Nagykároly és Érmellék, 1914 (5. évfolyam, 1-17. szám)

1914-04-25 / 17. szám

17-ik szám.

NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK

5-ik cldal.

A gróf Károlyi család leszármazása.

A gróf Károlyi család nemzetségi kormányzója a családi tanács elhatározása folytán Éble Gáborral eredeti okiratok és forrásmunkák nyomán összeállította a család leszármazását s azt pompás díszmunkában kiadta. A gyönyörű ki- kiállitásu könyv valóságos remeke a diszkiadásu müveknek.

Szabadság. Szatmárvármegye alispánja berencei Kováts Sándornak, az erdődijárás főszolgabirájának szabadságát f. évi junius hó végéig újabban meghosszabitotta és a főszol- szolgabirói hivatal vezetésével dr. Jékey István tb. főszolgabírót bizta meg.

Házasság. Özv. ragambi Fluch Miklósné leányát, Fluch Rózsikát f. hó 25-én d. e. 11 órakor vezeti oltárhoz a helybeli róm. kath. templomban péchujfalusi Péchy Dezső dohánybeváltó tiszt Nyírbátorból.

A vármegyei aljegyző választás cim alatt lapunk utolsó számában megjelent hírből tévedésből kimaradt, az hogy ezen állásra Tóth József tiszteletbeli aljegyző — ki már hosz- szabb idő óta áll a vármegye szolgálatában — szintén pályázik. Ezen tévedést ezennel helyreigazítjuk.

Postaügynökségi megbízás. A nagyváradi posta- és távirdaigazgatóság Gabányi Nándor körjegyzőt a szakállasdombói, Mangu Dezsőuét a nyirvasvárii postaiigynökség vezetésével megbízta.

A debreceni Kossuth-szobor leleplezése. A Debrecen város által a város főterén, a régi hires-nevezetes református nagytemplom előtt felállított Kossuth-szobor leleplezési ünnepségét május hó 3-ikára tűzték ki.

Üresedés a megyénél. A vármegyénél üresedésben levő aljegyzői állást a májusi közgyűlésen fogják betölteni. Az állásra idáig hárman pályáznak: dr. Jakó Endre tb. szolgabiró, dr. Galgócy István földbirtokos és Dienes Sándor tb. szolgabiró.

Nagykárolyi ügyvédek gyűlése. A nagykárolyi ügyvédek kari gyűlésükön kimondották, hogy egyik tagtársuknak, dr. Papp Bélának a városi tanácsnoki állásra való helyettesítése érdekében állást foglalnak. Ebbéli határozatukat és kérésüket egy hármas bizottság utján juttatták a polgármester elé. A gyűlésen még kisebb ügyeket intéztek el.

Rendőrtisztek kongresszusa Szatmá- ron. Az orsz. rendőrtísztviselők évi közgyűlésüket junius hó 6 és 7 napján fogják tartani Szatmár-Németiben. Nagykároly város rendőrségének képviseletében Demidor Ignác rendőr- kapitány fog megjelenni. Demidor Ignác külön- hen hivatalból is tartozik részt venni, amennyiben a rendőrtisztek országos egyesületének választmányi tagja.

A polgári fiúiskola színi előadása. A

helybeli polg. fiúiskola f. hó 22-én d. u. 6 órakor az intézet tornatermében felállított színpadján ifjúsági műkedvelői előadást rendezett. Az előadás minden tekintetben sikerült. A szereplők eredményes közreműködése és a szép számban megjelent közönség teljessé tették a sikert, melynek elérésében legfőbb érdeme Patek Béla igazgatónak van, ki fáradtságot nem ismerő buzgalommal dolgozott, agitált a siker érdekében. Az előadáson szinrekerült két 1 felvonásos színmű és egy monológ. A monológot Ratkovszky Vilma kisasszony adta elő igazi művésznői kiválóságokkal. Nyugodt és biztos fellépéssel pompás kidolgozásban adta elő egy bezárt diákkisasszony monológizálását a tanulás szükségéről, szerinte szólva: szükségtelenségéről. A javíthatatlan c. színműben Ba- lázsy Ernő tanuló vitte el a pálmát hü játékával. Nagyon jók voltak azonban még Malatinecz Juliska és Tömpe Róza is, továbbá Juhász János, Siska és Mandelbaum. Az összeesküvő c. hazafias színmű szereplői is egytől-egyig derekasan, szinte korukat meghaladó meghaladó képességekkel állták meg a helyüket. Ratkovszky Vilma nagyszerű francia nevelőnő volt, Balázs Margit pedig szépen, hatásosan játszotta a föld- birtokos leánya szerepét. A fiuk közül legsikerültebb alakítást Friedmann mutatta, kinek ugyan hálás szerepe is volt a táncmesteré. Nagyon jók voltak aztán : Vigdorovits, Kiss Kálmán, Bekker János és Virág Sándor. Hozzájárultak a sikerhez Szakács Andor és Tóth Jenő is. — Az előadást vasárnap d. u. félhat órakor rendkívül mérsékelt helyárak mellett megismétlik.

Menhelyvezetőnői kinevezések. A Seat- mármegyei Széchenyi Társulat igazgatósága Cincás Gizellát az alsóhomoródi, Ary Lajosnét az amaci, özv. Kősáné Fekésházy Lujzát az atyai, Hoffer Erzsébetet a béréi, Dull Máriát a barlafalui, Barkász Etelt a batizi, Nagy Irmát a botpaládi, Szakái Rózát a csahold, Sulyok Ilonát a csenged, Kovács Irént a csengtrbagosi, Dukász Máriát a csengerujfalui, Frank Ilonát a csegöldi, Polonkai Matildot a dobrai, Starmül- ler Gizellát az esztrói, Turcsányi Máriát az ér- dengelegi, Papp Terészt az érkörtvélyesi, özv. Bene Kálmánnét a fábiánházai, Schiffner Lajosnét a gacsályi, Kozánovicsné Fekésházy Gizellát a gencsi, Túrna Máriát a gilvácsi, Ko- morócy Sárát a győrtehki, Tolnay Viktornét a hagymásláposi, Tolpné Erdőhegyi Irmát a hi- ripi, Bányai Zizát a hodászi, László Annát az irinyi, Beniczky Zsigmondné Litteráti Terézt a jánki, Fássy Ételt a jármj-í, Szabó Rózsát a józsefházai, Móriczné Görörnbei Ilonát a kisari, Benedek Erzsébetet a kismajtényi, Kosáros Jó- zsefnét a kisnaményi, Kalydi Idát a kocsordi, Téglás Máriát a költői, Ferenczy Máriát a kölesei, Melegh Máriát a kömörői, Imre Júliát a kőszegremetei, özv. Zavatzky Istvánnét a krasz- nabélieki, Dittrich Honát a krasznaterebesi, Boross Annát a krasznasándorfalui, özv. Sósné Koós Erzsébetet a lázári-i, özv. Szintainé Héti Rózát a magyarberkeszi, Vörös Máriát a rnező- feremi, Haufel Karolint a méhteleki, Hajdú Gizellát a mikolai, Lányi Bertát a nagyecsedi, Erdei Rózát a nagygéczi, Husovszkiné Böhm Lujzát a nagykolcsi, Czier Máriát a nagymaj- tényi, özv. Pápai Tivadarnét a nagypaládi, Zavatzkv Gizellát a nagysokondi, Szabó Lenkét a nántüi, Dohovics Borbálát a nyircsászári-i, özv. Hennyei Gyulánét a nyirmegyesi, özv. Kassu Zsigmondné Bodó Margitot az oláhgyü- rüsi, Veréczyné Dobránszky Máriát az olcsvai, Nagy Máriát az olcsvaapáti-i, Fekete Máriát az ópalyi-i, Petrillák Klárát az óvári-i, Bereczky Idát a paposi, Less Jánosnét a pátyodi, Tarr Máriát a penészleki. Borsósné Glózer Cecilt a porcsaimai, özv. Bugyi Endrénét a sándorho- moki, Szilvássy Erzsébetet a sárközi, Schill Saroltát a sárközujlakl, Szász Juliskát a son- kádi, Pikó Borbálát a szakaszi, Erdélyi Juliskát a szamosangyalosi, Kocsár Erzsébetet a sza- moskéri, Kontrás Máriát a szamossélyi-i, Bodor Jenőnét a szatmárudvari-i, özv, Ősz Mihálynét a szatmárzsadányi, Péterné Horzsa Jozefát a szinfalui, Ferenczy Erzsébetet a tiszabecai, Bu- nyitay Erzsébetet a tunyogi, Szeibel Érzsébetet a vállaji. Romáimé Vajda Ágnest a vámfalui, László Ilonát a vámosoroszi, Vadnai Ilonát a vetési, Fülep Rozáliát a vitkai, Adametz Máriát a zajtai, Bikfalvy Annát a nagyari nyári men hely vezetésével az 1914. május 11-től október

11- ig terjedő idényre megbízta. Sajnálatos dolognak tartjuk, hogy a Széchenyi-Társulat épen a vezendi menhelyet szüntette meg, ahol pedig a legfőbbképen szükség lett volna róla.

Az állami polgári fiúiskola önképzőköre f. hó 26.-án (vasárnap) d. u. 572 órakor a tanintézet tornacsarnokában műkedvelő szini- előadást rendez. Színre kerül: I. A javíthatatlan, színmű 1 felvonásban. II. Tanulni kell! monológ. III. Az összeesküvő, hazafias színmű 1 felvonásban. Helyárak: I. hely 80 fill., II. hely 60 fill., III. hely 40 fill. Állóhely 20 fill. Jegyek válthatók a tanintézetben d. e. 9 órától

12- ig és d. u. 4-tól 5 72 óráig.

A Kath. Legényegylet színi előadása.

F. hó 19-én szép sikerrel folyt le a Kath. Legényegylet műkedvelői színi előadással egybekötött táncestélye. Az előadott népszínmű, A sárga csikó egyike a legnehezebb daraboknak. Általában az a hiedelem műkedvelők körében, hogy a népszínműveket lehet legkönnyebben előadni. Ennek a hiedelemnek öntudatlanul is az az alapja, hogy a népet olyannak hiszik, amelyikkel lehet mindent csinálni, igy utánozni is. Pedig dehogy! Az ami a paraszt viselkedésében műveletlennek, egyszerűnek látszik, az nem az, hanem csak sajátságos. Ezt nem is érti meg más, csak az aki a magyar parasztot szereti is, az ezt a sajátságos viselkedést és beszédmonüást meg is érti és élvezi. De utánozni még az sem igen tudja. Épen azért helyesebben tennek ezutáni műkedvelők is, ha társadalmi darabokat választanának előadásra. A sárga csikóban szerepelt műkedvelői gárda is sokkal jobban tudott volna játszani egy társadalmi színműben, egy polgári viszonyok között lefolyó vígjátékban, mint egy ilyen sok etnikai- és korhüséget igénylő népszínműben, mert kiszen naponként forognak társaságban, de egy igazi, hamisítatlan magyar parasztot látni is ritkán láthatnak. Hogy is lehessen akkor a játékuk is természetes. — A sárga csikó olyan darab, amelyik különösen megpróbálja a műkedvelők erejét. Ezt a körülményt be kell számítanunk a sikerbe, amit a vasárnapi műkedvelők játékáról megállapítunk. A főszerepben Kaizler Erzsiké excellált. A játéka felülemelkedett a műkedvelői színvonalon. Úgy ügyes játékával, mint kellemes hangjával a közönség osztatlan elismerését és tetszését nyerte meg. A férfi főszerepet, a Laciét Timaffi József alakította. Sok rátermettséget és gondosságot árul el a játéka. Az öreg Csorba szerepét Szabó Lajos látta el gondos játékkal. A pusztabiró alakját ifj. Varecska J.sok éiethüséggel állította elénk. Bokoj és e felesége szerepében jók voltak Csanálosi és Szolomájer Anna. Már gyakorlott, jó műkedvelők. Dobránszky jó volt a zsidó szerepében. A két koldus szerepét helyesen alakította Trájtner és Téger. Szigeti, mint csárdás-gazda, Fetzer Mihály, mint csapos legény voltak igen jók. Jól csinálták a nagyobb komikus szerepét a cigányok is. Hozzájárultak még a sikerhez : Tóth Erzsiké, Nagy Bertuska, Kínál Mariska és Tischler Erzsiké. A rendezés nehéz munkáját Lucay János végezte. Műsor után vacsora és azután tánc következett, mely jó kedvben tartott a késői órákig.

Nagykárolyi öreg tűzoltók. Vasárnap délelőtt 10 órakor — mint már jeleztük is — a városháza kistermében ünnepélyes közgyűlésre gyűlnek össze a nagykárolyi önkéntes tűzoltók. Ennek a közgzülésnek egyetlen tárgya az lesz, hogy az egyesület három : húsz éves működési múlttal rendelkező tagját ünnepeljék. Az országos egyesület ugyanis meg- küldötte e három jeles tag részére a sisakdísszel ékesített ezüst érmet. A díszes érmeket beszéd kíséretében Debreczeni István kir. tanácsos, polgármester fogja az ünnepeltek mellére tűzni. E három érdemes tűzoltó: Szolomájer János tűzoltó alparancsnok, Timkó József és Pap Imre őrparancsnokok. Az érmek felfűzése után Demidor Ignác tűzoltó főparancsnok fog beszédet intézni az egyesülethez, majd — mint halljuk — Szolomájer János fog az ünnepeltek nevében szólani. Este az egyesület kitüntetett tagjai részére társas összejövetelt rendez.

Országos állatvásárok vármegyénkben. Április 20-án Avaslekencén, Mátészalkán ; 27-én Ávasujvároson ; 28-ikán Szatmár-Németiben. Május 4-én Misztótfaluban, Nagypaládon ; 8-án Magyarberkeszen ; 11-én Sárközön ; 12-én Szamoskrassón; 14-én Jánkon.