Nagykároly és Érmellék, 1914 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1914-01-31 / 5. szám
4-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 5-ik szám. ben történnek mulatságos esetek a képviselő úrral (Gáspár), akit a nadrágja ülepébe varrott 30 ezer koronájától akar megfosztani állandóan egy csirkefogó-féle alak. Végre* ostoba fogással ráveszi, épen a mulatságon, hogy üljön szo- bort, legyen Anonymusz, amikor lelrizatja vele a nadrágot s elemeli. Ebből megint nevetséges helyzet kerekedik, mikor a nadrág nélkül maradt képviselő ott pironkodik a báli közönség előtt. Ugy-e bizony, nem mutatnak valami művészi kvalitásokra a leginkább megemlíthető részletek sem ? Ilyen is az egész darab, de szórakoztat eléggé. A szereplők igen jók voltak. Tombor Olga a fiús szerepben egészen primadonnás játékot mutatott. Marossy előkelő és jó volt. Várady túlságosan grimaszolt, ebben mindig egy. Németh jó epizód alak volt a züllött tót személyében. Gáspár mint képviselő szerepelt sikeresen. A mozifelvételnél jó mimikával működött közre Garami. Hétfőn zónában ment Cigányprímás. Zsúfolt ház előtt. Az előadás az elődeihez hűen, nagyon jó volt, sőt jobb mint azok. Az első felvonás Tombor Olgának valóságos diadalt hozott. A soroksári parasztlány szerepében igen kedves, eleven, természetes volt. Jeleneteit mindegyre megtapsolta a közönség. A jókedvet Várady Izsó is nagyban emelte mulatságos grimászaival, azonban a szerepe rovására. Erre épen nem lehet mondani, hogy természetesen játszott, csak hogy jó operett-figura volt, Világos dolog, hogy nagy hatást ért el a maga módján, de lehetne egy francia grófot egy magyar paraszt lány mellett másképen, diszkrétebb játékkal is nevetségessé tenni. Az öreg Rácz szerepében természetes is, mulatságos is volt Gáspár. A fia szerepében jó volt Németh. A grófnő szerepének Szelényi Ilonka kellő romantikát, bájt, a darabhoz illő hangulatot tudott kölcsönözni. Bródy Irén mind végig sikkes, ügyes volt, ki azonban nehezen találja meg a helyét a cigányok között. Lehetetlen szerepe is van, az bizonyos. Hiszen felsőleányiskolát végzett az iró szerint, mihez azonban nagyon rossz szerep van Írva. Kedden „Telefon“ vígjáték. Hiszen piros volt a szinlap, hogy a kerítések, ahova ragasztva voltak majd fellobbantak, de ennyi „pirosságra“ még sem voltunk elkészülve. Ha hűen akarnánk a darab tartalmával szolgálni, pirosra kellene nyomni a „Nagykároly és Érme!lék“-nek is ezt a részét. Minthogy azonban ennyi költségbe már csak azért sem érdemes magunkat verni, mert úgy sem bizonyos, hogy nem olvasnák el azok is, akiknek nem szól, hát inkább megpróbáljuk lefehériteni. Egy feslett életű doktor bácsiról szól a nóta, ki erkölcstelenséget, katasztrófát zudit mindenkire, aki a környezetéhez tartozik. Egy kissé mélyebb érzéssel akár tragédiát is lehetett volna írni erről a témáról, ha nem lenne az egész felfogás, ami a színdarabból kidomboro- dikj olyan könnyüvérü. A doktor a bűnös Párizs egyik felében újságíróként, másik felében orvosként szerepel. Mint újságíró szerelmi viszonyt tart fent egy hölgyikével, ki előtt amellett nőtlennek és komoly udvarlónak mutatkozik. Egy orvos kollegáját, ki becsületes ember, de nem megy neki, beavat a manipulációba és mindenüvé magával hurcol. Épen a nőknél vannak, mikor a hírlapíró (doktor) halszálkát nyel s a barátnője épen saját doktori címére telefonál. Az „orvos“ meg is jön. Azaz m ;gjön egy fiatal ember, kit az orvos ágyából költöttek fel. így állt bosszút az asszony, amiért a férje csalta. A fiatal ember, ki nem tudja kikkel áll szemben, elmondja a két férjnek, hogy a két asszony hogyan állt bosszút hűtlen férjükön. A két férj hazarohan, mindenütt családi perpatvar, válás, a doktoron bosszút áll a szeretője is, ugyancsak az ismeretlen fiatal emberrel, ki véletlenül belepottyant ebbe a forgatagba, noha másnap házasodni készül. De most elő áll a doktorné, kit férje elűzött, hogy vegye el. Az összevisszaságból alig tudnak aztán kigaba- lyodni egy nagy hazugsággal, hogy t. i. a doktor nem is csalta meg a feleségét. Nagyon jó, hogy a felesége ezt elhitte neki, mert igy vége lett a darabnak. A szereplők nagyszerűen játszottak. Tóth drámaias és szomorú szerepét nagyon Ízlésesen játszotta. Vécseyt látszólag nem ambicionálta sem a szerepe, sem a bizony kis számú közönség. Unottan játszott. Annál inkább elemében volt Szelényi Ilonka a durcás asszonyka szerepében. Nagyon jók voltak még Gáspár és Salgó Ilona. Szerdán harmadszor ment a nagysikerű Katonadolog. A szereplők, különösen Bródy Irén, nagy ambícióval és igazán nem közönséges sikerrel játszották ezt a darabot. Közönség még mindig elég szép számmal volt harmadik előadásra, de nagyon kevés volt ily nagysikerű újdonságra. Taifun. Csütörtökön egy újabb diadallal lett gazdagabb a drámai személyzet. Ebből a nagy és szép közös munkából különösen kivette a részét Tokerámó szerepében Marossy, kinek alakítása a legértékesebbek közül való a sok szép közül, mit eddig tőle láttunk. A maga nemében szintén kiváló volt R. Tóth a Linder iró szerepében, Vécsey pedig mint Kerner Ilona, de Marossy szerepéhez hozzá kell vennünk még azt a nehézséget, hogy ő egy idegen tipusu embert, japánt adott, ki idétlen, sárga majom a mi európai szemünkben, de hős és férfi. Az ő játéka épen azért volt művészi munka, mert össze tudta egyeztetni azt, amit mi hősies, férfias póznak ismerünk, az idegenszerüvel, a sajátságossal, ami bennünk azt az érzést keltette, hogy játéka nagyon hü, nagyon kifejező volt. R. Tóth a kicsit züllött, de nagyon érző és eléggé becsületes iró alak nagy jelességekkel alakította. Vécsey Ilona a démoni fehér asszonyt, a hisztérikát felülmúlhatatlan hűséggel játszotta meg. Különben jó volt az egész előadás. Nagyon meglátszott, hogy ambícióval készült rá az egész társulat. Itt az ideje, hogy alkalmat kapjunk kifejezni Neményi direktor előtt elismerésünket, hogy hétről-hétre ilyen tartalmas változatos műsorral szolgál a közönségnek. Elég csak a legutóbbi hét kiválóan gazdag műsorára rámutatnunk. Elég továbbá felhívni a közönség ügyeimét arra a nagy igyekezetre, mellyel a legújabb darabokat hozza le előadásra. (Ss.) HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van a délelőtt folyamán. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van mindennap d. e. 12 órától 2-ig. Február 1. A Dalegyesület táncestélye a Kath. Legényegylet helyiségeiben. Február 1. A Polgári Olvasókör táncmulatsága saját helyiségeiben. A nagykárolyi máv. tisztek és altisztek teaestélye febr. 7-én az állomás épületének 1. 11. osztályú váró- és éttermében. Postások bálja február 14-én. Febr. 1-én városi képviselőtestületi gyűlés. Febr. 2-án a vasúti szolgák és fékezök tánc- mulatsága a Polgári Olvasókörben. Febr. 8-án fél 12 órakor Gáspár Nica hangversenye a színházban. Febr. 8-án d. e. 11 órakor a Nagykárolyi Köz- gazdasági Bank R.-f. közgyűlése. Febr, 8-án a Régi Casinó Egyesület tisztújító közgyűlése d. u. 5 órakor. Febr. 9-én d. e. 10 órakor „Nagykároly és Vidéke Takarékpénztár r.-t.“ közgyűlése, Febr. 19-én d. u. 5 órakor az Önsegélyző Népbank közgyűlése. Meghívás. Nagykároly város képviselő- testület tagjait 1914. évi február 1. napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly 1914. január 26-án. Debre- czeni, polgármester. — Tárgysorozata: 1. A képviselőtestület tagjaiban beállott változás bejelentése. 2, A községi igazolóválasztmányba 2 tag megválasztása. 3 A legtöbb adót fizető városi képviselők 1915. évi névjegyzékének kiigazítására küldöttség választása. 4. Az esküdtképes egyének összeírásához az összeíró bizottság megválasztása. 5. A pénztárvizsgáló küldöttség tagjainak a megválasztása. 6. A néhai Cservenyák Antal és neje féle gimnáziumi alapítványról kiállított s vallás és- közoktatás- ügyi m. kir. miniszter ur által jóváhagyott alapítványi oklevél bemutatása. 7. Á néhai Kosztra Ignác-féle gimnáziumi alapítványról kiállított s vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur által jóváhagyott alapítványi okirat bemutatása. 8. M. kir. belügyminiszter ur által jóváhagyott gyámpénztári szabályrendelet kihirdetése. 9. A vármegye törvényhatósági bizottság 1467—1913. bjkv. sz. véghatározatával — a 24. §. 8. pontjának a 36. §. 5. pontjának törlése mellett — jóváhagyott városi nyugdijsza- bályrendelet bemutatása és kihirdetése. 10. Bejelentés a 233—1913. kgy. sz. véghatározat alapján a város részére 316. számú betétben 6393. hrsz. fölvétel foganatositásáról. 11. Bejelentés a 143—1913. kgy. sz. véghatározat alapján á borital és husfogyasztási adó beszedési jogának megváltása tárgyában a kir. kincstárral az egyezség megkötéséről. 12. Uj városi szervezeti szabályrendelet alkotása s ezzel kapcsolatban a rendőri tisztviselők kérelme, éjjeli szoigálatukért külön díjazások iránt. 13. Keres- delemügyi m. kir. miniszter ur 79428—1913. sz. leirata a bérkocsi szbályrendelet módosítása ügyében. 14. Az ingatlanforgalmi városi pótilleték szedésére vonatkozó szabályrendelet érvényének meghosszabbítása iránt intézkedés. 15. Előterjesztés a városi pénztár különféle rendeltetésű pénzkészletének időlegesen más rendeltetésre leendő felhasználhatásának elhatározása iránt. 16. Kir. tanfelügyelő megkeresése, az állami elimi iskola igazgató-tanitó részére természetbeni lakás létesítése iránt. 17. Papp József és társai urai lakosok kérelme a Schuszter János* és neje féle főgimnáziumi ösztöndíjalap tulajdonát képező urai földbirtok haszonbéri összege fele részének elengedése iránt. 18. Kereskedelemügyi m. kir. miniszter ur 79376—1913. sz. leirata özv. Zicher János- nénak a kéményseprő kerületek uj beosztása iránti kérelme tárgyában uj határozathozatal iránt. 19. Bejelentés a telephonnak dr. Falussy Alajos rendőrkapitány lakására a városi pénztár terhére történt bevezettetéséről. 20. A nagykárolyi Hitelbank r.-t. és társai bejelentése arról, hogy Kossuth-utcai telkeinek az apshalt gyalogjáró készítéséhez szükséges feltöltésébe bele nem egyeznek. 21. A városi tűzoltók kérelme a vásárvám házikezelésnél általok teljesített ellenőrzésért az 1913. évre jutalomban leendő részesittetésök iránt. 22. Geiringer Károly okleveles mérnök, vállalkozó budapesti lakos kérelme annak megengedése iránt, hogy a piactéren egy állandó jellegű vasbeton mozi színházat építsen. 23. Előterjesztás a szinház- függöny hirdetési jog bérbeadására vonatkozó 201 —1913. kgy, sz. véghatározat hotályonki- vül helyezése iránt. 24—28 Illetőségi ügyek. 29. A Gencs-utcai 24. sz. telekhez csatolt 28'3 m2 utcaterület kártalanítási árának megállapítása. 30. A Körtefa-utca 23. sz. telek Akácfautcai részéhez csatolt L6 m2 utcaterület kártaPOLENiI GYÓGYVÍZ Természetes égvényes savanyuviz-forrás. Különleges szer gyomorbaj és köszvény ellen. Kitűnő izü, igen üditö ásványvíz. Tejjel vegyítve a legjobb nyálkaoldó szer. Borral vegyítve a legjobb fröccs. Tekintettel a járványos időre, ezen víznek «?* Conhotn mitiHaniitt ■ egy asztalnál sem szabad hiányoznia. :—: IkdJJ Ildii/ lllllltlOIillll |
