Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-08-10 / 32. szám

Melléklet a „Nagy-Károly és Vidéke“ 1899. augusztus 10. — 32. számához. CSARNOK. Olvasóim bizonyára különösnek fog­ják tartani azon állításomat, hogy a kedvező első benyomás melyet Prága uj rabbija híveire gyakorolt nem volt tartós és az mégis az első órától fogva népszerűségé­nek megalapítója volt. A következő fel­világosítást fog adni. Az első mézes hetek a legkelleme­sebben folytak le. Az uj rabbi kilenez egymásután következő szombaton szónok­latokat tartott Prága kilenez nagy zsina­gógáiban nagy feltűnést keltve mély tudományossága és talmudikus théma föl- lötti fejtegetéseiben mutatkozó ritka éles- elmüsége által. Tudományos vita alkal­mával mindég győztesen hagyta el a szellemi hareztért és ha állításainak meg­annyi ellenvetés és kifogás tétetett Ő mindeniket ügyesen le tudta bonyolítani és állításait meggyőző érvekkel védelmezni. Úgyszintén erkölcsi előadásaival is nagy tetszést aratott, úgy hogy hallgatói rajong­tak szavaiért. A fiatal rabbi kimagasló tehetsége azonban szálka volt nehány öreg talrnud- tudós szemeiben. Ezek minduntalan valami tervet igyekeztek kieszelni, mely által a rabbi gyöngeségeit elárulná. Gyakran tö­rekedtek rászedésére, de mindég eredmény nélkül, mert nyílt szelleme keresztüllátta cselszövényeiket és könyen kibújt az eléje vetett hálóbél. O túltett ellenségei minden fegyverein és ezek akarva-nemakarva kénytelenek voltak a hareztért oda hagyni. Ezen ellenséges üzelmek rendezői gyakran illetékes egyéniségektől felelősségre vonat­ván eljárásuk miatt, azt felelék, hogy a rabbi sokat dicsőített bölcsességéről meg­győződve nincsenek és e súrlódások által csak azt szándékozzák elérni. De a mit békés figyelmeztetések és szemrehányások el nem értek, elérte azt egy véletlen ese­mény, mely a rabbi éleseszüségéről és bölcsességéről oly megczáfolhatatlan tanú­bizonyságot tett, hogy annak hallatára ellenségei elnémultak és lángesze előtt hódolattal hajoltak meg. Az eset igy történt: Egy napon tanuló szobájában, ma­gas támlásszékében ült a tudós rabbi, homlokát redőkbe huzva; előtte több foliansok feküdtek az asztalon, némelyek felnyitva, mások behaj litott lapokkal betéve. Most hirtelen megzavartatott elmélkedésében, figyelme foglalkozásáról az ajtó felé vonatott, mely csikorogva fordult meg sarkán a heves nyitás által. Két férfi lépett be azon, kiknek ruháza­tairól a rabbi azonnal földiéire ismert és őket illem szerint a szokásos „solaum alé- chem T‘ (Béke veletek!) köszöntéssel fo­gadta. A szokásos kérdezősködés után csakhamar a rabbi jöttüknek oka felől kérdezősködött. Mivel azonban erre a lengyelek sajátságos gyors jargonukban mindketten egyszerre feleiének, kénytelen volt egyiket hallgatásra és a^ másikat szólásra kérni. Ez igy kezdé: Én Kohén Benjamin, Kohén Mózes fia vagyok, varsói borkereskedő. Ezen embert itt Geilesz Chájemnek hívják és mint kocsis áll szolgálatomban már öt éve. Üzleti utazásomban mindenütt kisért és eddig mindig becsületesen viselte magát. Igen ám, de csak a múlt „ros chodesig,, (hó­nap elsője). Akkor ugyanis, reggel midőn fölkeltem első gondom volt pénzerszénye­met megnézni, keresem, de azt veszem észre, hogy az zsebemből eltűnt. De ab­ban volt összes készpénzem: 1000 arany. Erre az itten álló Chajemt hívom és kér­dezem tőle, nem tudja e hová lett erszé­nyem? ü gúnyosan azt mondja: Hogyan jutottál egyszerre annyi pénzhez, hiszen te kocsisom vagy; talán kiraboltál vala­kit? Eleinte azt hittem, hogy Chajem csak tréfál, ami eddig még elő nem for­dult és megdorgáltam merészségéért. De többszöri szóváltás után meggyőződtem, hogy ezen esztelen állítás Chájemnek rögeszmévé vált. Mivel tehát ő éppen oly bizonysággal állítja, hogy én volnék kocsisa ő pedig gazdám mint én az ellen­kezőt, elhatároztuk végre magunkat téged, érdemes rabbi, kinek bölcsessége a világ egyik szélétől a másikig jár, fölkeresni és arra kérni, hogy a bűnöst közöttünk kiderítsed; főképpen pedig kérlek mint megcsaltottat ezer aranyaimhoz juttatni. Is­ten bizonyára inegfizetendi azt, mert nekem feleségem és gyermekeim vannak odahaza, az elveszett összeg egész vágyó- nőm volt és e veszteség koldussá tenne. Ily hangon beszélt Kohn Benjamin még sokáig és midőn végre végett ért és a rabbi a hosszú beszéd rövid értelmét éretten átgondolta. Chájemnek intett szólásra. Ez ugyanazt beszélte el, lehető­leg nagyobb hangsulylyal és szánalom- gerjesztő kifejezésekkel oly alakban, hogy ő, Chajem, a megcsalt és Kohen Benja­min a csaló. Midőn ez is végzett előadásával a rabbi az előtte fekvő foliánsokban lapoz­Melyik a gazda és melyik a kocsisa. (Jellemkép Landau Ezechiel prágai rabbi életéből. Ezen történetke, mely mondaképper él a prágai zsidóság körében, egykori lelkipásztoruk, a tudományosságáról és böl­csességéről világszerte hires rabbi Landau Ezechiel jellemképének ismertetéséhez já­rul egy adattal. — 1745. körül a prágai fő­rabbi szék megüresedett, e hivatal betöl­tésére egy szerény lengyelországi köz­ségnek, Jampoláak rabbiját Landau Ezechielt jelölték. A rabbi választás a zsidó hitközség nagy tanácstermében ment végbe, mely hosszú vitára adott alkalmat, melynél ellenfelei nem tudtak hátrányára felhozni mást, mint fiatalsá­gát, mi azonban tisztelőitől előnynek tekitetett és igy végre a nagy többség részére határozott, melynél fogva Landan Ezechiel a prágai zsidó hitközség főrab­bijává neveztetett ki. Ki tudná a prágai zsidóság akko­rában igen jellemző kíváncsiságát hűen ecsetelni, midőn emlitett határozat a zsidó tanácsteremben a hitközségi képviselők által hozatott? A nép tarka tömegben állott a tanácsterem előtt, leírhatatlan sóvárgással várva a választás eredményét, mert azon időben egy rabbiválasztás oly esemény volt Prágában melyet egy lélek sem vett könyelmüen. Ott is volt a prá­gai zsidóság apraja-nagyja férfiak és nők, öregek és gyermekek, sőt cselédek cse­csemőkkel karjaikon. A tömegtől külön­válva, egy kisebb csoportot képezve az utcza másik oldalán állott egy csomó fiatal ember, kik mint tudós arcz kifeje­zésük és eleven gesztikulácziójuk is sejteti a prágai talmud iskola növendékei voltak, most is azon vallástudományi théma fölött tanácskoztak, melyet a választandó uj rabbi első szónoklata alkalmával tárgyalni fog. Majd egy másik szakállas férfiakból álló csoport állott csendes visszavonult- ságban egy félreesőbb utcza közepén, szintén az uj rabbiról tanácskozva annak tudományosságát mérlegelve. Most hir­telen fülszaggató örömrivalgás töltötte be a levegőt, mely mindnyájok figyelmét a tanácsterem felé irányozá. Az egész tömeg lármázott és tombolt keresztül- kasul, hogy az ember saját szavát sem hallhatta. Csak egy pár ifjú torokból hallatszott, tulkiabálva a nagy zajt: „Mazel tov!“ (Szerencse fel!) A tömeg, mely most egy csomóhoz hasonlított, a községházából éppen kilépő „mesoresz“ (szolga) pálezája elől félrevonult, ki a „roshálkohlnak“ (hitk. elnök) nyitott utat. A nép most újra leírhatatlan ujjongásba tört ki, midőn a roshakohl fontos hivata- talos arczkifejezéssel az éppen akkor a pilseni vásárról hazaérkezett apósának tudtára adá a választás eredményét, ugyanis, hogy az Landau Ezechiel rabbira esett. A választás megejtése után rögtön megszerkesztetett a felvételi oklevél, mely egy küldöttség által a megválasztotthoz küldetett. Anélkül, hogy e küldöttség oda és visszautazásánál, mely az akkori köz­lekedési viszonyok folytán hosszú ideig tartott sokáig feltartózkodnánk, mindjárt a földiszitettzsinagógába vezetlek k. olvasó a várva-várt rabbi megérkezése napján. Egy keddi nap volt, délután 2 órára volt a rabbi bevonulása elhatározva. Több jámbor ember, azon félelmökben, hogy a szűk hely nem lesz képes a kiváncsi so­kaságot befogadni és igy akadályozva lesznek az uj lelkész első üdvözlő sza­vait hallani, mindjárt a reggeli ima után ott maradtak. Mások, a község nagy része, nem tudták kíváncsiságukat fékezni és a közelebbi helységig eléje utaztak vagy mentek, már a mint fináncziális viszonyuk megengedtek. Éppen, midőn a zsidó községháza tornyán kettőt ütött az óra, érkezett meg az óriási menet, közepén az uj rabbival, egy magas nyúlánk termetű fiatal ember­rel. A zsinagógába érve, megtartotta szék­foglaló beszédét, mely egészen korszerű volt és mely igen nagy hatást gyakorolt hallgatóira. Rövid vázlatban rajzolá a derék lelkipásztor fiatal életnek tömött képét és uj működésének kitűzött czélját és miután még a szokáshoz híven egy vallástudományi tárgyat fejtegetett, Istent kéré segélyéért és községét buzgó közre­működéséért nemes czélja eléréséhez. Ily szépen és lelkesülten még nem hallottak Prágán beszélni és ez órától fogva a később oly hires férfiú népszerűsége el volt döntve. Hallgatóit teljesen megnyerte; az első benyomás a legkedvezőbb volt — de sajnos, nem tartós. gatott egy pár raásodperczig, mintha ab­ból akarná kiolvasni, hogy melyik a kereskedő és melyik a kocsisa! Azután hirtelen betette azokat és az előtte álló férfiak szivére kezdett beszélni: Vallja be magát a bűnös, hogy ne pusztuljon el gonoszlelke miatt, hanem bocsánatot nyerjen Isten és embertől. Ez azonban süket füleknek volt mondva: a megátal- : kodott gonosztevő nem akarta magát beismerni. A bölcs rabbi tehát kénytelen volt egy drasztikus eszközhöz nyúlni, hogy a ravasz csalót megszólaltassa. Sa­játságos egy eszköz volt az. Mindkettőjüket meghívta másnapra egy meghatározott órára; egyidejűleg azonban meghagyta szolgájának, hogy azon napon senkit be­jelentettlenül szobájába ne engedjen. A meghatározott óra a meghatáro­zott napon elérkezett és vele együtt a két lengyel a rabbi házában, hol, mig a szolga őket bejelentette az előszobában időztek. A szolga azon válaszszal jött vissza, hogy egyelőre csak várakozzanak az előszobában, mert a rabbi még nem fogadhatja őket. Mint mondá úgy csele­kedtek. Mig azonban ketten az előszobá­ban egymással beszédbe ereszkedtek, a rabbi tanulószobájában minden felé ber­zenkedett, de egyszerre hirtelen és várat­lanul felszakitá a bejáró ajtót és nyers hangon kiáltá: „A kocsis jöjjön be!“ Ez, ki nem volt más, mint Chajem, kit e csel készületlenül talált, mivel rendesen e néven szólhatott a kelepczébe ment és a felszóllitást követve a szobába sietett. Itt azután a félig a gonosztevő megátalkodása fölött haragra lobbant, félig terve sikerén örvendező rabbi egy dorgáló beszéddel fogadta. Csakhamar be is vallá Chajem többé nem tagadó bűnét és könyek között visszatérítette az ellopott aranyokat. E sikerült csel hire csakhamar el­terjedt a prágai zsidóság között és való­ságos tolongás keletkezett, hogy a két érdemeik nélkül híressé vált lengyelt láthassák. Prága egész zsidósága ujjon­gott hallatára ez elmés csínynek, mely az igazságot oly gyorsan napfényre hozta és hol egy kis csoport összetalálkozott, nem másról mint Landau Ezechiel rabbi­ról folyt a társalgás. Mily csekély is ez esemény magában véve, mégis ezáltal lett bölcsességének hire minden időkre alapítva, melyről természetesen 40 évi hivataloskodása alatt számos bizonyítékot szolgáltatott. A legjobb befolyást azonban a rabbi ellenségeire gyakorolt ez eset, kik a bölcsesség és okosság ily bizonyitéka után a fegyvereket félre tették és ezután legjobb barátai lettek. F...r 0 .. ó. 3777—1899. tkv. szám. Árverési hirdetményi kivonat. A nagykárolyi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy ifjú Müller Mihály s csatlakoztatott Petz János végrehajtatónak Balog Lajos végre­hajtást szenvedő elleni 562 frt 72 kr. és 75 frt tőkekövetelések és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémeti-i kir. törvényszék (a nagykárolyi kir. já­rásbíróság) területén lévő, Börvely községi 101. sz. tjkvi A I. 126., 420., 716., 800., 1049., 1249.. 1351., 1587., 1838., 1965., 2104, 2106,' 2315, 2534, 2654, 2864, 2996, 3271, 3620, 3687, 3997, 4044. h. r. számú birtoktestre azzal, hogy ha a birtokért 2500 frt vételár meg nem igér- tetnék, az árverés hatálytalanná válik s újabb árverés a C. 1. a. szolgalmi jogra való tekintet nélkül fog megtartatni, az árverést 1730 frtban ezennel megálla­pított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1899. évi október hó 9-ik napján délelőtt 9 óra kor Börvely községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított ki­kiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának l0°/0-át vagyis 173 frtot készpénzben, vagy az 1881. LX. törv.- czikk 42. §-ában jelzett árfolyammal szá­mított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügy minisz­teri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadék­képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. törvényezikk 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállí­tott szabályszerű elismervényt átszolgál­tatni. Kelt Nagy-Károlyban, 1899. julius hó 25. napjain, a kir. járásbíróság mint tköny vi hatóságnál. Jancsó, kir. aljárásbiró. 3107—1899. tkvi szám. Árverési hirdetmény és feltételek. A Nagykárolyi Önsegélyző - Népbank végrehajtatónak özv. Deli Sándorné szül. Tömpe Erzsébet végrehajtást szenvedő el­leni ügyében a végrehajtási árverés 240 frt tőke, ennek 1898. január hó 28-tól járó 6°/0 kamatai, 3 frt 10 kr. óvási, 1f3°L váltódij, 31 frt 47 kr. eddigi, 13 frt 10 kr. árverés kérési költségek erejéig ezennel elrendeltetik s ennek határidejéül 1899. év szept. hó 25. napjának délelőtt 9 órája a szatmárnémeti-i kir. törvényszék terüle­tén fekvő nagykárolyi kir. járásbíróság hiv. árverelő helyiségében kitüzetik. Az árverési feltételek eddig a követ­kezőkben állapíttattak meg: 1. Elárvereztetik szükség esetén a kikiáltási áron alul is a nagy károlyi 330. sz. tjkvi A. I. 363. hrszárn alatt foglalt ingatlan, tehát a végr. törv. 156. §-a c) pontja értelmében a tulajdonos társ Tömpe Antal illetősége is 1470 frt kikiáltási árban. 2. Árverelni szándékozók tartoznak a kikiáltási ár 10°/o_út készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban a bírósági ki­küldött kezéhez bánatpénzül előre letenni, avagy az előzetes letétbe helyezéséről nyert elismervényt átadni. 3. Vevő köteles a vételárt az árve­rés jogerőre emelkedése után járó 30,60, 90 napi időközökben három részletben az árverés napjától járó 5% kamattal együtt a nagykárolyi kir. adóhivatal mint bírói letétpénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utolsó részletbe számittatik be. 4. A vevő tartozik az árveréstől kezdve a birtokkal járó minden közterhet viselni s a vétel tárgya után kiszabandó kincstári illetéket fizetni, az épületet tűz­kár ellen biztosítani. 5. A mennyiben magasabb Ígéret 15 nap alatt utólagosan nem tétetik, jogo­sítva lesz vevő az árverés jogerejüvé vál- tával innen nyerendő vételi bizonyítvány mellett a megvett ingatlant tényleges bir­tok és használatába átvenni, de a tulaj­donjog csak a vételár teljes lefizetése után fog részére hivatalból bekebeleztetni. 6. Ha árverési vevő az Ígért vétel­árat és járulékait a kitűzött határidőben be nem fizetné, ellene bármelyik érdekelt fél kérelmére az 1881. LX. t.-cz. 185. §. alapján újabb árverés fog elrendeltetni. A kir. járásbíróság, mint tkvi ható­ságnál, 1899. évi julius hó 15-én. Jancsó, kir. aljárásbiró. FÉLSZÁZAD ÓTA Arany érem Páris, London. kitűnőnek elismert ír, SICHULSZKÍ-féle Arany érem Pécs, Temesv. BS ÍZ. Ezen készítmények ajánló levelét azoknak fólszázad óta mindenütt elterjedt világhírük és bámulatos hatásuk képezik. Megbízható sikerrel használtatnak szeplő és májfoltok, a forróság vagy fagy által keletkezett piros- ság s a bőr minden tisztátalansága ellen. Egy nagy tégely ára 70 kr., egy kis tégely 35 kr. Egy nagy üveg mosdóviz 1 frt, egy kis üveg 50 kr. Hozzávaló mandola-korpa- szappan 25 kr. Joliessante-Créme bőrfinoinitó és szépítő szer. Kitűnő hatással bir a bőr finomítása és szép­ségének előmozdítására, valamint a pattaná­sok s kiütések elűzésére. Egy üveg ára 1 frt 55 kr. Joliessant e-p uder fehér, rózsa- és sárga színben. Kiváló finomsága miatt ajánlható leginkább. Az arezra láthatatlanul tapadva, annak kel­lemes szint ad. Egy nagy doboz ára 80 kr., kisebb doboz 50 kr. Joliessan te-Fogpor legegészségesebb fogpor a fogak tisztítására, odvasodásuk és bűzödésük eltávolítása s megóvására, mely által egyúttal a foghusra is a legjótékonyabb hatást gyakorolja. Egy doboz ára 50 kr. JOLIESSANTE-SZAPPAN már kellemes illatánál fogva is a legked­veltebb toilett-szappan. A bőrt finom- és si­mává teszi, valamint előmozdítja s emeli annak friss, üde kinézését. Kívánatra minta­darabok ingyen adatnak. Egy drb ára 40 kr. Haj-Restorer biztos szer a megőszült haj eredeti termé­szetes színének visszaállítására. Egy üveg ára 1 frt. 7—20 Kapható : Molnár Lipót gyógyszerésznél, mint készítőnél, Kassán, Nagy-Károlyban : Koritsánszky László gyógyszertárában.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom