Nagy-Károly és Vidéke, 1899 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1899-06-29 / 26. szám

Károlyi Györgyöt, kik daczára a nagy hő­ségnek mindvégig kitartottak. Midőn az ünnepélyről beszámolunk első sorban Láng Margit tanítónőről kell megemlékeznünk, ki a czimbalom, zongora és ének számokat oly kiváló buzgalommal és szakavatott- sággal tanította be. Igazán bámulatos, hogy azokkal a piczi kis lányokkal mily sza­batos és összhangzó zenét lehet produ­kálni. Sehol semmi jele a kapkodásnak, az ideges rendszertelenségnek és félelemnek. A húsz számból álló programra, meglehe­tős gyors tempóban, minden fennakadás nélkül folyt le. A kellő változatossággal és élénkséggel végig vitt ünnepély olyan emléket hagyott a jelenvoltak lelkében, mint egy kedves álom, melyben apró ártatlan angyalkák éneke és zenéje csen­gett füleikbe. Szinte sajnáltuk elhagyni a helyet a hol lépten-nyomon éreztük, hogy csak egyetlen paedagogiai eszközt használnak, a szeretetet. Ez a csodás erejű eszköz az, melylyel a példás fegyelmet és szorgalmat, s igy a dicséretes eredményt is létrehozták. Nincs terünk arra, hogy a szereplőkről külön-külön megemlékezzünk, csak azt emlitjük meg, hogy Schillerwein Ilona, Boross Bella, Kínál Margit, Klein Margit, az előző években tanúsított elő­menetelüket dicséretes haladással tetőzték. A kis Táby Magda Ili. o., Pécsy Ilona IV. o., Reszler Margit V. o. és Reszler Margit V. o. tanulók igen szépen szaval­tak, Blau Róza, Reszler Margit és Győrffy Erzsi V. o. tan. korukhoz képest meglepő ügyességgel czimbalmoztak. Zongorán ját­szott Pálinkás Csilla II. o. és Feifer Erzsi V. o. tanuló, mindkettő ügyesen. Érdeke­sen szép volt a melodráma mit Golgovszky Ilona szavalt. Az ünnepély végeztével Pálinkás Csilla II. o. t. rövid, de nagyon csinos kis beszédben köszönte meg Hu- gonnai grófné ő méltóságának kegyes és kitartó érdeklődését. Ezután Palczer Ernő az intézet igazgatója beszélt az ő szokott ékesszólásával a növendékek és a közön­séghez. A lefolyt héten befejezett vizsgá­latokat s a mai ünnepélyt az aratáshoz hasonlította, s kijelentette, hogy azzal a terméssel, melyet itt az ész és szív művelése terén termeltek, s melynek le- aratásáról számott vett, meg van elégedve. Három érzelem készteti szólásra: a kegye­let, elismerés és hála. A kegyeletnek tesz eleget, midőn megemlékezik azokról, kik az ezredéves ünnep alkalmából alapítványt tettek ez intézet számára, s arról az egy­szerű polgárról, ki 200 frt alapítványt tett egy szorgalmas növendék jutalmazására. Az előbbit Gindele Mária VI. o. t., az utóbbit Golkovszky Ilona kapta. Elisme­résének ad kifejezést a növendékek és az ő szüleikkel szemben, de a legnagyobb elismeréssel szól azokról, kik szerénysé­güknél fogva jobban szerették volna ha fel som említi őket, a tanítónőkről. Kö­szönetét mond nekik az egyház és haza nevében, azért a kiváló buzgóságért mely­lyel feladatuknak megfeleltek. Hálás kö­szönetét, mond a jelenlevő méltóságoknak kegyes leereszkedésükért. Jól tudja — úgy­mond— hogy ő métóságaiknak alkalmuk van nagyobb élvezetekben részesülni, s ha össze akarná hasonlítani azokat az élvezeteket az itt szerezhetővel, azok ta­lán pompás, ezerféle változatú művirágok­ból font koszorúhoz hasonlíthatók, melye­ket a kertész művészete állított össze, ez itt, vadvirágokból kötött kis csokor, mely igénytelen, de az ő egyszerűségen mégis kedves lehet. Az elhangzott szép beszéd után 7 óra tájban kivonult a közönség, hogy a szomszéd teremben levő munkakiállitást megtekintse, mely­nek összeállitásánál nem a fényűzés, hanem a hasznosság és Ízlés voltak az irányadó elvek. Nem habozunk kifejezést adni abbeli nézetünknek, hogy olyan eredményt, minőt itt a nevelés tanítás terén tapasztalunk, csak a világtól elvo­nult, egyedül hivatásuknak élő nővérek képesek produkálni. Leljék jutalmukat a jó lelkek szeretetteljes elismerésében. —• Eljegyzés. Libhauzer Ferencz hely­beli kereskedő t. hó 24-én eljegyezte Csipkés Margit kisasszonyt, Csipkés Andrásnak az „Önsegélyző-Népbank“ igazgatójának kedves és szép leányát. Boldogságot kívánunk a szívből kötött frigyhez! A kereskedők, mint értesülünk, és pedig a rőfös-, rövidáru-, norinbergi-, üveg-, vas- és papirkereskedők legnagyobb része julius hó 1-től augusztus hó végéig üzletüket este 8 órakor bezárják. — Kitünően sikerült hangversenyt ren­dezett e hó 18-dikán a mátészalkai dalegylet. A jó részben intelligens elemekből álló nagy­számú közönség valódi műélvezetet talált a műsor egyes számaiban. Ezek közül különö­sen ki kell emelnünk a Berényi Zsófika k. a. „Szerenád“ monológját, melynek a bakfis szerelmi ábrándozásait festő élénk kedves előadása mindvégig lebilincselte a hallgatóság figyelmét. Hasonló tetszésben részesült a NAGY-KAROLY és VIDÉKÉ. Csató Ilonka k. a. zongorajátéka, melyet a közönség lelkes tüntetései közt kellett ismé­telnie. Sok tapsot aratott Konta Viktória k. a. kellemes fülbemászó dalaival, Szabó Matild k. a. czimbalom s Nagy József ur igazán magas szinvonalon álló hegediijátékával. Emelték még az est sikerét Szigethy Lajos komoly és Smer Géza ur vig szavalatukkal s a dalegylet szabatosan előadott énekeivel. Hangverseny után tánezra perdült az arany- ifjúság s járta reggelig, a Hungária ez alka­lommal szűknek bizonyult nyári helyiségében. Az erkölcsi siker mellett az anyagi sem maradt el. Összes bevétel volt 165 frt 50 kr, kiadás 55 frt 75 kr, s igy maradt a dalegylet javára tisztán 109 frt 75 kr. A bevételhez felülfizetéseikkel járultak Szalkay Sándor 10 frt, Kincses István 5 frt, Márkusz Vilmos, Szálkái Zzigmond 3—3 frt, Szálkái Gyula 2 frt, Havas Sámuel, Hohe Vilmos, Bányay Endre, Dr. Groszman Herman, N. N. 1—1 frt, Kerekes Ignácz 50 kr. Fogadják az igen tisz­telt közreműködők, valamint a szives felül- fizetők ez utón is a dalegylet hálás köszönetét. Máté-Szalka, 1899. junius 26. A dalegyleti elnökség. — Értesítés. A helyi főgymnasiumba beiratások az 1899—1900. tanévre junius 30-tól julius 5-ig eszközöltetnek a főgymna- sium II. osztályának tantermében d. e. 8—11-ig, d. u. 3—5-ig. A jelentkezés csak az igazgatónál történik, ki felvételi lapot ad a beirt tanulónak, mely a szeptemberi be­iratás alkalmával lesz előmutatandó az osz­tályfőnököknél. Jelenleg csak a behatási dijak fizetendők, még pedig a róm. és gör. kat- holikusok részéről 3 frt 50 kr, a más vallásuak részéről 3 frt. Igazgató. — Műkedvelői előadás. A margittai önképző iparos ifjúság folyó évi julius hó folyamán a „Margit“ szálloda nagytermében szinielőadással egybekötött tánczvigalmat rendez. Színre kerül „A próbaházasság,“ Gerő Károly 3 felvonásos vig színműve. — Uj doktor. Serly Jenő nagyváradi ügyvédjelölt, városunk szülöttje, Nagyvárad társadalmának egyik rokonszenves alakja, e hó 24-én lett felavatva jogtudományi dok­torrá a kolozsvári Ferencz József tudomány egyetemen. — A protestáns társaskör nyári táncz- mulatságát augusztus 5-én fogja megtartani, a polgári olvasókör nyári helyiségében. A választmány ez alkalomra a belépti dijakat is mérsékelte, a menyiben a személyjegy árát 80 kr., a családjegyet pedig 2 írtban állapította meg. — A vármegyei községi és körjegyzők folyó hó 19-én tartották Nagy-Károlyban a vármegyei székháznál egyleti közgyűlésüket. — A gyűlés tárgyaként első sorban az elnöki jelentés szolgált melynek kapcsán a jegyzői nyugdíj alapról vezetett 1898. évi számadás is beterjesztve lett. Ezen számadás­nál a hátralékok behajtása körül észlelhető mulasztás helyrehozása iránt kérelmet intéztek az alispán úrhoz. — A jegyzői szigorló bizott­ságba az 1899—1901 évekre a jegyzői tes­tület részéről Bodoky Béla egyleti elnök kismajtényi körjegyzőt rendes, — Komoróczy Jenő egyleti alelnököt győrteleki körjegyzőt rendes és Orosz Árpád vállaji körjegyzőt póttagnak választották meg. A központi egylet által beküldött, — valamint a Biharvár- megyei és a Tolnavármegyei jegyzői egyletek által, átküldött indítványok, — melyek részint az ingatlanokra vonatkozó beadványok és jogügyletekre irányulnak, — részint a marha-j levelek kiállítási díjszabályzatának módo­sítását kívánják — elfogadtattak, s a központi egylethez pártoló véleménynyel terjesztetnek fel. A nyugdíj választmányba Bodoky Béla, i Komoróczy Jenő, Kereskényi Sándor, Sarkadi I Lajos, Buksa Illés mint rendes, — Hadadyj József, Fogarassy Lajos mint póttagok válasz­tattak be. A nyugdíj választmány tagjainak megválasztásánál, — egyleti elnök a gyűlés elvi megállapodását kérte a nyugdíj tőke elhelyezésére nézve, és a gyűlés egyhangúlag azt határozta, hogy a nyugdijtőke összege a nagykárolyi pénzintézeteknél helyeztessék el, a mint azt már egy Ízben javasolták; tekintettel arra, hogy a nyugdíj szabályren­delet most már a nyugdíj választmányt bízza meg a tőke elhelyezésére alkalmas pénzin­tézet megjelölésével, tehát szükséges volt ezen megállapodás, mivel a most életbe lépett szabályrendelet az egylet kebeléből 5 tagot jelöl meg a választmányba miért is az egylet saját felelőssége érzetében indítva volt arra, hogy a tőke elhelyezés kérdésében irányt szabjon. A központi egylet gyűlésére kép­viselőknek Bodoky Béla, Komoróczy Jenő és Néma Lajos lettek megválasztva. Noé Miklós nagypeleskei jegyző kérelmére a terhére kétszeresen előirt nyugdíj alap járulék törlése hozatott javaslatba. ■ Halálozás. Vettük a következő gyász- jelentést: Iaierling Zsigmond ; József és neje szül. Nagy Gizella, gyermekük: Józsika; Erzsébet férj. Didek Ferenczné, gyermekük: Erzsiké, Jóska, Feri; István és neje szül. lakács leiezia; Veronka férj. Xirkánics Gézáné, kis lányuk: Juliska; Sándor, mint az elhunytnak gyermekei úgy a maguk vala­mint a számos rokonság nevében is fájda­lomtól megtört szívvel tudatják a felejthe­tetlen jó apa, após, nagyapa, illetve rokon Taierling Józsefnek folyó hó 27-én reggel 8 órakor, életének 68-ik évében hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytét. A megboldogult hült teteme e hó 29-én d. u. 4 órakor fog a római kath. vallás szertartása szerint a mesterrészi temetőbe örök nyuga­lomra tétetni. Az engesztelő szent-miseáldo­zat pedig e hó 30-án reggel 8 órakor fog az egek Urának bemutattatni. Nagy-Károly, 1899. junius 27. Áldás és béke poraira! — Kevés gyógyvíz küldetik oly távol vidékekre és örvend oly közkedveltségnek, mint a már 20 év óta használatban lévő Ferencz J ó z s e f keserüviz, miről eddig négy világrészben nyert 10 aranyérem ta­núskodik. Mint rendszeres adag egy boros pohárral, reggel éhgyomorra véve, elégséges. — Hirdetmény-kivonat. A m. kir. kassai III. honvéd-kerületi parancsnokságnak f. hó 18-án kelt 3886. számú hirdetménye folytán a m. kir. 9., 10., 11. és 12. honvéd-gyalog­ezredek részére f. évi julius hó 10-től augusztus hó 4-éig szükséges kenyér, zab és széna biztosítása iránt, folyó hó 26-án Kassán a kerületi parancsnokság hadbiztos­sági osztályában és f. hó 30-án Huszton a községházánál Írásbeli ajánlatok alapján, biz­tosítási tárgyalás fog tartatni. Az erre vonat­kozó szállítási feltételek a helyben állomásozó honvéd-zászlóalj kezelőtiszti irodájában — a rendes hivatalos órák alatt — megtekint­hetők. — Hirdetmény. Értesittetik a város közönsége, hogy a „Szeretet“ testi és szellemi fogyatkozásban szenvedőket gyámolitó orszá­gos egyesület folyó év február 15-én Buda­pesten (I. kér. Virányos-ut 8696. sz.) az or­szágban e czélu első nyilvános intézetét, a hülyék menházát megnyitotta; s abban hülyék évenkinti 400 s illetőleg 250 frt ápolási díjért elhelyezést találhatnak s az elhelyezés tekintetében szükséges útbaigazítás az egyesület titkári hivatalánál (Budapest VIII. kér. Mátyás-tér 5. sz.) bármikor meg­nyerhető. Nagy-Károly, 1899. junius 17. Debreczeni István, polgármester. Felelős szerkesztő: Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. Szatmárvármegye főispánjától. 1424—899. szám. Pályázati hirdetmény. A lemondás folytán megüresedett s 1000 frt évi fizetéssel javadalmazott nagykárolyi betöltése czéljából pályázatot hirdetek. Kérvényeket 1899. julius hó 15-ig fogadok el. Nagy-Károly, 1899. junius 25. Gr. Hugonnai Béla s. k.. 1—2 főispán. Házeladás. A Beráeviczy István ungvári rendőr- kapitány ur tulajdonát képező nagykárolyi 988. népsorszámu (Táby-féle) 4082—1899. k. sz. Haszonbéri árverési hirdetmény és feltételek. Nagy-Károly város tulajdonát képező, a nagy károlyi 1. sz. tjkvben 3026. hrsz. alatt foglalt 110. cat. hold 963 négyszögöl területűnek kitün­tetett a „Korparéten“ levő tnfjOHbirioh. ide nem értve ennek a honvédség által lövészeti gyakorlatokra elfoglalt részét, mely bérbeadás tár­gyát nem képezi, az alábbi részletes feltételek ér­telmében 1900. év január hó 1-től 1905. évi decz. hó 31-ig tei’jedő 6 évi időtartamra a városházánál a városgazdái hivatalban f. évi julius hó 20-ik napján délelőtt 10 órakor megtartandó nyilt árverésen haszonbérbe ki fog adatni. Árverési feltételek: 1. Kikiáltási ár 786 frt, mely kikiáltási ár­nak 10 '/0-a az árverés megkezdése előtt a városi pénztárba, avagy az árverést foganatositó tisztvi­selő kezeihez bánatpénzül leteendő. 2. A legtöbbet Ígérő köteles a megajánlott összeget évnegyedenként előlegesen s egyenlő részletekben a városi pénztárba pontosan befizetni. 3. Haszonbérlőnek megengedtetik a haszon­bérbe adott birtok közönséges használata ; tartozik azonban a birtokot a hármas ugar rendszer sze­rint használni, s a birtok Vő'0*! részét azaz egy- hatod részét évenkint kellőleg megtrágyáztatni s ennek megtörténtét évenkint a városi hatóságnak bejelenteni, különösen kiköttetik, hogy a birtokon termett szalmát, pelyvát és egyéb töredékeket onnan elhordani nem szabad, hanem köteles azo­kat bérlő a birtok trágyázásához alkalmazni s felhasználni. Ha haszonbérlő a Bbórbeadott földbirtok */6 részét évenkint kellőleg nem trágyázná, tarto­zik minden évben, melyben a kellő trágyázást elmulasztotta, kártérítésül Nagy-Károly városának 150 frtot azaz egyszázötven frtot űzetni; ha pedig bérlő a bérbevett birtokot nem a hármas ugar rendszernek megfelelőleg használná, nevezetesen az évenként ugarnak hagyandó egy harmadrészbe is vetést avagy ültetést tenne, ez esetben tartozik bérlő minden évben, melyben a szerződés szegest elkövette Nagy-Károly városának kártéri tósül 200 frt azaz kettőszáz forintot a rendes haszonbéren felül fizetni. 4. Haszonbérlő viseli a bérbeadóit földbirtok összes állami adóját, általános jövedelmi pótadóját, mindennemű megyei és városi pótadóját; s a me­nyiben ezen adókat a város a kir. kincstárnak bérlő helyett előlegezné, azokat haszonbérlő minden évben legkésőbb az év október 1-én Nagy-Károly várossának megtéríteni tartozik ; haszonbérlő viseli továbbá a szerződés valamint a bérfizetésekről szóló nyugták bélyegeit. 5. Haszonbérlő köteles ezen feltételekben I előirt kötelezettségei biztosítására egy évi bérnek I megfelelő összeget biztosítékul készpénzben j avagy óvadékképes értékpapírban adni, mely óva- I déki összeg a bérleti idő elteltével csak azután fog 1 néki vissza adatni, ha bérleti összes kötelezettség’ei- j nek eleget tett. 6. Ha a bérbeadott földbirtokból a honvédség részére lövészeti gyakorlatokra még újabb terület átengedése követeltetnék, bérlő köteles leend a a kívánt területet átengedni s ez esetben az áten­gedett területre arányszerint járó haszonbér s en­nek megfelelő adók bérlő terhéről leíratni fog’nak. 7. Ha haszonbérlő bérfizetési avagy egyéb kötelezettségének eleget nem tenne, joga lehet bérbeadónak bérlőt szerződési kötelezettsége telje­sítésére szorítani, avagy bérlőt a haszonbérletből kimozdítani, mely utóbbi esetben, ha az újabb bérbeadás alkalmával kevesebb bér igértetnék, az ebből származó kárt bérlő megtéríteni tartozik. 8. A haszonbéri szerződésből felmerülhető pereskedések eldöntésére a nagykárolyi kir. járás­bíróság hatásköre és illetékessége kiköttetik. Kelt Nagy-Károly város tanácsának 1899. évi junius hó 23-án tartott üléséből. Debreczeni István, 1—3 polgármester. ílGnffinglicnafcng Egy jó családból való fiú 0 <2 __3 Fo k Béla fiiszerüzletében Nagy-Károlyban, Nagyárokpart-utcza. STmTIS EflriVlrd PISEISI ÍDll?ÍVÍfi]| GMvJöl IBISEI Silvia Hűim ZXXXXY Ul X Ji­mely a fényi- és vizi-uteza sarkán épült kényelmes lakás, az udvaron levő bérház és 140 méter hosszú, 36 méter széles ud­var és kertből áll, — (melyből még 2—3 házhely el is adható) — a nagykárolyi kir. járásbíróság árverési helyiségében f. é. junius 30-án délelőtt 9 órakor megtartandó önkéntes bírói árverésen el- adatik. Kikiáltási ár . . . 8000 frt. Bánatpénz .... 800 frt. Bővebb felvilágosítást ad Bródy Lajos 4—4 ügyvéd, Nagy-Károlyban. vásár h * K3§ 3 t h H N B R 3 a Jul. 12-én barom vásár. R Margittán (Biharmegye) 1899. Jul. 13 -án baromvásár. u ^ Jul. 14-én kirakó vásár, S ¥ □ nci'ntrtTmn.TTTm' i ’HTOnrmr: 2—3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom