Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-22 / 12. szám

6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 11-ik szám. Dzlet áthelyezés! A m. t. közönség szives tudomá­sára hozom, miszerint Nagykárolyban a Deák-téren Igaz Károly ur házában levő RŐFÖS és DIVATÁRU üzletemet ugyanezen házban a Gózner Kálmán-féle volt üzlethelyiségbe helyeztem át. Üzletemet a tavaszi és nyári szezonra a legújabb női ruha kelmékkel és hoz­závaló díszekkel, valamint úri és női divatcikkek­kel és rövidárukkal újonnan rendeztem be, melyeket a leg- jutányosabb árakon bocsátók a m. t. vevőim rendelkezésére. Egy próbavásárlás elegendő arra, hogy áruim jó minőségéről, azok olcsó­ságáról bárki meggyőződhessen! II Szives pártfogást kérve vagyok tisztelettel SZILÁGYI IMRE. Siketnémák felvétele. A siketncmák vá- czi kir. orsz. intézetében a következő 1913-1914 tanévben több ingyenes alapítványi hely ürese­dik meg. Ezekre min. rendelet értelmében az egész ország területéről lehet folyamodni. A kérvények folyó évi május 1-ig a váczi intézet igazgatóságához küldendők be. Folyamodhatnak 7—10 éves siketnémák és olyanok is akik 10 éves koron túl siketültek meg. A kérvényhez mellékelendők : anyakönyvi kivonat, orvosi bi­zonyítvány, himlőoltási bizonyítvány, hatósági kimutatás a családi és birtok állapotáról és szegénységi bizonyitvány. — Az orvosi bizo­nyítvány és a hatósági kimutatás űrlapjai az int. igazgatóságától kérendők, aki azokat díjta­lanul küldi meg. Az intézetben óvoda is van. Ebbe 5—6 éves siketnémák vétetnek fel. —: Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál a váczi országos királyi siketnéma intézet igazgatósága. Marólúgba fuladt f. hó 18-án Bereczfi János nagykárolyi lakos 10 hónapos Dezső nevű fia. Az apa a kertben foglalatoskodott, a fele­sége pedig a kimosott ruhát teregette. A szo­bában magára maradt gyerek egy darabig ját­szott, csuszkáit majd egy lúgos fazékhoz csú­szott s fejjel lefelé beleesett. Az előhívott orvos már csak a beállott halált állapította meg. Üzelmek a gazdák rovására. Gazdáink nem képzelhetik, hogy a tavalyi esős ősz kö­vetkeztében mily nagy tömegben hoznak az idén forgalomba részint jóhiszemüleg, részint tudva csekélyebb értékű, sőt egészen értéktelen magféléket. Minél alacsonyabb árakon kínálják, annál biztosabb, hogy például a répamag, mely­ből a hírhedt bizenci hibás, selejtes áru több ezer zsákkal van a vidéken elhelyezve, legtöbb esetben dohos és általában igen rosszul csírázik, sőt az északnémetországi között is van ilyen elég az idén. A mi pedig a lóherét illeti, köz­tudomású, hogy a múlt napokban érkezett Fiúmén át Magyarországba mintegy 20 vagon olasz rostaalja, melynek a hivatása, hogy honi lóhere közzé kevertessék. Nem is szólva a lu­cernáról, melyre nézve az „Erdélyi Gazda“ szaklap március 16-iki számában is megírta, hogy a teljesen értéktelen turkesztáni lucerna nagy tömegben került Bécsből magyar vidéki kereskedőkhöz. Jó lesz tehát nagyon vigyázni, maradjunk meg a régi megbízható cégeknél és ne üljön föl se kereskedő, se gazda az említett igen alacsony ajánlatoknak, melyeknek célja nem egyéb, mint a hasznavehetetlen portékán akármilyen áron túladni. Ha gazdáink nem elég óvatosak, akkor nagy bajok lesznek és csodákat fognak ez évben tapasztalni. Gonosz suhanc. Faczér Ferenc csaná- losi gazdálkodó feleségével Vállajra igyekezett. Felkérte egyik rokonának a fiát, Ülberhart György 17 éves suhancot, hogy mig odajárnak ügyeljen 3 éves Mari leányára. Mikor a szülők eltávoztak a gonosz csont erőszakot akart elkö­vetni a kis gyermeken, de csak össze-vissza kínozta. Az apa hazaérkezvén panaszt tett a csendőrőrsön. A csendőrségen a fiú bevallotta a bűnét. Feljelentették az ügyészségen. Hü béres. Szókán Sándor helybeli lakos Tót í Gergely nevű béresét megbízta, hogy adja el két ökrét. A béres el is adta az ökrö­ket 770 koronáért s a pénzzel megszökött. Amennyiben a rendőrség úgy értesült, hogy Tóth már régebben Amerikába szándékozott menni, megkereste a határszéli rendőrségeket a hü béres letartóztatása iránt. A magyar búza nemesítése. Az eddigi jó tulajdonságok megtartásával többet termő buzaféleség látesitése régi kívánsága a magyar gazdáknak. Az ezen irányban hét év előtt meg- inditott“ munkálatok eredményét most adta közre a magyaróvári országos m. kir. növény- nemesitő intézet. Grabusz Emil ismerteti az ed­digi eredményeket, melyek szerint ma már hol- dankint 2—3 métermázsával többet termő ne- memesitett magyar buzaféleségek állnak rendel­kezésre. Az ismertető füzetet az intézet díjmen­tesen küldi meg az érdeklődőknek. Az anyós. Vakarcs Sándor meglátogatta kedves anyósát a maga portáján. Ott volt a felesége is. Szóváltás után z anyósát meg a feleségét csúfosan megrakta, aztán rombolni kezdett. A 10 m. hosszú kerítést, kaput, öt ablakot és 3 ajtót széjjel vert dühében egy fejszével. A kár 250 korona. Az anyós följelen­tette szelíd vejét. Lucerna és lóherekisérletek tanul­sága. A földmivelésügyi minisztérium fenható- sága alatt álló országos m. kir. növényterme­lési kísérleti állomás Magyaróvárott időről-időre folytatott kísérleteinek eredményét közé szokta tenni, hogy ezekkel a gyakorlati gazdákat tájé­koztassa. Az állomás most teszi közé kiadvá­nyát a luczerna és lóherekisérletek tanulságá­ról. Ebben a gazda útbaigazítást kap arra nézve, hogy milyen luczernát, illetve lóherét termesz- szen, továbbá védőnövénynyel, vagy a nélkül vesse és ha védőnövénynyel veti a gazda, hogy eszközölheti a vetést legegyszerűbben, ismer­teti továbbá a füzet a kapálásra vetett luczer- nával tett hazai tapasztalatokat és részletesen tárgyalja azt is, hogy miképpen lehet a luczerna és lóhere trágyázásával termésünket nem csak fokozni, hanem biztosítani is. Erre vonatkozó­lag részletesen ismerteti nem csak a műtrágyák ez irányú szerepét, henem megemlékezik a szer­ves eredetű trágyáknak a herefélék termeszté­sénél való alkalmazásáról is, azonkívül a heré- sek gipszelésének és meszezésének kérdésével is behatóan foglalkozik. A luczernának és ló­herének öntözéséről nyert hazai tapasztalatok közlése zárja be a teljesen gyakorlati modor­ban megirott füzetet, melyet az országos m. kir. növénytermelési kísérleti állomás Magyaró­várott bárkinek, a ki eziránt hozzáfordul, díj­talanul és bérmentve megküld. Betöréses lopás. Török Ágoston kap- lonyi lakos kamaráját ismeretlen tettesek f. hó 18-ra virradó éjjel feltörték s elvitték onnan 2 oldal szalonnáját. Ugyanott volt a Láng Pál szintén kaplonyi lakos husnemüje is, abból is elvittek a tolvajok 3 oldal szalonnát, 4 sonkát s 9 darab jóféle császárhust. Az egész kár 161 korona. Ugyanekkor betörők jártak Csobi Lajos padlásán is, a szalonnát akarták megdézsmálni, de rajtuk ütöttek s a lopok elmenekültek. A csendőrség megindította a nyomozást. Legna­gyobb valószínűség szerint cigányok voltak a tettesek. KIADÓ ~Wm 4 szoba, konyha, kamara és a szük­séges mellékhelyi- : ségekből álló : LAKÁS MÁJUS 1-TŐL. Czim megtudható a : kiadóhivatalban. : DÜ.P0P0VICI KÖRNÉL ■ EGYET. ORVöSTUDQR, HŐORVOS. F. ÉV MÁRCZ1US HÓ 16-ÁN g**® 1 KEZDI MEG ORVOSI REN- | DELÉSE1T. — MÁJUS 1-ÉIG IDEIGLENES LAKÁSÁN DEÁK FERENC-TÉR 20. SZ. ALATT, | MÁJUS 1-TŐL GR. KÁROLYI GYÖRGY-TÉR (CZIFRA-SOR) 24. SZÁM ALATT DÉLELŐTT 8—10-IG, DÉLUTÁN 3—5-IG. teless Sa 'tsssx '< 748—1913. vhtó szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-c. 120. és az 1908. évi XLI t.-c. 19. és 20. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nyírbátori kir. járásbíróságnak 1912. évi Sp. 461/3. számú végzése következtében Dr. Deme Sándor ügyvéd által képviselt Fisch Jakab nyír­bátori lakos javára 50 K s jár erejéig 1912. évi december hó 6-án foganatosított kielégítési vég­rehajtás utján le- és felülfoglalt és 2000 koro­nára becsült következő ingóságok, u. m. : lá­basjószág nyilvános árverésen eladatnak Mely árverésnek a nagykárolyi kir. járás­bíróság 1912. évi V. 1379/2. számú végzése folytán 50 korona tőkekövetelés, ennek 1912. évi május hói. napjától járó 5 % kamatai, vál- tódij s eddig összesen 120 K-ban biróilag már megállapított költségek erejéig a fizetett összegek betudásával Vállajhoz tartozó tanyán, adós bér­letén leendő megtartására 1933. évi március hó 25-ik napjának délelőtti 11 órája ha­táridőül kitüzetik és ahoz a venni szándéko­zók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfi­zetés mellett a legtöbbet Ígérőnek szükség ese­tén becsáron alul is el fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságo­kat mások is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 18 >1. évi LX. t.-c. 120. §. értelmében ezek ja­vára is elrendeltetik. Kelt Nagykároly, 1913. évi március hó 8. Fazekas Menyhért, kir. bir. végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom