Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1899-07-20 / 29. szám
29. számához. Melléklet a „Nagy-Károly és Vidéke“ 1899. julius 20. — Irodalom. * Uj könyv a Spiritizmusról. A budapesti tudományegyetem hittudományi kara 1898-ban 600 frt pályadijjal pályázatot hirdetett olyan műre, mely a művelt olvasó- közönséget teljesen tájékoztassa korunknak nagyon sűrűn emlegetett és gyakorlatilag is széltében űzött kérdéséről, a Spiritizmusról. A kitűzött pályadijat dr. Wolkenberg Alajos a szatmári papnevelő intézet tanulmányi felügyelője nyerte el, nagy terjedelmű munkájával, mely most van sajtó alatt és f. év augusztus hó közepén megjelenik Szatmáron. A mű megírásában az a czél vezette a szerzőt, hogy tárgyilagosan és a legapróbb részletekre is kiterjeszkedve ismertesse meg a művelt olvasókkal ezt a divatos és talányos kérdést, úgy tudományos, mint valláserkölcsi tekintetben. Hogy czéljának megfelelt, a munkáról adott hivatalos bírálat mutatja, mely a müvet abszolút becsű s a tudományt előbbre vivő" irodalmi munkának mondja. A 17—18 nyomtatott ivre terjedő műre előfizethetni, fűzött példányra 2 írttal, kötött példányra 2 frt 50 krral a szerzőnél (Szatmár, papnevelde), ki előfizetés esetén bérmentve küldi művét. * Dühöngő béke van most az egész világon, csak nem régiben ült együtt a haágai békekonferenczia, a hol a nagyhatalmak szóval ugyan, nagyon erősködtek a béke mellett, mikor aztán tettre került volna a sor, még azt sem tették meg, hogy kötelezzék magukat egyidejig a hadseregnek tovább nem fejlesztésére ! A békekonferenczia véget ért és Belgiumban forradalmi mozgalom indult meg — Spanyolország követte a jó példát, Olaszországban pofozkodnak a képviselők meg gyomrozzák egymást, hogy Ferdinándot detronizálták! Milán szerb ex- királyra kétszer is rálőttek! Majd még oda jutunk, hogy imáiba szövi az emberiség, — csak a békétől ments meg minket Uram Isten ! — a háborút majd elvégezzük magunk. Mindezekről bővebben és érdekesebben, mint egy napihir keretében lehet, Írásban és képben értekezik a legjobb illusztráll heti lap a Képes Családi lapok. Kiadóhivatala (Budapest, VI., Szondy-utcza 11.) * Schliemann Henrik. Schliemann Henrik nagyon szegény családból született. Minden kincse fiatalsága, törhetlen akarata, kitartása és becsvágya volt. Kereskedőnek állott, hogy vagyont szerezve tehessen valamit az emberiségért. Küzdelmét szerencse kisérte és siker; sokszoros miliomossá lett. Közben, pihenő óráiban, a görög őskor tudományával foglalkozott, miben neje is segítette. Mikor dúsgazdagon elhagyta az izgalmas kereskedői pályát, óriás vagyonát a tudomány hasznára, az őskor ismeretének előbbre vitelére akarta használni. Ásatni kezdett azon a helyen, a hol kutatásai után az ősrégi Mykene romjait sejtette. Tudományos törekvéseiben is szerencsés volt. Egy egész város romjait sikerült kiásatnia; az első várost, melyet ismerünk, a legelső ci- vilisatio nyomait találta meg és tárta fel. Az ő révén tudjuk, hogy a görög szellem minden kincsének elemei kölcsönzöttek; a legrégibb művészi alkotásokon főként a babiloni és phoeniciai hatás érzik. Stílusának minden elemét kölcsön vette a görög, de a kölcsönadókénál nagyobb következetességgel fejlesztette s teljes stílussá tudta összeolvasztani. A történettudománynak s az életnek legnagyobb igazsága, a fejlődés elve győzedelmeskedett az ő kutatásai révén. Milliókat költött az ásatásokra, de a millióknál drágább kincset vásárolt rajta: igazságot, történelmi bizonyosságot. Kutatásait maga irta meg könyvalakban. S ez a szellem óriás, az erkölcs és altruismus e nagyszerű példája azzal mutatkozott be Tóth Bélának egy görög hajón : „Én semmi nagyot sem tettem. Nem vagyok semmi más, csupán modern nyugati agyvelő.“ Kutatásának kincsei most jutottak el hű reproductiókban a magyar közönséghez. Meghozta őket a „Nagy Képes Világtörténet“ 32. füzete, mely a szövegben bőven szól a mikenei kultúráról. A tizenkét kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyet, tanár, a görögökről szóló kötet szerzője dr. Gyomlay Gyula akadémikus. Egy kötet ára díszes félbőrkötésben 8 frt; füzetenként is kapható 30 krjával. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek írod. Int. Rt. Budapest, Üllői-ut 18.) s minden hazai könyvkereskedés utján. 546—1899. tkv. szám. Árverési hirdetményi kivonat. A nagykárolyi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Nagy-Károly városi szegényintézeti pénztár végrehajtatónak Magyar János és neje Sajtos Mária végrehajtást szenvedők elleni 1200 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémeti-i kir. törvényszék (a nagykárolyi kir. járásbíróság) területén lévő, Szaniszló község határában fekvő a szaniszlói 299. sz. tjkben és 427. sz. tjkben A -f- 1. alatt foglalt! birtokra az árverést 1328 és 288 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1899. évi augusztus hó 16-ik napján délelőtt 10 órakor Szaniszló községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának lO°/0-át vagyis 132 frt 80 krt, illetve 28 frt 80 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. törvénycikk 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügy miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. törvényczikk 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Nagy-Károly, 1899. márczius hó 14. napján. A nagykárolyi kir. járásbíróság mint tkönyvi hatóságnál. Jan cső, kir. aljárásbiró. 1348—899. tkv. sz. Ili. Árverési hirdetményi kivonat. A mátészalkai kir. jbíróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Papp Béla ügyvéd által képviselt Sauerman Antal csanálosi .lakos és csatlakozta- | tott végrehaj tatóknak Kun István, Dienes László és Kun József szamosszegi lakosok végrehajtást szenvedők elleni 174 frt tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémeti kir. törvényszék (a mátészalkai kir. járásbíróság) területén lévő Szamosszeg község határban fekvő, a szamosszegi 55. sz. tjkvben irt I. 1—5. sorsz. urb. birtokból a Kun István nevén irt fele részre a B. 3. a. az I. 2. sor 763. hrsz. részletre az Ecsedi láp lecsapoló társulat javára feljegyzett kisajátítási jog sérelme nélkül 350 írtra, továbbá a szamosszegi 186. sz. tjkben irt I. r. 12. sorszámú urb. birtokból a Dienes László nevén irt Vi2“ec^ i'észe 160 írtra az u. e. tjkvben irt II. 1—2. sor 284., 1551. hrsz. nemesi birtokból, ugyancsak a Dienes László nevén irt Vi2_ed részre 38 írtra, még pedig a fenti tjkvben I. 715., 716., 711. hrsz. ingatlanokra B. 7. szám a. ecsedi-láp lecsapoló társulat javára feljegyzett kisaj. jog, valamint a C. 42. sz. alatt Özv. Dienes Lászlóné javára bekebelezett haszonélvezeti jog sértetlen tartása mellett; végre a szamosszegi 359. sz. tjkvben irt -j- 1102., 295. h. p. 173. házsz. urb. belsőségre, tehát nemcsak a végrehajtást szenvedett Kun István és Kun József illetőségére, hanem az 1881. 60. t.-cz. 156. §. értelmében a társtulajdonosok Kun Borbála Kosa Menyhértné, Kun Erzsébet Balogh Ádámné, kisk. Kun Zsuzsánna és kisk. Kun Juliánná illetőségére is, tnég pedig a C. 1. sz. alatt özv. Kun Józsefné Szabó Sára javára bekebelezett haszonélvezeti jog sértetlen hagyásával az árverést 400 írtban ezennel megái lapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok 1899. évi szeptember 21 -ik napján d. e. 9 órakor Szamosszeg községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 %-át, vagyis 35 frtot, 16 frtot, 3 frt 80 krt, 40 frtot készpénzben, vagy az 1881. évi 60. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1 én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban. a kiküldött kezéhez letenni, avagy a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Máté-Szalkán, 1899. május 27-én a kir. jbiróság mint tkvi hatóságnál. Horváth, kir. járásbiró.
