Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-01 / 9. szám

4-ik oldal. NAGYKÁROLY t£S ÉRMELLÉK. 9. szám. Eljegyzés. Gorzó Bertalan vármegyei le­véltárnok'leányát, Erzsikét a Nagykároly-Erdőd- vibéki Takarékpénztár segédkönyvelőjét elje­gyezte Grosz Jakab a Nagykárolyi Takarék- pénztár egyesület könyvelője városunkban. Közgyűlés. A Nagykárolyi Katholikus Le­gényegyesület rendes évi közgyűlését holnap vasárnap március 2-án d. u. 4 órakor saját helyiségében tartja meg. Tárgysorozat: 1. El­nöki jelentés. 2. A múlt évi jegyzőkönyvek fel­olvasása és hitelesitése. 3. Az évi bevételek és kiadások felolvasása és pénztárnoknak a fel­mentvény megadása. 4. Az építési költségek felolvasása, azok megvizsgálása és ebből kifo­lyólag az al.lnök felmentvénye. 5. Pótépités előterjesztése. 6. Általános tisztujitás. 7. A be­adott indítványok tárgyalása. 8. Esetleges indít­ványok. 9. Hitelesítők megnevezése. A Debreczeni Vonósnégyes Társaság f. hó 9-én, vasárnap d. u. fél 5 órakor a vár­megyeház nagytermében hangversenyt tart. A Vonósnégyes Társaság a klasszikus zene meg­ismertetése, népszerűsítése céljából több vidéki városban szándékozik ilyen hangversenyt tar­tani. Legutóbb Debrecenben és Nyíregyházán értek el nagy sikert. F. hó 2-án Debrecenben, 8-án Szatmáron hangversenyeznek. Műsorukon Beethowen, Schopin, Schumann, LisH és Men­delsohn szerepelnek. A társaság tagjai: Füredi Sándor, dr. Szilágyi Imre, dr. Füredi Lajos és Füredi Samu. Áprilisban még egy hangversenyt szándékoznak városunkban tartani. Jegyek Gál Samu könyvkereskedésében előjegyezhetők. Szá­mozott ülőhely estélyenkint 2 kor. bO fill., egy­szerre véve a két estélyre 4 kor. Állóhely 1 K. A műsort jövő számunkban közöljük. Emlékeztető. A nagykárolyi Ipari és Gazdasági Hitelszövetkezet, mint már jeleztük, 1913. évi vasárnap március 2-án délután 3 órakor tartja évi rendes köz­gyűlését a helybeli Ipartestület helyisé­gében. Vármegyénk központi választmánya az országgyűlési képviselő-választók múlt évi állandó névjegyzékeinek f. évi kiigazítása érde­kében szükséges törvényszerű intézkedések meg­tétele végett ma szombaton d. e. 11 és fél órakor a vármegyei székház emeleti kistermé­ben gyűlést fog tartani. A nagykárolyi járás fősorozása. A jövő hó 10-én kezdődik a nagy károlyi főszol­gabírói járás községeiből a fősorozás. Hangos lesz az utca pár napon át és fog fogyni a bu- felejtő ital minden korcsmában. Községek sze­rint a következő sorrendben lesz a sorozás. Március 10-én: Genes, Szaniszló, Börvely, 11-én: Vezend, Nagymajtény, Vállaj, Érdenge- leg, 12-én: Csomaköz, Kraszna, Szentmiklós, Csanálos, Érendréd, 13-án: Érkörtvélyes, Mező- petri, Penészlek, Mezőterem és Kismajtény köz­ségek legényei lesznek előállítva. Összesen 1063 legény áll sor alá, ebből 485 L, 307 II., és 271 IH-ik korosztályú. Az Országos Központi Hitelszövetke­zet a helybeli „Ipari és Gazdasági Hitelszö­vetkezethez“ Lukácsovics Jánost nevezte ki a maga részéről igazgatósági tagul. A Kath. Legényegylet f. hó 23-án is­mét nagyon szépen sikerült, tanulságos Uránia- előadást rendezett. Mielőtt a vásznon feltárul­tak volna az Alpesek és a Rajna völgyének szépségei, ügyes szavalatok és monológok mu­lattatták a közönséget. Nagy Erzsiké s a fárad­hatatlan Csanálosi József hozzáértéssel szavaltak, Dobránszky Ferenc is sikerrel birkózott meg kezdő létére egy szavalásra meglehetős nehéz költeménnyel. Tisler Mariska és Hancsics Béla adtak még elő egy-egy monológot, állandó derültségben tartva a szép számú közönséget Jövő vasárnap Komlóssy Ida, Luczay Margitka és Rihor János szavalnak, Csanálosi József, Dobránszky János és Dobránszky Ferenc pedig egy kedves bohózatot adnak elő az Uránia- előadás előtt. Az Ipartestület múlt vasárnap d. u. tar­totta meg a varosháza nagytermében évi ren­des közgyűlését Marián Ferenc elnöklete alatt. A múlt évi közgyűlés és a f. hó 16-án elma­radt közgyűlésre vonatkozó jegyzőkönyvek fel­olvasása után tudomásul vették az elöljáróság jelentését, a múlt évi zárszámadást és a va­gyonmérleget s a felmentvényt megadták. El­fogadták a folyó évi költségelőirányzatot s en­nek keretén belül a közgyűlés az ipartestületi jegyző fizetését 1600 koronára felemelte. A tisz­tikar és 8 kilépő rendes előljárósági tag meg­bízatása lejárván, Marián Ferenc elnök a maga és tiszttársai nevében megköszönte az eddig élvezett bizalmat s állásukat a közgyűlés ren­delkezésére bocsátotta. Török István indítvá­nyára a közgyűlés közfelkiáltással egyhangúlag 3 évi időtartamra újból megválasztotta elnökké Marián Ferencet, alelnökké Drágus Istvánt, pénz­tárnokká Miks Józsefet, jegyzővé JárayJózsefet, előljárósági rendes tagokká Akkermann Antalt, Csőkör Lajost, Lukácsovits Jánost, Lucay Já­nost, Papp Imrét, Szendrey Jenőt, Tivadar Jó­zsefet és Vigh Kálmánt, póttagokká Buchmann Mártont, Bechmann Józsefet, Nágele Ferencet, Renc Kálmánt, Görög Józsefet és Orosz Al­bertet, a számvizsgáló bizottság tagjaivá pedig egy évre Dipold Ferenc, Kovács Lajos és Molnár Ignác ipartestületi tagokat. Ezután el­határozta a közgyűlés, hogy mivel a nagyká­rolyi járásban sok iparengedély nélküli iparos van, az ipartestület megkeresi a járási főszol­gabírót, hogy tartson ebben az ügyben a köz­ségekben nyomozást s a tapasztalt visszaélése­ket a legszigorúbban torolja meg. Végül Marián Ferenc elnök felhívta a közgyűlés tagjait, hogy a március hó 15-én tartandó isteni tisztelete­ken zászló alatt jelenjenek meg a templomok­ban s e célból a jelzett napon d. e. 3/*9 óra­kor az ipartestület. helyiségében találkozzanak. Figyelmeztetés. Amennyiben a kö­zeledő politikai tömegsztrájk beállása esetén városi villamos telepünk sem lesz azon helyzetben, hogy zavartalanul szol­gáltasson villamos áramot, a beállható kellemetlenségek elkerülése végett szük­ségvilágításról való gondoskodásra Nagy­károly város közönségét ez utón hívja fel az Üzemvezetőség. A szőlőskert kocsiutjának kikövezése. A nagykárolyi hegyközség 1913. március hó 2-án délelőtt 11 órakor a városháza tanács­termében rendkívüli közgyűlést tart. A közgyű­lésen a szőlőskert kocsiutjának kikövezési ügye kerül tárgyalás alá. Értesítés. A református egyház hívei — az újabb egyházi törvények értelmében — ez­úton értesittetnek, hogy az 1913. évi egyházi adó kiróvatott s az adózók névjegyzéke már­cius 1-től március 15-ig terjedő 15 nap alatt az egyházi tanácsteremben közszemlére kitéte­tett, ahol is — az egyházi jegyző közbenjötté- vel, a hivatalos órák alatt — az érdekeltek ál­tal megtekinthető s a sérelmesnek vélt kirovás ellen 8 nap alatt, vagyis március 23-ig a pres­bitériumhoz címzett felebbezés, melyhez az il­letőnek állami adóját igazoló adókönyve, állami tisztviselőnek és alkalmazottnak pedig fizetési könyve is csatolandó, ugyanott beadható. El­késve érkezett felebbezés figyelembe nem vé­tetik. — Egyházi adójuk iránt érdeklődő egy­háztagok helyesen teszik, ha az egyházi adó­napló betekintésekor magukkal hozzák állami adókönyvüket is, hogy igy egyházi adójuk he­lyes kivetéséről azonnal meggyőződhessenek. Nagykároly, 1913. február 26-án. A ref. egy­házi elnökség. A tartalékos katonák családtagjainak fölsegitéséről intézkedett a honvédelmi minisz­térium. Ezen rendelkezés szerint az 1912—13. évben tényleges katonai szolgálatra behívott, illetve visszatartott hadseregbeli (haditengeré­szeti) és honvédségi, nem tényleges állomá­nyú legénység gyámolitás nélkül maradt csa­ládtagjai összerassanak és segélyben részesit- tessenek. E határozat alapján a honvédelmi miniszter elrendeli a segélyre jogosult csalá­dok összeírását. A segélyösszegek megállapítása olyképen fog eszközöltetni, hogy a segélyezendő családok részére egyszer s mindenkorra szóló segélyek fognak enge'délyeztetni. Ezek a segély- összegek a családtagok száma, tényleges kato­nai szolgálatban már eddig eltöltött időtartam és az egyéb tekintetbe jövő körülmények figyelembevételével, a segélyezendőknek kü­lönböző osztályokban történő sorsolása utján fognak megállapittatni. Akik ily segítségben ré­szesülni akarnak, ebbeli kérelmüket a tartózko­dási hely elöljáróságánál (katonaügyi előadó­nál, Budapesten a kerületi elüljáróságoknál) kell bejelenteniük az összeirási hirdetmény közzété­telétől számított 15 nap alatt élőszóval vagy Írásban. Az összeírásra hivatott hatóságok a bemondott adatok valódiságáról lehető rövid utón tartoznak meggyőződést szerezni s ez összeirási lapot véleményükkel ellátni, hogy a segítést szükségesnek látjuk-e vagy sem. Az átvizsgált összeirási lapokat a miniszterhez ter­jesztik fel. A felterjeztett összeirási lapokat meg­vizsgálják s a pénzügyminiszterrel egyetértőén megállapítják, hogy az illető segélyezendő csa­ládot a segélyezösszeg nagysága tekintében mely osztályba sorozzák. Olcsóbb lesz a cukor. A magyar cu- korkartell bizalmas körlevélben arról értesítette a nagykereskedőket, hogy a közel jövőben le­szállítja a cukorárakat. A meglepő és minden­képen örvendetes lépésnek a német cukor ver­senye az oka. Körülbelül egy éve ugyanis a régensburgi cukorgyár megjelent a magyar pia­con s a dunai utón alig számbavehető fuvar­díjjal kellvén csak számolnia, olyan erőteljes versenyt támasztott a magyar cukornak, hogy a kartell kénytelen volt ellene védekezni. A re- gensburgi gyár sikere ide csábította a sziléziai cukorgyárat is, úgy, hogy a Dunán a német cukor egyre nagyobb tömegben került hozzánk. Emiatt a magyar cukorkartell kénytelen most az árakat mérsékelni nagy és általános örömére a fogyasztóknak. Temetkezési egyletek megrendszabá- lyozása. Az uj biztosítási törvénnyel kapcso­latban a külügyminisztériumban tervezet készül a falusi u. n. temetkezési egyletek megrend- szabályozására. Az uj tervbe vett rendelkezések szerint ezen egyletek rendes halálesetre szóló biztositó intézeteknek fognak tekintetni s meg fogják követelni tőlük rendes biztosítási alap kimutatását. Ha ilyent nem fognak felmutatni tudni, azokat irgalmatlanul fel fogják oszlatni. Az uj biztosítási törvény szerint ezek a meg­maradó temetkezési és leánykiházasitó egyletek is az országos biztosítási hivatal felügyelete alá fognak tartozni. A biztosítéki alap a törvény szerint 200,000 korona. Bűnügyi zárlatot rendelt el a rendőrség hat helybeli pénzintézet följelentésére Taub és Robinson helybeli cég ellen. Országos vásárok vármegyénkben. Február 24-én Nagybányán ; március 10-én Avasujvároson ; 14-én Csengerben ; 17-én Avas- felsőfaluban, Fehérgyarmaton, Mátészalkán ; 18-án Szatmáron; 20-án Erdődön. Jönnek a végrehajtók! Az adóvégre­hajtás első fokozata (a megintés) az 1913. év január hó 1-én életbe lépett 1909. évi XI. t.-c. 46. §-a értelmében a megelőző törvényes ren­delkezéstől eltérően történik. Ugyanis azokat az adózókat, kik esedékes adótartozásaikat a tör­vényes határidőig be nem fizették, jövőben nem névszerint írásban intik meg, hanem a törvény előbb hivatott szakasza értelmében írásbeli hir­detmények hírlapi közlése és kifüggesztése ut­ján hívják fel hátralékaiknak befizetésére. Ez a felhivás már falragaszokon is megjelent s igy az első negyedévi adóhátralékosok ellen most már közvetlenül a végrehajtás következik. Járványok. Szaniszlón a vörheny, Mező- petriben a roncsoló toroklob, Börvelyben a hasi hagymáz járványszerüen fellépett. A szol- gabirói hivatal intézkedést tett a járványok to­vábbterjedésének meggátlására. A szőlőskertben ismét betörés volt. Ifj. üriszháber Antal feljelentést tett a rendőrségen, hogy folyó hó 24-én ismeretlen tettes szőlős­kerti házát feltörte s a piicéből 108 liter bort vitt el. A rendőrség rövidesen kinyomozta a tettest s a lopott bort, boros kancsót és poha­rakat a tettes lakásán tartottt házkutatás alkal­mával lefoglalta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom