Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-10 / 19. szám

19. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 5-ík clctol. iben viszonylagosan sokkal gyengében érvénye­sült, mint a Dunántúlon és a Kisalföldön. A kár nagyságának mértékül szolgálhat az egyes vi­dékeken levő fagyos napok száma. Áprilisban a havat nem lehet már védőtakarónak mondani abban az értelemben, hogy a talaj hőmérsékle­tét a kisugárzástól védi. Á vetést megvédte a hó a fagy ellen, de a tálajt bizony igen erősen lehütötte. Általában a nyugati országog mező- gazdazdasága szenvedett; a keleti országok, a román és az orosz déli síkság mezőgazdasága elkerülte a bajt. A bizományos. Deutsch Farkas nagyká­rolyi kereskedő átadott bizományba négy vag- gon burgonyát Pénzes Ferenc tanyai gazdálko­dónak. Pénzes a pénzt fel is vette, de nem számolt el vele egészen A 2500 kormából 300 korona még hiányzott. Pénzes később rendezte az ügyet, csakhogy hivatalból üldözendő cse­lekedetről lévén szó, az ügynek még lesz foly­tatása. A gyepmestertől egy vadászkutyát vitt el hirtelen eltávozott szolgája, Oláh András. A rendőrség megindította a nyomozást. Tovább képző tánfolyamok tanítók részére. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a folyó iskolai évnek befejezése után és pedig julius hó 1-től 22-ig terjedő időben több áll. tanító s tanítóképző intézetben továbbképző- tanfolyamot rendez, még pedig: Tanítók szá­mára a csurgói, kiskunfélegyházai, lévai és sáraspataki állami tanítóképző s tanítónők ré­szére a sepsiszentgyörgyi és szabadkai állami tanítónő intézetben. Mindegyik tanfolyamra 50—50 hallgató vétetik fel, akik közül 30—30 hallgató államköltségen kap az intézet interná- tusában szállást és étkezést s ezenfelül 15—15 korona útiköltségben is részesül. A saját költségükre jelentkező hallgatók ingyen szál­lást és mérsékelt áron étkezést is kapnak az intézetben. A fent elsorolt tanfolyamok bármelyikére való felvételért folyamodhatnak az ország bármelyik részében bármely jellegű iskolánál működő oki. tanítók és tanítónők. A felvétel iránti bélyegtelen kérvények Szaímár- vármegye tanítói részéről vármegyénk kir. tanfelügyelőjénél nyújtandók be éspedig legké­sőbb f. évi május hó 15-ig. Elgázolta a vonat. F. hó 8-án dél táj- banJa[Postaréten az átjárónál egy ismeretlen kö­rülbelül 70 éves öreg asszonyt elgázolt a vo­nat s fejét, egyik karját, lábát levágta. A ren­dőrség s a városi orvos azonnal kiszálltak a helyszínére s a holttestet beszállitatták a hulla­házba. Az öreg asszony személyazonosságát még nem sikerült megállapítani. A rendőrség úgy vélekedik, hogy öngyilkosság esete forog fenn, az asszony szándékosan feküdt a vonat elé..- Az egyik tanú állítása szerint ugyanis tőle megkérdezte az anyóka, mikor jön legközelebb arra a vonat s aztán letelepedett a sínek mel­lett. — Nem lehetetlen azonban az sem, hogy az öreg asszony csak át akart menni a sínen, közben talán meg is pihent egy kicsit s ez okozhatta vesztét. _ * Perselyfosztogatók. Czier Ferenc nagy- majtényi róm. katli. plébános feljelentést tett a csendőrségen, hogy ismeretlen tettesek a Szent Antal-perselyt meg a Mária-társulat perselyét feltörték s abból meghatározhatatlan mennyi­ségű pénzt gloptak el. Egyúttal bejelentette azt is, hogy ez már második perselynyitás ezidén, amennyiben januárban szintén megdézsmálták a Szent Antal-perselyt. A csendőrök a tettest Kínál Pál 14 éves suhanc személyében kinyo­mozták, aki bevallotta, hogy egy esküvő után bent maradt a templomban s egy drótszeggel felfeszitette a két perselyt. Az egyikből 10, a másikból 2 koronát csent; a lopott pénzt aztán Lád István barátjának adta oda, aki otthon eldugta. Lassan aztan cukorra, szivarra, borra el is köliötték az istenes célra szánt pénzt. Bevallotta aztán a jeles csemete, hogy januárban is ő jeleskedett a persely körül, 40 koronát lopott belőle. Ezt az összeget aztán Lád István, Fecz István és Haller József nevű barátaival elitták meg elszivarozták. Ä csendőrök mindanyiuk ellen megindították az eljárást. Vad kecske. Róth József egy kecskét fogott a mezőn. Akié átveheti. Talált pénz. Dobai Elekné az állomáson egy pénztárcát talált, amelyben 10 kor. 53 fil­lér volt. Átadta a rendőrségnek. Zöld posztó gyerekkalapot talált Lu- czás Jánosné hétfőn a vásártéren s átadta a rendőrségnek. Tulajdonosa átveheti. A hivatalos személy. Keller Mihály cso- maközi lakost a csendőrség feljelentette a já­rásbíróságnak, mert Mózer Mihály kisbirót „hi­vatalos küldetése közben“ szidalmazta. Szőke Mikály érkörtvélyesi lakost pedig elfogták és átadták a járásbíróságnak mert a járásbirót meg a csendőrjárőrt szidalmazta. A szesz. Csüllög Sándor szaniszlói legény bement egy kicsinyég a Krémer Sámuel kocs­májába. Hamarosan beszeszelvén 18 tábla ab­laküveget összetört, majd a kocsmárosnak esett a földre teperte s jól megdögönyözte. Garázda látogató. Gombos György cso- maközi lakost feljelentették a csendőrségnek, mert Páskuly Irma csomaközi lakos lakására bemenvén a ruhaszekrényt összetörte, magát az asszonyt fellökte s kétszer homlokon ütötte. A kár 15 kor. Veszedelmes kérő. Schefler Antal meg­kérte egy helybeli jómódú gazdálkodó ember lányának a kezét. A lányt nem akarták hozzá­adni, azóta aztán ahol meglátja „tervbe vett“ menyasszonyát, a legkülönfélébb módokon ín- zultálja. Legutóbb a lánynak a rendőrséghez kellett fordulnia oltalomért. — Átadják a bíró­ságnak. ( Bárányokat hajtott a vásárra Szakáll János vidéki atyafi, összesen ötvennégy dara­bot. De csak 17-re váltotta meg a helypénzt, merthogy aszongya csak annyit akar eladni. De hát szétkapkodták a bárányokat, megvették mind az utolsóig. Most majd a helypénz miatt kissé meggyűlik a baja. Lopás. Boros Margit cselédlány feljelen­tést tett a rendőrségen, hogy szobájából isme­retlen tettes minden holmiját ellopta. A kár 20 korona. A panaszos lány egy fényképen meg­mutatta azt a cigányasszonyt, akire gyanakszik s aki sokszor fordult meg azon az udvaron, ahol ő szolgál. A drága pakli. Linács Péter nagymaj- tényi gazdálkodó az egyik szomszédos faluba ment a feleségével az ismerősöket meglátogatni. Mig odajártak, egy Luczás János nevű suhanc bemászott a lakásba. A szomszédok tetten érték a bemászós fiút, aki azt mondta, hogy csak egy pakli dohányért mászott be, egyebet nem is bántott. Halottá ugyanis, hogy Linács Péternek egy 5-ös pakli jó száraz pipadohánya van. A hazatérő gazda azonban megállapította, hogy 6 korona összegű pénz is hiányzik a láda­fiából. A megszorult legényke ezt is hajlandó volt-lefizetni, bár ő nem lopta el, csak hagy­janak neki békét. Persze nem hagynak neki békét. A gyermeknapot elmosta az eső. Ebben az egy mondatban lehet összefoglalni az egész eredményt. A hölgyek halálmegvetéssel dide­regtek az utcán s reménykedve várták a nehe­zen jövő filléreket! Hiába, az ilyesmi jótékony pumpolás csak úgy sikerül, ha szép idő van odakint s jókedv odabenn. A mai szomorú világban, pláne esős időben, hol lehet fogni jókedvű adakozót! Ami begyült, csak a didergő hölgyek buzgóságának köszönhető, akik a rossz- kedü adakozóktól is összeszedtek egy pár száz koronát. Kocsmai verekedés. Schuller István, Schuller József meg Szabó István kaplonyi le­gények összeverekedtek kocsmában Tyukodi István és Tyukodi Pál szintén kaplonyi legé­nyekkel. Egyik Tyukodi sem igen mutatta meg, hogy ő volna a legény nem más, merthogy mindkettőjüknek üveggel beszakitották a fejét. Sőt az utcán még csúfság is várt rájuk, ameny- nyiben SchuIlerék meglesték akétTyukodyt mi­kor hazafelé igyekeztek volna a kocsmából, megint csak elővették őket s mindkettőjüket a sárba taposták. Betörőbanda. A panaszosok utján érte­sült a csendőrség, hogy Avasujváros községben április 29-re virradó éjjel ismeretlen tettesek 4 lovat elkötöttek. Ugyanabban az időben még négy betöréses lopást jelentettek Avasujváros- ban a csendőrségnek. Deák Antal kereskedő­nek betörtek a boltjába s igen nagy mennyi­ségű bolti árut vittek el, egy másik helyen meg sok finom fehérneműt s 122 korona készpénzt loptak. Mojsza György járásőrmester, Sarkady Sándor, Dobor Pál és Székely Gerzson őrmes­terek azonnal bevezették a nyomozást s kitartó munkájukat nem várt eredmény jutalmazta. El­fogván a lókötőket, hamarosan egész csomó betöréses lopást is kiderítettek, melyeknek a négy lókötő s társaik a tettesei. A nyomozást a négy ló irányában kezdetben az oláhok közt vezették be, de semmi eredményre sem jutottak. A csendőrök épen Sárközre igyekeztek, hogy ott nyomozzanak az atyafiak közt, amikor tu­domásukra jutott, hogy négy cigány nagyon gyanús tempóban vágtat lóháton Sárköz felé. A csendőrök jövetelének hírére a cigányok a lovakat a falu végén eleresztették s négyen négyfelé elfutottak. Batiz és Sárköz között a csendőrök mind a négyüket elfogták. A lókötők még azt is tagadták, hogy valaha lovon ültek volna. CsaKhogy az ilyesmit nehéz letagadni, pláne, ha nyereg nélkül lovagol az ember. A csendőrök orvossal vizsgáltatták meg a cigá­nyokat, aki is megállapította, hogy mind a négyük megfelelő helye bizony friss töréseket „tüntet föl“. Ugyanezek a cigányok április 22-től 28-ig 17 betöréses lopást követtek el az Avasban, Marmarosmegyében pedig összesen 15 rendbeli betöréses lopást és pedig Técsőn, Ferencvölgyhután, Bustyaházán és Visken. Sár­közön szintén 5 rendbeli betöréses lopást kö­vettek el. Az ő müvük az avasfelsőfalusi és vískí postahivatalba való betörés, illetőleg a betörés kísérlete. A nyomozás szálai Nagyká­rolyba is elnyúltak s itt a Nonn-féle téglagyár­ban is letartóztattak egy téglavető cigányt, aki összeköttetésben volt velük. A téglavető csak nemrég szabadult ki a szegedi börtönből, ahol másfél évet töltött. — Az avasujvárosi szolga- biróság intézkedett, hogy az Avasban levő községekben nagyobb számú éjjeli őrt alkal­mazzanak. A falusi biró fogalmaz. Patriarkális köz- igazgatási rendszerünk még tulon-tul is nehéz feladatot ró a falu birájára és éppen nem veszi számításba azt, hogy a derék falusi bírák leg­többször egyszerű földmivesek sorából kerülnek ki s a komplikált hivatalos stílusba könnyen belebonyolódnak. Nagyon mulatságos és nagyon szánalmas levelek látnak ilyenképen napvilágot. Az egyik község jeles és jámbor bírája például az elé a nehéz feladat elé állítódott a napok-

Next

/
Oldalképek
Tartalom