Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-07-06 / 27. szám

NAGY -KAROLY és VIDÉKÉ.

A negyedik fejezet az Írásbeli feladványokat ismerteti.

Az ötödik fejezet a „Kölcsey“-ről elnevezett főiskolai önképzőkör működését ismerteti. A kör Csóti Márk tanár vezetése alatt állott s szeptember 11-én tartotta alakuló közgyűlését. Elnöke Soós Zoltán Vili. o. t. volt. A kör tagjainak száma 139 volt. 20 rendes felolvasó, 2 versenyszavaló, 2 disz és 1 zárt gyűlést tartott. A diszgyüléseket az aradi tizenhárom vértanú és a sajtó felszabadulása omlékének szentelték. Ez évben alakította meg könyvtárát is, mely már ma a kezdet évében is 343 művet tartalmaz 835 frt értékben. Magunk részéről is ajánljuk az önképzőkört t. közönségünk szives figyelmébe és támogatásába.

A hatodik fejezet a segélyző-egylet működését tárja elénk. Az egyesület 70 tanulót könyvekkel és 17 tanulót rajzszerekkel segélyezett. Pénztári készlete 1946 frt 06 krt tesz.

A hetedik fejezet a szertárak gyarapodását tünteti elő. Úgy a tanári, mint ifjúsági könyvtár, valamint a különböző szertárak is — részben vétel, részben ajándékozás utján szépen gyarapodtak.

A nyolczadik fejezet a junius 18-án tartott tornaversenyt Írja le, melyet annak idején lapunkban részletesen közöltünk.

A kilenczedik fejezet a lefolyt tanév történetének adatairól ad számot. Megemlékezik a tanári karban történt változásokról, hivatalos iratokról, látogatásokról, tanári tanácskozmányokról stb., be számol a fegyelem és valláserkölcsi állapotról, mely teljesen kielégítő, a mennyiben viseletért az ifjúságnak csupán 0.560/o-a kapott kovésbbé szabályszerű érdemjegyet. Bár abnormis időjárás volt, kedvezőnek mondja az egészségi állapotot, végül az ünnepélyekről emlékezik meg.

Az első Erzsébet királyné emlékére rendezett gyászünnopély volt, melyről fennebb szólottunk. Ünnepélyeket tartottak még a sajtó felszabadulásának emlékére, márczius 19-én, az igazgató névnapján, ápril 11-én az 1848-iki törvények szentesítésének emlékére, egybekötve a Kölcsey-szobor leleplezésének emlékével, majd május 13-án volt a Kölcsey-önképző- körnek az ének- és zene-egyesülettel együttesen az utóbbiak javára belépődíjjal rendezőit záró díszgyülése, melyen nagyszámú és előkelő közönség jelent meg s mely az egyesületek részére 138 frt bevételt eredményezett. Junius 13 án Tímár Péter 25 éves tanári jubileumát ünnepelték. — Résztvett továbbá az ifjúság Ü felsége névünnepén és koronázási évfordulóján a szentmiséken is.

A többi fejezetek a tanulók létszá mát és szellemi előhaladását tárgyalják. Beiratkozott 366 rendes és 12 magántanuló. Az év végén vizsgát tolt 348 rendes és 12 magántanuló, főiskolánk látogatottsága tehát megfelelő volt. A magántanulók közzül egy az Írásbelin elbukván, osztályzatot nem nyert. A megmaradt 359 közzül

jeles osztályzatot nyert 17, jó osztályzatot 48, elégségest 211. — Egy tárgyból bukott 38, két tárgyból 22, több tárgyból 23.

Végül az igazgató a szülők figyelmébe ajánlja a görög nyelv tanulására vonatkozó szabályokat s ismerteti a jövő iskolai évre szükséges tudnivalókat.

Az értesítő csinos kiállításban jelent meg, kifogástalan, hibátlan nyomdai tér mék s az előállító Sarkadi N. Zsigmond — lapunk kiadója — nyomdájának dicséretére válik. (Folyt, köv.)

HIRE E£.

— Dalestély. A dalegyesület által folyó évi július 1-én a régi kaszinó nyári helyiségében megtartott tagilletményes estély a szó szoros értelmében kitünően sikerült, a mennyiben azon városunk minden rendű és rangú közönsége résztvett; sőt — mint rendkívüli eseményről — okvetlenül meg kell emlékezni arról, bogy a szatmári dalegyesület mintegy 15—20 tagja is szerencséltette dalegyletünket látogatásával, mely körülmény mindenesetre arra vall, hogy a két testvéregyesület között a kölcsönös egyetértés és jóbarátság a legszilárdabb alapon nyugszik. Örömmel láttuk ez alkalommal a Kölcsey- egyesületet is az estélyen, s hisszük, hogy jövőre sem fog hiányozni ezen megkezdett ! szép pártfogás. A dalegyesület is igen szépen

működött, előadott darabjaival sok tapsot: aratott. A tapsok után a közönség óhajának engedve, Demidor ígnácz és Letlinger Béla adtak elő egy kettőst igen szépen. Ezután a fiatalság tánczra perdült s járta ki világoski viradtig. Végül megkell emlékeznünk Jónás Gyuri zenekaráról is, mely az estélyen legjobban felelt meg feladatának. Mint értesülünk, a dalegyesület legközelebbi nyári mulatságát folyó évi augusztus hó 6-án tartja a löveldében 30 kros belépődíj mellett.

— Eljegyzés Rubletzky ígnácz helybeli tekintélyes kereskedő múlt hó 25-én jegyet váltott Kondor Emma Juliánná kisasszonynyal, Kondor Lajos debreczeni keres! kedő leányával. Sok szerencsét kívánunk !

— Művész-estély. A régi kaszinó nyári színkörében művész-estélyt tartott e hó 4-én Zilahi Gyula a nemzeti színház tagja, az országos „Eötvös-alap“ javára. Zilahi régi ismerőse közönségünknek, mint vidéki színész többször fordult meg városunkban, sőt itt tartotta mint vidéki színész búcsútól lé pitét is, mielőtt helyét a nemzeti színház deszkáin elfoglalta volna. Városunk intel-! ligens közönsége tehát örömmel ragadta meg ) az alkalmat, hogy egykori kedvenczét ismét láthassa s a színkör egészen megtelt intelligens előkelő közönséggel Zilahi művészete természetesen sokat, izmosodott s igy hapár monológokkal egy estét egészen betölteni nehéz, mondhatjuk mindvégig legkötve tartotta a közönség figyelmét. Több monológot adott elő, melyek közzül legjobban tetszett „a fürdő orvos“, melyben egy tanulatlan orvost mutatott be, ki egy női fürdőben csupán kifogástalan frakja és smokingja

segélyével tartja fenn magát, valamint a „komikus“ melyben K.ürthy Emil a szerző őt magát a kedves Zsül színészt szerepelteti. A közönség több ízben zajos tapsokkal tüntette ki az előadó vendégművészt, ki nekik egy valóban kellemes estét szerzett.

— Uj postaépület városunkban. Rég

érzett hiányon segített a kereskedelmi miniszter amaz intézkedése, mely elrendelte a postaépület telkének megvételét s azon díszes postaépület kiépítését. A régi rozoga épület helyére díszes palotaszerü épületet emelnek. Az árlejtés már legközelebb közzé fog tétetni s az építést már Augusztus hóban megkezdik. Ideiglenesen a vármegyeház kö- nyökutczai részében lesz a posta elhelyezve. Az uj postaépület felépítése után a régi kaszinótól a Kacsó-féle házig terjedő épületsor lesz városunk legszebb épület sora.

— A honvédség köréből. A helyben állomásozó honvédzászlóalj az idei ezred- összpontositásra e hó 6-án indul el Husztra. Halmiig vonaton, azután N.-Szőllősön át gyalog menetben. Husztra f. hó 9-én fog a zászlóalj beérkezni a hol a gyakorlat egész tartama alatt a lakosságnál nyer elhelyezést. A gyakorlat augusztus hó l-én ér véget. Visszafelé a zászlóalj Halmiig gyalogmenetben, onnan kezdve vonaton teszi meg az utat s csak jövő hó 4-én tér vissza állomására.

— Érettségesek bankettje. Junius 29-én tartotta meg a városunkban érettséget lett ifjúság búcsuestélyét, mely meglehetősen sikerült. A vacsora kezdete este 8 órakor volt, melyen az itjuság szeretett tanáraival Csóti Márkkal, dr. Gzirbusz Géza, Rózsa István és Poór Jánossal vettek részt. A vacsora alatt először Szilágyi Péter üdvözölte a tanári kart, kiemelve a szeretett osztályfőnököt Csóti Márkot, kinek mély hálával tartozik az egész ifjúság, mint a kinek jó tanvezetője s buzditója volt mindig. Erre válaszolt Csóti Márk osztályfőnök, megköszönve az ifjúságnak iránta érzett szeretetét. A szülők részéről többen köszönték meg a tanár urak fáradtságát. A közönség nevében Dr. Schönpflug Richárd megyei t. főügyész üdvözölte az érettségeseket. Vacsora végén köszöntötte fel Nagy József az ifjúság nevében legkedvesebb tanárát vagyis mint ő mondotta „bálvány“-át dr. Gzirbusz Gézát. Ezután következett a táncz, melyben kevesen vettek bár részt, de igen kedélyesen telt el. A táncz reggeli egy óráig tartott, mely után az érett ifjak reggelig mulattak.

— Eljegyzés, R.ohay László helybeli nyug. pénzügyi tisztviselő leányát Márgitot eljegyezte Hiring Vilmos uradalmi erdőgyakornok hátszegi lakos.

— A nagykárolyi m. kir. állami erdőhivatal e hó l-én megkezdte működését. A hivatal — melynek hatásköre Szabolcs-, Szatmár- és Ilajduvármegyék, Debreczen és Szatmárnémeti szab. kir. városok területére terjed ki — Márton Sándor magyar kir. erdőmester vezetése alatt áll, kinek hivatalos helyisége Nagy-Károlyban hajdti- város-utczán a Tóth János-féle házban lesz. Az erdőhivatalhoz tartozó nyíregyházai, nagyhéz tárgyat feszítenek ki. Nesztelenül körbe állottak, háttal egymásnak, hogy az idegen hang irányát annál biztosabban kivehessék.

— Megvan! súgja a katonák egyike. A körtefától jő.

Arra tartottak tehát. De alig lettek j 50 lépést, a tompa kótogás teljesen elhalt.

Erre újból cselhez folyamodtak, azon-! ban hasztalanul. A hang többé vissza nem tért.

Mit tegyenek ? Talán czélszerü lenne,; ha közülök kettő helyén maradna a többi pedig a körtefa iránt haladna.

Rálettek.

Ahogy a fa alá értek, olyan heverő emberforma tömegre bukkantak. Szentül azt hitték, hogy halottal van dolguk s valami gyilkosság nyomára leltek. — j Emelgetik, nézegetik, hát — Uram nej vigy a kísérteibe! — egyszerre észreveszik, hogy az eltűnt Kallós; még piheg is a szegény 1

Sebtiben talpra állítják. Ekkor veszik észre, hogy Kallós izmos teste alatt mély gödör tátong, ebből meg hosszú nyelű irtókapa meredez.

Legott tiszta lett a németek előtt minden. Tehát Kallós egy hatalmas vas ládát szeretett volna kiemelni, de nem bírta szuszszal. Segittetek hát neki a katonák. Még pedig hogyan? őt magát gúzsba kötötték, a hátra hagyott bajtársakat előszóllitották s erős fedezett alatt a várba kisérték. Avval hozzá láttak a nehéz vasláda kihúzásához, a mi nemso- kárra sikerült is. Sziliig telve volt aranynyal és ezüsttel . ..

Lett erre égig csapó öröm a várban. A labanezok parancsnoka azonnal szabaddá tette az áruló Kallóst, kit o mellett még pénzel is bőven ellátott és — hálából — világgá kergetett.

Nem messze ment, csak a faluig, a hol egyenest betért az öreg plébánoshoz. Ez már híréből ösmerte a renegát törököt, hát nem is nagyon szívesen fogadta.

— Ugyan mi baj hajtogat szógám ?

Egy kis apró pénzt hoztam az eklézsiának, ha meg nem vetné nagy jó uram.

— Honnan került? az a kérdés.

— A német generális adta, mikor ott hagytam a szolgálatot.

— Aztán mi jóért adta?

— Mert megérdemeltem.

— Az árulással ugy-e? A pénzed nem kell. Van még egyéb mondókád? ha igen, ne ötölj-hatolj, hanem — kivele!

— Pápista akarnék lenni.

— Ührn ! ugyan már miért?

— Rászedtek azok a kálomista katonák.

— No már hallod, a ki nem volt jó töröknek, nem vált be kálomistának, abból nem igen lesz jó pápista. — Lásd, szörnyen tévedsz, ha a labanezokat kálomistáknak tartod. Maradj te a hiteden.

— De megkövetem nem lehet ám.

— Miért te szeleburdi?

— Mert hát szent életre akaróm magam adni.

— Kálomista módon is lehetsz szent életű ember.

Erre hamarosan elnyelvelte, hogy pénzét kiosztja a falu nyomorékjai közt, ő maga pedig mindaddig koldulni fog, mig a vároldali sziklába saját kezeivel nem váj akkora odút, a hol meghúzva magát, szakadatlanul vezekelni és bün- bocsánatért fog könyörögni. így, csakis igy várván Isten irgalmát...

Hetek, hónapok múltán a plébános látva Kallós példás életmódját, fölvette egyházába, melynek csaknem vakbuzgó hive lett. Boldognak tudta magát, ha az

egyházfi dolgát itt-ott elláthatta. E közben a sziklaüreget fáradhatlanul furta- faragta, a mi két álló esztendei súlyos munka árán végre el is készült. Benne lakott élte fogytáig. Szent élete miatt nem telt el egy nap som jámbor látogató híjával s jóllehet hitsorsosai minden anyagi szükséglettel akarták ellátni, de ő mit- sem fogadot t el. Minden öltözete egy durva : káinzsás csuhából állott, a mit érdes kenderkötéllel erősített sovány derekához.

Vallásos életén át teljesen kibékült Istenével s ritka magas kort ért. Remetesége alatt már a harmadik plébánost szolgálta a sz. misék közben. Egyszer azonban ereje kezdte elhagyni, izmai apránként fölmondták a szolgálatot: most egyik, majd másik tagja halt el. De ő panaszt sose hallatott, e helyett szakadatlanul imádkozott. Az éhséget s hideget még ekkor sem ösmerte. Az asztalon meggyülemlett alamizsnapénzt az utolsó fillérig a templomnak szokta volt átadni. A mi nohány pénzdarab még ma is a kő tányéron hever, az bizonyára haldoklása idejéből maradt fenn.

A köznép hite szerint nem halt meg, hanem egy zivataros nyári estén, mikor a toronyban nyolez órát kongattak, a remete barlangja nehány pillanatra ki- gyuladt s a láng a barlangból az égre szállt.

Ez lett volna a vezeklő remete megtisztult lelke. A. láng után őt többé senki nem látta ...

x\ legrégibb anyakönyv szerint pedig a templom háta mögött egy névtelen szent ember tényleg el van temetve. Sírja fejénél jeltelen kökeroszt, lábainál turbános kőemlék... Lehet, hogy Kallós sírja.

károlyi és nagybányai erdőgondnokságok vezetői Ujfalussy Zoltán, nyíregyházai, Pálos Konrád nagykárolyi és Gábor Sándor nagybányai főerdészek múlt hó 29-én tették le a hivatalos esküt Márton Sándor erdőmester előtt.

— Eljegyzés. LudescherLőrincz kraszna- bélteki tanító e hó 4-én eljegyezte városunkban Rubletzky Emmát, Özv. Rubletzky Albertné leányát.

— Uj orvos. Dr. Roóz Elemér, városunk szülötte, ki több ideig a budapesti izr. kórházban s Tauffer tanár szülészeti klinikáján működött, városunkban telepedett le s itt fog orvosi gyakorlatot folytatni.

— Lelkész-meghívás. Biky Károly esperesnek a szatmári ev. ref. lelkészi állásra leendő meghívása tárgyában f. hó 2-án a szatmári ev. ref. egyház lelkészválaszlói közgyűlést tartottak, melyen a választók nagy számban jelentek meg. A ragaszkodás fényesen nyilvánult az esperes személye iránt, amennyiben 141 választó a meghívás mellett; ellene pedig csak 26 szavazott. A lefolyt közgyűlésen tehát eldőlt a lelkészi állás sorsa, tisztán csak az esperestől függ, hogy a szatmári ev. ref. lelkészi állást elfogadja e.

— Posta- és távírda gyakornok jelölti állások. A kereskedelemügyi miniszter 135 ily állásra hirdet pályázatot. A kérvényt azon posta- és távirda igazgatósághoz kell benyújtani, melynek területén a folyamodó l frt napidij mellett alkalmaztatni óhajt. Mellékletek: Érettségi, erkölcsi, orvosi bizonyítvány és keresztlevél. Határidő július 31.

— Halálozás. Uray József szobafestőiparos folyó évi junius hó 29-én tüdővészben meghalt.

— Orfeum. Stern Emil magyar király szállodájában e hó 8-ától kezdődőleg egy elsőrendű orfeum-társulat fog előadásokat tartani.

— A helybeli orth. izraelita iskola évzáró vizsgálatai az isk. szék, a szülők és a tanügy iránt érdeklődők jelenlétében a múlt hó

29-én tartattak meg. Valóban öröm és igazi élvezet volt hallgatni a tanulók értelmes és jó magyarsággal adott feleleteit, melyek arról győzték meg a jelenvoltakat, hogy ez iskola vezetése jó kezekre van bízva. Különösen a

III., IV. osztály növendékeinek a magyarnyelv, számtan és a többi közhasznú ismeretekben adott feleletei, az ezen osztályok vezetésével megbízott Kóhn Miksa tanító szakavatott és lelkiismeretes működéséről s arról tesznek világos bizonyságot, hogy ez iskola a helybeli felekezeti iskolák sorában méltó helyet foglal el. E szép eredményért az iskolát vezető tanítókat elismerés illeti. Egy jelenvolt.

— Halálozás. Súlyos csapás érte Fáff Antal polgártársunkat. Neje szül. Roóz Mária f. hó 5-én hosszas szenvedés után elhunyt. A család által kiadott gyászjelentés igy szól : Fáff Antal mint férj, valamint gyermekei: Teréz, István, Lajos és Mária; Roóz János, mint apa, Roóz József, mint testvér a maguk és a számos rokonság nevében fájdalomtelt szívvel jelentik, a szerető hitves, leány, testvér és rokonnak Fáff Antalné született Roóz Máriának élte 35-ik, boldogházasságának 12. évében hosszas és kínos szenvedés és a halotti szentségek áj latos felvétele után folyó hó 5-én, délután 5 órakor történt gyászos elhunytét A megboldogult földi maradványai f. hó 7-én d. u. 5 órakor fognak a róni. kath. egyház szertartásai szerint a mesterrészi temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig f. hó 8-án reggel 7 órakor fog az Egek Urának bemutathatni. Nagy- Károly, 1899. julius hó. Adjon neki Isten örök nyugodalmat és az örök világosság fényes- kedjék neki !

— Értesítés. Értesittetnek azon szülők,

(gyámok), kiknek polgári leányiskolába járó leánygyermekeik vannak, hogy a nagykárolyi állami polgári leányiskolában az 1899—1900. iskolai évben a tanév október 15-én veszi kezdetét. Beiratások szept. 1., 2. és 3. napján délelőtt 10 tői 12 óráig a városháza nagytermében. Október 15., 16. és 17. napján pedig az állami polgári leányiskola helyiségében fognak eszközöltetni. Értesittetnek továbbá, hogy az 1899—1900. iskolai évtől kezdődőleg a kézimunkatanfolyam is meg- nyittalik, melyben, mint a polgári leányiskola kiegészítő 5-ik és 6-ik osztályában főkép a kézimunka fog taníttatni. Nagy- Károly, 1899. junius hó 23. Debreczeni István, polgármester. 1—3

— Sertésvész. Csanálos és Gebe községekben sertésvész járvány miatt a sertés állomány zár alá helyeztetett.

— Értesítés. A m. kir. debreczeni 2. honvédhuszár ezred parancsnokságának megkeresése folytán értesítem a közönséget, hogy a ki kincstári lovakat óhajt eltartásra kivenni, kérelmét hatósági bizonyitványnyal felszerelve említett parancsnoksághoz előjegyzés végett mielőbb küldje be. A folyó évi összes gyakorlat után mintegy 24 drb kincstári ló lesz kiadandó. Nagy-Károly, 1899. junius 26. Debreczeni István, polgárI mester.