Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-09-07 / 36. szám

NAGY-KÁROLY és VIDÉKE. átalakítását s egy uj fáskamara építését elrendelte. A tűzoltóság tételénél Péchy László szólalt fel. A tűzoltó-intézményt — úgy­mond — nem tartja kifejlettnek, a leg­utóbbi tűzesetnél is a tűzoltóság elkésve vonult ki, a tüzet megakadályozni nem tudta s igy tenni kell valamit, hogy a tűzoltóság feladatának teljesítésére képessé tétessék. Polgármester felelve a felszóla­lásra, szomorúan ismeri el, hogy a tűzoltói intézmény nem válik be, foglalkozott már az eszmével, hogy a tűznél megjelent köteles tűzoltók dijjaztassanak, mert igy jobban várható tőlük a tevékenység, a legközelebbi közgyűlésen jelentést tesz, mi módon lehet a bajt orvosolni. A köz­gyűlés utasította a polgármestert, hogy a tűzoltói intézmény fejlesztése tárgyában a legközelebbi közgyűlésnek tegyen je­lentést. Bródy Lajos azt indítványozta, hogy a kisajátítási alap javára a költségvetésbe l°/0 pótlólag vétessék fel, a közgyűlés azonban az indítványt nem fogadta el. A költségvetéssel kapcsolatban tár­gyaltatott Sarkadi Nagy Zsigmond felleb­bezése a városi nyomtatványok szállitása tárgyában. A közgyűlés a felebbezést el­utasította ugyan, azonban egyben utasí­totta a polgármestert, hogy a jövőre nézve a most megadott egységi árak mellett a nyomtatványszükségletet helybeli nyom­dákból szerezze be. A tűzrendészet! jóváhagyott szabály- rendelet kihirdettetvén, azt a közgyűlés tudomásul vette. (A módosítás az, hogy szalmás termények és takarmány-félék épületektől 20 méter távolságra is elhelyez­hetők. Eddig a távolság 40 méterben volt megállapítva.) Az idősb Tóth Antaltól vásárolt földhordóhely vételéről, valamint az ifj. Schnébli Károly telkéhez csatolt terület átírása tárgyában kiállított szerződéseket névszerinti szavazással elfogadta. A jóváhagyott építési szabályrende­let kihirdettetvén, azt tudomásul vette, kinyomatni s a háztulajdonosoknak meg­küldeni rendelte. A legtöbb adótfizető városi képviselő- testületi tagok névjegyzékének kiigazítá­sára Brezanóczy Sándor elnöklete alatt Pazuchanics Ignácz, Serly Ferencz, Nagy Elek tagok és Néma Gusztáv jegyzőből álló bizottságot megválasztott. Az igazoló­választmányba tagokul Nemestóthi Szabó Antalt és Dr. Serly Gusztávot választotta meg. Végre Buttyán János írnoknak gyógy­kezelési költségekre 50 frtot megszavazott. Több tárgy nem lóvén, elnöklő pol­gármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Kaufmann Ignácz, Nagy Elek, Brezanóczy Sándor és Szabó János képviselőket fel­kérte s a közgyűlést berekesztette. Színészet. Csütörtökön, aug. 31-én Sylvana és Arten mulattató bohózata, a vígszín­ház műsordarabja, a „Végrehajtó“ került színre igen jó előadásban. A darabnak kaczagtató humorral megirt jelenetei, mu­lattató bonyodalmai mindvégig állandó derültségben tartották a közepes számban megjelent közönséget. A czimszerepben Breznay Géza kitűnő alakítást mutatott be. Komikus szerepét egész komolysággal adta s épp e komolyságban rejlett a pom­pás komikum. Markovits Margit (Cyp- rienne) is igen jól játszotta meg a Cocotte szerepét. Jók voltak még Tharasszovits Margit (Octavie), Rátonyi Stefiké (Anto- niette), Vihari Elemér (Temparet), ellen­ben Baghy Gyula (Brocatel) kissé mono­ton volt. Pénteken, népelőadásul, Schnitter és Strausz jól ismert operettéje: A czi- gánybáró került előadásra. Az operette meséje érdekes, zenéje pedig oly szép, hogy zsúfolt házat csalt össze. Az elő­adás teljesen kielégítő lett volna, ha Abonyi Aranka szerepét (Arzéna) Rá­tonyi Stefikének adják. Mindenesetre mél­tánylandó Abonyinak nemes törekvése, de énekes szerep nem való naivának, kü­lönösen olyan naivának, a kinek hangja sincs. A többi szereplők jól oldották meg feladatukat. Szép énekükkel és helyes fel­fogásra valló játékukkal sok tapsot arat­tak Huckstedt Irén (Szaffi), Hunfy Imre (Barinkai), Ráthonyi Stefiké (Czipra) és Breznay (Zsupán). Az énekkar nagyon gyenge volt, de a zenekar dicséretre méltó buzgósággal igyekezett a hiányt pótolni, éppen azért Biharit föltétien elismerés illeti. Szombaton, Breznay Géza, tár­sulatunk kitűnő komikusának jutalom­játéka gyanánt Herczeg Ferencz bohózata, „A három testőr“ került színre. Igazán örvendettünk annak, hogy oly szépszámú közönség jelent meg az előadáson, hogy a színkör csaknem egészen megtelt s Breznaynak, e régi kedves ismerősünknek pompás játékáért számtalan tapsokban adott elismerő kifejezést. Egész estén ke­resztül a vidámság, jókedv honolt a szín­körben, mert Breznay Polacsek szerepében oly alakítást mutatott be, melyet bármely színpadon mintának lehetne venni. — Egy szép csokrot is kapott megjelenésekor, különben a többi szereplők is igyekeztek azon, hogy az előadás összevágó legyen, s különösen Abonyi Aranka (Liza) és Baghy Gyula (Rátky) érdemlik meg el­ismerésünket. Jók voltak még Markovits Margit (Róza), Molnár Gyula (Floris), Győré (Hortovai) és Vihary Elemér (Kos- niczky). Vasárnap két előadás volt. Dél­után alig pár néző előtt „Az elbűvölt nők és a repülő csizmadia“ czimü bohózat adatott, melyben Boriczki Dani szerepét Breznay Géza alakította, — este pedig egy újdonság „Mária bátyja“ sem von­zott nagyobb közönséget, pedig az elő­adás megérdemelte volna, mert a szerep­lők, különösen Csongory Mariska, Huck­stedt Irén, Baghy, Bethleni, Breznay, Hunfy, Győré, Markovits Margit, mind­annyian sok igyekezettel játszottak. Hétfőn, szept. 4-én, Prém József pályanyertes színmüve, „Adorján báró“ adatott csekély közönség előtt. Sajátságos, hogy ily kitűnő színmű előadásán s ily jó előadáson a közönség oly csekély szám­ban jelent meg. Pedig elmondhatjuk, hogy ennél sikerültebb előadás alig volt. Első helyen kell megemlítenünk Baghy Gyulát És Andor nem szabadkozott. — Rögtönözzön nekünk valamit... valami fantaisiet. Sohase hitte volna ő, hogy ilyesmibe menjen bele s ime most ott jártatja ujjait a billentyűkön s nem lát senkit, csak Margitot s nem gondol senkire, csak Margitra. Es olyan boldog .............nyugtalan ad agiója egy vig galopp-ba ment át . . . s felzudul a taps ... A társaság már szétoszlott. Andor is utrakészen búcsúzik egyik félre-eső szögletben. — Isten önnel, Margitka . . . —■ Maradjon még, Andor . . . — Nem lehet, hiszen már mind el­mentek s a néniék is most búcsúznak. — De én akarom. — Margit, édes Margit 1 S hirtelen átölelve édes, forró csókot nyomott ajkára. — Andor . . . Andor . . . — Szerelmem, MargitkámJ S támolyogva ment ki. Őrült gon­dolatok czikáztak át agyán, s nem haza tart, hanem ki az éjszakába, hol semmi sincs, hol minden sötét. III. Három év . . . Szent Isten, mily gyorsan múlt el. A körút egyik félre-eső kávéházának ablakánál egy rendkívül elegáns úri em­ber ir. Az ujjain levő vastag gyűrűk- s egyéb ékszerekről a gazdagság, arczárói végtelen keserűség tükröződik vissza. Tollát megállítva, mintegy gondol­kozva ir egy levelet. Kedves Bandi 1 Nem tudom, nem felejtettél-e még el. De én felkereslek azon reményben, hogy ha elfeledtél is, szives barátságodba visszaveszel. Emlék­szel talán még egy jó barátodra, ki most három éve oly hirtelen eltűnt, anélkül, hogy bárkivel is tudatta volna hollétét, vagy eltűnésének okát? Most, barátom, mindezt elmondom neked pár szóval s ha teheted, keress fel holnap s bővebben fogom ezt elmondani. Emlékszel, hogy utolsó találkozásunkkor azzal váltam el, hogy leánykérőbe megyek Dr. Somkutyék- hoz, s én el is mentem, de kosár várt ott rám. Kikosaraztak, mert nem voltam elég gazdag, hogy dr. Somkuty leányának a tisztességes megélhetésen kívül kocsikról s egyéb piperékről gondoskodhassam; ki­kosaraztak, mert Dr. Somkutyné őnagy- ságának hiúságát nem elégítette ki, hogy veje egy kis hivatalnok legyen; kiko­saraztak, mert nincs nevem, nincs va­gyonon]. Szerelemről, boldogságról szó sincs s én — oh 1 balga — neki mentem a nagy világnak, hogy vagyont s nevet szerezzek. Nos, megvan mindkettő s én elmegyek s odavetem vagyonom, nevem, mindenem s cserébe a leányukat kérem, hogy boldogságom elvesztett fonalát újból felvegyem s hosszú három évi szenvedé­sem jutalmát elnyerjem, mert ő szeretni fog örökké, azt mondá egy este, bár ki- kosarazásom után nem beszélhettem vele, (Gróf Mindszenti), ki a szerelmében csa­lódott, ezen csalódásból kifolyólag a mor­finizmus áldozatává lett főhadnagyot nem­csak kiváló alakításban, de igaz benső- séggel és közvetlenséggel állította elénk. Kedves volt a szerelmes kis leány naiv szerepében Abonyi Aranka (Irén) is, Mar­kovits Margit (Szidónia), Molnár Gyula (Zalathnay Adorján) szintén elfogadható alakítást nyújtottak. K e d d e n, szeptember 5-én Y ar- ney kellemes zenéjü operettéje „A kék asszony“ került színre. A czimszerepben Csongori Mariska (Jolánd) temperamentu­mos, sikkes játékával, szép dalaival és ele­gáns toalettjeivel tűnt ki. Bethleni László (Pierre) és Huckstedt Irén (Teréz) szép hangjában szintén gyönyörködött a cse­kély számú közönség. A többi szereplők is megállták helyüket s az előadás álta­lában sikerült volt. Szerdán, szept. 6-án „Himfy dalai“-t adták másodszor, ugyanolyan jó előadásban, minő az első volt. HÍREK. — Adakozzunk. Főispánná Öméltósá­gától a következő felhívást vettük: Boldo­gult Erzsébet királynénk emlékére Budapesten „Örökimádás templom“ szándékoltatik épít­tetni, mely czélra országos gyűjtés határoz- tatott el a budapesti központi bizottság által. A központi bizottság részéről Szatmárme- gyére én kéretvén föl a gyűjtésre, erre leg­alkalmasabbnak találtam a többi között a megboldogult halála évfordulója napját szept. 11-ikét, valamint az ezen napot meg­előző napot, mely vasárnapra esik. Mesz- lényi Gyula megyés püspök ur Ő méltósága engedelméből a róm. katholikus templomok­ban szeptember 10-én vasárnap az összes misék alatt és szept. 11-én a gyászmise alatt hölgyek által az említett nemes czélra ado­mányok fognak gyüjtetni. Felkérem azért a híveket adakozzanak e szent czélra, a legcsekélyebb adományt is köszönettel foga­dom. Emlékül minden adakozó a királyné arczképét fogja kapni a misék alatt gyűjtő hölgyektől, mely kép szép emlék lesz min­den háznál, mert ápolni fogja a királyné iránti hűséget, lelkünket felemeli az elköl­tözött dicső királyné leikéhez, a szeretet kötelékét szorosabbra fűzi és a bánattól sújtott lelkekre enyhitőleg hat. Az eredmé­nyért legyen dicsőség az Istennek ! Nagy- Károly, 1899. augusztus 31. Gróf Hugonnai Béláné. — Gyűjtés a templomban Erzsébet ki­rályné emlékére. Tudvalevő olvasóink előtt az, hogy boldogult Erzsébet királyné emlé­kére Budapesten templomot akarnak építeni, az örök imádás templomát, orszá­gos gyűjtésből. A budapesti központi bizott­ság Szatmárvármegyére nézve a gyűjtés eszközlésére vármegyénk főispánjának nejét gróf Hugonnai Bélánét kérte fel, a ki a gyűj­tésre a legalkalmasabbnak találta a királyné halála évforduló napját, szept. 11-két, vala­mint az ezen napot megelőző napot, a mely vasárnapra esik. Minthogy pedig a főispánné ő méltósága felkérése folytán a szatmári megyés püspök megengedte azt, hogy szept. 10-én vasárnap az összes misék alatt, vala­mint szept. 11-én a gyászmise alatt a höl­gyek gyűjtést eszközöljenek az örök imádás de most felemelt fővel megyek hozzá s megkérdem: neki is vagyon s név kell-e, vagy én magam igy ahogy vagyok — vagyon s hírnév nélkül ? Ölelő barátod Andor, Royal-szálló. Reggelijét fizetve, elindult gondol­kozva, szemében leírhatatlan vegyüléke a keserűség, gúny s az örömnek. A sarkon álló hordártól elküldé a levelet s czéltalanul bolyonga tovább. S amint igy bolyong elmerülve a három évi visszaemlékezés édes gyönyö­rében, valami ellenállhatatlan ösztönnek engedve fordul vissza s ime egy nő s egy férfi halad arra . . . Szólani akart, de nem volt képes, csak félig rekedten el­kábulva bírta e szót kinyögni. . . Margit 1 — Nini Andor ... ön itt? Nézd csak, Ödön, egy régi jó bará­tunk . . . Andor, kiről annyit beszéltünk. Pardon 1 Báró Rozgonyi Ödön, férjem . . . Andor régi, jó ismerősöm . . . IV. Rendőri hir. Ma éjjel a Royal-szálló egyik első emeleti szobájában, nagy zongoraművé­szünk . . . Andor, ki csak tegnap érke­zett haza Párisból, revolverével főbe lőtte magát. Tettének oka ismeretlen.-^5£r»­templomára, a főispánné felkérte dr. Serly Gusztávnét szül. Móricz Ilka úrnőt, hogy a gyűjtést elvállalni és a gyűjtés eszközlé­sére hölgyeket felkérni szíveskedjék. A gyűjtőn ők a főispánnétól emléklapot fognak kapni a boldogult királyné arczképével, to­vábbá emléklapot kap minden adakozó s a ki legalább egy koronát adományoz, dísze­sebb emléklappal lesz kitüntetve. E felhívás folytán Serly Móricz Ilka úrnő fel fogja kérni azokat a nőket, a kik a gyűjtést eszközük a templomban. Itt megjegyezzük azt, hogy a mennyiben a mi elhunyt védasszonyunk, Erzsébet királyné emlékére emelendő tem­plom nemcsak vallási czélt szolgál, de annak hazafias irányzata is van, a róm. kath. hit- felekezethez nem tartozó magyar honpol­gárok és nők adományai is elfogadtatnak az isteni tisztelet alatt. A szept. 10-én rende­zendő mise alatt, hogy az ünnepséget emel­jék, Huckstedt Irén énekesnő és Demidor Ignácz fognak énekelni. Azt hisszük, hogy vá­rosunk hazafias közönsége sietni fog fillér­jeivel hozzájárulni a magyarok legjobb királynéjának emlékére emelendő templom létesítéséhez! A miséken a gyűjtést elvállal­ták: szept. 10-én reggel 6 és fél órakor Serly Gusztávné, Mórent Györgyné, Kováts Zanathy Emma, Pele Józsefné. 8 órakor özv. Witt Károlyné, ifj. Gindele Jánosné, Balogh Bertalanná, Vetzák Edéné. 9 órakor Báthory Istvánná, Papp Béláné, Nonn Gyuláné, Posz Vendelné. 11 órakor Balogh Terka, ifj. Hahn Jánosné, Farkas Rezsőné, Toóth Sándorné. Szeptember 11-én a gyászszertartáskor dél­előtt 10 órakor Domahidy Elemérné, Deb- reczeni Istvánné, Péchy Istvánné, Szuhányi Ferenczné. — Egyházi ének. Holnap pénteken délelőtt 11 órakor tartandó misén Huckstedt Irén és Ráthonyi Stefiké kisasszonyok és Demidor Ignácz rendőrkapitány fognak éne­kelni. — Gyászistentisztelet. Hétfőn, szept. 11-én reggel 7 órakor a román és orosz templomban gyászistenitisztelet fog tartatni, Erzsébet királyné halála emlékére. — Vármegyei közigazgatási bizottsági ülés lesz szombaton, f. hó 9-én, melyen a főispán távolléte miatt Nagy László alispán fog elnökölni. Főispán ur ugyanis folyó hó 8—12-ike között várja József főherczeg láto­gatását Kömlődön, aki Alcsuthon megígérte főispánunknak, hogy kömlődi birtokán meg fogja látogatni. — A „Kölcsey-egyesület“ választmánya ma délelőtt fél 12 órakor a vármegyeház kistermében ülést tart a Petőfi-ünnepély rendezése tárgyában. — Állandó választmányi ülés lesz f. hó 9-én d. u. 4 órakor a vármegyei székház kistermében, melynek tárgyát a vármegye 1900. évi költségelőirányzatának tárgyalása képezi. — Gyászeset. Turman Olivér Nagy- Bánya város polgármestere e hó 2-án el­hunyt. Haláláról gyászoló családja a következő jelentést adta ki: Özv. Turman Olivérné szül. kürti Csaba Margit, gyermekei Zoltán és Olivér nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatja forrón szeretett férje biro­dalmi nemes Turman Olivér kir. tanácsos, Nagybánya város polgármestere, bányaigaz­gató, a kerületi bányaegylet elnökének élete 58-ik, boldog házassága 11-ik évében hosz- szas szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után folyó hó 2-ik napján reggel 5 órakor bekövetkezett halálát. A megboldogult hült teteme a róm. kath. egyház szertartása szerint folyó hó 4-ik napján délelőtt 11 órakor fog örök nyugalomra té­tetni, és az engesztelő szent miseáldozat szeptember hó 5-ik napján d. e. 10 órakor fog az Urnák bemutattatni. A boldogság hona legyen lakóhelye! Nagybánya, 1899. szeptember 2-án. Turman László, Turman Irma, Turman Miklós testvérek. Turman Anna férj. Oroszfái Mikó Árpádné unokahuga. Csaba Adorján családjával, Csaba Ilona férj. Madarassy Dezsőné, Csaba Zoltán sógorai, illetve sógornői. — Üdvözlő lakoma. Az odaadó szere­tetnek és rajongó lelkesedésnek szép példáját láttuk megnyilatkozni a múlt vasárnap, szeptember 3-án, a mikor is a helybeli da­lárda szerenáddal lepte meg szeretett elnö­két, a rendőrkapitánynyá kinevezett Demidor Ignáczot. Este 7 órára a protestáns körbe gyűltek össze a dalárda működő és pártoló tagjai, honnan aztán színes lámpionok vilá­gítása mellett az ünnepelt lakása elé vonul­tak. Három szép dalt zengett itt a dalárda, az első szám után Kerekes Bertalan, az egylet alelnöke üdvözölte az ünnepeltet, mire ez a meghatottságtól remegő hangon válaszolt, biz­tosítva az egyesületet, hogy uj állásában épp oly odaadással fogja támogatni, mint eddig tette. A második énekszám után Letlinger Béla, az egyesület művezető-igazgatója társasvacso­rára hívta meg Demidort. Az előre meg­állapított műsor végeztével társasvacsorára a polgári olvasókörbe vonult az ünneplő dalárda, a hol már ekkor a polgárok nagy­serege várakozott reájok. Az ünnepelt

Next

/
Oldalképek
Tartalom