Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-07-20 / 29. szám

29. számához. Melléklet a „Nagy-Károly és Vidéke“ 1899. julius 20. — Irodalom. * Uj könyv a Spiritizmusról. A buda­pesti tudományegyetem hittudományi kara 1898-ban 600 frt pályadijjal pályázatot hir­detett olyan műre, mely a művelt olvasó- közönséget teljesen tájékoztassa korunknak nagyon sűrűn emlegetett és gyakorlatilag is széltében űzött kérdéséről, a Spiritizmusról. A kitűzött pályadijat dr. Wolkenberg Alajos a szatmári papnevelő intézet tanulmányi felügyelője nyerte el, nagy terjedelmű mun­kájával, mely most van sajtó alatt és f. év augusztus hó közepén megjelenik Szatmáron. A mű megírásában az a czél vezette a szer­zőt, hogy tárgyilagosan és a legapróbb részletekre is kiterjeszkedve ismertesse meg a művelt olvasókkal ezt a divatos és talá­nyos kérdést, úgy tudományos, mint vallás­erkölcsi tekintetben. Hogy czéljának meg­felelt, a munkáról adott hivatalos bírálat mutatja, mely a müvet abszolút becsű s a tudományt előbbre vivő" irodalmi munkának mondja. A 17—18 nyomtatott ivre terjedő műre előfizethetni, fűzött példányra 2 írttal, kötött példányra 2 frt 50 krral a szerzőnél (Szatmár, papnevelde), ki előfizetés esetén bérmentve küldi művét. * Dühöngő béke van most az egész világon, csak nem régiben ült együtt a haágai békekonferenczia, a hol a nagyha­talmak szóval ugyan, nagyon erősködtek a béke mellett, mikor aztán tettre került volna a sor, még azt sem tették meg, hogy köte­lezzék magukat egyidejig a hadseregnek to­vább nem fejlesztésére ! A békekonferenczia véget ért és Belgiumban forradalmi mozga­lom indult meg — Spanyolország követte a jó példát, Olaszországban pofozkodnak a képviselők meg gyomrozzák egymást, hogy Ferdinándot detronizálták! Milán szerb ex- királyra kétszer is rálőttek! Majd még oda jutunk, hogy imáiba szövi az emberiség, — csak a békétől ments meg minket Uram Isten ! — a háborút majd elvégezzük ma­gunk. Mindezekről bővebben és érdekeseb­ben, mint egy napihir keretében lehet, Írás­ban és képben értekezik a legjobb illusztráll heti lap a Képes Családi lapok. Kiadóhiva­tala (Budapest, VI., Szondy-utcza 11.) * Schliemann Henrik. Schliemann Hen­rik nagyon szegény családból született. Min­den kincse fiatalsága, törhetlen akarata, kitartása és becsvágya volt. Kereskedőnek állott, hogy vagyont szerezve tehessen va­lamit az emberiségért. Küzdelmét szerencse kisérte és siker; sokszoros miliomossá lett. Közben, pihenő óráiban, a görög őskor tudományával foglalkozott, miben neje is segítette. Mikor dúsgazdagon elhagyta az izgalmas kereskedői pályát, óriás vagyonát a tudomány hasznára, az őskor ismeretének előbbre vitelére akarta használni. Ásatni kezdett azon a helyen, a hol kutatásai után az ősrégi Mykene romjait sejtette. Tudomá­nyos törekvéseiben is szerencsés volt. Egy egész város romjait sikerült kiásatnia; az első várost, melyet ismerünk, a legelső ci- vilisatio nyomait találta meg és tárta fel. Az ő révén tudjuk, hogy a görög szellem minden kincsének elemei kölcsönzöttek; a legrégibb művészi alkotásokon főként a ba­biloni és phoeniciai hatás érzik. Stílusának minden elemét kölcsön vette a görög, de a kölcsönadókénál nagyobb következetességgel fejlesztette s teljes stílussá tudta összeolvasz­tani. A történettudománynak s az életnek legnagyobb igazsága, a fejlődés elve győzedel­meskedett az ő kutatásai révén. Milliókat költött az ásatásokra, de a millióknál drá­gább kincset vásárolt rajta: igazságot, tör­ténelmi bizonyosságot. Kutatásait maga irta meg könyvalakban. S ez a szellem óriás, az erkölcs és altruismus e nagyszerű példája azzal mutatkozott be Tóth Bélának egy görög hajón : „Én semmi nagyot sem tettem. Nem vagyok semmi más, csupán modern nyugati agyvelő.“ Kutatásának kincsei most jutottak el hű reproductiókban a magyar közönség­hez. Meghozta őket a „Nagy Képes Vi­lágtörténet“ 32. füzete, mely a szö­vegben bőven szól a mikenei kultúráról. A tizenkét kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik, egyet, tanár, a görögökről szóló kötet szerzője dr. Gyomlay Gyula aka­démikus. Egy kötet ára díszes félbőrkötés­ben 8 frt; füzetenként is kapható 30 krjával. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek írod. Int. Rt. Budapest, Üllői-ut 18.) s minden hazai könyvkereskedés utján. 546—1899. tkv. szám. Árverési hirdetményi kivonat. A nagykárolyi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy a Nagy-Károly városi szegényintézeti pénztár végrehajtatónak Magyar János és neje Sajtos Mária végrehajtást szenvedők elleni 1200 frt tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a szatmárnémeti-i kir. törvényszék (a nagykárolyi kir. já­rásbíróság) területén lévő, Szaniszló község határában fekvő a szaniszlói 299. sz. tjkben és 427. sz. tjkben A -f- 1. alatt foglalt! birtokra az árverést 1328 és 288 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1899. évi augusztus hó 16-ik napján délelőtt 10 órakor Szaniszló köz­ségházánál megtartandó nyilvános árve­résen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának lO°/0-át vagyis 132 frt 80 krt, illetve 28 frt 80 krt kész­pénzben, vagy az 1881. LX. törvény­cikk 42. §-ában jelzett árfolyammal szá­mított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügy minisz­teri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadék­képes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. törvényczikk 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállí­tott szabályszerű elismervényt átszolgál­tatni. Kelt Nagy-Károly, 1899. márczius hó 14. napján. A nagykárolyi kir. járásbíróság mint tkönyvi hatóságnál. Jan cső, kir. aljárásbiró. 1348—899. tkv. sz. Ili. Árverési hirdetményi kivonat. A mátészalkai kir. jbíróság, mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy Papp Béla ügyvéd által képviselt Sauerman Antal csanálosi .lakos és csatlakozta- | tott végrehaj tatóknak Kun István, Dienes László és Kun József szamosszegi lakosok végrehajtást szenvedők elleni 174 frt tőke­követelés és jár. iránti végrehajtási ügyé­ben a szatmárnémeti kir. törvényszék (a mátészalkai kir. járásbíróság) területén lévő Szamosszeg község határban fekvő, a szamosszegi 55. sz. tjkvben irt I. 1—5. sorsz. urb. birtokból a Kun István ne­vén irt fele részre a B. 3. a. az I. 2. sor 763. hrsz. részletre az Ecsedi láp lecsapoló társulat javára feljegyzett kisajátítási jog sérelme nélkül 350 írtra, továbbá a sza­mosszegi 186. sz. tjkben irt I. r. 12. sor­számú urb. birtokból a Dienes László nevén irt Vi2“ec^ i'észe 160 írtra az u. e. tjkvben irt II. 1—2. sor 284., 1551. hrsz. nemesi birtokból, ugyancsak a Dienes László nevén irt Vi2_ed részre 38 írtra, még pedig a fenti tjkvben I. 715., 716., 711. hrsz. ingatlanokra B. 7. szám a. ecsedi-láp lecsapoló társulat javára feljegyzett kisaj. jog, valamint a C. 42. sz. alatt Özv. Dienes Lászlóné javára bekebelezett haszonélvezeti jog sértetlen tartása mellett; végre a szamosszegi 359. sz. tjkvben irt -j- 1102., 295. h. p. 173. házsz. urb. belsőségre, tehát nemcsak a végrehajtást szenvedett Kun István és Kun József illetőségére, hanem az 1881. 60. t.-cz. 156. §. értelmében a társtulaj­donosok Kun Borbála Kosa Menyhértné, Kun Erzsébet Balogh Ádámné, kisk. Kun Zsuzsánna és kisk. Kun Juliánná illetősé­gére is, tnég pedig a C. 1. sz. alatt özv. Kun Józsefné Szabó Sára javára bekebe­lezett haszonélvezeti jog sértetlen hagyá­sával az árverést 400 írtban ezennel megái lapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok 1899. évi szeptember 21 -ik napján d. e. 9 órakor Szamosszeg községházánál meg­tartandó nyilvános árverésen a megálla­pított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 %-át, vagyis 35 frtot, 16 frtot, 3 frt 80 krt, 40 frtot készpénzben, vagy az 1881. évi 60. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1 én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes érték­papírban. a kiküldött kezéhez letenni, avagy a bíróságnál előleges elhelyezésé­ről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Máté-Szalkán, 1899. május 27-én a kir. jbiróság mint tkvi hatóságnál. Horváth, kir. járásbiró.

Next

/
Oldalképek
Tartalom