Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-08-31 / 35. szám
lakodalom“ — telt ház előtt, s a lelkes közönség sokat tapsolt az egyes hazafias jeleneteknek s a szereplőket több Ízben hívta ki. Igen szépen sikerült a 4-ik képben előadott „Huszártoborzó“ s különösen Rá- tonyi Stefiké tűnt ki igazán bravúros szép tánczával. Szombaton, a társulat drámai hősnőjének Csókáné Almássy Júliának jutalomjátéka gyanánt, Rákosi Jenő tragédijája „Magdolna“ adatott. Valóban őszintén sajnáljuk, hogy a kiváló művésznőnek jutalomjátéka nem sikerült. Szinte resteljük azt, hogy alig egy pár néző előtt kellett Csókánénak egyik remek alakítását bemutatni. Magda szerepét különben megjátszani nem lehet. Az a drámai erő, az a rendkívüli alakítási képesség, mely Csókáné játékában megnyilatkozott, valóban elismerésre méltó. A különböző változatos szerepek s különösen a 4-ik kép jelenetének megjátszása annyi erőt igényel, hogy a legkevesebb kizökkenés tönkre tenné az egész jelenetet, s hogy Csókáné mikép felelt meg ennek, bizonyítja az, hogy alig maradt szem szárazon s a nézők lélekzetüket visszafolytva lesték minden szavát. A kis, de lelkes közönség számtalan tapssal jutalmazta meg a művésznő remek játékát, megjelenésekor pedig két szép csokrot nyújtottak fel a színpadra. Kisebb szerepeiket teljesen jól töltötték be, Tharasszovits M., Markovits Margit, Abonyi Aranka és Rátonyi Stefiké. A férfi szereplők közzül első helyen Vihary Elemért említjük, kinek Siskója szép alakítás volt. Bethleni Laczi szerepét sikerültén játszotta. Jó volt Baghy, mint Bérezi és Győré Gyömbér Mihály szerepében. Vasárnap délután gyermek és népelőadásul „Hófehérke és a hét törpe“ czimü látványos tündérrege, este pedig ismét egy újdonság, ifj. Bokor József népszínműve „Az édes“ került színre félig teltház előtt. Ez alkalommal teljes elismeréssel adózunk Gson- gory Mariska igazán szép, kedves játékáért, ki olyan csinos Pörgéné volt, hogy nagyon megérdemelte azt a sok tapsot, melylyel a közönség kitüntette. Huckstedt Irénnel (Sárika) előadott dalait megismételtették. Huckstedt kis szerepét ügyesen játszotta meg és szépen énekelt. Igen szépen játszott Baghy Gyula (Galamb Ferkó) és Győré (Bezzeg Dani) rokonszenves szerepét szintén a jó alakítások közzé sorozzuk. Molnár Gyula, Breznay és Ráthonyi kisebb szerepeikben jók voltak. Hétfőn, aug. 28-án a magyar dráma irodalom klasszikus terméke Katona József „Bánk bán “-ja került színre közepes közönség előtt. A czimszerepet Bakó László a nemzeti színház tagja játszotta. A vendég- művész egyike az ifjabb művész generáczió leghivatottabb drámai tehetségének s igy méltán feltűnést keltett, hogy vendégjátékán a közönség ily csekély számban jelent meg. Pedig a megjelentek valóban ritka műélvezetben részesültek. Erőteljes drámai hév párosulva — kiváló orgánummal, a legkisebb részletekig átgondolt öntudatos alakítás volt az, a mit a vendégművész ez estén produkált. A csekély számú, de hálás közönség nem is késett, elismerésének szűnni nem akaró tap-1 sokban és kihívásban kifejezést adni. A darab sikerében a helybeli színtársulat is kivette részét. Igen jók voltak Csókáné (Gertrudis), Markovits Margit (Melinda), Győré Alajos (Petur bán), Baghy Gyula (Biberach) és Breznay Géza (Tiborcz). Kedden, f. hó 29-én. Bakó László második vendégjátéka gyanánt színpadunkon először adatott, egy olasz színmű „A becstelenek“. A darab azt tárgyazza, hogy mikép válik egy becsületes ember sikkasztóvá a körülmények hatása alatt, akkor, midőn megtudja, hogy felesége hütelen lett és épen azzal csalja meg, a kit a férj jótevőjének, igaz jóakarójának tartott. Igen szép jelenetei vannak, melyekben egy drámai színész tehetségének megfelelő tért találhat. Azonban a vége teljesen ellapul s a nézőt a megoldás felől teljesen kétségben hagyja. Mintha csak azért lenne írva a darab, hogy egy pár hatásos jelenetet játszhasson meg Moretti Carlo személyesitője. Közönség meglehetős számban jelent meg s Bakónak valóban mesteri alakításáért sokat tapsolt. Moretti Carlo szerepe nemcsak erős drámai tehetséget, hanem nagy mimikái játékot is követel, mert e darabban a szenvedély sokszor nem a nagyhatású szavalásban, de az arezjáték- ban nyilvánul, melyben Bakó kitűnő mester s igazán élvezetet szerzett remek játékával. A „Kölcsey-egyesület“ szép csokorral lepte meg a művészt, melynek széles nemzeti- szinü szalagján e felírás volt: Bakó Lászlónak, Szatmármegye szülöttének — a nagykárolyi Kölcsey egyesület 1899. aug. 28—29. Az előadás sikerében nagy része volt Markovits Margitnak, ki Elisa szerepében sikeres alakítást mutatott be, Ráthonyi Stefiké De Fornarsiné szerepében annyira megkapóan játszott, hogy megérdemli elismerésünket, úgy Abonyi Aranka és Breznay Géza. Az egész előadáson meglátszott a nagy gond, melylyel játszottak. NAGY-KÁROLY és VIDÉKE. Szerdán, aug. 30-án a „Gésák “-ot adták elő másodszor ugyan oly jó előadásban, minő az első volt. Budapesti levél. A századvég legnagyobb sikerei a villamosság korszakalkotó találmányának értékesítésében nyernek kifejezést. A villamvilágitás, a villamos közlekedés, a villamos kajtó-ei’ő a gyáripar és gazdasági gépek üzemben tartására, rendkívül előnyöket nyújtanak minden tekintetben. A fővárosban a villamos vasút forgalma megkezdésének tiz éves jubileuma augusztus elején volt; a villamos vasutat követte nem sokára a villamvilágitás, majd az erőhajtás alkalmazása is, úgy hogy most már alig van nagyobb köz-, sőt magánépület, sőt gyár., vagy ipartelep, hol nem a villamosság szolgáltatja a világítást vagy erő-hajtást s a villamos vasút keresztül-kasul szeli a fővárost és kellemes összeköttetést biztosit a szomszédos nyaraló-telepekkel és falvakkal. Mindezek előállításának érdeme leginkább a Siemens és Halske ezéget illeti, mely világhírű ezen a téren s hazánkban igen sok helyen rendezte be a villamvilágitást is, a legfényesebb sikerrel, mi az általános bizalmat elnyerve, hódította meg egymásután a közvéleményt mindenütt a villamosság alkalmazásának. A Siemens és Halske ez ég telepe Budapesten, Kerepesi-ut 21. sz. a. tervezeteket és költség- vetéseket kívánatra díjmentesen készít és küld. „A magyar aszfaltbányák gazdagsága“ czimmel igen érdekes közlemény jelent meg Gonda Béla jelesen szerkesztett „Műszaki Hetilap“-jában, mely bizonyára érdekli t. olvasóinkat is, tehát átvesszük a következőkben: „A magyar királyi földtani intézet a biharmegyei aszfaltbányákat beható vizsgálat tárgyává tette s a kiküldött főbányatanáesos és bányafőgeologus kimentő tanulmányából következő közérdekű adatokat vesszük : A „Magyar aszfalt részvénytársaság“ bányái Felső-Alsó-Derna és Bodonos község határában fekszenek, a hol az aszfalt előfordulás eddig csak részben van feltárva. A feltárt területen mintegy 105 millió métermázsa aszfaltanyag van megállapítva, melylyel mintegy 381 négyszög- méternyi terület volna aszfaltburkolattal ellátandó. Mély fúrásokkal konstatáltatott, hogy a fentieken kívül még átlag 65 méter vastag rétegű előfordulás van, mely egyelőre számszerűleg ki nem fejezhető, de a fenti mennyiséget minden esetre túl haladja. — A „Hazai aszfaltipar részvénytársaság“ bánya Tataros község északkeleti részén fekszenek s azokban átlag 2*5 méter vastag rétegben mintegy 75 millió métermázsa nyers aszfalt- anyag állana rendelkezésre, mivel mintegy 270 millió négyszögméternyi terület volna aszfalttal burkolható. A mély fúrások eredménye itt is az, hogy ezenkívül még kiszámíthatatlan mennyiség van a melyekben mintegy 26 méternyire fekvő rétegekben. — Ezen két hazai vállalat bányáiban mintegy 651 millió nógyszögméternyi terület aszfaltozásához szükségelt anyag van már feltárva — s ha tekintetbe vesszük, hogy Budapest fő- és székváros összes utczateriilete mintegy 3l/2 millió métert tesz ki, - fogalmat alkothatunk magunknak ezen bányák rendkívüli gazdagságáról. Ritka szép ünnepély folyt le a napokban a fővárosban Schulek Sándor műkéses mester, kinek a Király-utcza 3. szám alatt van gazdagon felszerelt üzlete, augusztus 24-én ünnepelte üzlete fennállásának 30 ik évfordulóját. — Napjainkban, midőn az inszolid vállalkozások és tisztességtelen versenyüzletek csak rövid fenállásra vannak számítva, hogy a közönség gyors kizsákmányolása után csakhamar megszűnjenek, kétszeresen örvendetes ezen régi jó hírnevű ezég 30 éves fenállásáról tudomást venni, mely folyton virágzását Schulek Sándor ritka becsületessége, szolid kiszolgálásának köszöni; mert ő mint kitűnő szakember, mindig csak oly árut szolgáltat ki megrendelőinek, melyről személyesen meg van győződve, hogy teljesen jó és minden követelménynek megfelel. Ez a lelkiismeretessége és becsületessége általánosan ismeretes, s ez tette méltóvá a nagy- közönség és polgártársai bizalmára és tiszteletére, valamint a számos kitüntetésre, melyeket mindazon kiállításon nyert, a melyben részt vett. A háztartásban igen fontos czikk szállítási- vállalat lépett legközelebb életbe Budapesten. Zin- hober Testvérek (IX., Mester-utcza 33.) városszerte előnyösen ismert nagyhentes ezég rendezett be zsirszállitó vállalatot s a legkitűnőbb disznózsírt szállítják kilónkint 51 krért, vagy az esetleges napi árfolyam legalacsonyabb áraival. Az edények 10 és 20 kilós pléhdobozok, melyek igen czélszerü, könnyű faládácskákba helyezve szállíttatnak a vidékre, 15 krajozár csomagolási költséggel. E vállalat igen jó szolgálatot van hivatva j teljesíteni a háztartás e fontos czikkének tiszta ' egészséges minőségben való szállításával, minek j garancziáját képezi a ezég fővárosszerte ismert jó hírneve. Egy tiz kilós mennyiség próbamegrendelése mindenkit meggyőződtet arról, hogy egy valóban szolid vállalat igen előnyös kiszolgáltatásában részesült. közlésére 1899. évi szeptember hó 4-ik napjának délelőtti 3/J2 órája határidőül kitü- zetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Nagy-Károlyban, 1899. évi aug. hó 17. napján. Bakó Bálint, kir. bir. végrehajtó. PIACZI ARAK az 1899. évi aug. hó 28-ik napján tartott heti vásárról. — Közép számítás szerint. — 512E® lEji^nal üli VASÚTI MENETREND. Nagy-Károly állomásra. Érvényes 1899. évi május 1-től. Tárgy Eladó meny- nyiség hectoliter Ti szta búza........................ 1318 Kétszei’es............................ 97 R ozs...................................... 21 5 Árpa...................................... 87 K ukoricza............................ 29 4 Zab (40 kilós)................... 613 Köles................................. — Bu rgonya (zsák) .... 749 c3 4á tn CL, O le *; N N) :o m td 0 frt Ikr Száz kilogramm szalonna Egy „ „ disznóhus „ „ marhahús „ „ juhhus . Száz „ só . . . Egy „ só ... , Száz „ széna . , Száz „ szalma . , Négy köbméter tűzifa kemény, fel vágással................................. Négy köbméter tűzifa puha felvá gással ................................. Eg y liter szesz 36 fokú . . „ „ köleskása . . . „ „ boi’só.................... „ „ lencse.................... „ „ paszuly .... Férfi napszám saját kenyerén „ „ gazda kenyerén 52 50 80 70 20 60 60 66 52 44 32 12 70 50 40 40 90 14 14 18 8 80 60 Honnan érkezik ? Óra Perez Debreczen felől reggel 5 04 8 15 » » este 6 03 „ „ „ (gyors v.) 8 06 » „ éjjel 11 15 Szatmár felől reggel 5 13 „ „ „ (gyors v.) 7 39 » » » 10 14 „ „ délután 3 57 „ „ este 8 07 Zilah felől reggel 8 25 „ „ este 7 07 Zilah felé indul reggel 5 30 „ „ „ délután 4 21 Gilvács—Nagy-Somkut felől regg. 7 39 » » v a este 8 07 Gilvács—N.-Somkut felé reggel 5 14 » » » este 8 15 Az aláhúzott (_) számok éjjeli időt jelentenek. lloil/é.isi pen || iOJv^Uä GjiyiVIrO GfMMfil mm Felelős szerkesztő: Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. 1355—1899. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagy károlyi kir. járásbíróság 1899. évi 40—4. V. számú végzése következtében Grünfeld Ignácz és fia javara Kínai József ellen 80 fi t Oo kr, s jár. erejéig 1899. évi január hó 20-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján felül foglalt és 1905 frtra becsült következő ingóságok u. m. házi bútorok, szik- vizgép, szekér és egyebek nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykárolyi kir. járásbíróság 1899. évi 40—4. V. számú j végzése folytán 80 frt 05 kr. tőkeköve-! telés, ennek 1898. évi szeptember hó 15-ig napjától járó 5ü/0-°s kamatai Vs^o váltó dij és eddig összesen 37 frt 35 krban birói- lng már megállapított költségek erejéig Nagy-Károlyban adós lakásán leendő eszPőrL37-erercLérL37': 50.000 korona értékben és több, kisebb-nagyobb nyeremény, összesen 1006 nyeremény 100.000 torosa értetben. Egy sorsjegy ára 20 krajezár. Az összes nyereményeket kívánatra 20 °/0 levonással azonnal készpénzben beváltja Budapesten: a „Hermes“ Magyar Általános Váltóüzlet Részvénytársaság. V., Dorottya-utcza 8., vagy Szegeden: a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank. Ezen pénzintézetek a nyerő kívánságára készek az 50.000 korona értekii főnyereményt egy hasonértékü szegedi mintaszerűen berendezett tanyai gazdasággal is becserélni. Húzás Szegeden, a kiállítás utolsó napján, 1899. szept. lO-én este 6 órakor. Sorsjegyek kaphatók bank- és váltóüzletekben, az összes dohány- tőzsdékben és egyéb elárusító helyeken. Viszontelárusitók forduljanak a kiállítást rendező 4-4 Budapest, IX., Üllöi-ut 25., Köztelek. i
