Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-10 / 19. szám

19. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal hogy mi is volna tulajdonképen, s a magunk részéről alkalmasan jövedelmi forrásnak tekint­jük arra, hogy a pótadó terhét legalább rész­ben mérsékelje. Olyan adó volna ez, amelyet mindenki igazán arányosan viselne, amely alól nem volna kivétel, nem volnának egyesek túl­ságosan megterhelve, mások viszont felmentve alóla, mint pl. a pótadó alól az állami tiszt­viselők. Igen sok városban be van már hozva a vigalmi adó s a jelek azt mutatják, hogy a közvetlen adóztatás legalkalmasabb fajtái közé tartozik. Közvetlenül, szinte minden költség nélkül folyik be ez az adó, senki sem érzi esetről-eseíre a csekély terhet s a város nem megvetendő jövedelmi forráshoz jut általa. Vigalmi adó alá esnék minden olyan mulatság, szórakozás, amelynek jövedelme nem fordittatik jótékony célra. Esetleg ezek is. Adó alá esnék tehát a mozi, cirkusz, kabaré, vari­eté-előadás, hangverseny, táncmulatság stb. Ami az adó nagyságát illeti 5—10% lehetne, esetleg lehetne külön-külün is megállapítani a percentet pl. a mozira, cirkuszra stb. A szín­ház a mi viszonyaink közt olyan terület, ahol minden fillér áremelés nagyon meggondolandó, azért a színházat pl. nem vonnánk vigalmi adó alá. Arról is lehetne beszélni, hogy csak idegen testületek, vagy vállalatok, pl. cirkusz, vonat­nának vigalmi adó alá, csakhogy ily módon ez az összeg nálunk jelentéktelen csekély volna. Utóvégre, aki egy kicsit el akar szóra­kozni, annak már nem sokat határoz, hogy 2—4 fillérrel többet Jfizet-e, vagy kevesebbet s ezek a 2—4 fillérek együtt egész tekintélyes summát tehetnek ki, amely esetleg mérsékel­hetné a pótadó nyomasztó terhét. Mindenkit arányosan érne az adó, mert aki gazdagabb, az bizonyára „előkelőbb helyre“ vált jegyet s igy többett fizet adóba is. A vállalkozók,, mu­tatványosok mindenesetre tiltakoznak a „kö­zönség megadóztatása“ ellen, de ha annyira szivükön viselik a közönség zsebének érdekeit, járuljanak hozzá az adóhoz maguk is olyan­formán, hogy ne emeljék 10%-os vigalmi adó esetén a helyárakat 10%-kal, csak 5-tel. fésültem. Azt hiszem, mást várt, nem ilyen kö­vér nőt. Nagyon elhíztam mostanában. Több mint egy óráig dolgoztam a szépí­tésen. Egy lehelet pudert tettem az arcára — csinosabb lett, de hiába ! Az éveit nem bírtam eltüntetni. Akkor hazajöttem, mert Derrick teára ment hozzá — bebújtam a diván sarkába és sírtam, sírtam sokáig. Este összejövetel volt, Derrick is felvitte a menyasszonyát. Nekem fájt a fejem, hát ott- hogy maradtam. Kath mesélte, hogy az angol nő borzasztó hatást keltett. A tisztek mind szép­séget reméltek benne és valamennyien nevettek rajta és sajnálták Derricket. Másnap reggel Derrick bement a városba vásárolni. Ezalatt az idő alatt történt, hogy a menyasszonya értem küldött. Elmentem hozzá, mert azt hittem, hogy a menyasszonyi ruhájára nézve akar tanácsot kérni. — Édes kis leányom — kezdte a beszé­det ő — maga és Derrick egyszerűen egymás­nak vannak teremtve. — Hogy mondhat ilyen képtelenséget, ké­rem — feleltem bosszúsan - mikor maga a menyasszonya neki. Ő csak mosolygott. Éppen most térek a dologra, gyermekem, — mondta. Itt aztán elmesélte, hogy bár ő valóban azért jött el ide, mert Derrick felesége akart A mulatság, szórakozás végső eredmény­be nem feltétlen feltétele az életnek s igy tu­lajdonképen senki sem kényszerittetík vigalmi adó fizetésére, mint ahogy pl. a fogyasztási adó alól nem vonhatja ki magát az ember. Hogy pedig mit jelent pénzben ez a vigalmi adó, tessék meggondolni, hogy pl. a Gazdag­cirkusz, amely nálunk üti fel ép most a sátorfáját, fog fizetni egy pár koronát helypénz meg miegyéb cimén, mig folyan városban, ahol már be van hozva a vigalmi adó, több ezer korona jut a városnak egy ilyen nagy válla­lattól. Az megint nagyon természetes, hogy ez ellen az adó ellen is tiltakozni fognak azok, akik minden adót sziveseti eltörölnének, amit nekik kell fizetni s ötszörösre emelnének, amely a mások zsebét terheli. Ettől az adótól pedig nem kell megijedni, oly csekélyke összegről van szó esetről-esetre, amely meg sem érdemli az összeg nevet, a város pedig, tehát a pol­gárok pénzhez, összeghez jutnak általa, aniely- lyel mégis el lehet valamit kezdeni. Tulajdon­képen- filléreket rakosgatnak1 össze a polgárok önmaguknak, filléreket, amelyek oly könnyen gurulnak érdemeden helyre. H I R E K. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van a délelőtt folyamán. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van minden nap d. e. 12 órától 2-ig. Pünkösdi istentiszteletek sorrendje. A rám. kath. templomban: pünkösd vasárnap­ján d. e. 9 órakor ünnepi sz,ent mise, litánia, szent beszéd tartatik. D. u. 3 órakor ünne­pélyes vesperás. Az ünnep első napján reggel 6 órától esti 6 óráig, kitett Oltáriszentség mel­let szentségimádás. Pübkösd másodnapján a megyés püspök dr. Boromissza Tibor szent misét mond, utána a bérmálás szontségét fogja kiszolgáltatni. A püspök miséje alatt a gimp., ének- és zenekar fog a kórusón közreműködni. A református egyház templomában: pün­kösd első napján d. e. prédikál: Kürthy Károly s. lelkész vallástanár, ágendázik: Pálur István lenni, de a hajón azonban megismerkedett egy ga dag ültetvényessel és most már ahhoz akar nőül menni. Az hozzá illik korban is és gaz­dagabb is, mint Derrick. Kért, hogy én mond­jam el mindezt a vőlegényének, mert mire visszajön, ő már nem lesz itt. Holnapután lesz az esküvő. Sírva fakadtam. — Én mondjam el ezt Derricknek, én ? — kérdeztem. — Hiszen megszakad a szive, ha meghallja, annyira szereti még most is magát. Mildred nevetni kezdett. — Engem ? Ne higyje el neki kedvesem, — mondta. — Én most negyvennégy éves va­gyok, hét év előtt még karcsú voltam és eltud­tam hitetni egy olyan fiatal gyerekkel, mint Derrick, hogy huszonöt vagyok. Tudhadná, hogy minden fiú a nagyanyjába szerelmes először. Ő volt az utolsó reménységem, miért szalasz­tottam volna el, mikor úgy szeretett ? De most már férfi lett belőle és meglátja, hogy nem illek hozzá. Csakhogy én nem fogadtam el a mentsé­geit. Én láttam, hogy Derrick még mindig szereti és tudtam, hogy szenvedni fog utána. Meg is mondtam ezt neki, azt is megmond­tam, hogy szívtelen, kacér nő, — mire ő meg­csókolt és azt felelte, bárcsak korábban ment volna férjhez, hogy most ilyen édes kis leánya lenne, mint én vagyok. s. lelkész, d. u. prédikál; Kürthy Károly s. lelkész. Pünkösd másodnapján d. e. és d. u. prédikál: Pálur István s. lelkész. Az ág. kitv. ev. kér. egyház Terem-utcai templomában: pünkösd első ünnepén a d. e. 10 órakor kezdődő istentiszteleten szentbeszé­det mond, azután úrvacsorát oszt: Rédei Ká­roly lelkész; a d. u. fél 3 órakor kezdődő istentiszteleten prédikál: Nagy Sándor kántor- tanitó. Pünkösd második ünnepén a d. e. 10 órakor kezdődő istentiszteleten szentbeszédet mond: Rédei Károly lelkész, a d. e. fél 3 órakor tartandó istentiszteleten ünnepet bezáró imát mond : Rédei Károly az egyház lelkésze. Tiszteletbeli kinevezés. Csaba Adorján főispán Kóródi Katona János főispáni titkári teendőkkel megbízott közigazgatási gyakorno­kot Szatmárvármegye tiszteletbeli szolgabirójává nevezte ki. Az uj szolgabirák beosztása. Csaba Adorján főispán a csütörtöki közgyűlésen meg­választott szolgabirákat jelenlegi állomáshelyü­kön hagyta meg. Nemestóthi Szabó Tibor igy Fehérgyarmaton, Dr. Domahidy Pál pedig szat- máron marad. Esküvő. Grósz Jakab, a nagykárolyi Ta­karékpénztár Egyesület könyvelője kedden es­küdött örök hűséget Gorzó Erzsikének, Gorzó Bertalan vármegyei levéltáros kedves leányának. A megyei közgyűlés után Csaba Ador­ján főispán ebédet adott. A ebéden részt vettek Berenczei Kovács Sándorné, Berenczei Ko­vács Miklósné, Boer Endre, Domahidy István és Pál, Ilosvay Aladár, Isaák Elemér, Jékey Zsigmond, Jékey István dr., Jakó Kálmán, Be­renczei Kovács Miklós, Kende Zsigmond, Ko- vásznai Zsigmond, Nagy Béla, Péterffy Imre, Szegedi Antal, Tóth Móricz, Ifj. Fátussy Lajos, Gróf Teleki Jenő, Kóródi Katona János. A Magyarországi Rendőrtisztviselők Országos Egyesülete f, hó 18.-án Budapes­ten választmányi ülést tart. Előző napon elő- értekezlet lesz. A tárgysorozat legfőbb pontja áz éínöki előterjesztés a'rendőrség hatáskörének egységés szervezése tárgyában. Ugyanekkor tű­zik ki a Rendőrtisztviselők Országos Egyesülete közgyűlésének napját és megállapítják a tárgy- sorozatot. — A választmányi ülésen Demidor Ignác rendőrfőkapitány is részt vesz. Közigazgatási bizottsági ülés. Szat­márvármegye közigazgatási bizottsága pénteken Mit feleljen az ember egy ilyen nőnek ? Délután, mikor mindenki aludt, kocsiba ült és elment. Kétségbeesetten táviratoztam Derricknek, hogy ne vásároljon tovább. — Jöjjön azonnal. Baj van. — Dilly.“ Lélekszakadva rontott be a szobámba. Meghatott arccal néztem rá. — Rossz hirt mondok, Derrick, — kezd­tem a beszédet. Miss Witherspoon elment. Azt üzeni, sajnálja, de most már máshoz megy feleségül. Elmondtam neki mindent, a teaültetvényes­ről. Nem szólt közbe, de a végén egy nagyot lélegzet s igy kiáltott föl: — Hála lstennnek I Szabad vagyok, sza­bad ! Óh hiszen akkor Dilly . . . Amit ezután mondott, az olyan gyönyörű volt, hogy leírni sem tudom. Hamarosan megtartottuk az eküvőt és a városban mindenki meg volt elégedve. A mézesheteink első napjaiban történt, hogy a helyi lapban a „hazatérők“ névsorát nézegettem. — Witherspoon — akad meg a szemem egy néven. Ijedten mutatom meg az uramnak. — Hát mégsem ment férjhez ? Az van ideírva, hogy Miss, — mondom. — Szegény jó lélek, én mindig sejtettem, hogy a teaültetvényesről szóló história csak mese volt, — mondta az uram. — Az Isten áldja meg, amiért ilyen jót tett velünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom