Nagykároly és Érmellék, 1914 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1914-04-11 / 15. szám
4-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 15-ik szám. nemzeti munkát egymagunk tovább azon felemelő tudatban, hogy nem a mi jóakaratunkon múlt, hogy a püspöki székhelyt el nem nyertük. Erkölcsi elcsiiggedésre nincs okunk, mert azt az anyagi és erkölcsi erőt, melyet felajánlottunk, gyümölcsöztethetjük mi igy is. A gazdag Debreczen is felveti a kérdést: nincs más, a város ezidő szerinti jellegének megfelelőbb kulturális vagy charitativ intézmény, amelynek elsőbbségi joga lehetne a gör. kath. püspökségnek szánt adományra s horri- bile diktu, csak egyet említ, Debreczenben református lányoKnak róm. kath. intézetekbe keli járniok, mert a reformátusoknál nincs hely számukra. Vessük fel mi is a kérdést, nincs-e nálunk oly intézményre szükség, amelyre for- dithatnók az uj püspökségnek szánt anyagi erőt. Azt hiszem hamarabb találunk ilyet, mint a debreczeniek. Ha a debreczeinek példáját követve felekezeti szempontból indulnánk ki, mindjárt ott találjuk a róm. kath. Margit leánynevelő intézetet, mely internátussal volna kibővitendő. Nem rég volt szó a lapokban egy újonnan létesítendő plébánia templomról is. Mert ha Debreczen azt mondja, hogy a káivinismusnak Magyarországon hivatása van, joggal mondhatjuk, hogy a katholicismusnak is megvan a maga hivatása. Az uj püspökség létesítésével is ezt a hivatást óhajtotta a kormányhatóság szolgálni. Ezek azonban mind oly kérdések, melyekről majd máskor szólunk. Schnébli Károly. Városi képviseloiestüieii közgyűlés. emelkedett szólásra és meleg szavakkal üdvözölte a megválasztottat. Eddigi 17 éves városi tisztviselői működéséről elismerését fejezvén ki, a legjobbakat kívánta neki az uj állás viseléséhez. A megválasztott válaszolván a polgármester szávaira, nagyon köszön; a képviselőtestület többségének bizalmát. A megválasztatásának tényéböl azt látja, hogy a képviselőtestület többsége az eddigi működését helyesnek találta. Hasonló igyekezettel óhajt a város javára szolgálni ezután is. — A ’ helyesléssel fogadott szavák után Péchy elnök a vállasztást befejezvén kezdetét vette a rendes közgyűlés. Felölvastatik Miklóssy István püspöknek köszönő leirata, melyben a városi képviselőtestületnek a debreczeni bombamerénylet alkalmával küldött részvétét és üdvözletét köszöni meg, egyben továbbra is kérvén Nagykároly város nemes közönségének támogatását a megsértett nemzeti eszme erősítéséhez. Polgármester a tárgysorozaton kívül bejelenti Bing Mór képviselőtestületi tag elhuny- tát és hogy helyette a legtöbb adót fizető Rácz Demeter hivatott be. Felolvastatik és tudomásul vétetik a polgár- mesteri jelentés. Interpelláció, indítvány. A tárgysofozat további pontjainak tárgyalása előtt a polgármester bejelent egy interpellációt, amit dr. N. Szabó Albert ügyvéd adott be és egy indítványt, amit dr. Merts László ügyvéd adott be. Dr. N. Szabó Albert interpellációja az, hogy mivel tudja indokolni a városi tanács azt, hogy iskolai orvossá pályázat mellőzésével a városi orvost nevezte ki ? — Saját tudósításunk. — Nagykároly város, képviselőtestülete április hó 5-én d. e. a városháza tanácstermében két közgyűlést tartott. Az egyik a vármegyei alispán helyettesítésében megjelent Péchy István dr. vármegyei főjegyző elnöklése mellett megtartott választó közgyűlés volt, másik a rendes városi közgyűlés. A választásról és a rendes közgyűlésről a következőkben hozzuk a tudósításunkat. A választás. D. e. 10 órakor nyitotta meg Péchy István dr. a választó közgyűlést. Felkérésére Debreczeni polgármester a következő bizalmi férfiakat jelölte ki a választás ellenőrzésére ; Kaufman Jenőt, Csőkör Ferencet, Papp Istvánt és Albanézi Mihályt. A kijelölő bizottságba a polgármester Strohmájer Ferencet és az elnök pedig Debreczeni Istvánt és dr. Kovács Dezsőt nevezte ki. A szavazatszedő bizottság tagjaivá kineveztettek : Berger Ármin, Lukácsovics János és Róth Károly. A kijelölő bizottság működésének időtartamára elnök a gyűlést felfüggeszti. A kijelölő bizottság jelölte mind a két pályázót. Első helyen jelölte Néma Gusztávot, második helyen dr. Falussy Alajost. Szavazást kérő iv adatván be, elnök a szavazást elrendeli, melynek meg- ejtése idejére a gyűlést felfüggeszti. Egy félóráig tartott a szavazatok beszedése és megolvasása. A szavazatok mind a két jelöltre egyforma mértékben gyűltek körülbelül 30-ig, ezentúl a Néma lapja kapta meg a vezetést. A szavazatszedő bizottság elkészülvén a munkájával, elnök az eredményt kihirdeti, mely szerint leadatott összesen 139 szavazat. Ebből Néma Gusztáv kapott 87-et, dr. Falussy Alajos 52-t. így tehát Néma Gusztáv városi főjegyzővé választatott. A megválasztott főjegyző a közgyűlés előtt letette a hivatali esküt. Utána a polgármester Polgármester válasza erre nézve az, hogy a városi tanácsra van bízva az iskola orvosi állás betöltése. Ha azonban a képviselőtestület magának kívánja ezt a jogot, ,a .tanács kész. odautalni. Dr. Merts László indítványa a Kenderes- u:ca kinyitását sürgeti. Bejelenti, hogy az egyik telektulajdonos, Szilágyi Juliska hajlandó a telkéből 6 méter területet 124 m. hosszúságban ingyen átengedni a városnak, ha az utcát megnyitja. Ha 6 m. szélesség nem elég, ad 8 métert is, de akkor azért a 2 méter szélességért kér 1000 koronát. Polgármester az indítványra vonatkozólag azt a választ adja, hogy a Kenderesutca megnyitását az 1914. évi költségvetés terhére a legjobb akarat mellett sem veheti fel, egyszerűen azért, mert egyáltalában nencsen rá fedezet. A Szilágyi Juliska adománya még nem viszi keresztül a tervet, mert még mindig van két telektulajdonos, akitől venni kell a telket s amire nincsen pénz. Mindamellett a polgármester hajlandó az érdekeiteket mégegyszer kihallgatni az adandó hozzájárulásról. Az 1912. évi LXIX. t.-c. értelmében a lóosztályozáshoz és átadáshoz a polgármester kinevezte Csőkör Ferenc, Lucz György és Fézer János képvíselőtesteleti tagokat. Az 1913. évi gyámpénztári számadás megvizsgálás és jóváhagyás végett felterjesztetik a megyéhez. Bejelentetik, hogy az 1913. évi városi zárszámadás még nem volt elkészíthető, mire nézve a képviselőtestület a halasztást megadja. Kclcsön-ügyek. Polgármester bejelenti, hogy a piacterület és vásárvám megvételéhez szükséges összegből 100 ezer koronát tavaly a helybeli pénzintézetektől vett fel a város, amely összeg vissza volna fizetendő. Ennek egy újabb kölcsön utján való megoldásával ajánlatosnak látszik várni addig, mig a belügyminiszter a városoknak ígért olcsó kölcsönt megszerzi. Ezért felhatalmazás adandó a tanácsnak, hogy a kölcsönt a helybeli pénzintézeteknél hosszabbítsa meg, s t az esedékessé váló újabb 50 ezer koronát is — mely gróf Pappenbeimnénak a vételárból fizetendő, — a helybeli pénzintézeteknél vegye fel. A képviselőtestület megadja a felhatalmazást. Nyugdíjazás, szabadságolás. Tárgyalás alá került Vida Antal városi végrehajtó nyugdíjaztatás iránti kérelme. A jog- és pénzügyi bizottság Vida Antalt 20 évi szolgálat után 1080 K nyugdíjjal és 480 K lakbér nyugdíjjal nyugalomba Helyezni rendelte. Varga Endre képviselőtestületi tag felszólal a kérdésben s annak az aggodalomnak adván kifejezést, hogy a tömeges nyugdíjazások igen megterhelik a nyugdíjalapot, kéri Vida Antalnak orvosi felülvizsgálását, hogy tényleg munkakép- telen-e? Polgármester erre nézve elrendeli a szavazást, melynek eredményeképen 21 -el 13 szavazat ellenében a képviselőtestület kimondja Vida Antal nyugdíjaztatását. Varga Endre képviselőtestületi tag bejelenti, hogy a nyugdíjazást meg fogja felebbezni. — Nagy Gáspár rendőr- biztosnak egészsége helyreállítása céljából 3 havi szabadságot ad a képviselőtestület. A vértanuk emlékére-. A debreczeni vértanuk nemzeti emlékmű bizottsága megkeresést intézett városunkhoz is, hogy a Debreczenben felállítandó emlékműre adományt juttasson. A képviselőtestület Nagykároly város nevében 100 K-t adományozott az emelendő emlékmű céljaira. Kisebb ügyek. Kisajátítási és illetőségi ügyek elintézése, valamint a február és március havi pénztárvizsgálatok bejelentése után a gyűlés fél 1 órakor véget ért. pÉTtjÖL-jiÉT^L A hét eseményei közé számítom a Sárga csikó-1. Tartozunk magunknak azzal a becsüléssel, hogy a' magunk dolgát, egy sikerült, izzig-vérig magyaros mozidarabot egy pár szóra méltassuk, annal is inkább, mert a maga nemében ez az első. Már régóta kiváncsi mindenki az első magyar müfilm bemutatására. Az Apolló mozgó vezetőségének érdeméül kell betudnunk, hogy ezt a filmet ilyen hamar megszerezte a károlyi mozilátogató közönség szórakoztatására. A véleménye mindenkinek a legkedvezőbben alakult ki erről a magyar filmről, mely — jól tudjuk, — föképen a külföld számára készült. A Pathé-cég ezzel egy uj forrást akar megnyitni Európa mozi világa előtt. Az amerikai cowboy-dráinák témái már ki vannak merítve. Uj szín, uj világ kell a regényes mozidarabokhoz. Ez a kiaknázatlan terület, ahol még a betyár-romantikának sok, könnyen feltámasztható emléke él: Magyarország. Európának az egyetlen helye, ahol még lehet efélét találni, ami regényes és szimpatikus. Örülhetünk, hogy a Pathé-cég ide irányította a figyelmét. De természetes, hogy ezért kell némi engedményeket tenni. Főképen a kultúránk kárára. Az előrehaladottságunkkal nem igen bá- jolhatnók el pl. Franciaországot, hát újszerűt kell adni a vadságban, még ha nem is felel meg a valóságnak. Ezért kellett bosszankodva látni a Sárga csikóban is a balkánias vadságot, a sok lövöldözést, betyárkodást. De különösen bántok voltak a cigányvégre emlékeztető falurészletek Hát ez kell a külföldnek. Viskók
