Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1913-04-05 / 14. szám
IV. évfolyam. Nagykároly, 1913. április 5. / 14. szám. Nagykároly és Ermellék Ä Nagykárolyi Kereskedő társulat hivatalos közlönye. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHÍVATAL: Főszerkesztő : DR. VETZÁK EDE. Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. Föinunkatárs: („Kölcsey-nyomda r.-t.“) ■ dr. hegedűs István. Hirdetések szintén ott vétetnek fel. Laptulajdonos: KÖL£SEY-NYOMDA r./t. ___v____ Nyiltfér sora 50 fillér.___ | gqr megjelenik minden szombaton, -g*® A tá jékozatlanság setét éjszakájának kurta sugaru látóhatárán beiül csetiünk-botlunk, vakon tapogatózunk a frázisok hamisfényü lámpásával kezünkben, mihelyt valami általánosabb jelentőségű politikai vagy társadalmi kérdésről van szó. Elszomorító jelenség, hogy magukat müveiteknek képzelő, iskolás emberek sincsenek még csak félig-meddig sem tisztában a társadalmi, politikai történések legáltalánosabb okaival sem. Mihelyt nem a maguk legszorosabb értelembe vett kisded napi ügyeiről esik szó, hanem országot, világot mozgató jelenségek állítják meg az embereket lótás-futásukban : odavágnak egy-két tar- talmatlanságtól terhes frázist, s mintha a dolog egyáltalán nem is tartoznék rájuk, magukra nézve az ügyet befejezettnek tekintik. Nem szabad azt hinnünk, hogy sokkal többet értenek a dolgokhoz azok a malomalatti vagy pikkoiómelletti szociológusok és politikusok, akik nagy hévvel szokták elszónokolni a maguk legfelsőbb véleményét. Pedig, hogy menynyire összefügnek a legáltalánosabb jelentőségű dolgok a legkisebb szatócs napi kérdéseivel, azt éppen most érezzük legjobban. Aki meg nem venné észre, azt kétségbeejtő módon figyelmezteti örökre becsukódó boltok redőnyeinek szomorú dübörgése. ' Külügyi dolgokban egyáltalán nincs a magyar közvéleménynek semmiféle iskolázottsága. Fogalmunk sincs, miféle erők játéka, halálos játéka az odalenn dúló harc. Mert az csak nem külügyi iskolázottság, hogy tudjuk, hogy Csa- taldzsa nem hajó, a Hamidie meg nem város. Hogy milyen nagy tudósok vagyunk mi efféle dolgokban, csak arra méltóztassék gondolni, hogy igen sok malomalatti politikus nem tudja „hirtelen“ megmondani, ki az osztrák miniszterelnök, pedig hát Ausztria félig-meddig nem is külföld. Nem azért mondjuk ezt, mintha az osztrák miniszterelnök nevének tudása nélkül nem lehetne az ember nagyon derék családapa, sőt tényleg hozzáértő politikus is; csak azért hoztuk fel ezt a példát, hogy megmutassuk, mennyire tájékozatlanok vagyunk, ; mennyire nincs tudomásunk a szomszédunkban történő dolgokról sem. Heteken keresztül izgatottságban, bizonytalanságban volt a főváros, sőt sok helyen a vidék is, hogy kitör az általános munkássztrájk. Csak meg kellett hallgatni, miféle vélemények hangzottak el a malom alatt a szocializmusról, munkásokról. Nem veszi magának azt a fáradságot a polgári társadalom, hogy tisztába igyekeznék már egyszer jönni A LAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre ............................. .8 korona. Féi év re................................. . . 4 korona. Neg yed évre..................................2 korona. Egy s zám ára..............................20 fillér. kom olyan azokkal az erőkkel, amelyek a társadalmat mozgatják s amelyek már nem is nagyon újabban a szocialista „mozgalmat“ létrehozták. Maholnap a „cucilisták“ beleszólnak a törvényhozásba s ami állásfoglalásunk velünk szemben még mindig csak annyi, hogy cucilistáknak hivjuk őket. Ha nagyon megszorul a műkedvelő szociológus, ha megmagyarázzák neki, hogy itt egy oly hatalmas táborról, oly hatalmas közgazdasági erőkről van szó, amelyeket nem nem lehet komolyan venni, kivágja a fő-fő frázist, hogy aszongya „minden intelligens ember szociálista.“ Hogy mi értelme van ennek a kövérre hizott frázisnak s hogy egyáltalán van-e valami értelme, ezt műkedvelő szocioló- gosunk már nem vizsgálja. Nem is akar vele semmit sem mondani, csak úgy „oda vágta“. A főhibás itt az iskola, amely az uj Magyarország kialakulásáról egyáltalán nem nyújt semmi tájékoztatást. Sok frázis, kevés mag van azokban a tanításokban, amelyeket az iskola ad a 48-as eseményekkel kapcsolatban. Nem mutat rá az uj Magyarország kialakulását előidéző közgazdasági okokra, melyeknek ismerete nélkül az a korszak nem is bontakozhaíik ki előttünk a maga fenségében és jelentőségében; de nem ért- hetjükjafjelen eseményeket sem s nem fogHelyreasszony. ■ É Cser Bálint vállára emelte a zsákot, melyben három malac bucsuzkodott hangos visítással a háztól. Megindul aztán a gazda a város felé. Alig tesz azonban előre három lépést, visz- szafordul : — No, ne ! mindent megbeszéltünk, csak azt nem, hogy mennyiért áruljam őket a piacon ... Hé, Zsuzsi, gyere ki csak no! A konyhaküszöbön hatalmas termetű, pirospozsgás, tiizrőlpattant menyecske jelenik meg : — No. mi a szösz ? Még most is itthon van kend?! Látom már, úgy kell kitolni a házból. — Csak azt akarom még kérdezni, hogy ingyen adjam-e, vagy pénzért ezeket a jószágokat ; szól tréfásan a gazda. — Ostoba kend. Maga-magát odaadhatja ingyért is. Pénzt úgy sem ér. De a malacok darabjának öt korona az ára. Azon alul ne adja. Aki drágálja, az ne egyen malacpecsenyét. —• Jól beszélsz: elmehetsz követnek. Isten áldjon ! — búcsúzik a gazda. — Kendet is! — mondja Zsuzsi asszony s befordul a konyhába. Cser gazda másfél óra múlva a városba ér. Hét koronáért árulja a malacok darabját a piacon. Az éhes városi nép szidja, mint a bokrot s hat koronát ígérnek egy malacért. Cser Bálint boldogan sodorint egyet-egyet a kese bajuszán, elereszti füle mellett a szidalmakat. Gondolván azon goromba közmondásra: Ebugatás nem hallatszik a menyországba. Végre még is enged a hét koronából. — Tudja mit ténsasszony ? ... Ne legyen se nekem, se magának igaza : Hat korona ötven fillér az ára. Ismét újabb szidalmak érik Cser gazdát; de az eredmény mégis az, hogy pár perc múlva mind a három malac búcsút mond a zsáknak s az atyafinak ötven fillér híján húsz korona üti meg a markát. Tehát négy korona ötven fillérrel több, mint amennyivel tartozik az asz- szonynak elszámolni. Megváltjuk őszintén, hogy Cser gazda nem a legegyenesebb ember, már mint lélekben. Azon sincs ugyan holmi nagyobb ferdeség, hanem csak egy kicsi göröngy. Az ugyanis, hogyha csak .szerét teheti, nem sz mól el minden fillérrel az asszonynak. Most is azt a négy korona ötven fillér többletet külön választva amazoktól, a mellénye jobb felöli zsebébe csúsztatta s betért a legközelebbi korcsmába. Az ivóban már minden asztalt körülültek rikitópiros nyakkendős legénykék. Nagy zajongás közt kocingattak s üritgették poharaikat. Cser Bálint vissza akart fordulni az ajtóból, hogy más, üresebb csárdát keres magának. Egy csupasz halvány képű, tizenhét év körüli légényke azonban felugrott helyéről s nem eresztette. — Ide, bácsi, ide. Adunk mi magának helyet 1 Cser gazda elfogadta a meghívást s helyet foglalt a fiatal urak között. Versenyt ivott velük, mialatt azok világmegváltó eszmékről tartottak neki előadást. A legjobb minőségű vásznak, kész női és férfi fehérnemüek, fehér és színes damaszt terítékek és törölközők Rubletzky Kálmán divatáru üzletében kaphatók NAGYKÁROLY, Deák-tér. Tanuló felvétetik. Vászon törlők és mindenféle finom zsebkendők mindig a legnagyobb választékban vannak raktáron.