Fehér, Arad, Bács Bodrog, Békés, Bereg, Szatrnár. b) Városok : Deb- reczon, Selmeczbánya, Szabadka, Szatrnár, Szeged és Újvidék. — Végül hatályban maradnak 1898. évi november hó 8-án 76191. és 1899. évi január hó 14-én 3391. sz. a. kelt rendeleteim. Budapesten, 1899. évi julius hó 8-án. A miniszter megbízásából: Tertsánszky s. k. — Nagy-Károly, 1899. szept. 13. Csorba Gyula, h. rendőrkapitány.

— Igyunk-e evés közben ? Erről a kérdésről nyilatkozott a napokban Ewald Pál berlini professzor. Az általános hit, a mely azt tartja, hogy az ivás evés közben fölötte egészségtelen, mert a gyomrot nagyon lehűti és a gyomornedvet fölhigitja, hamis. Ép ellenkezőleg, mérsékletes ivás emeli az étvágyat, a mennyiben a gyomornedvet és különösen az emésztésre oly fontos sósavat kiválasztja. Ezen alapszik a Schweninger-féle gyógymód is, mely tulkövér emberek állapotán az által igyekszik segíteni, hogy az ivást egy elengedhetetlen minimumra szorítja, mert ez által az étvágy is kisebb lesz. Ez okból a! leves is igen ajánlható gyenge és sovány! embereknek.

— A földgömb ismeretlen területei. A

földnek mintegy 20 millió négyszög mért- földnyt területe ismeretlen még a tudomány előtt. E kikutatlanul levő területek világrészek szerint a következőleg oszolnak meg: Afrika 6.500,000 négyszögmértföld, az északi sarkvidéken 3.600,000 négyszögmértföld, a

déli sarkvidéken 5.300.000 négyszögmértföld, Amerikában 2.000,000, Ausztriában

2.000,000, Ázsiában 200,000 és a különböző szigeteken 300,000 négyszögmértföld.

Színészet.

Csóka Sándor színtársulata e hét folyamán folytatta előadásai sorozatát általában lanyha pártolás mellett, különösen feltűnő, hogy a színmüvek és vígjátékok majdnem rendszerint üres ház előtt adatnak. A héten volt például a társulat két tehetséges, törekvő tagjának, Baghy Gyulának és Markovits Margitnak jutalomjátéka — mindkettő üres ház előtt. Az énekes darabok jobban sikerülnek, Csongori Mariskának, a társulat primadonnájának kedves színpadi alakja, szép iskolája, sikkes, elegáns játéka mégis csak vonzza a közönséget a színkörbe. Csongori lett e szezonban kedvencze a; közönségnek, a kit szivesen lát a színpadon. Jó lenne tehát az operetteknek és népszínműveknek — most a szezon végén — nagyobb arányokban kultiválása.

Az egyes előadásokról következőkben referálhatunk :

C s ütő r tökön, s z e p t e m bér 7-é n Schakespeare est volt. Markovits Margit választotta jutalomjátékául a hírneves szerző vigjátékát, a „Makranezos hölgyw-et. A jutalmazandó Katalin szerepében jó alakítást mutatott, be, habár a férje bánásmódja által előidézett félelmet és aggodalmat nem tudta eléggé színezni, azonban feltétlen hatást ért el, midőn a megszeliditctt, alázatos asszonyt személyesítette. Tisztelői több virágcsokorral lepték meg s többször hívták a lámpák elé. A zajos tapsok előidézésében nem csekély része volt partnerének, Baghy Gyulának (Petruchio), ki mesterileg en- terpretálta szerepét. A többi közreműködők elég jól betöltötték helyüket.

Pénteken, szept. 18-án zónaelőadásként Verő György színmüve, „Hadak útja“ adatott zsúfolt ház előtt. Igen helyes volt az igazgató részéről e hazafias színműnek a szegényebb néposztály előtti bemutatása. A 48 iki eseményeken fel is lelkesült a hálás közönség, nem volt liossza-vége a tetszésnyilvánításoknak. Jó volt az előadás is. Csongori Mariska (Debora), Baghy Gyula (György), Tha-1

rasszovits Margit (Kiriska), Markovits Margit (Anikó) kifogástalanul játszották meg szerepüket s a többi közreműködők is részt vettek a sikerben. Nagy hatást keltett különösen a Csongori Mariska bravúros táncza. Csak azt nem tudtuk megérteni, hogy a nemzeti táborba induló György székely paraszt kardján mit keresett az aranyos tiszti kardbojt.

Szombaton, szeptember 9-én Baghy Gyula jutalomjátékául Sardou Victorien vigjátéka, „Váljunk el“ került színre kitűnő előadásban. Baghy Gyula (Des Prunelles) a feleségét visszahódító férjet remek alakításban mutatta be. Markovits Margit (Cyprienne) a szeszélyes asszony szerepében nemcsak nagyon kedves volt, de helyes felfogása, átgondolt, érzelemteljes játéka azt látszik bizonyítani, hogy szerepét nagyobb tanulmány tárgyává tette. A közönség nem is késett a nyert műélvezetért mindkettőjüknek zajos tapsokban nyilvánítani elismerését. Kár, hogy e valóban sikerült előadást nagyon csekély közönség nézte végig.

Vasárnap, szeptember 10-é n délután gyermek- és népelőadásul „Csizmadia mint kisértet“, este pedig Szigethy József énekes bohózata: „A csókon szerzett vőlegény“ került színre. Az esti előadáson eléggé nagy közönség vett részt és sokat tapsolt Csongory Mariskának (Ábray Irén), ki többféle alakításával nemcsak azt igazolta be, hogy kiváló primadonna, de routinos alakitó képességgel is bir. Legjobban tetszett, mint drótostót fiú. — Breznay Géza (Csontay Lőrincz) eléggé jó volt. A kóbor színész- triász, Huckstedt Irén (Róza Centifolia), Bethleni László (Futaki), Vihari Elemér (Ripaes) élénk derültséget keltett.

Hétfőn, szeptember 11-én Herveé kellemes zenéjü énekes vigjátékát, „Lili“-t csekély számú, de intelligens közönség nézte végig. De ez a kis közönség élvezettel hallgatta a minden ízében sikerült előadást. Sok tapsot aratott Csongory Mariska (Lili), a ki igen kedvesen, de diskréten is adta szerepét. Csupán az utolsó felvonásban volt maszkja tulöreg. Mellette Bethleni Lászlót (Piinchard) említjük meg, ki szépen énekeit és jól játszott. Jó volt Vihary Elemér (Bompan) is; ellenben Breznay (Sainte Hypotése) sehogysem találta bele magát szerepébe.

Kedden, szeptember 12-é n Abonyi Aranka jutalomjátékául Herezeg