Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1913-03-29 / 13. szám
13. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELKÉK 5-ik oldal. mánok javára megfontolás tárgyává tenni egyik másik parochiának visszacsatolását. A miniszterelnök pedig még a képviselőház 1912. nov. 10-én tartott ülésén kilátásba helyezte a románoknak, hogy ha vannak ezen a téren jogos sérelmeik, azokat orvosolni fogja. Erre a revíziós mozgalomra mintegy válaszul Melles Emil apátplébános, budapesti g. kath. lelkész széleskörű figyelemre méltó cikket irt az Ung c. ungvári hetilapba. Amennyiben ennek a cikknek szatmármegyei vonatkozásai is vannak, de meg azért is, mert a revíziós mozgalom fő-fő fészke épen Szatmárvármegye, nem tartjuk feleslegesnek olvasóinkat is megismertetni a cikk tartalmával. A közlemény egész summája az, hogy nem is a románoknak, hanem a magyarságnak vannak sérelmei s igy nekünk van okunk panaszra. Nekünk van okunk a revíziót nemcsak emlegetni, hanem minden rendelkezésre álló megfelelő eszközzel sürgetni és követelni. Az uj egyházmegyéhez csatolt területen az 1900. évi népszámlálás adatai szerint van összesen 192.791 g. kath. hivő. Ezek között magyar anyanyelvű 156.477, — magyarul tudó más anyanyelvű 10.298. Ezek között szláv anyanyelvű 2953, oláh anyanyelvű 7346. — Az említett 1900. évi napszámlálás hazánkban 246. 682 g. kath. vallásu magyar anyanyelvű lakost talált és eszerint a régi, a nemzetiségi jellegű egyházmegyékben, még az uj püspökség alapítása után is 90.167, vagyis majdnem százezer magyar anyanyelvű hivő marad vissza, akkor, mikor az uj egyházmegyébe csak 10 ezer oly hivő jut, aki nem beszél magyarul. A cikk valószínűnek tartja, hogy topográfiai viszonyok és a békés megegyezés reménye okozhatta azt, hogy a kormány most, midőn alkalma lett volna ezeket a magyarokat a nemzetiségi jellegű egyházi szervezetekből végleg kiszabadítani, a régi egyházmegyékben hagyta őket. A békés megegyezés és kölcsönös megértés reményét azonban teljesen megsemmisítette az a szertelen izgazom, amely a nemzeti ségi egyházmegyék papságát és sajtóját az első perctől elfogta és amely ma, az uj egyházmegye életbeléptetése után sem csillapodik. Rámutatván még az északkeleti vármegyékben a ruthének között orosz pénzen szervezett izgatásokra, oda konkludál, hogy amennyiben az uj egyházmegyére vonatkozólag a revíziót a nemzetiségek erőszakosan követelik, az illetékes fórumok pedig nem zárkóznak el előle, itt az ideje, hogy a magyar társadalom gondoljon arra a százezer g. kath. magyarra, akiket az alapitó bulla az uj egyházmegye kötelékébe eddig fel nem vett. E százezer g. kath. magyarból igen jelentékeny rész az uj püspökség területével közvetlenül összefüggő vidékeken él Borsod, Abauj, Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa, Bihar, Szatniár és Marostorda vármegyékben. Az eperjesi egyházmegyében ilyen plébánia van 21, a munkácsi egyházmegyében 20, a nagyváradi egyházmegyében a már eddig onnan kikebelezett egyházakon kívül 6 és pedig : Bedő, Csanálos, Nagyszántó, Esztró, Krasznaszentmiklós és Szat- márhegy, a gyulafebérvár-fogarasi egyházmegyében 7. Összesen tehát 54 oly plébánia van még, amelyeket magyarságuk révén a magyar társadalom az uj g. kath. egyházmegye részére teljes joggal követelhet. E plébániákkal az uj egyházmegyéhez jutna 33,597 magyar anyanyelvű görög katholikus és 8970 magyarul tudó más anyanyelvű mellett csak 3661 olyan, aki nem tud magyarul és pedig 1217 szláv anyanyelvű és 2444 oláh anyanyelvű. De nem szabad megfeledkezni azokról a g. kath. magyarokról sem, akik nemzetiségi egyházmegyék belterületén, de egy-egy helyen mégis jelentősebb számmal élnek. Az 1900. évi népszámlálás Kassán 1751, Munkácson 1923, Huszton 1031, Rónaszéken 664, Máramarosszi- geten 2248, Aknaszatinán 608, Nagyszőlősön 1321, Felsőbányán 985, Nagybányán 1815, Tas- nádon 309, Szilágysomlyón 102, Zilahon 291, Aradon 413, Kolozsváron 1927, Szamosujváron 1350, Désen 302, Dicsőszentmártonban 235, Nagyenyeden 218 — e tizennyolc helyen tehát összesen 17,683 g. kath. vallásu magyar anyanyelvű lakost mutatott ki. Ha ezeket is, 18 város g. kath. híveit az uj egyházmegyéhez csatolnák, (aminek egyházjogi akadálya nincsen) az uj egyházmegyéhez csatolt magyarok száma lenne 207,747. Magyarul tudó más anyanyelvű lenne hozzájuk csatolva: 34,956 — magyarul nem tudó más anyanyelvű: 13,959 és pedig 4170 szláv anyanyelvű és 9789 oláh anyanyelvű. A magyar anyanyelvűek közül azonban még igy is a nemzetiségi kötelékekben maradna: 38,881 —tehát éppen háromszorannyi, mint amennyi magyarul nem tudó hívőt átvenne az uj egyházmegye. Ami pedig azt a tízezer magyarul nem tudó görög katholikust illeti, akiket az uj egyházmegyébe kebeleztek és akik miatt a románok a revíziót sürgetik, ezek a kérdéses területen oly szétszórtan vannak elhelyezkedve, hogy tetemes, 80—90 ezer, magyar anyanyelvű lakos feláldozásával lehetne csak az uj szervezetből kiereszteni és végképpen még igy sem. Amint viszont a még igy is kimaradó negyvenezer magyar anyanyelvű g. katholikust csak igen tetemes más anyanyelvű bekapcsolásával lehetne az uj szervezetbe beilleszteni, ami nem válnék annak magyar nemzeti szempontból előnyére. Így fest helyes világításban a románok sérelme. HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van a délelőtt olyanián. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van minden nap d. e. 10 órától 12-ig. Kinevezés. Steinkogler János, miniszteri segédtitkárt, ki egy időben szatmármegyei főis- páni titkár volt, a király miniszteri titkárrá nevezte ki. Eljegyzés. Darabánt András állami pol- gáriskolai tanár, lapunk munkatársa, eljegyezte Berényi Margit polg. leányisk. tanárnőt. Az őszinte szívből kötendő frigyhez gratulálunk. Áthelyezés. Pásztélyi Kovács Aladár p. ü. számellenőr Temesvárról Nagykárolyba helyeztetett át ugyanazon minőségben. Eljegyzés. Csata Gerzon, az Önsegélyző Népbank könyvelője eljegyezte néhai Hadházy Gergely hajduhadházi földbirtokos kedvesleányát, Erzsikét. Áthelyezés. Csaba Adorján, Szatmárvármegye főispánja, Bónis Sándor közigazgatási gyakornokot Nagykárolyból az erdődi főszolgabírói hivatalhoz helyezte át. Eljegyzés. Dr. Szabó Kálmán marosvásárhelyi p. ü. fogalmazó-gyakornok eljegyezte Irsik Ferenc helybeli földbirtokos kedves leányát, Gizikét. Megfelebbezet határozat. A helybeli vásárvámjog megváltására és a piacterület megvételére vonatkozólag hozott képviselőtestőleti határozatot Széchenyi Lajos városi képviselő- testületi tag. megfelebbezte. A Protestáns kör husvét másodnapján igen szép sikerű táncmulatsággel egybekötött estélyt rendezett. Kovács István Tompa Mihály A gólyához c. költeményt szavalta el hozzáértéssel. Kaizler Erzsiké monológja (Menyasszony akarok lenni) különben is nagyon ötletes volt, de a kitűnő előadás még jobban érvényre juttatta. Lódy Erzsiké és Bolemann Pál egy dialogot adtak elő ezután. A közönség szívesen tapsolt a törekvő műkedvelőknek. Mezőssy János nagy derültséget keltő monológja után egy egyfelvonásos vígjátékot adtak Turenecz Mariska, Lódy Ilonka, Pap Zsigmond és Szabó Zoltán. Mindnyájan nagyon ügyesen játszottak de különösen Turenecz Mariska excellált. Ezután megkezdődött a tánc s tartott hajnalig. Az éjféli vacsora ideje alatt Szabó Zoltán kup- lékat adott elő. Változás a Szamos szerkesztőségében. Dr. Shik Elemér a Szamos főszerkesztője megvált állásától. Aljegyzőt választottak f. hó 18-án Csa- náloson. Egyhangúlag Brand Dezső szaniszlói lakos, okleveles jegyzőt választották meg. A Nagykárolyi Kerületi Munkásbizto- sitó-pénztár igazgatósága a közgyűlési kiküldöttek választási napjául a pénztár egész területére f. évi április hó 20-át tűzte ki. A választás az alább megnevezett szavazatszedő bizottságok előtt d. e. 9 órakor kezdődik. I. Nagykárolyban a Kerületi Munkásbiztositó-pénztár hivatalos helyiségében, Fény-utca 19. sz. 1. Munkaadók szavazatszedő bizottsága: elnök Juhász Lajos lakatos; munkaadó-bizottsági tagok : Görög József kőműves, Akkermann Antal pintér; biztosított bizottsági tag Varga Endre nyomdai üzletvezető, póttag Balog Imre dohánygyári munkás. Póttagok: Barak Sándor csizmadia, Buchmann Márton ács. 2. Biztosítottak szavazatszedő bizottsága: elnök Nerli István kömüvessegéd; biztosított bizottsági tagok: Teiszler József kömüvessegéd, Ernyi József ácssegéd; munkaadó bizottsági tag! Roth- mann Albert asztalos, póttag Obergessel Lajos asztalos. Póttagok : Farkas Albert asztalossegéd, Pataki Miklós kömüvessegéd. II. Mátészalkán a községházánál. III. Fehérgyarmaton a községházánál. IV. Csengerben a községházánál. V. Börvelyben a „Pannónia“ kendergyár részvény- társaság irodahelyiségében. Azok a pénztári tagok, akik oly helyen laknak, ahol a pénztár részéről szavazatszedő bizottság nem működik, a megjelölt választási napon, amennyiben a hozzájuk legközelebb eső községben működő szavazattszedő bizottság előtt személyesen nem kívánnának megjelenni, postán küldhetik be szavazólapjukat a központi szavazatszedő bizottságnak, ily esetben azonban a szavazólap a postai boríték alatt másik borítékba is helyezendő és a belső borítékra a szavazó nevét rá irni és aláírását a községi elöljárósággal hitelesíttetni tartozik. Mindazokon a helyeken, ahol szavazatszedő-bizottság működik, csak személyesen lehet szavazni. A Somos-erdőben virágot szedett egy Petőfi-utcai özvegyasszony. Három ismeretlen suhanc hátulról megtámadta, leteperte s rajta mind a három erőszakot követett el. Sikoltozására egy cukrász segítségére sietett, de a három suhanc leszurással való fenyegetésére eltávozott. A suhancok aztán kiforgatták az asz- szony zsebeit s zsebkendőjét a benne levő húsz fillérrel elvitték. A rendőrség megindította a nyomozást. Egy eszméletlen asszonyt szállítottak f. hó 24-én este a helybeli állomásról a kórházba. Az asszony a szilágysági vonaton utazott Nagykároly felé s útközben eszméletét vesztette. Kilétét nem lehetett megállapítani. : Modern ruhafestés: Íl*V* Dál Legszebb ruhatisztitás bármily divatszinre. SU8J l»€ijvl ■ ÄI Vegyileg száraz utón! Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
