Nagykároly és Érmellék, 1914 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1914-04-04 / 14. szám
halálát. Az elhunytat hazahozzák és itt helyezik örök nyugalomra vasárnap d. u. 3 órakor. A polgári iskola színpadja. Nagyon jóravaló terv keresztülvitele foglalkoztatja jelenleg a polgári fiúiskolát. — A végső cél az volna, létesíteni egy segitő-egye- sületet, melynek pénzéből első sorban tankönyvvel, lehetőleg egyébbel is segíteni lehetne a szegénysorsu tanulókat. Az ilyenféle iskolai alapot gyarapítani legtermészetesebben iskolai ünnepélyek és előadások bevételeiből lehet. Viszont az ilyenek tartásához első sorban is egy színpad kell. Hogy tehát ennek a felállítása lehetővé váljék, az iskola tanári kara egyetem- legesen felelősséget vállalt a színpad költségeiért, amelynek a törlesztését a rendezendő iskolai szini előadások, ünnepélyek stb. bevételeiből tervezi. Azután, ha a színpad előállítási költségei már megtérültek, a később rendezendő előadások bevételei az eredeti célra, a segitő- egylet megalakítására lesz fordítható. A színpad már nagy serénységgel készül is az iskolában. Költségkímélés okáért, a jótékonycél érdekében, lehetőleg minden házilag. Egy üres tanterem avattatott fel műhelynek, ahol az ügyesebb tanulók szabad idejükben rámákra vásznakat szegeznek, enyveznek, a jobb rajzosok a rajztanár vezetése mellett rajzolnak, festenek ; Így készülnek a különféle kulisszák. Különösen sokat fáradozik a terv keresztülvitele érdekében Patek Béla, a fiúiskola igazgatója, aki fáradtságot nem ismerő buzgalommal jár el a legkülönfélébb ügyekben, hogy a munkálatokban fennakadás ne történjék. Ennek a nagy lelkességnek köszönhető, hogy a munka már annyira haladt, hogy e hónapban már meg is tarthatja az iskola az első iskolai szini előadást. A jótékonycél érdekében és városunk eme uj iskolájának támogatására már most felhívjuk a nagyközönség figyelmét a rendezendő iskolai ünnepélyre. Már az eddigi jelből is, «ebből a csöiides, munkás készülődésből is ugv látjuk, hogy a polgári iskola, megkapván uj és megfelelő, szép otthonát, most már hozzá fog a maga működésének intenzivebb kifejtéséhez. Kulturális és jótékonysági feladatainak megoldásához megérdemli a közönség legteljesebb érdeklődését és támogatását, annál is inkább, mert bizonyára teljes mértékben érdemessé fogja magát arra tenni. Hírlik, a színpad felállításának tervéhez a maga támogatásával hozzá fog járulni a leányiskola is, ami még sikeresebbé fogja tenni ezt a nemes szándékú mozgalmat. Fősorozások Szatmármegyében. A megyei sorozások tárgyában e hó 22-én érkezett le a törvényhatósághoz a honvédelmi minisztérium 21000—914. sz. körrendeleté, amely arra hivatkozással, hogy a monarchia másik részében a 14. §. alapján az idei ujoncjutalék megálla- pittatott: elrendeli a fősorozások megtartását akként, hogy azok április 22-től junius 20-ig foganatositandók. A sorozások sorrendjét teljes egészében közöltük. Uránia-estély. A Kath. Legényegylet márc, hó 29-én tartotta 4. Uránia estélyét. Schefler Mariska Vörösmatrhy „Szép Ilonka“ c. örökbecsű gyönyörű költeményét hatásosan szavalta, mely után Rencz Erzsiké a „Liften“ c. monológja következett. A közönség jól mulatott az előadáson. Igen szépen szavalta Weibli Mariska „Vihar a Balatonon“ c. költeményt. Ezután a tüdővész ismertetése következet. Számos vetített kép mutatta be a tüdővész romboló hatásait, a terjesztő bacillusokat,a gyógykezelést, hires szanatóriumokat stb. A felolvasásokat Patz Mátyás tartotta. 14-ik szám — Ezzel kapcsolatosan jelentjük, hogy 1914. április 5-én d. u. 6 órakor bemutatják a „Jézus életét“ 100 színes képben. Belépődíj 30 fillér, gyermekeknek 10 fillér. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés május hó 2-án és 3-án a tavaszi vásárral kapcsolatosan országos kongresszust rendez. Az O. M. K. E. helybeli elnöksége ezúton kéri a kereskedő urakat, hogy akik ezen kongresszuson részt venni óhajtanak, e hó 10-ig szíveskedjenek Brichta Miksa elnöknél jelentkezni, ahol a kongresszusra utazóknak fél áru vasúti jegy fog rendelkezésére állani. Minden esetre kívánatos lenne, ha városunk minél nagyobb számban lenne képviselve. A választókerületek uj beosztásával már elkészült a kormány. Ebből városunkat igen szomorúan érdekli, hogy nem lett önálló választókerület, holott választóinak ötezer körül levő számával méltán lehetett volna az. Ez a második arculcsapása városunk érdekeinek rövid időn belül. Az első volt a gör. kath. püspökség székhelyének méltánytalan elintézése, a második ez. Hogy Nagykároly város érdekeit várospolitikai szempontból milyen mértékben sérti, hogy mint ily népes város, melynek választó polgárai kiteszik a törvényes számot egy csomó községgel alkot egy kerületet, arról nem régiben e lap hasábjain már kifejtettük vélekedésünket, Most ismételten kifejezzük, hogy Nagykároly város fejlődésének óriási kárára van, hogy nem egyedül választhat magának képviselőt és igy nem lehet a maga boldogulásának intézője. Nem akarunk abszolúte a kerület pártpolitikai megtartásáról szólni, de azt már beláttuk, hogy semilyen más utón Nagykároly város boldogulni nem fog, csak ha egy erős városfejlesztő politikát fog követni. T. i. azt, hogy mindent a város fejlődése érdekében. Máskülönben kétes értékű diadalokért lábbal tiporja a város jövőjét, önmaga érdekét. Egv ilyen öntudatos, erős meggyőződés kialakulásának áll útjában a mostani beosztás, mely hozzánk csatol egy csomó községet, kik a maguk utjain haladva, az érdekeinkkel szemben a közösségnek minden érzése nélkül, mindenesetre a mi örökös kárunkra teszik lehetetlenné, hogy Nagykároly városa a maga iránti kötelességeit gyakorolhassa. A tervezet szerint a kerület, melynek székhelye városunk lesz a következő: Nagykárolyi választó- kerület. Székhelye Nagykároly. Bere, Börvely, Csanálos, Csomaköz, Érdengeleg, Érendréd, Érkörtvélyes, Esztró, Genes, Iriny, Kálmánd, Kaplony, Krasznaszentmiklós, Mezőfény, Mező- petri, Mezőterem, Nagykároly r. t. város, Penészlek, Portelek. Reszege, Szaniszló, Vezend. (22 község.) Újabb segély kérése a megyei árvízkárosultak részére. A múlt évi árvizek által termésétől megfosztott lakosság nyomorát nem volt elegendő megszüntetni az állam eddigi támogatása. Külünösen nagy csapásként nehezedik a lakosságra az újabb rossz időjárás, mely lehetetlenné teszi a népnek a munkát. A tavalyi segélyforrások márkimerültek, a közönség könyörülete, az adakozások megcsökkentek. A tavaszi csapások borzasztó eredményei még most is folyton mutatkoznak. Ez a körülmény indította vármegyénk főispánját arra, hogy újabb segélyt kérjen az árvízkárosultak számára. Pel- terjesztésében a következőket írja: Kegyelmes Uram! A múlt év nyarán pusztító árvíz ínséget és nyomorúságot teremtett, hatása tulajdonképpen csak most jelentkezik, midőn a társadalom kőnyörületessége a folytonos segítségben teljesen kimerült, midőn a mindenétől megfosztott lakosság a folytonosan tartó esőzések miatt keresethez nem juthat. Leírhatatlan nyomorról érkeznek jelentések, melyek enyhítésére a Nagyméltóságod hálával fogadott segítő keze csak időlegesen hathatott. Áz úgyszólván kolduló nép újabb segítséget vór, hogy legalább addig, mig keresethez juthat, tengődve fenttarthassa magát. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 5-ik oldal. Adakozás. A Nagykárolyi Nőegylet ezennel köszönettel nyugtázza a következő adományokat: Nagykároly és Vidéke Takarékpénztár 25 K-t, a Központi Takarékpénztár 40 koronát adományozott. Sorozások. Vármegyénkben a sorozásokat a következő sorrendben fogják megtartani: Első sorozó bizottság. Fehérgyarmati járás. So- rozási székhely Fehérgyarmat. Működési napok: Április 22—27. Elnök Jékey László, orvos Dr. Schönpflug Béla. Mátészalkai járás. Sorozási hely: Mátészalka. Működés: Május 3—11. Elnök : llosvay Aladár, orvos Dr. Csató Sándor. Szinérváraljai járás. Sorozási hely: Szinérváralja. Működési napok: Május 30, Junius 4. Elnök: llosvay Aladár, orvos Dr. Bajnóczy Géza. Avasi járás. Sorozási hely: Szinérváralja. Működés : Junius 5—8. Elnök: Tóth Mór, orvos Dr. Klein Samu. Felsőbánya város. Sorozási hely: Felsőbánya. Müküdése: junius 10. Elnök: Tordai Imre, orvos Dr. Csausz Károly. Nagybánya város. Sorozási hely: Nagybánya. Működés: Junius 12—13. Elnök: Tordai Imre, orvos Dr. Herczinger Ferenc. Nagybányai járás. Sorozási hely: Nagybánya. Működés: Junius 15—18. Elnök: Tordai Imre, orvos Dr. Gondos M. Második sorozó bizottság. Csenged járás. Sorozási hely: Cs'enger. Működés: Május 8—12. Elnök: Madarassy Gyula, orvos Dr. Kápolnay Kálmán. Szatmári járás. Sorozási hely : Szatmár. Működés: Május 14—19. Elnük : Péchy István, orvos Dr. Schönpflug Béla. Nagykárolyi járás. Sorozási hely: Nagykároly. Működés: Május 27., Junius 3-ig. Elnök: llosvay Aladár, orvos Dr. Schönpflug Béla. Nagykároly város. Sorozási hely: Nagykároly. Működés: Junius 4—5. Elnök: Madarassy Gyula, orvos Dr. Schönpflug Béla. Erdődi járás. Sorozási hely: Erdőd. Működés: Junius 8—13. Elnök: Nagy Sándor, orvos Dr. Csuka Mihály. Nagysomkuti járás, sorozási hely: Nagysomkut. Működés: Junius 15—18. Elnök: Péchy István, orvos Dr. Ol- savszky Viktor. Országos állatvásárok vármegyénkben. Április b. Fehérgyarmaton, Nagykárolyban ; 7-én Aranyosmegyesen, Hagymásláposon ; 9-én Erdődön; 10-én Érendréden; 14-én Kraszna- bélteken ; 16-án Királydaróczon ; 17-én Csengerben ; 20-án Avaslekencén, Mátészalkán ; 27-én Ávasujvároson, 28-án Szatmárnémetiben. A sárga csikó cimü remek magyar mü- film kétségen kivül a legértékesebb előadásává teszi az Apollónak az április ötödiki előadásokat. A világ első filmgyára, a párisi Pathé-cég direkt azért jött el Kolozsvárra, hogy ezt a magyar népszínművet, melyet Janovich Jenő, a kolozsvári nemzeti színház igazgatója ritka művészettel és találékonysággal a legérdekesebb mozi darabbá dolgozott át, — felvegye. A színmüvet a Pathé-cég is, az eljátszó kolozsvári színészek is teljes ambícióval hozták elő, hogy ezzel a magyar tárgyú felvétellel világpiacot teremtsenek a magyar nép életéből vett látványos daraboknak. És ez sikerült is. A már-már unalmassá vált coowboy darabok után örömmel, igazi lelki gyönyörűséggel fogjuk majd látni a magyar csikós alakját a vásznon, tipikus magyar tájakat, embereket, miket a Pathé-cég és a kolozsvári színház nagy áldozatok árán varázsoltak elő. A film bejárta már Európa országait is, ahol mindenütt nagy tetszéssel fogadták a látványos és bájos tartalmú darabot. A közönség figyelmét először hívjuk fel ilyen nagy nyomatékkai a mozi látogatására, mikor egyenes hazafiui kötelességnek tartjuk a honi tárgyú felvétel tömeges megnézését. Ez az első eset, mikor a moziban, mely öröké német, meg francia képekkel tölti a szemünket, fejünket, most magyar vidékeket és magyar alakokat láthatunk. Hány szabadságharcos él még? Az 1848—49. honvédek közül élt 1912. végén a kormány jelentése szerint egy tábornok, 1 törzstiszt, 222 főtiszt, 535 altiszt és 2296 közlegény, összesen 3055 ember. Honvédözvegy pedig 1810 részesült állami ellátásban. Az összes ellátottak létszáma 1911-ben 5564 volt és igy 1912-ben 669 emberrel csökkent. Betörés. Szolomájer Gusztáv városi pénztáros szőlőbeli lakásába ismeretlen tettes betört és a lakásból többféle élelmiszert és italt, mintegy 30 K értékben elvitt. A pincébe nem tudott behatolni. A tettes még nem került meg. Állatjárvány megszűnése. Mezőpetri községben a lépfene járvány megszűnt.
