Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-29 / 48. szám

48. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 5-ik oldal. Pályázatok. Pályázat van hirdetve Misz- tótfalu és Győrtelek községekben aljegyzői állá­sokra. Portelek községben szülésznői állás van üresedésben. Államsegély legelőjavitásra. A. m. kir. földmivelésügyi miniszter Kaakszentmárton köz­ség volt úrbéres közönségének 250 koronát, a Méhtelekinek 150 koronát hajlandó engedélyezni legelőjavitás céljaira, ha a birtokosság a mi­niszter által előirt tervet elfogadja. Rendkívüli előnye lett az Apolló szín­háznak, hogy most már elölről vetíti a képe­ket. A gép a karzaton van felállítva, honnan a közönség feje felett repülnek a vászonra a leg­szebb képek. Minden műsor tartalmas és szép. Minden hétnek megvannak a maga szenzációi. Ma, szombaton d. u. és este mindenkor a tel­jes műsor keretében megy a rendkívül látvá­nyos sláger, „Az őserdők borzalmai“. Vadálla­tok, hatatmas természeti tünemények elevenítik a gyönyörű felvételt. Vasárnap a szenzációs hatású filmdráma megy „Négy évig vadember “ A gyönyörű programúira felhívjuk az olvasóink figyelmét. Uj üzemvezetője van a kenyérgyár r.-t.- nak. Szakavatott, lelkiismeretes ember, kit gon­dos megválasztás után szerződtetett a gyár, hogy e tekintetben is megtegye a magáét ama várakozások teljesülése érdekében, miket a kö­zönség a kenyérgyár működéséhez fűzött. Ezzel a kenyérgyár a legmesszebbmenő kivánalmak­nak is eleget tud már tenni. A feltétlen tisz­taság, rend, a szakavatott vezetés a legelsőbb rendű munkát tudja produkálni, ami e téren csak lehetséges. Kenyere, süteménye utolérhe­tetlen jósága, miért a legnyugodtabb lelkiisme­rettel ajánlhatjuk a vevő közönség figyelmébe. A Kath. Legényegylet estélye. A hely­beli Kath. Legényegylet egymásután rendezi a sikerültnél sikerülteik műsoros estélyeket. A legutóbbi estélye, mely f. hó 23-án folyt le, az ideiek legsikerültebbje volt. A szép számban megjelent jókedvű közönség, a nagyszerű mű­sor felülmúlhatatlan sikerültté tették. A tartal­mas és szép műsort Ruff Antal szép szavalattal nyitotta meg, melyre Torner Erzsiké viharos tetszéssel fogadott szép szavalata következett. Utána Szentiványi Béla kegyesr. főgirnn. tanár élvezetesen megirt, tartalmas felolvasása követ­kezett. Beható tanulmányok alapján összeállított tanulságos és nyönyörködtető felolvasást tartott „Mariaczell magyar vonatkozásáról.“ Az érté­kes cikket lapunk hasábjain hozzuk s különös­képen felhívjuk rá az olvasó közönség figyel­mét. Igen szellemes, mulattató vígjátékot adott elő egy ilyen ügyességekben mar gyakorlott gárda. A darab tartalma röviden az, hogy a fiumei rendőrfőkapitány és balkezes jobbkeze, János rendőr, túlbuzgóságukban elfognak egy csibészt, ki bárónak adja ki magát és egy bá­rót, aki csibésznek öltözött. Az elegáns ruháju betörőt előzékenyen elbocsátják s a másikat ártatlanul bebörtönözik. A tévedés kisül s a kapitány ur álmának, a rendjelnek, befellegzik. Kapitány volt Varecska J., rendőr Szabó Lajos, báró Bartha Zs. és csibész Bálintffy F. A sze­replők ismert erői a nagykárolyi műkedvelők­nek, ez a szereplésük is csak a róluk tartott jóvéleményünket tette még határozottabbá. Igen kedvesen, sok érzékkel alakított Lochmájer Ma­riska egy szaporabeszédű szobacicát. A helyes modort kitünően eltalálta, még jól is állt, hogy szaporán beszélt, de ha egy kicsit mégis lasab- ban mondja, kritikán felülálló alakítást produ­kált volna. Misiké válni akar c. vig páros je­lenetet pompás előadásban játszott el Nagy Bertuska és Csatlós János. Mind a ketten a leggyakorlottabban, valósággal színészi kvalitá­sokkal játszották szerepüket. Nagy Bertuska bájosan és nagy érzékkel adta a durcás fele­séget, Csatlós János pedig fölényes biztossággal a válással fenyegetődző férjet. A pompásan elő­adott színdarab élénk derültségben tartotta a közönséget, mely a szereplőket lelkesen tap­solta. Műsor után nyomban táncra perdült a nagyszámú fiatalság és szűnni nem akaró buz­galommal járta a késő hajnali órákig. Állategészség vármegyénkben. Sertés­vész a megye 7 járásában még mindig pusztít, ezenkívül lépfene 4 községben és szórványosan rühkór, veszettség és takonykór fordult elő. Az ország 464 községének 2235 udvarában száj és köröm fájás fordult elő, igy tehát a múlt héttel szemben a járvány terjedt. A szaniszlói aljegyzői-választás. A szaniszlói aljegyzői állásra a választást e hó 21-én ejtette meg Madarassv István járási fő­szolgabíró. Az állásért folyamodtak: Topscher Gyula köröndi lakos, Ember István fábiánhá- zai aljegyző, Lébi ábrahám kányaházai és Si­mon Lajos blenkemezői lakos. Járási főszolga­bíró Topschort és Embert jelölte, mert a többi pályázó kérelme, nőm volt kellően okmányolva. A választó közgyűlés Topschor Gyulát egyhan­gúlag megválasztotta. Országos áll tvásárok vármegyénkben. December 1-én Csengerben, Sárközön; 2-án Nagyecseden; 9-én Nagykárolyban; 11-én Er­dődön; 15-én Fehérgyarmaton ; 16-án Aranyos- megyesen ; 18-án Királydaróczon ; 19-én Hagy- másíáposon; 23-án Krasznabélteken. Betörés. Boros János érendrédi, Latino- vics tanyán lakó ispán feljelentést tett, hogy bezárt szobájából, f. hó 13-án, mig ő távol volt, íróasztalából ismeretlen tettes egy száz koronás bankót ellopott. Bódi őrmestet és Za- harán csendőrből álló járrőr azonban ki is de­rítette, hogy, a betörést Asztalán András gépész követte el, ki álkulcsai hatolt be a szobába. Verekedésért jelentette fel a csendőrség Horn János, Horn Mihály és Korber György kisdengelegi lakosokat, kik ittas álapotban utcai verekedést rendeztek. Két távirat. Az egyik: Csendőrőrs S zatmármegye Szaniszló Ki rályhi da. Drótválaszt Reszler István 33 éves, Tamás László 50 éves csomaközi lakosok hová, micél­ból utaznak, nem szöknek-e út­levél nélkül Amerikába, bűn­cselekmény nem terheli-e őket. Határrendőrség. A másik: Határrendőrség Ki rályhi da. Reszler István és Tamás László csomaközi lakosok út­levél nélkül akartak szökni Amerikába, itt bűncselekmény őket nem terheli. Mizsei őrmester. És a két amerikás magyar azóta tán itt­hon is van. Kimit lel, azé! így gondolkozott Szilá­gyi György érendrédi polgár s úgy is lön, mi­ként gondolá. A felesége lelt egy órát, mit ő eladott Tóllor István dengelegi órajavitónak 4 koronáért. Ott azonban az óra régi gazdája Truczkay Mihály ráismert az elveszett jószágra s a tulajdonjog körül homályos véleménnyel levő Szilágyit jogtalan elsajátítás vétségéért fel­jelentette. Aki szakaszvezető volt. A mátészalkai vásárban a Berger-féle korcsma előtt nagy ve­rekedést rendeztek a falusi vásáros legények. Kazamér Pál, Kazamér András és Kazamér Imre nyircsaholyi legények alaposan döngették Bartha András csaholyi és Kun Menyhért szaniszlói legényeket, mikor a csendőrség a helyszínre érkezett. A járőr elő akarta állítani a verekedő J testvéreket, de a Pali ellenszegült, mert ő ka- tonáéknál szakaszvezetö volt és tudja mi a móres. így hát nem volt mit tenni, meg kellett vasalni a renitens legényt. Rémes gyilkosság és öngyilkosság. Két halott, egy sebesült. Egy borzalmas vérengzés remegtette meg az emberek lelkét f. hó 26-án reggel. A Luby- soron egy hibbant eszü ember rálőtt nevelt leányára és annak a férjére, majd elvágta a maga nyakát és azután az oldalába lőtt. Kiirtja a családot... Tóth- Sándor már régebbi idő óta foglal­kozott azzal a rémes tervvel, hogy kiirtja a csa­ládját. Elszólásaiból és fenyegetéseiből ezt vette ki a család és a szomszédok. Azonban az em­ber mindig igen csendesen viselkedett, nem is gondolta senki, hogy magában olyan pokoli tervet forgat. A szörnyű nap reggelén behívta a nevelt leányát, a fiatal asszonyt, Papp Erzsé­betet. Zord képpel ráparancsolt, hogy kóstolja meg a teáját, mert az meg van mérgezve. Az asszony jól tudta, hogy fölösleges az egész dolog, hát vonakodott megkóstolni. Ezen az öreg ember annyira felháborodott, hogy rá­lőtt. A lövés zajára berohant a férj, ki látva a rémes tettet, az öreget a kályhához vágta s a meglőtt feleségéhez sietett. Mig azt emelte fel a földről, a feltápászkodó ember reá lőtt. A lövés a szívhez közel találta, de nem halt meg. Tóth Sándor látva, hogy mit tett, elvágta a nyakát és oldalba lőtte magát. Két halott. A fiatal asszony nyomban a lövés után meghalt. A gyilkos pedig a kórházba e hó 28-án reggel 7 órára, miután a rendőrség kihallgatta, szintén meghalt. A súlyosan megsebesült Zsigmond Sán­dor, a veje, a nagykárolyi kórházban fekszik súlyos sebével. Az orvosok véleménye szerint felépül, már jobban is van. Ha esetleg szükség lesz rá, felviszik Pestre. A már valott gyilkost felesége kívánsá­gára fel fogják boncolni, amennyiben azt val­lotta a Csorba rendőrafkapitány előtt, hogy őt mérgezett teával itatta meg a családja. így akar­ják az alaptalan vád alól tisztázni magukat a szerencsétlen hozzátartozók. — Tóth Sándor azt vallotta, hogy a család ót megmérgezte. Este teát ivott s attól egész éjjel rosszul volt. Ezért akart reggel megbizonyosodni, hogy tényleg mérges volt-e a teája. A nevelt leányára azért is lőtt rá, mert az nem akarta a teát meg­kóstolni. A vejét pedig azért lőtte meg, amiért az a kályhához vágta. Kétségtelen dolog, hogy abnormális emberről van szó, de azért volt a cselekményében büntetendő természetű vonás is. Mindez elkerülhető lett volna, ha nem ál­lunk a kórházakkal, elmegyógyintézetekkel olyan nyomorúságosán, hogy közveszélyes örültek szabadon járhatnak és ölhethetnek. m--------------------------------------------------1 Me nyasszonyi ékszerek, jegygyűrűk órák és alkalmi ajándék tárgyak legolcsóbban beszerezhetők KOSTYA JÁNOS ékszerész és órás üzletében flahtmna«! Széchenyi-utca 1. szám. wCUfi Cut/II, Bef. kistemplom mellett. Javítások jutányos áron. ■_________________________________■

Next

/
Oldalképek
Tartalom