Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-01-26 / 4. szám

XVI. évfolyam. Nagy-Károlv, 1899. január 26. 4-ik szám.

Társadalrcii, szépiro^a-lascLi és isxn.eretterjesztő lxetlla/p.

NAGYKÁROLY VAROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE.

Megjelen minden csütörtökön.

TÁRCZA.

Hazugság . . .

Hazugság az egész élet Egy atom se igaz benne. Feltámadás, végítélet:

Hazugság, egyéb mi lenne ?

Mint a kisded gyermekeknek Kik az éjszakában félnek,

Vig nótákat énekelnek, Tündérországról regélnek:

ügy regélünk önmagunknak És álmodunk ébren álmot. Kergetjük a csillagokat,

Hiszünk poklot, mennyországot! —

Semmik vagyunk, semmiből lett,

S elveszünk a semmiségben,

Mint üvegen a lehellet,

Mint a kőd a nyári légben.

Mlózenfeld Xsigmond. Karácsonyi szerelem.

(Rajz a diákéletből.)

Irta,: ZEáCazitls:® Emil.

II.

Közeledtünk a kitűzött czél felé.

A fiuk jókedvűen recitálták mondani valójukat, a melyeket a betlehem mellett, fognak előadni. Egyedül én voltam hallgatag. Kezdett a lelkiismeret furdalni.

Mit is csináltam én? Egy meglehetős bolond eszmére követőket gyűjtöttem. De ez még hagyján! Hát ha be sem eresztenek ? Nem, ez nem lehet. Magyar emberhez megyünk ! Mondjuk, hogy beengednek ; de azután ? Azután adnak egy pár hatost meg egy kis kalácsot és menjünk dolgunkra. De hisz nem erre spekuláltam én! Hát mire? Arra, hogy ott fog tartani bennünket. Igen? De hát miért? Hisz nem ismer senkit se közölünk. Hej Tamás ma nagy bakot lőttél! De visszakapjuk a 17 krunkat. De mit érünk vele? Hol kapunk most dohányt ? A vacsora is el fog sülni, mire visszamegyünk. Se dohány, se thea. Mondjuk, ha egy koronát is kapnánk ... Oh Uram Jézus ne hagyj el, csak most, aztán soha többet nem fogunk ilyenbe vágni.

— Te Tamás, nem az ott a jegyző háza ?

— Hát én tudom ?

— Jól nézünk ki. Azt mondom én, hogy megbánjuk mi még ezt.

— Az lesz a mégis. Ki van Írva „Községháza“, akkor a jegyző is ott lakik.

Odaértünk.

— Pista gyújtsd meg a gyertyákat, Benő te viszed be a betlehemet., Jankó te meg csengess és menj előre. Én legutoljára megyek.

— Te hisz nincs a kapu bezárva!

— Akkor menjünk csengetés nélkül.

Beléptünk. A betlehem világítása

rózsás sugarakat eresztett exotikus alakjainkra. Egyszerre éktelen ugatás keletkezik és egy pillanat alatt két nagy komondor vicsorgatja ránk a fogait.

(Már mindegy! nem hátrálunk 1)

Az ugatásra kijött egy hetesforma

| alak.

— Hé Kullancs, Tisza takarodjatok mindjárt. Hát ti mit akartok ?

— (Buta paraszt. Látszik, hogy nem tudja kikkel beszél.) Dicsértessék a Jézus Krisztus. Betlehemesek volnánk, kik az Ur Jézus születését szivet lelket gyönyörködtető olőadásban akarjuk előadni.

— Majd megmondom a ténsurnak, addig kerüljetek beljebb.

— (Jól indul!) A hetes bement, mi meg egy előszoba félében várakoztunk. Még körül se bírtunk nézni, már jön ki a hetes s int, hogy menjünk utána.

Erre a kis pásztor és a szerecsen bementek, mi meg vártunk mig ránk kerül a sor. Addig is az ajtónál hallgatóztunk. A fiuk jól fújták mondókájukat és már Horodesre került a sor bemenni. Magamban maradtam. Jaj ha nem úgy lenne a hogy számítottam, ha... de nem bírtam tovább tépelődni, mert hallom a kispásztor hangját a mint mondja:

— Gyere be vén juhász!

Benyitok és szemeim egy szép társaságot látnak barátságos asztal körül. De majd hogy vissza nem tántorodtam, mikor meglátom az asztal egyik szélén — dehogy nem ő az, de bizon a . .. az a ő az, a házigazdánk.

Olyan csudálatos érzés vett erőt rajtam, hogy nem tudtam a mondókárnat megkezdeni.

— Minden jólélek dicséri az Urat! kezdtem volna ánzágolni, de óriási hahota követte szavaimat.

— Nem addig a juhász — kiált fel a mi gazdánk. De én leleplezlek benneteket, mert az a bunda és bekecs nagyon gyanús, mintha az enyéim lennének.

— Igenis kérem 1 hebegém zavartan.

— Na az ördög akárhová tegyen, hát lássam csak a fizimiskádat!

Erre már le volt rántva a bajusz és szakái arczomról.

— Ha, ha, ha! kaczagott fel gazdánk. Hisz ez Tamás. A kis pásztor is azért hasonlít hát úgy Pistára. Maga is jól bekente magát János. Benő meg biztosan arra számított, hogy itt is tornászni fog.

(Szt. Pilátus mi lesz ebből 1 A gazdán kívül csupa ismeretlen minket nevető arcz, mi meg pirultunk. János pirulása volt a legkombináltabb pirulás, mert úgy nézett ki, mint mikor egy szerecsen pirul.)

— De hát ha igy felsültek, jöttek volna a kocsin ki.

— Miféle kocsin ?

— A mit beküldtünk magukért és visszajött maguk nélkül.

— Hát kocsit küldtek értünk? hogy jöjjünk ide ki? Hát itt vagyunk kocsi nélkül! Azt látom, de hozzák most rendbe magukat, mert ép a vacsorához akartunk ülni.

(Majd hogy -el nem rikkantottam magam: Vivát Soroksár!)

A külcsín és városunk.

Ruha teszi az embert —$ tartja egy magyar példabeszéd, — a mely más* szóval annyit jelent, hogy az embernek, ha a társadalomban tényezőként akar szerepelni, a külcsinra is adnia kell valamit.

S a mint áll ez az egyesekre, úgy áll egy városra nézve is.

Ha idegen jő városunkba, bizonyára a szerint fog arról Ítélni, a mint az tisztaság, rend, szóval külcsín tekintetében reá kedvezőtlen, avagy kedvező benyomást gyakorolt.

Az emberrel veleszületett a szép szeretete iránti érzék, s ha nemcsak városon, de falun megyünk keresztül, melynek jó karban tartott utai, szépen fehérre meszelt tiszta házsorai vannak, önkéntelenül felkiáltunk: ejnye beh csinos kis falu — mig ellenkezőleg, ha rossz utakkal bíró, rendezetlen, piszkos falun visz keresztül utunk, el nem titkolhatjuk a kellemetlen érzetet, a mit az reánk gyakorol.

De eltekintve ettől, szükségét érezzük annak, hogy a város, mely otthonunkat képezi, külcsín s az ezzel együtt járó kényelem tekintetében legalább is oly fokon álljon, mint más, városunkhoz hasonló város.

S ha városunkat a külcsín szempontjából tekintjük, be kell látnunk, hogy bizony e tekintetben sok a kívánni való.

Első sorban az utczai vízlevezető árkok azok, a melyek sem a szépészeti, sem a közegészségügyi követelményeknek meg nem felelnek.

Elronditják, elsárositják városunkat, nedves időben ragályos miazmák- kal’ telt pocsolyák fészkei, száraz időben a különböző dudvák és gazfélék tenyésztő melegágyai.

Másodsorban a kerítésekről kell szóllanfmk: A belváros kellő közepében, különösen a Kossuth- és Könyök- utczákon düledezö fakerítések disz- telenkednek; a föutczán lévő, a takarék- pénztár tulajdonát képező gőzfürdő; a könyök-utczán lévő, a gör. kath. egyház tulajdonát képező templom kőkerítései nemcsak a legnagyobb mértékig avultak, dísztelenek, de közrendészeti szempontból is ily állapotban meg nem türhetök.

S mit szóljunk középületeinkről. Tessék csak a város első számú házát, a vármegye székházát megtekinteni. Vedlett falairól mintha a múlt század tekintene le reánk, jobb szárnyán a meztelen téglák kandikálnak ki falai közül, mintha egy múlt századbeli restóráczió alkalmából verték volna j le vakolatát az ólmos botokkal res-j talláló nemes atyafiak.

— Egyszóval külcsín tekintetében sok, nagyon sok a kívánni való városunkban.

S ha nem is kívánjuk, hogy évtizedek mulasztásai egyszerre pótol- j tassanak, de hisszük, hogy egy kevés jóakarattal, egy kis áldozattal sokat lehet csinosítani városunkon.

Biztosak vagyunk abban, kogy a nemes vármegye nem sokáig tűri székházának vedlett állapotát, s a hely méltóságának megfelelöleg külcsín tekintetében is helyreállítja azt.

A vízlevezető árkok eltávolítása s Azoknak — legalább a város főbb ut- czáin — kőburkolattal ellátott folyókákkal felcserélése czéljából rendelkezésre áll a kövezetvámból az utak építése után fennmaradó felesleg.

A mi pedig a düledezö fa és kőkerítéseket illeti, ezek helyreállítása hatósági kényszer utján eszközölhető.

Hisszük, hogy városunk csino- sodása érdekében nem fog sokáig késni azoknak intézkedése, kiknek — a város szellemi és anyagi fejlődésén kívül — a városnak külcsín tekintetében is emelése kell, hogy feladatukat képezze. . — p.—

Nagy-Károly rendezett tanácsú város szabályrendelete

a hús-, bor-, szesz-, szeszes italok és szeszes | folyadékok után fizetendő városi fogyasztási | pótadó behozatala tárgyában.

[Elfogadtatott a városi képviselőtestületnek 1898 I decz. 26-án tartott közgyűlésében.)

(Folytatás.)

34. §. A csonkításnak kitett városi szeszfogyasztási pótadó négyszeresétől nyolczszorosáig terjedő büntetés alá veendők a következő esetek el-1 követői:

1. Ha a szeszfogyasztási pótadó alá eső tárgyak a szabályszerű bejelentés nélkül a városba behozatnak.

2. Ha a városi szeszfogyasztási;

I

pótadótárgyak az elrendelt zárlat alól kivonatnak.

3. Ha a városi szeszfogyasztási

pótadótárgyak nemére és mennyiségére nézve, csekélyebb pótadó kiszabása czéljából hibás bejelentés tétetik.

4. Ha a városi szeszfogyasztási

pótadótárgyak a 12. §-ban meghatározott bejelentés nélkül vagy az ugyan azon §-ban meghatározott várakozási idő előtt engedély nélkül elraktároztalak.

5. Ha a városi szeszfogyasztási

pótadótárgyak szabályellenesen, éjszakának idején hozatnak be.

6. Ha a keresztülvitelre szánt városi szeszfogyasztási pótadótárgyak bejelentés és engedély kinyerése nélkül

a beszedési kör területén lerakatnak vagy ott tartatnak.

7. Ha a 21. §. értelmében felügyelet alatt álló egyének birtokába oly városi szeszfogyasztási pótadótárgy találtatik, melyre vonatkozólag bárczá- val — vagy más szabályszerű módon a városi szeszfogyasztási pótadó lefizetése nem igazolható.

8. Ha a városi szeszfogyasztási

pótadót fizető fél adóvisszatérités ürügye alatt szándékosan vizet, — vagy pótadó alá nem tartozó, — vagy csekélyebb illeték alá eső folyadékot szállíttatna ki a városból, vagy azt megkísértené.

9. Ha az alkoholtartalmú szeszes folyadék termelők az általuk termelt pótadótárgyat pontosan be nem jelentik.

Ha ezen fent elősorolt esetekben a kihágás ismételve s megkárosító czélElőfizetési árak:

Egész évre 4 frt. Negyedévre I frt.

Félévre . . 2 frt. Egyes szám 10 kr.

íözségi jegyzők és tanítóknak egész évre 3 frt.

Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal:

Deák-Ferencz-utcza 40. szám.

(A római kath. elemi iskolával szemben.)

Hirdetések jutányos áron közöltetnek.

Nyilttér sora 15 kr. Bélyegdij minden beiktatásért 30 kr.

Bérmentetlen leveleket

előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Kéziratok nem adatnak vissza.