Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-29 / 13. szám

6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 13-ik szám. Hangverseny. 1913. április 5-én, szom­baton este 8 órai kezdettel a városi színházban Dániel Kató, Gáspár Nica, Jacobovits Dudus hangversenye Bendiner Hedynek a budapesti Népopera hírneves művésznőjének és a hang­versenyt adó tanárnak Bendiner Nándor zongora­művésznek, a szatmári zeneiskola igazgatójának közreműködésével. Jegyek válthatók Gál Samu könyvkereskedőnél. Helyárak: Alsó páholy 15 K, Felsőpáholy 10 K, Földszinti ülőhely I—V. sor 3 K, a többi sorok 2 korona, Erkély P40 korona, Karzat 1 korona. A gránátalmai. Rubletzky Ignác hely­beli kereskedő feljelentést tett a rendőrségen, hegy a múlt év őszén való költözködésekor az apróbb holmit Lőrincz Ferenc fuvarosra bízta. Most aztán, mikor a virágokat ki akarta ültetni, észrevette, hogy egy kétfülü tölgyfa dézsába ültetetett gránátalmafája hiányzik. Gyanúja mind­járt a fuvarosra irányult. A rendőrség meg is találta az eltulajdonított gránátalmafát, átadták tulajdonosának, a fuvaros ellen pedig megin­dították az eljárást. A Guttenberg-szanatórium. Husvét va­sárnapján szükkörü, de lelkes ünnepély kereté­ben nyitották meg Abbáziában a nyomdászok Guttenberg-szanatóriumát. A világosságot, kul­túrát terjesztő ólomkatonák csatára sorakozta­tóinak, ólomgőzös nyomdák szorgalmas mun­kásainak régi hő vágya ment teljesedésbe ezen a napon. Mert bizony „a betű öl“. Sok-sok munkában agyonhajszolt, tüdejesorvadt nyom­dász bizakodó reménységgel várta ennek a szanatóriumnak a megnyitását. A maguk erejé­ből építették fel a magyar nyomdászok szen­vedő társaik számára, s áldozatkészségük pél­dányképül fog szolgálni örökre. Tizenöt szoba van az uj szanatóriumban 2—3—4 ággyal. Fel van szerelve a modern higiénia minden eszközével; hideggyógyintézet, tengeri, édesvízi és meleg fürdő várja a beteg nyomdász mun­kást. A szanatórium körül gyönyörű kert terül el, kitünően gondozott utakkal, amelyek enyhe lejtőben visznek fel a hegyoldalba épített or­szágúiig. Az öt kereskedő, kiket mint megírtuk, a szatmári kir. ügyészség indítványára Morvay Károly vizsgálóbíró előzetes letartóztatásba he­lyezett, a vizsgálóbíró letartóztatást elrendelő végzése ellen jogi képviselőjük utján felfolya­modással élt, kérve a vádtanácsot, hogy 1800 korona biztosíték ellenében helyezze őket sza­badlábra. A vádtanács úgy határozott, hogy Blau Károlyt és társait csak 5000 korona biz­tosíték ellenében helyezi szabadlábra. Csecsemőhullát talált a Reszege község csordalegelőjén levő kutban a falu kondása. A csendőrség intézkedésére kivették a hullát a kutból, majd a boncolás folyamán megállapí­tották, hogy a hulla már hetek óta a kutban volt s a csecsemőt a kutbadobás előtt megfoj­tották. A csendőri nyomozás megállapította, hogy a kutban talált csecsemő Gráma Józsefné, Su- sányi Mária piskolti asszony gyereke. Az asz- szony beismerte, hogy f. évi febr. 4-én házas­ságon kívül fiúgyermeke született (férje 8 éve Amerikában van.) Röviddel a szülés után egy zsákba göngyölte a gyereket, megfojtotta s a kútba dobta. Átadták a bíróságnak. Egy gazdátlan borjut fogott be Brugós Istvánné kláramajori cselédasszony. A borjú gazdája után bőg. Országos állatvásárok vármegyékben. Április 1.-én Krasznabélteken ; 3.-án Királydaró- con; 7.-én Hagymásláposon és Szinérváralján; 14.-én Nagykárolyban; 15.-én Érendréden; 18.- án Csengeren ; 21.én Mátészalkán ; 22.-én Ara- nyosmegyesen; 28.-án Felsőbányán: 29.-én Szatmár-Németiben; 30.-án Misztótfaluban. Hü inas. Klafter József helybeli pékmester inasa, Szabó János, nagyon ötletes módját ta­lálta ki a pénzszerzésnek. A napi árusításhoz szükséges sütemények kiolvasásakor 10—15 süteménynyel többet tett a kosarába; az azért kapott pénzt aztán a saját céljaira használta fel. Ezt a manipulációt végre megunta a gaz­dája és feljelentést tett a rendőrségen. Meg­motózásakor 4 korona pénzt találtak nála, amelyhez kiflimanipuláció utján jutott. Tettét beismerte. Átadták a bíróságnak. Összeesett az utcán. Pfeifer György csanálosi kereskedő f. hó 26-án d. e. 10 óra­kor a Jókai-utcában szélhüdés következtében összeesett. Bevitték Holczmann István asztalos házába, majd értesítették a városban lakó egyik rokonát. Az idejében érkező orvosi segítség elejét vette esetleges komolyabb következmé­nyeknek. Faiopás. Hegedűs József kaplonyi lakos, a gróf Károlyi Lajos-féle uradalom Postarét- tanyai kerülője feljelentést tett a csendőrségen, hogy az ősz és a tél folyamán a postaréti tag­ban a Kaplony-felé nyúló fasorból ismeretlen tettesek kb. 160 kor. értékben élő akácfát vág­tak ki. A csendőrség a tetteseket Pink Ignác, Veibel János és Csobi András kaplonyi lakosok személyében kiderítette. Tettüket beisrherték, megindították ellenük az eljárást. A házi asszonyok a bevásárlásnál a saját érdekükben kér­jenek határozottan „valódi : Franck :“-ot a kávédarálóval. Nagyon tanácsos mindjárt meggyő­ződni arról, hogy az adott ládika vagy csomag a „kávédaráló“-val, a „Valódi“ minőség kezességével van-e ellátva. Gyár Kassán. Hűtlen Jietes. Weisz Kálmán kávés föl­jelentést telt hetese Marozsán László eilen a rendőrségen, hogy tőle 3 széket, egy ezüst ka­nalat sok üvegnemüt és több üveg pezsgőt lo­pott. A rendőrség lefoglalta a lopott tárgyakat, visszaadta tulajdonosának s Marozsán ellen megindította az eljárást. Az uj kocsis bemutatkozása. Tomcsák József ópályii atyafit egy mérki mészáros f. hó 26-án kocsisnak fogadta meg Nagykárolyban. A mészáros jól megebédeltette az uj kocsist s azt az utasítást adta neki, hogy a kocsival hajtson haza Mérkre. Az ebédről azonban nem hiányzott a pálinka sem, amit a Tomcsák feje nem nagyon bírt. Bepálinkázott fővel Genes felé hajtott. Az országúton jóindulatú emberek megállították a kényükre-kedvükre engedett lo­vakat s értesítették a rendőrséget is az esetről. A mészáros, aki még a városban tartózkodott, természetesen azonnal „felmondott“ uj kocsi­sának. Utazás egy gunár körül. Lehet külön­ben, hogy nem is gunár volt, hanem tojó, elég az hozzá, hogy Kapósán János uram meg a felesége kimondták rá a szentenciát: el fog adódni. Merthogy kenyérre való liszt kellene a házhoz, a liba meg csak liba, mégse kenyér. El is indultak nagy büszkén Mezőteremről a hízott gúnárral, a gazdaság szemefényével. Hol az asszony vitte, hol az ember. A szegény gu nár jobbra-balra pislogott, tán’ gyönyörködött is a vidék szépségében, vásárra igyekvő em­berek tarka pompájában, merthogy itt-ott el is gággintotta magát. Nem is sejtette, hogy őt még Nagykároly r. t. város kocsisának a fele­sége fogja aznap este megtömni. De tartsunk sort. A város végén a jóformáju gunár nagyon megtetszett egy előtte is, meg a gazdája előtt is ismeretlen falusi asszonynak. Az asszony mindjárt vállalkozott is rá, hogy a gúnárra ve­vőt kerít, sőt ő maga indul el vele a város „rengetegében“. Ő majd még drágábban adja el. Kapósán uram meg élete párja is örömmel kaptak az ismeretlen asszony szívességén, akár a liba a kukoricaszemen. Abban állapodtak meg, hogyha 10 koronáért sikerül az asszony­nak a gúnárt eladni, 40 fillér az övé. Úgy be­szélték meg, hogy a polg. leányiskola előtt várják majd a liba árát. Valami orvosságot ha­gyott az ismeretlen asszony a teremieknél és avval elindult a libával. Kapósán uramék szé­pen letelepedtek az aszfalt szélére és vártak. Ki­számolgatták mi mindent vesznek a 10 koro­nából, illetőleg a 9 korona 60 fillérből, mert­hogy 40 fillér megyen a fáradságért. Vártak, vártak, tán még most is várnának, ha meg nem unták volna, de megunták. Merthogy már nagyon uzsonna felé járt az idő, aztán meg haza is kell ke­rülni ; korán is kell kelni a dagasztáshoz. Az asz- szony csak nem jött se libával, se liba nélkül. Mit csinál ilyenkor a kárvallott ember ? A csendőr­höz folyamodik. S a csendőrök ki is nyomoz­ták a kövér gúnárt. Körmendi Elek csendőr­őrmester teljes apparátussal fogott a nyomo­záshoz. A patikában megtudta, hogy valami börvelyi asszony vette az orvosságot a munkás- betegsegélyző igazolványával. Ez csak börvelyi kendergyári munkásasszony lehetett. A „Láp­hivatal“ telefonján telefonált Börvelybe s rövi­desen meg is tudta, ki volt a derék hölgy. A csendörség intézkedésére az asszony bejött Nagykárolyba. Beismerte az egész históriát; elmondta, hogy a libát 8 koronáért eladta a Petőfi-utcában, az árából mindjárt be is vágott egy félliter jóféle bort, azután meg egy félkiló fartőt is vett levesnek. A libát a csendőrség még életben találta. Elkobozták és „átadták a rendőrségnek“. A rendőrség a városi kocsis feleségének oltalmába ajánlotta a kalandos gú­nárt ; ki is szorgalmatosán tömi vala, úgyhogy a gunár ő testében még jobban meggyarapo- dék s szuszogva várja Kapósán uramat és Mari nénit. Tőkepénzesek csoportja TlahrnAnvi Csapó-utca 12. szám. UcUIulfCli, Megyei telefon: 10—27. Vidéki Hírlapok képviselőségénél. I. Csoport. II. Csoport. III. Csoport. A kik tökepén- züket bekebele- zés mellett : I. helyre 6°,'o-ra II- „ 7% „ Hl. „ 8% „ előre fizetendő : kamat mellett : óhajtanák elhe­lyezni. Értékpa­pír fedezet fnel- : lett 10°/ü-ra. : A kik szabad­kézből vagy ár­verésen vett in­gatlanok adás­vételéhez. Taka­rékpénztári rész- : vények olcsó : áron való meg­szerzéséhez haj­landók hozzájá­rulni. Továbbá földbérletekhez. A kik 20-25% : jövedelmező : iparvállalatok- : hoz tevékeny : vagy hallgatag társul hajlandók lennének belépni. : Fix fizetésre : vagy haszon ré­szesedés mellett. Legkevesebb betéti összeg, mely félévig fel nem mondható 1000 kor. A felajánlott ösz- szeg annak igénybe vételéig 5% mellett egy debreceni előkelő pénzintézetnél lesz gyömölcsözőleg elhelyezve ! Értekezhető : a „Budapesti Takarékpénztárak képviselősége“ és „Hungária“ információ iroda főnökénél: Hácz Béla volt takarékpénztári könyvelőnél. ÉRMELLÉK. Az érmihályfalvai járásbíróság ügye a napokban egy hatalmas lépéssel közelebb jutott a megvalósulás felé. Folyó hó 14-én Do- bózy Kálmán főszolgábiró vezetésével egy kül­döttség tisztelgett a járásbíróság ügyében Tisza István gróf házelnöknél. A küldöttség tagjai voltak Grósz Béla bankigazgató, Konrád László ügyvéd, Fráter István gálospetrii nagybirtokos, Végh József érsemjéni ref. esperes és Erős Zol­tán. A küldöttséget Tisza István a legsziveseb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom