Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-09-06 / 36. szám

6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 36. szám Kereskedelmi esti tanfolyam. Értesí­tem az érdeklődő szülőket, valamint a keres­kedelmi ifjúságot, hogy a Kér. Társulat ismét létesíteni kívánja a 2 év előtt igen szép ered­ménnyel működött esti szaktanfolyamot, azon esetre, ha legaláb 20 hallgató jelentkezik. Meg­jegyezni kívánom, hogy ez alkalommal úgy a gyors, valamint a gépírás is tanítva lesz. Az előadások októbertől május végéig fognak tar­tani. Tandíj egész idényre 50 korona. Felkérem tehát az érdeklődő közönséget, hogy mielőbb jelentkezni szíveskedjenek. Egyben tudatom, hogy erre vonatkozólag felvilágosítással min­denkinek szívesen állok rendelkezésére, tiszte­lettel Pucser Károly a kér. társulat isk. bizott­ságának elnöke. A szegedi paprikáért. A szegedi pap­rikatermelés megjavítása érdekében buzgólkodik most a földmivelésügyi minisztérium, épen ide­jében, majdnem az utolsó pillanatban. Amire már oly régóta várnak a szegedi paprika ter­melők s amit már több ízben is kértek, most megvalósul végre, mert a földmivelésügyi mi­niszter értesítette csütörtökön Szeged városát, hogy államköltségen hajlandó paprikatermelő telepet létesíteni Szegeden, ha a város sem vo­nakodik a megfelelő anyagi támogatástól. Nyolc hold földet kér a várostól az állam erre a célra, öt esztendei használatra ingyen. Egy ál­lami alkalmazottra bíznák a telep vezetését, ennek a részére lakást is építtetne a város. A paprika-palántát az előállítási árban szerezhetik be a termelők, azok pedig, akik bizonyos meg­határozott munkanapokon hajlandók a telepen dolgozni, ingyen kapnak palántát. A telepet, amelynek berendezési költségei körülbelül 80 ezer koronát tesznek ki, még ez évben, vagy a jövő év tavaszán megépítenék. Nagy mulasztá­sokat tesz jóvá az állam, mikor züllésnek in­dult magyar nevezetességeinket eiet megmen­teni. Maholnap ott tartanánk már, hogy egyes városok valamikor hét országra hires speciáli- tásait csak a hagyományoktól ismernők, ha nem sietne az állam a hanyatlás meggátlására. Lel­ketlen kereskedők hamisításokkal úgy tönkre tették már a szegedi paprika hírét a külföld előtt, hogy nagy munkát ad, mig a termelők azt visszaállíthatják. Es igy állunk a legtöbb hazai nevezetességgel. Ami az áldott természet­től a dolgos magyar munkája árán kikerül, elzüllik a kufárok kezében. Ezért kell ide az állam erős segítsége > nemcsak a munkához, hanem főleg az ellenőrizéshez is. Pénzre volt szüksége Epstein Dávid szaniszlói lakosnak. Felbérelte tehát Vargha János szolgálatában álló gulyást, hogy gyújtsa fel a penészleki határban levő rozoga csűrét, melyet használaton kívül levő és magas árban bebiztosított gazdasági eszközökkel rakott tele. Vargha 20-án éjjel gyújtotta fel a csűrt, de nem sikerült az Epstein terve, mert a szaniszlói csendőrőrs rájött a stiklire és megtette Epstein ellen a feljelentést. A sárga csikó — filmen. Kolozsvárról jelentik : Tegnap érkezett meg Párisból a Pathé Fréres cég három embere, akik azért jöttek Kolozsvárra, hogy a Nemzeti Színház előadá­sában a világpiacra vigyék a Sárga csikót. A három párisi közül az egyik Vanhyll, első ren­dezője a világcégnek. Egyébként maga is első­rangú színész, mint mozirendező pedig a leg­keresettebb. Többek közt a páratlan sikerű Nyomorultak-at az ő rendezésében hozta színre a Pathé cég. Nem is egy, hanem két operatőrt küldtek le. Természetesen felvevő gépet is kettőt hoztak magukkal, hogy mindenféle meglepetés­től mentve legyenek. Á párisiak azonnal mun­kához láttak. Janovics dr. társaságában bejár­ták a környéket, hogy a jelenetek eljátszására alkalmas területet válasszanak ki. A Sárga csikó egyes jelenetei zárt helyen, csárdában, paraszt­házban játszódnak le. Nem kevesebb, mint harminchat házat néztek meg a fáradhatatlan párisiak. A fölvétel körülbelől négy hétig fog tartani. A sárga csikó átdolgozása és szceniro- zása Janovics Jenő igazgató munkája. Végre tehát a világ szeme elé kerül egy tipikus, drá­mai lüktetésű magyar népszínmű is. A sárga csikó szépségei csak dicsőséget fognak szerezni a magyarnak. Mikor jön még el az ideje annak, hogy a világ moziipara annyira figyelmére mél­tassa a mi, — ezen a téren is kiaknázatlan, — országunkat, hogy a Tátra szépségei, a bala­toni halász, a hortobágyi csikós élete helyet foglaljon a világ mozidarabjai között. Bizonyo­san lehetne valamit tenni ennek az érdeké­ben is. A kivándorlók. A vasúti szolgálatot tel­jesítő rendőröknek tegnapelőtt két gyanús vi­selkedésű idege tünnt fel. Igazolásra szólították fel őket, s akkor tűnt ki, hogy a gyanú alapos volt, mert a két idegen engedély nélkül való kivándorló volt. Baskó János és Gergely Lajos húsz éves legények a letartóztatottak, kik Fiú­méba igyekeztek, honnan azután Amerikába akartak menni. A rendőrkapitányság 10—10 napi elzárásra és 20—20 korona pénzbírságra ítélte az uj hazát keresőket. NAGYVÁLASZTÉKU j fflT ELŐNYOMD A I az összes női kézimunka anyagok, | |RÖVlDÁRUKszerge°het«kb"f | FÜSTÖS DEZSŐ i vezetése mellett a sárgára festett > kirakatu KÉZIMUNKA ÜZLETBEN. f 1 DEBRECEN, Egyháztér 3. szám.f I HarisnyaÜlfttLhimzéseket * I a legszebb kivitelben készit. A gyümölcsárus gorombáskodása. A hétfői piac alkalmával történt, hogy B. Tóth Mihály gyümölcskereskedő előtt több nagy­károlyi uriasszony állott meg s nézték a gyümölcsöt. A szótlan nézdegelés azonban nem tetszett Tóth Mihálynak és az ott ál­ló rendőr füle halattára durván rátámadt a höl­gyekre. A durva gyömölcskereskedőt rendőri eljárás alá vették. A társasvacsora. Baumgártner József kálmándi lakostól 24-én éjjel 35 drb. tyuk és egy csupor kovászos ugorkát ismeretlen tette­sek elloptak. Ugyanannak a csendőrőrsnek je­lentette Lienbold Tibor, hogy 25-én tornácáról 27* 1. tejfölt egy bádogedényben elloptak. A csendőrség kinyomozta a tetteseket Láng György, Kinder Ágoston, Kinder József, Krupnyik Ist­ván, Héun István, Koch Pál és Koch Ferenc kálmándi gépmunkások személyében, ki a tény­állást ilyenformán adták elő : 25-én este munka után beültek a falubeli korcsmába egy pár po­hár borra. Ivás közben elgondolták, milyen jó volna egy kis vacsora. A vacsorához minden meg volt csak a legfontosabb hiányzott: az anyag. A hiányt úgy pótolták, hogy figyelmen kívül hagyva az „egyem, tied“ elvét, előbb Baumgártnert tisztelték meg látogatásukkal s onnan 2 tyúkot és a pecsenyéhez ugorkát emel­tek el s megindultak vele a mező felé. Mint­hogy a csirkét tejfelesen szeretik, a falu végétől 4-en visszamentek s Lienbold Tibortól elloptak 272 L tejfelt és egy kanta ugorkát. S akkor a gépnél letetepedtek és a két tyúkot paprikásán elköltötték az egyik csupor kovászos ugorkával és az edényeket a közeli kukoricásba dobták, a tyuk tolláit pedig elégették. A másik csupor ugorkát Kinder dugta el lakásán egy kád vizbe, ahol a nyomozó csendőr megtalálta. A tettese­ket a csendőrség letartóztatta. Verekedés. Oláh Miklós és Szilágyi Fe­renc helybeli lakosok közt valami nézeteltérés forogván fenn, a Martinovich utcában összeve­rekedtek és Oláh a harc hevében előrántván bicskáját Szilágyit megszurkálta. A sebesültet Dr. Rooz Elemér a helyszínen bekötözte és hozzátartozói gondozására bízta. Oláh Miklóst pedig a rendőrség elfogta. Gondatlanság. Tyúkodról jelentik, hogy Német István ottani gazdálkodó a község ut­cáján szekerével elgázolta a Marosán Jánosné Flóra nevű 7 éves kisleányát. Az eljárás a vi­gyázatlan gazdálkodó ellen megindult. ÉRMELLÉK. Tanitó választás. Kovács Gusztáv ér- mihályfalvai lakos ev. ref. tanítót az ottományi ref. egyház tanítóul megválasztotta. Vakmerő lopás. Múlt hó 13-án este 7 és 8 óra kövött egy vakmerő tolvaj besurrant a Csiri Sándor fő-utcai hentes és mészáros üz­letébe és a pénzes fiókot 140 korona tartal­mával a pultból kirántotta és vele elszaladt. Csiriék észre vették a lopást azonnal, de a tolvaj a sötétségben nyomtalanul eltűnt. A csendőrség keresi a vakmerő tolvajt. Régiségeket — képeket, pénzeket, — sorsjegyeket * magas árban veszek. Cimem: RÁGZ BÉLA tájékoztató irodájában megtudható, ahol útbaigazítás is nyer­hető, hol lehet legolcsóbban vásárolni. BiiB nrnnrrFN Csapó-utca 12. szám. UIiDflulruilr Telefon szám 10—27. Szerkesztői üzenet. rő.-nek. Önnek az a tudomása, hogy csak nagyobb falvakban hordják ki naponta kétszer a leveleket. A legilletékesebb helyről azt a fel­világosítást kaptuk, hogy Nagykároly is van már olyan nagy falu, hogy itt is kétszer hord­ják ki a napi postát. Délelőtt és délután. Mint­hogy azonban a délutáni posta kevesebb, rit­kábban kapnak a címzettek levelet s talán ezért hiszik, hogy nem hordják szét. Ha mulasztás volna, a postafőnök szívesen intézkedik. Kü­lönben névtelen levélre ez egyszer csak kivé­telesen válaszolunk, minthogy közérdekű do­logról van szó s a kölcsönös megértés kedvéért óhajtjuk, hogy Ön és társai, mint írja, „ezzel is okosabbak legyenek“. 1913. V. 469/6. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági kiküldött az 1881. évi LX. t.-cz. 120. és az 1908. évi XLI. t.-cz. 19. és 20. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti kér, és V. kir törvényszék 1913. évi 41361 számú végzése következtében dr Kirschner József budapesti lakos ügyvéd ál­tal képviselt Mellihar Ferenc javára 200 K 70 f s jár erejéig 1913 évi márc. hó 19-én foga- nasitot >tt kielégiési végrehajtás utján le- és fe­lülfoglalt és 2720 koronára becsült következő ingóságok, u. m.: lovak sertések és takarmány nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykárolyi kir. járás­bíróság 1913. évi V. 469/6 számú végzése foly­tán 290 korona 70 fillér tőkekövetelés, ennek 1912 évi október hó-lén napjától járó 6 % ka­matai s eddig összesen 57 K. biróilag már megállapított költségek ere-jéig a fizetett ösz- szegek betudásával lrinyben adóslakásán a leendő megtartására 1913. évi szept. hó 16-ik napjának d. u. 4 órája határidőül kitüzetik és a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-ai értel­mében készpénzfizetés mellett a legtöbbet ígé­rőnek szükség esetén becsáron alul is elfog­nak adatni. Kelt Nagykároly, 1913. évi szept. hó 4. napján. Csipkés Jenő, bírósági kiküldött.

Next

/
Oldalképek
Tartalom