Nagykároly és Érmellék, 1914 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1914-03-21 / 12. szám
6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 12-ik szám. Az Apolló-mozi hírei. A városunkban megtelepedett, a közönség szeretetét mindjobban kiérdemlő Apolló-mozi egy nagyszerű ötlettel kedveskedik a héten a közönségnek. Vasárnapra fővárosi színészeket hoz le, kik egy nagyszerű moziszkeccsben fognak fellépni. E mellett szombaton teljes mozi műsor keretében bemutatásra Makoroff Péter (az aranycsinálás titka) c. rendkívül szenzációs mozidráma. Vasárnap aztán jön a moziszkeccs. „Weisz Pista a huszár“ kerül bemutatásra. Színre hozzák: Horváth Kálmán, Nagy Gyula, Ihász Gizi és Mariska fővárosi színészek. Előzőleg a vendégszereplő színészek Horváth Kálmán konferálása mellett fehér kabarét tartanak. A mozis/keccs rendes színházi helyárak mellett megy vasárnap két előadásban. Pályázat építkezésekre. A Magyar Kereskedők lapja márc. 11-iki számában olvassuk: A nagykárolyi államépitészeti hivatalhoz márc. 31-én d. e. 11 óráig ajánlatok adhatók be a batizi állami elemi iskola építésére. Pályázni csak az összes munkára lehet. Ugyanakkor kerül kiadásra a batizvasvári-i állami elemi iskola építése, melyre külön ajánlat teendő. Bánatpénz 5—5%. — A nagykárolyi államépitészeti hivatal a dunaföldvár—debreczen—mára- marosszigeti áll. ut 409—410 km. szakaszán újjáépítendő 55. sz. merőlegesen 17.00 m. nyílású avasujvárosi Tálnapatakhid a) alépítményi és kapcsolatos munkáinak b) vasfelszerkezeté- nek biztosítására március 26-án d. e. 11 órakor versenytárgyalást tart. Az alépítményi és vas- felszerkezeti munkára csak külön tehető ajánlat. Ezenkívül a hidnak vasbeton felszerkezettel való építésére is lehet pályázni. A vasszerkezetre vonatkozó szerződésminta a kereskedelmi minisztérium 1. C/l. ügyosztályában (II. Albrecht- ut 1.) megtekinthető s a vasszerkezet vázlatrajza díjtalanul megszerezhető. Bánatpénz 59/o. — A nagykárolyi államépitészeti hivatal április 2-án d. e. 8/*ll órára árlejtést hirdet a szat- már-szinérváraljai th. ut 0.000—24.307 km. hosszú szakaszának kiépítésére. Ajánlatok tehetők az összes munkára és pedig: 1. földmunkára, 2. kőpálya előállítására, 3. műtárgyépítési munkálatokra, 4. úttest-tartozékok szállítása és beállítására, 5. a kőanyagok vasúti szállítására. Minden munkanemre külön is tehető ajánlat. Bánatpénz 5%. A polgármester a madarakért. A madárvédelem érdekében igen szép és megszívlelendő intelmet bocsát ki a polgármester a város közönségéhez. A felhívás természetéből kifolyólag az épen azokhoz nem juthat el, akiket leginkább illet, t. i. a csavargó gyermekekhez. Azonban a közönség jobbérzésü tagjaitól várjuk el, hogy alkalomadtán szerezzenek érvényt ennek a felhívásnak és ahol tudomást vesznek róla, hogy valahol madarat pusztítanak, akadályozzák azt meg. A polgármesteri hivatal felhívása a következő: Társadalmunknak az iskolát kerülő, vagy bármely okból az iskoláztatás jótéteményétől megfosztott egyedei, de meg a pajkos gyermekek még mindég kegyetlen pusztítást visznek végbe a hasznos madarak közt és ezáltal a mezőgazdaságnak és gyümölcs kertészetnek nagy kárt okoznak. Felhívom tehát a részelnököket, a hegyközség elöljáróságát, a külön mezőőröket tartó birtokosokat, a rendőrkapitányi hivatalt, hogy szigorú kötelességévé tegyék közegeiknek a hasznos madarak pusztítását megakadályozni. Azok, akik a hasznos madarakat, azok fészkeit, tojásait, fiókjait bármiképpen megsemmisítik, forgalomba hozzák, vagy bántalmazzák: haladéktalanul feljelentendők a rendőrkapitányi hivatalnál, mert a hasznos madarak pusztítása kihágást képez és az 1894. évi XII. t.-c. 95. §-a alapján 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Nagykároly, 1914. márc. 3. Debreczeni István polgármester. Gazdasági iskolák szakfelügyelete. A kisebb gazdasági ismétlő iskolák felügyeletének intenzivebb és szakszerű ellenőrzése céljából három gazdasági iskola igazgatót bízott meg a miniszter ezen iskolákban szabad idejükben való látogatásával, egyelőre 300—300 K. útiköltséget engedélyezvén számukra. Amint tudjuk az egyik ilyen körzet felőgyelőjévé Matus- ka István helybeli gazdasági isk igazgatót, nevezte ki a miniszter. Szigorítják az ebzárlatot. A rendőrkapitányi hivatal ebzárlatot rendelt el, minek azonban kevés foganatja lévén, a rendőrkapitány a következő hirdetést teszi közé: Nagykárolyban f. hó 3-án megállapított veszettség alkalmával ebzárlat rendeltetett el, mely dobszó és hírlap utján a hatóság által közhírré tétetett, ennek dacára igen sok kutya kóborog szabadon az utcákon. Ismételten hirdetmény utján felhivatnak az ebtartó gazdák, hogy kutyájokat kötve tartsák, vagy pedig pórászon vezetve harapás ellen biztos szájkosárral lássák el, mert szabadon járó kutyájok a gyepmesterek által elfogatnak, s az 1888. évi VII. t.-c. 68. §-a értelmében 24 óra alatt feltétlenül kiirtatnak. Nagykároly, 1914. március 17. D e m i d o r Ignác rendőrkapitány. Inasiskolák segélye. A helybeli iparos tanonciskola segélyezésére a kultuszminiszter 3900 k-t, a kereskedő tanonciskolának 760 k-t, engedélyezett. Ijesztő a kivándorlás emelkedése a vármegyében. A közig, bizottság legutóbbi gyűlésén az alispáni jelentés újból rámutatott arra a veszedelemre ami az Amerikába vándorlásban van. Cselekedet azonban a legkevesebb sem történik s a nép csak megy tovább. Veszélyes a Korparéten járás. A katonaság f. hó 27. és 28-án a korparéti katonai céllövő helyen harcszerü céllövészetet tart, mire vonatkozólag a rendőrség a következő figyelmeztetést teszi közé: Közhirrététetik miszerint a magyar királyi honvéd állomásparancsnoksága értesítése szerint folyó hó 27-ikén és 28-ikán a korparéti katonai löveldében a honvédség által harcszerü lövészet tartatik. Mindkét napon délelőtt 8 órától délután 5 óráig fog a lövészet tartatni. Figyelmeztetnek a város lakosai, különösen a Korparét körül lakó tanyai lakosok és a Korparéten lakók, hogy a mondott napon és időben Kis- és Nagymajtény, korparéti és szentmiklósi utón, valamint a gencsi ut fele ne járjanak, mert az utón való járás lövészet ideje alatt életveszélyes Nagykároly, 1914. március 17. D e m i d o r Ignác rendőrkapitány. Balthazár mester Nagykárolyban. A fővárosi és vidéki sajtó, sőt külföldi lapok is sokat írtak már az ördöngös Balthazár mester, a hires magyar bűvész, spiritiszta és hasbeszélő csodás mutatványairól, a debreceni és szatmári színházakban is óriási sikert aratott. Nagykárolyban kedden és szerdán f. hó 24 és 25-én tartja előadásait a Kath. Legényegylet dísztermében, fényesen kivilágított színpadon saját díszletével. A mester nálunk is a színházba tervezte előadásait, de mivel a színház mozinak bérbeadatott, igy kiszorította a kiváló művészt, kinek fellépése mindenütt esemény számba vétetik. Balthazár műsora csakis a legmodernebb fővárosi mutatványokból áll s igy félvagon felszerelésekkel jött hogy bennünket szebbnél szebb mutatványokkal bámulatba ejtsen és szórakoztasson. Az előadásokon elsőrendű zenekar játszik, kezdete este 8 órakor, szerdán két ünnepi előadás lesz d. u. V2 4 órakor félhelyárakkal, este 8 órakor rendes helyárakkal. Jegyek előre válthatók Gál Samunál. Nagy tüzeset. Az oláhgyürüsi sósi pusztán f. hó. 10-én éjjel a dr. Zlinszky tulajdonát képező 30 méteres hosszú nagy csűr kigyuladt és a benne volt sok takarmánnyal együtt leégett. A tűz gyújtogatásból keletkezett, egy embert láttak ott késő este a tanya körül ólálkodni, a kiléte után nyomoz a csendőrség. Kanyaró és hólyagos himlő a megyében. A tiszti főorvos jelentése szerint a vármegye közegészségügyi állapota nem volt kielégítő, mivel számos községből érkezett jelentés, hogy a kanyaró járványszerüleg fellépett. Ugyancsak 5 községben fellépett a hólyagos himlő, melyet valószínű ismét Ugocsából hurcoltak be. A legszigorúbb óvintézkedések megtétettek s a lakosság beoltatott. Jelentésében felkéri a vármegye alispánját egy olyan értelmű körrendelet kiadására, mely szerint utasittassanak a községi elöljáróságok, hogy cigány csecsemők beoltassanak, mert tekintettel a cigányok rendetlen életmódjára és kóborlásaikra, leginkább terjesztői a járványoknak és igy a hólyagos himlőnek is. Vármegyénk állategészsége. Lépfenei Tyúkod, Vetés, Erdőd, Nyirderzs, Giródtótfalu. Veszettség: Misztótfalu, Börvely, Nagypeleske, Aranyosmegyes. Rühkór: Csengersima ló, Sza- mossályi t. ló, Szatmárököritó ló, Tyúkod 2 u. ló, Nyirmegyes ló, Börvely 5 u. és 1 1. ló, Domahida ló, Nagymajtény ló, Jeder ló, Mi- kóla t. ló, Józsefháza ló, Nagykároly 2 n. ló, Sertésorbánc: Csaholcz. Sertéspestis: Jánk t, Vámosoroszi 10 u., Kántorjánosi t., Nagyecsed., Börvely, Mezőfény 32 u., Mérk t. Betöréses lopás. Hajnal Sámuel érend- rédi lakos házánál a Latinovics-féle tanyán levő kukorica-górét ismeretlen tettesek f. hó 7—8-ika éjjelén feltörték és onnan 50 zsák csöves kukoricát 320 K. értékben elloptak. A nagymeny- nyiségü kukorica lopására sokan szövetkeztek, amint azt a csendőiség kiderítette, elfogván a tetteseket Erdélyi György, Rácz Sándor, Kis Traján, Czirják Mihály, Rácz József és Puskás György latinovicstanyai lakosok személyében. Korcsmái verekedést rendezett két rokon Királydaróczon. Neki támadtak Turba Péternek, Simon Lászlónak és Szilágyi Györgynek és a kocsmában elverték őket. Rendőrségi hírek. Dávid Ferenc cipészsegéd feljelentést tett Mándi László helybeli bérkocsis legény ellen, ki őt az utcán, miközben egy leányt kisért haza, arcul ütött. A meg- támadtatásban bizonyosan szerelmi féltékenység, játsza a szerepet. — A tovavándorló színtársulatnál dolgozott Kiss Viktor diszitő, ki elmenetelekor magával vitte Török Anna leányzót is, ki azonban szolgálati helyéről kisebb emléktárgyakat is vitt magával. Ezért a rendőrség elszakította szerelmesétől, a diszitőtől s visszahozta. Balthazár Dezső református püspök Érmihályfalván. Virágvasárnapján avatja be Érmihályfalva ref. lakossága újonnan megválasztott lelkészét, Végh József esperest. Az avató ünnepen részt fog venni Balthazár Dezső debreceni ref. püspök is. Úgy a beiktatási, mint a. fogadtatási ünnepség rendezésére Dobozy Kálmán elnöklete alatt egy 100 tagú bizottság alakult. A nagybizottságból albizottságok alakultak, melyek hivatva lesznek arra, hogy úgy a beiktatás, mint az illusztris vendégek fogadtatása azokhoz méltó legyen. Március 15. ünneplése Érmihályfalván. Érmihályfalva hazafias közönsége a hagyományos lelkesedései ünnepelte meg a szabadság hajnal hasadásának évfordulóját. Este az iparos otthon szépen díszített nagytermében 150 terítékű társas vacsora volt, melyen az ünnepi beszédet Kovács Lajos ref. s. lelkész mondta. Beszédet mondtak még Szőke János róm. kath. plébános, Konrád László és Ekker Jenő ügyvédek, Benedek Zoltán bankigazgató, Dr. And- rássy Ernő és Timkó István ip. test. jegyző.
