Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1913-02-15 / 7. szám
6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 7-ik szám. Szent János idény sör FÉL LITERES üvegekben - míg a készlet tart — Klein lózsefvendéglöjében NAGYKÁROLYBAN. Kereskedelmi Bank-palota, AJÁNLOM : saját szüretelésü elismert kitűnő zamatu Ó és ÜJ BORAIMAT. Naponta frissen csapolt DRÉHER SÖR. Bikavásár Szatmáron. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület szokásos múlt évektől, két napra tervezi, meg évi bikavásárát ez évben eltérően s pedig oly formán, hogy a vásár első napján a magyar, második napján pedig a nyugati fajta bikák kerülnek felhajtás alá. A vásár március hó 12-én és 13-án lesz Szatmáron, a városmajorban. A vásárra csak tenyészképes állatok lesznek bocsátva. Betörők bacchanáliája. Borzasztó pusztítást vittek végbe rombolással betelni nem tudó betörők szőlőskertünkben. Törtek, zúztak, mindenképen kárt okozni törekedtek, ahelyett, hogy jól megszedvén és leszopván magukat szépen megléptek volna, ahogy az jól nevelt betörőkhöz illik. Az első borospince feltörése után a szó szoros értelmében fürödtek a borban, részeg állapotban aztán semmit sem hagytak épen, amihez hozzáfértek. Folyó hó 13.-án csütörtökön följelentés érkezett a rendőrségre a hegyközségtől, hogy ismeretlen tettesek betörtek llosvay nyug. alezredes szőlőjébe. A rendőrség részéről Falussy Alajos dr. alkapitány Czégényi tizedessel azonnal megjelent a helyszínén s mindenekelőtt a betörők vonulásának útját derítette ki; mert hogy régi jó szokás szerint, ha már kint voltak a szőlőben, sorra viziteltek az otthon nem levő szőlősgazdáknál a garázda betörők. A rendőrség megállapította, hogy a betörők mindenekelőtt llosvay alezredes borházába hatoltak be az ajtó felfeszitése után. A borház mellett levő szobában mindent összetörvén, a lakat letörése után behatoltak a pincébe. Itt minden valószínűség szerint nagy mulatást csaptak, közben 961 liter bort, köztük 400 liter asszut, kiengedtek s tovább állottak. Innen a már valószínűleg nagyon jókedvű társaság Nonn Gyula szőlőjébe ment. Itt az ajtónak nagyon erős volt a zára, nem tudták fel- fesziteni s igy az ablakon másztak be. A borház melletti szobában jóféle szeszes italo at találták, ezeket részben megitták, részben kiöntötték. A szobában mindent összetörtek, ablakot, lámpát, poharakat, tükröt stb. Mivel a pincébe már sehogy sem tudtak behatolni, innen is tovább mentek, magukhoz véve a borházban talált rézcsapot, fejszét és fűrészt. Innen Czilli György főállatorvos szőllőjébe tértek be. A pincébe itt sem tudtak behatolni, egy régi bárd, két párna toll és egy rézcsap elemelése után innen is eltávoztak s átmentek a Pucser- féle szőlőbe. Fent semmit sem találtak, a lámpa leverése után tehát lementek a pincébe. Itt egy nagy hordó dugóját a nyomok szerint téglával ütögették, de hiába, a dugó nem engedett. Megelégedtek egy liter óborral, ezt magukhoz vették s átmentek a Róth István Lajosféle szőlőbe. Az ajtó tenyérnyi szélességű vaspántjának lefeszitése után a nyári konyhába hatoltak, itt semmit sem találván, a méhesbe mentek. Innen pipát s egyebet magukhoz véve felmentek a tulajdonos lakásába. A belülről két pánttal s kívülről külcscsal bezárt ajtót felfe- szitették s rombolva járták be a szobákat. Mindent összehánytak, összetéptek, úgy hogy a tulajdonos is alig tudta holmijának darabjait megösmerni. Értékes fehérneműt, ruhaneműt nagy mennyiségben szaggattak igy össze. Az italnemüt, pálinkákat, rumot megitták. Valószínűleg tánc közben összetörték az Íróasztalt, az égő petróleum lámpát pedig az ágyba vágták. Ez után a pince felnyitásához fogtak, de ez nem sikerült. Mikor e sorokat írjuk, a nyomozás még folyik. Betörés. Salamon Sámuel kismajtényi kereskedő boltjából f. hó 8-ára virradó éjjel nagymennyiségű bolti árut s pénzt lopott ismeretlen tettes. A csendőrség megindította a nyomozást. A Polgári Olvasókör f. hó 9-én a kör tagjainak élénk részvétele mellett tartotta meg negyvenharmadik évi közgyűlését Branecky József alelnök elnöklete alatt. Az elnököt, Vetzák Ede dr.-t, betegsége akadályozta a megjelenésben. A választmány jelentésének tudomásul vétele után Nokk János pénztáros beterjesztette a múlt évi számadásokat. A közgyűlés felmentvényt megadta. Az 1913. évi költségvetés elfogadtatván, Tóth János, Somossy Miklós, Szo- iomayer Gusztáv és Kubinyi Bertalan hozzászólása után a közgyűlés az évi tagsági dijat az eddigi 6 koronáról 8 koronára emelte. Uj választmányi tagok lettek Nagy Antal, Rubletzky Miklós, Szolomayer János és Pénzéi Mihály. A lépfene megszűnt Nagymajtényban. Harcias szomszédasszony. Lakatos János csomaközi lakos sertése átrándult Keme- nyánszky Györgyné portájára, merthogy jóféle répaszagot holott onnan a szél. Neki is esett az udvaron lévő réparakásnak s vígan ropogtatta a finom eledelt, de Kemenyanszkyné asz-1 szony megzavarta a kosztolásban a hívatlan | vendéget egy sodrófával. Olyan szerencsésen találta megcsapni, hogy belesántult. A sertés gazdája látván disznaja sánta állapotját, átment megtudakolni, mivel szblgált rá a szigorú büntetésre. Kemenyánszkyné asszony nagyon nyomatékosan találta a dolgot magyarázni, úgy hogy Lakatos János följelentést tett a csendőrségen, hogy a szomszédasszony egy bottal úgy megcsapta, hogy 20 napon belül gyógyul csak föl a Kemenyánszkyné kezeléséből. Italozás után bolond dolgokat szokott az ember cselekedni, pláne a legénysorbéli ember. Kinczel Antal és Alt Ferenc szaniszlói legények kissé többet öntöttek a garatra s duhaj jókedvükben kurjongatva mentek az utcán. Egyszer csak eltökélték, hogy „vizitelni“ fognak s erre a célra ép Bóhinger János asztalos házát szemelték ki. A házigazda hiába tessékelte kifelé a szeszes vendégeket, minden tiltakozása ellenére behatoltak a lakásába. Ott mindenekelőtt alaposan összekáromitották a házigazdát, nem hagyván meg rajta a keresztvizet sem, aztán fülledtnek érezvén a levegőt, beverték az ablakát, majd otthagyván a rossz házigazdát, a ház külső falát sárral pocsékra mázolták. Bóhinger följelentette őket a csendőrségen. ERMELLÉK. Érmihályfalva község legelővétele. Érmihályfalva községnek régi idők óta 'nincsen valamire való legelője. Ami volt is, oly sivár homokbucka volt, hogy az csak névleg volt legelő, de nem volt egyébre való, mint szőlőtelepítésre és annak pompásan be is vált. Jakab Rezső főjegyző kezdeményezésére ezelőtt 15 évvel meg is kezdték a teljesen kopár homok dombokat szőlővel beültetni és ma szép területen gyönyörű szőlőskertek, a Rákóci és Ujkert diszlenek és szép hasznot hoznak az eddig értéktelen homok dombok. Csakhogy a szőlőtelepítéssel bekövetkezett az, hogy eddig, ha csak névleg is, volt a községnek legelője, de most már teljesen legelő nélkül maradt a község. Legelőhiányában leapadt a jószágállomány, a község népesedésével nagyobb lett a tejfogyasztás és a következmény az lett, hogy 24—28 fillérért is alig lehet egy liter tejet kapni. A község lakossága több alkalommal foglalkozott a legelővétel ügyévei, de az soha sem sikerült, mert az utóbbi időkben évről-évre rohamosan emelkedett a földek ára és így amit ma sokal- tak holdanként 400 K-ért, holnapra már 500 K lett az ára. Legutóbb az özv. Gencsi Béláné 170 holdas legelőjét akarta a lakosság megvenni, de a vételből megint nem lett semmi. A földterületet megvette az Érmelléki Hitelbank. Persze akkor már megvette volna a község is, de a bank nem adhatta úgy, ahogy vette, mert már költségei is voltak. Ezen költségek megté- téritésével a bank szívesen átengedte volna a lakosságnak a területet, de a község azt megadni nem volt hajlandó. Most a bank a földet el akarja adni, felajánlotta a községnek is. A f. hó 10-én tartott képviselőtestületi gyűlés tárgyalta a legelövételt. Jakab Rezső főjegyző jóakarattal ajánlotta a legelő megvételét, mert ha ezt most elmulasztja a község, egyhamar nincs is kilátás legelővételre. A képviselőtestület gazda tagjai azonban a legerélyesebb ellentállást tanúsították a megvétellel szemben és szinte daccal jelentették ki, hogy csak azért sem kell a legelő. Így megeshetik, hogy sokáig legelő nélkül marad a község és lehet, hogy majd akkor vennék meg megint, amikor már nem lehet. Halálos szerencsétlenség történt egy disznó ölésnél. Kávási György nyirábrányi gazda házánál disznóölésre készültek; segítségül ott volt a gazda öccse, Kávási József 30 éves dazda is. A disznót lefogták és az idősebb Kávási leakarta szúrni; amikor a disznó vergődni kezdett, a fiatal Kávási beleesett a bátyja kezében levő nagy késbe, még pedig oly szerencsétlenül, hogy pár percnyi kínlódás után ott a helyszínen meghalt. Cigányháboru dúlt a napokban a Mester-utcában. Van a Mester-utcában két nem iparos háztulajdonos (mert a többi mind iparos) mint a kettő hires lókereskedő. Az egyik Ná- dai Sándorba másik Tóth Pál a bőrkabátos cigánybáró, a fekete bajuszu Don Juan. Tóthot a Nádai veje, Rostás Gyuszti, a csütörtöki vásáron, kérdőre vonta valami dolog felöl; a szóváltásból verekedés lett. Folytatták a Mesterutcai Nádai-porta előtt; mindkét fél 5—6 markos atyafival, vasvillával, kocsiruddal, vaslapáttal és dorongokkal felfegyverkezve rohant egymásnak és lett olyan ütközet, amilyent csak Csataldzsánál lehet elképzelni. Agyba-főbe verték egymást, a vér folyt bőven, de mire a csendőrök megérkeztek, mindkét fél eltűnt a harc színhelyéről. Egy utcai külön bejáratú SZOBA BÚTOROZVA KIADÓ. SERLY DÉNES Fény-utca 8. sz.
