Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-29 / 13. szám

13. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELKÉK 5-ik oldal. mánok javára megfontolás tárgyává tenni egyik másik parochiának visszacsatolását. A miniszterelnök pedig még a képviselő­ház 1912. nov. 10-én tartott ülésén kilátásba helyezte a románoknak, hogy ha vannak ezen a téren jogos sérelmeik, azokat orvosolni fogja. Erre a revíziós mozgalomra mintegy vá­laszul Melles Emil apátplébános, budapesti g. kath. lelkész széleskörű figyelemre méltó cikket irt az Ung c. ungvári hetilapba. Amennyiben ennek a cikknek szatmármegyei vonatkozásai is vannak, de meg azért is, mert a revíziós mozgalom fő-fő fészke épen Szatmárvármegye, nem tartjuk feleslegesnek olvasóinkat is meg­ismertetni a cikk tartalmával. A közlemény egész summája az, hogy nem is a románoknak, hanem a magyarságnak vannak sérelmei s igy nekünk van okunk pa­naszra. Nekünk van okunk a revíziót nemcsak emlegetni, hanem minden rendelkezésre álló megfelelő eszközzel sürgetni és követelni. Az uj egyházmegyéhez csatolt területen az 1900. évi népszámlálás adatai szerint van összesen 192.791 g. kath. hivő. Ezek között magyar anyanyelvű 156.477, — magyarul tudó más anyanyelvű 10.298. Ezek között szláv anya­nyelvű 2953, oláh anyanyelvű 7346. — Az em­lített 1900. évi napszámlálás hazánkban 246. 682 g. kath. vallásu magyar anyanyelvű lakost talált és eszerint a régi, a nemzetiségi jellegű egyházmegyékben, még az uj püspökség ala­pítása után is 90.167, vagyis majdnem százezer magyar anyanyelvű hivő marad vissza, akkor, mikor az uj egyházmegyébe csak 10 ezer oly hivő jut, aki nem beszél magyarul. A cikk valószínűnek tartja, hogy topográ­fiai viszonyok és a békés megegyezés reménye okozhatta azt, hogy a kormány most, midőn alkalma lett volna ezeket a magyarokat a nem­zetiségi jellegű egyházi szervezetekből végleg kiszabadítani, a régi egyházmegyékben hagyta őket. A békés megegyezés és kölcsönös meg­értés reményét azonban teljesen megsemmisí­tette az a szertelen izgazom, amely a nemzeti ségi egyházmegyék papságát és sajtóját az első perctől elfogta és amely ma, az uj egyház­megye életbeléptetése után sem csillapodik. Rámutatván még az északkeleti vármegyékben a ruthének között orosz pénzen szervezett iz­gatásokra, oda konkludál, hogy amennyiben az uj egyházmegyére vonatkozólag a revíziót a nemzetiségek erőszakosan követelik, az illetékes fórumok pedig nem zárkóznak el előle, itt az ideje, hogy a magyar társadalom gondoljon arra a százezer g. kath. magyarra, akiket az alapitó bulla az uj egyházmegye kötelékébe eddig fel nem vett. E százezer g. kath. magyarból igen je­lentékeny rész az uj püspökség területével köz­vetlenül összefüggő vidékeken él Borsod, Abauj, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa, Bihar, Szatniár és Marostorda vármegyékben. Az eperjesi egy­házmegyében ilyen plébánia van 21, a mun­kácsi egyházmegyében 20, a nagyváradi egy­házmegyében a már eddig onnan kikebelezett egyházakon kívül 6 és pedig : Bedő, Csanálos, Nagyszántó, Esztró, Krasznaszentmiklós és Szat- márhegy, a gyulafebérvár-fogarasi egyházme­gyében 7. Összesen tehát 54 oly plébánia van még, amelyeket magyarságuk révén a magyar társadalom az uj g. kath. egyházmegye részére teljes joggal követelhet. E plébániákkal az uj egyházmegyéhez jutna 33,597 magyar anya­nyelvű görög katholikus és 8970 magyarul tudó más anyanyelvű mellett csak 3661 olyan, aki nem tud magyarul és pedig 1217 szláv anya­nyelvű és 2444 oláh anyanyelvű. De nem szabad megfeledkezni azokról a g. kath. magyarokról sem, akik nemzetiségi egyházmegyék belterületén, de egy-egy helyen mégis jelentősebb számmal élnek. Az 1900. évi népszámlálás Kassán 1751, Munkácson 1923, Huszton 1031, Rónaszéken 664, Máramarosszi- geten 2248, Aknaszatinán 608, Nagyszőlősön 1321, Felsőbányán 985, Nagybányán 1815, Tas- nádon 309, Szilágysomlyón 102, Zilahon 291, Aradon 413, Kolozsváron 1927, Szamosujváron 1350, Désen 302, Dicsőszentmártonban 235, Nagyenyeden 218 — e tizennyolc helyen tehát összesen 17,683 g. kath. vallásu magyar anya­nyelvű lakost mutatott ki. Ha ezeket is, 18 város g. kath. híveit az uj egyházmegyéhez csatolnák, (aminek egyház­jogi akadálya nincsen) az uj egyházmegyéhez csatolt magyarok száma lenne 207,747. Ma­gyarul tudó más anyanyelvű lenne hozzájuk csatolva: 34,956 — magyarul nem tudó más anyanyelvű: 13,959 és pedig 4170 szláv anya­nyelvű és 9789 oláh anyanyelvű. A magyar anyanyelvűek közül azonban még igy is a nem­zetiségi kötelékekben maradna: 38,881 —tehát éppen háromszorannyi, mint amennyi magyarul nem tudó hívőt átvenne az uj egyházmegye. Ami pedig azt a tízezer magyarul nem tudó görög katholikust illeti, akiket az uj egy­házmegyébe kebeleztek és akik miatt a romá­nok a revíziót sürgetik, ezek a kérdéses terüle­ten oly szétszórtan vannak elhelyezkedve, hogy tete­mes, 80—90 ezer, magyar anyanyelvű lakos felál­dozásával lehetne csak az uj szervezetből kieresz­teni és végképpen még igy sem. Amint viszont a még igy is kimaradó negyvenezer magyar anyanyelvű g. katholikust csak igen tetemes más anyanyelvű bekapcsolásával lehetne az uj szervezetbe beilleszteni, ami nem válnék annak magyar nemzeti szempontból előnyére. Így fest helyes világításban a románok sérelme. HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van a délelőtt olyanián. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van minden nap d. e. 10 órától 12-ig. Kinevezés. Steinkogler János, miniszteri segédtitkárt, ki egy időben szatmármegyei főis- páni titkár volt, a király miniszteri titkárrá ne­vezte ki. Eljegyzés. Darabánt András állami pol- gáriskolai tanár, lapunk munkatársa, eljegyezte Berényi Margit polg. leányisk. tanárnőt. Az őszinte szívből kötendő frigyhez gratulálunk. Áthelyezés. Pásztélyi Kovács Aladár p. ü. számellenőr Temesvárról Nagykárolyba he­lyeztetett át ugyanazon minőségben. Eljegyzés. Csata Gerzon, az Önsegélyző Népbank könyvelője eljegyezte néhai Hadházy Gergely hajduhadházi földbirtokos kedvesleányát, Erzsikét. Áthelyezés. Csaba Adorján, Szatmárvár­megye főispánja, Bónis Sándor közigazgatási gyakornokot Nagykárolyból az erdődi főszolga­bírói hivatalhoz helyezte át. Eljegyzés. Dr. Szabó Kálmán marosvá­sárhelyi p. ü. fogalmazó-gyakornok eljegyezte Irsik Ferenc helybeli földbirtokos kedves leányát, Gizikét. Megfelebbezet határozat. A helybeli vásárvámjog megváltására és a piacterület meg­vételére vonatkozólag hozott képviselőtestőleti határozatot Széchenyi Lajos városi képviselő- testületi tag. megfelebbezte. A Protestáns kör husvét másodnapján igen szép sikerű táncmulatsággel egybekötött estélyt rendezett. Kovács István Tompa Mihály A gólyához c. költeményt szavalta el hozzáér­téssel. Kaizler Erzsiké monológja (Menyasszony akarok lenni) különben is nagyon ötletes volt, de a kitűnő előadás még jobban érvényre jut­tatta. Lódy Erzsiké és Bolemann Pál egy dia­logot adtak elő ezután. A közönség szívesen tapsolt a törekvő műkedvelőknek. Mezőssy Já­nos nagy derültséget keltő monológja után egy egyfelvonásos vígjátékot adtak Turenecz Ma­riska, Lódy Ilonka, Pap Zsigmond és Szabó Zoltán. Mindnyájan nagyon ügyesen játszottak de különösen Turenecz Mariska excellált. Ez­után megkezdődött a tánc s tartott hajnalig. Az éjféli vacsora ideje alatt Szabó Zoltán kup- lékat adott elő. Változás a Szamos szerkesztőségében. Dr. Shik Elemér a Szamos főszerkesztője meg­vált állásától. Aljegyzőt választottak f. hó 18-án Csa- náloson. Egyhangúlag Brand Dezső szaniszlói lakos, okleveles jegyzőt választották meg. A Nagykárolyi Kerületi Munkásbizto- sitó-pénztár igazgatósága a közgyűlési kikül­döttek választási napjául a pénztár egész terü­letére f. évi április hó 20-át tűzte ki. A válasz­tás az alább megnevezett szavazatszedő bizott­ságok előtt d. e. 9 órakor kezdődik. I. Nagy­károlyban a Kerületi Munkásbiztositó-pénztár hivatalos helyiségében, Fény-utca 19. sz. 1. Munkaadók szavazatszedő bizottsága: elnök Juhász Lajos lakatos; munkaadó-bizottsági ta­gok : Görög József kőműves, Akkermann Antal pintér; biztosított bizottsági tag Varga Endre nyomdai üzletvezető, póttag Balog Imre do­hánygyári munkás. Póttagok: Barak Sándor csizmadia, Buchmann Márton ács. 2. Biztosí­tottak szavazatszedő bizottsága: elnök Nerli István kömüvessegéd; biztosított bizottsági ta­gok: Teiszler József kömüvessegéd, Ernyi Jó­zsef ácssegéd; munkaadó bizottsági tag! Roth- mann Albert asztalos, póttag Obergessel Lajos asztalos. Póttagok : Farkas Albert asztalossegéd, Pataki Miklós kömüvessegéd. II. Mátészalkán a községházánál. III. Fehérgyarmaton a község­házánál. IV. Csengerben a községházánál. V. Börvelyben a „Pannónia“ kendergyár részvény- társaság irodahelyiségében. Azok a pénztári tagok, akik oly helyen laknak, ahol a pénztár részéről szavazatszedő bizottság nem működik, a megjelölt választási napon, amennyiben a hozzájuk legközelebb eső községben működő szavazattszedő bizottság előtt személyesen nem kívánnának megjelenni, postán küldhetik be szavazólapjukat a központi szavazatszedő bi­zottságnak, ily esetben azonban a szavazólap a postai boríték alatt másik borítékba is helye­zendő és a belső borítékra a szavazó nevét rá irni és aláírását a községi elöljárósággal hite­lesíttetni tartozik. Mindazokon a helyeken, ahol szavazatszedő-bizottság működik, csak szemé­lyesen lehet szavazni. A Somos-erdőben virágot szedett egy Petőfi-utcai özvegyasszony. Három ismeretlen suhanc hátulról megtámadta, leteperte s rajta mind a három erőszakot követett el. Sikolto­zására egy cukrász segítségére sietett, de a há­rom suhanc leszurással való fenyegetésére el­távozott. A suhancok aztán kiforgatták az asz- szony zsebeit s zsebkendőjét a benne levő húsz fillérrel elvitték. A rendőrség megindította a nyomozást. Egy eszméletlen asszonyt szállítottak f. hó 24-én este a helybeli állomásról a kórházba. Az asszony a szilágysági vonaton utazott Nagy­károly felé s útközben eszméletét vesztette. Ki­létét nem lehetett megállapítani. : Modern ruhafestés: Íl*V* Dál Legszebb ruhatisztitás bármily divatszinre. SU8J l»€ijvl ■ ÄI Vegyileg száraz utón! Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom