Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-15 / 46. szám

46. szám. AQYKÁROLY ÉS NÉRMELLÉK 5-ik oldal. eldöntésre kerül a mi ügyünk. Miklóssy István püspök a napokban járt a kultuszminiszternél az egyházmegye legfontosabb ügyeinek megtár­gyalása végett. A tárgyalás adminisztrációs ügyekre, továbbá a püspökségnek adandó ál­lamsegélyre és a székhelykérdés végleges meg­oldására vonatkozott. A tárgyalások eredménye egyelőre nem kerül a nyilvánosság elé, ezek csak az előkészítő lépések voltak. Nagykároly városa bizalommal néz a fejlemények elé. Házasság. Reök Béla helybeli gyógyszer- tár tulajdonos a helybeli ág. ev. templomban f. hó 15-án szombaton délelőtt 11 órakor es­küszik örök hűséget dr. Jékel László helybeli orvos, a m. kir. államvasutak orvosi tanácsa­dója és a Központi Takarékpénztár Nagyká­rolyban r.-t. vezérigazgatója és neje leányának Annuskának. Előléptetések a szatmári és nagyká­rolyi honvédségnél. Őfelsége a novemberi előléptetések során a szatmári m. kir. 12. hon­véd gyalogezrednél Schön Sándor alezredest ezredessé, Berényi István főhadnagyot száza­dossá, Budaházy Miklós, Vanicsek Ernő, Au- gusztin Andor hadnagyokat főhadnagyokká. Domokos Zoltán, Szomclka Hugó, Tarján, D’AI- bini Vilmos zászlósokat hadnagyokká léptette elő. A szatmári 12. honvéd gyalogezredhez át­helyezte Nagy Kornél századost Sopronból, Dapsy Gyula főhadhagyot Beszterczebányáról és Horváth István főhadnagyot Debrecenből. — Vedres László főhadnagyot Szatmárról Sze­gedre helyezte át. Uj ügyvédek. Dr. Ossán Gábor és dr. Papp Dezső Nagybányán ügyvédi irodát nyi­tottak. — Dr. Skultéty Tivadar és dr. Szabó Gábor az ügyvédi vizsgát Budapesten illetve Marosvásárhelyen sikeresen letették. Dr. Skul- tégy Nagyszőlősön dr. Szabó Halmiban nyitja meg irodáját. Dohánvbeváltás A pénzügyminisztérium közzétette s minden törvényhatósággal közölte a dohánybeváltás helyét és időpontját; e sze­rint Szatmáron 1914 január 2-tól február 14- ig és Nagykárolyban 1914 január 2-tól február 26-ig fog a beváltás eszközöltetnj. Az emlékezetnek. F. hó 9-én d. e. fél 11 órakor avatta fel a helybeli izr. st. quo hitközség néhai főrabbijának, Fürt Ferencnek sírkövét. Érdemeit szép szavakban utóda és veje, Schönfeld Lázár méltatta. Beszélt még dr. Jordán szatmári főrabbi is. Az ünnepélyen a hívek nagy számban vettek részt. A Katholikus Legényegyesület f. hó 23-án saját épületének dísztermében, könyv­tárának javára tánccal egybekötött műkedvelői estélyt rendez a következő műsorral: 1. Sza­valat. Előadja: Ruff Antal egyl. tag. 2. Torner Erzsiké k. a. 3. Fele lvasás. Tartja: Szentivá- nyi Béla ur. 4. A harmadik csengetés előtt. (Vígjáték első felvonásban). Személyek: Báró : Bartha Zsigmond e. tag. Csibész: Bálintffy Fe­renc e. tag. Rendőrkapitány: Varecska József e. tag. Rendőr; Szabó Lajos e. tag. Történik Fiúméban. Idő: ma. 5. Egy jelenet. Előadja: Lochmáyer Mariska k. a. 6. Micike válni akar. (Vig páros jelenet.) Előadják: Nagy Bertuska k. a. és Csatlós János e. tag. Műsor után tánc. Az estély kezdete fél 8 órakor. Belépö-dij80 fillér. A pártoló közönség szives támogatását kéri az elnökség. Pályázat járásorvosi állásra. Várme­gyénk főispánja az avasujvárosi járásorvosi ál­lásra 15 napra pályázatot hirdetett. Állitáskötelesek figyelmébe. Az 1893. évben születtek, tartoznak e hó végéig jelent­kezni a tartózkodási hely községi etőljáróságnál. A jelentkezés elmulasztásáért érzékeny pénz- büntetést vagy elzárásbüntetést szab ki a hatóság. Uj gazdasági szaktanitónők. A vallás és közokt.-ügyi miniszter Nagy Erzsébet oki. gazd. szaktanitónőt a szatmárnémeti, Varga Mai- git oki. gazd. szaktanitónőt a krasznabélteki önálló gazdasági népiskolához rendes gazda­sági szaktanitónőkké nevezte ki. Orvoshiány van a vármegyében. A köz- igazgatási bizottság gyűlésén a megyei főorvos azzal kapcsolatban, hogy a vármegye egész­ségügyi állapotáról jelentést tett, sajnálattal konstatálta, hogy a körorvosi állások betöltet­lenül vannak. Ugyanis nincsen pályázó. Az or­vosok mind a városokba tolulnak. Sok inkább egyik városból a másikba vándorol, de falura nem megy. Pedig a körorvosi állások javadalma általában mindenhol felmegy évi 3—4000 ko­ronára és ennyi már biztosnak elég szép, ehez jön még a szépjövedelmü mellékes. Dehát az örvösöknek nem praxis, nem a betegek, hanem a város kell. Szatmármegye adóügye a múlt hó­ban. A múlt héten tartott vármegyei közigaz­gatási bizottsági ülésen jelentette a kir. pénz­ügyigazgató, hogy egyenes adóban befolyt 166,663 K 87 fillér, 141,344 koronával keve­sebb, mint a múlt év hasonló szakában; had- dijban befolyt 5185 K, 12,633 koronával keve­sebb mint a tavaly október hóban ; bélyeg- és jogilletékben 129,366 K, 50,559 koronával több, mint tavaly október hóban ; bor- és husfogyasz- tási adóban 28,212 K 27 fillér, 9378 koroná­val több, mint a múlt év hasonló szakában. Szatmárvármegye járási Írnokai or­szágos mozgalmat kívánnak‘indítani a járási Írnokok ama régi jogos kívánságának kielégí­tési érdekében, hogy necsak a vármegyei köz­pontokban, hanem a járásokban is szereztes­senek irodatiszti állások. Minthogy ezen moz­galmat nem óhajtják az orsz. eyyesület kere­tén kívül szervezni, országos igazgatóságához fordultak azzal a kéréssel, hogy a szatmári járási Írnokok nevében Budapestre az országos értekezletet hívja össze: mgebeszélni a cél ér­dekében szügséges teendőket. A szatmármegyei járási írnokok mozgalmát az egyesület igazga­tósága a maga részéről teljesen méltányosnak és indokoltnak tartván, készséggel vállalkozott az országos értekezlet szervezésére. A kéményseprők harca véget ért az­zal a belügyminiszteri döntéssel, mely a na­pokban, f. hó 15-én érkezett le a testülethez. A kéményseprő iparosok már régen nem vol­tak megelégedve a kerületek beosztásával. Pa­naszukkal jártak a városnál is, a megyebizott­ságnál is. Végül az ügy a belügyminiszterhez került, ki a járás IV-ik, Molnár Ignác kerüle­téből átcsatolta Kaplony községet a 11-ik kerü­letbe, özv. Zicher Jánosná kerületébe. Az árvízkárosultak felsegélyezéséről még csak most tanácskoznak. Talán el is felejtetettük volna hogy micsoda csapások sújtották a vár­megyét, ha fel nem idézné az emlékeket a vm. közig, bizottság gyűlése, hol most tárgyalják' hogyan lehetne elosztani a rendelkezésre álló összeget a károsultak között. Egyben elhatároz­ták azt is, hogy csak a belsőségekben szenve­det kárt fogják irányadóul venni. A rendelkezésre álló összeget a következő képen osztotta fel a bizottság. A fehárgyarmati járásnak 18 ezer K, a szatmári járásnak 9 ezer K, a nagysomkuti járásnak 3 ezer K, az avasi és nagybányai já­rásnak 2—2 ezer K, Szinérváralja és Szakasz községeknek 1 — 1 ezer korona. Jó borai lehetnek Szilágyi István helybeli p. ü. számtanácsosnak, mert mint olvassuk, a múlt hóban rendezett budapesti országos kiál- i litáson sződemeteri érmelléki borait állami érem­mel és oklevéllel tüntette ki az országos ma­gyar kertészeti egyesület Örömmel adunk hirt e városunk polgárát ért kitüntetésről, mely nem­csak Nagykárolynak, hanem az egész Érmel­léknek dicsőségére szolgál. Fogyunk! Alispáni jelentés szerint az el­múlt hó folyamán útlevelet kért a megyében 633 egyén, kapott és kivándorolt 567, vissza­vándorolt 15 egyén. A legszomorubb, hogy ez igy megy évek óta, minden hónapban. ínség szatmármegyében. Szatmárvár- megyének azokban a falvaiban, melyeket az ár­víz elöntött a tavasszal, hihetetlenül nagy az Ín­ség. A lakosság éhezik, állatai elhullanak. Szi- vettépő jelenetek játszódnak le nap-nap után. A vármegyében segítő akció indult meg érde­kükben, de a lakosság az egybegyült pénzek­ből egy fillért sem kapott. A legjobban érzi a csapást Berend, mely még évtizedek múlva sem tudja ennek az esztendőnek a tömérdek baját és nyomorúságát kiheverni. A Szatmármegyei Méhészegyesület köz­gyűlése. Nevezetes napjok lesz a szatmármegyei méhészeknek f. hó 17-én, amennyiben délelőtt 9 órakor tartják ez évi közgyűlésüket Nagy­károlyban, a városháza tanácstermében. A gyű­lés nevezetessége az, hogy Boczonádi Szabó Imre, újpesti méhész és szerkesztő, a róla el­nevezett „Boczonádi“ kaptárak megteremtője s a nagykaptáras méhészkedés magyarországi út­törője személyesen fogja bemutatni szabadal­mazott kaptárait. Minden tanulni s haladni vá­gyó méhésznek meg kell tehát ragadnia ezt a kedvező alkalmat, hogy a gyűlésen megjelen­hessen és az ott látottakat és tapasztaltakat hasznára fordíthassa saját méhészetében is. A gyűlésen vendégeket is szívesen látnak. A gyű­lés programmja a következő: 1. Elnöki meg­nyitó. Tartja: Glatter A. Béla. 2. Boczonádi Szabó Imre bemutatja szabadalmazott kaptá­rait. 3. Felolvasás. Tartja: Téglás Lajos. áll. el. isk. igazgató, alelnök. 4. Gaál Lajos pénz­táros jelentése. 5. Titkár választás. 6. Választ­mány kiegészítése. 7. Indítványok. Uj ut építését rendelte el a kereskedejmi miniszter elrendelte a mezőteremi állomáshoz vezető ut kiépítését, illetve kikövezését. Ipari szaktanfolyam Budapesten. A m. kir. Technológiai Iparmuzeum 1914. január 3-tól kezdődő 7 hetes mester tanfolyamot rendez szabó és cipész iparosok részére. A tanfolyamra már vándor- vagy más tanfolya­mon részt vett, tehát képzett fiatal iparos mes­terek, vagy kivételesen 24 éven felüli segédek vehetnek részt. Jelentkezési határidő nov. 25. Felvehető létszám 20. Jelentkezni a kamara utján lehet. Tandíj nincs, de aki felvétetik, kö­teles 300 K-t. betenni az Iparmuzeum pénztá­rába, honnan, apránkint fenntartási költségeire kikapja. Mert az előző évek szomorú tapaszta­lata, hogy sokan, olyanok is jelentkeztek, a figyel­meztetés dacára' kiknek nem volt magukat mi­ből fenntartaniok, közben hagyták félbe a tan­folyamot, elvéve igy a helyet, eredmény nélkül másoktól, kik végig kitarthattak volna. A Tech­nológiai m. kir. Iparmuzeum azoknak, akik ezt legkésőbb december 12-ig tőle kérik, biztosit lehetőség szerint helyet a Népszállóban, ahol hetenkint 4 kor. 80 fillérért külön hálófülke kapható. Ugyanottan heti ellátás 16—19 koro­nába kerül t ehhez járul a villamos vasúti költ­ség. A tanfolyamot elvégezett iparosok fognak majd tanfolyamokat vezetni, szakirányú iparis­kolában tanítani. Ezért a felveendőket a legin­kább arravalók közül fogják majd kiválasztani. Illő távolság kell, hogy a városi épüle­tek és a takarmány rakások között legyen. Csorba alkapitány felhívást tett közé, hogy a lakosság a takarmányféléjét az épületektől 20 méternyi távolságba rakja el, különben ellene a hatósági tűzrendészet értelmében eljárás fog indíttatni. Az eltakarítási idő utolsó terminusa f. hó 17-ike. Akinek ekkor sem „lesz rend­ben a szénája", azt hatóságilag hozzák rendbe, az illető költségére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom