Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-11-01 / 44. szám

I A vármegvei tisztviselők mondátu- mának meghosszabbitása. Sándor János bel­ügyminiszter a Ház elé a vármegyei tisztvise­lők mandátumának meghosszabbításáról szóló javaslatot terjesztett. A javaslat szerint a vár­megye választott tisztviselőinek 1813. év végé­vel lejáró hivatali megbízatása — a vármegyei közigazgatásnak küszöbön álló újjászervezésére való tekintettel — a törvényhozás újabb in­tézkedéséig, de legfeljebb az 1914. év végéig meghosszabbittatik. A javaslat indokolása rá­mutat arra, hogy a jelenlegi vármegyei tiszt­viselők megbízatásának hatévi tartama 1913 december 31-én jár le. Tekintettel arra, hogy a vármegyei közigazgatás újjászervezése a kor­mány programmjának egyik leglényegesebb pontja ; hogy a reform előmunkálatai már folya­matban vannak és az erre vonatkozó törvény­javaslat előreláthatólag még ebben az évben, de mindenesetre a jövő év elején a törvény- hozás elé kerül ; tekintettel továbbá arra, hogy az újjászervezés során a vármegyei tisztviselők választási rendszerének további fenntartása — a kormány álláspontja szerint — kizártnak ve­hető; nem volna célja, hogy a vármegyénk közönsége a tisztviselő választás izgalmainak, maguk a tisztviselők pedig ezen izgalmokon felül a választások esélyeinek is kiíétessenek akkor, amikor a közel jövőben a közigazgatás újjászervezésének, illetőleg ezzel kapcsolatban a kinevezési rendszernek életbelépésével a vá­lasztott tisztviselők megbízatásának amúgy is meg kell majd szűnni és a tisztviselői álláso­kat a kinevezett tisztviselőknek kell majd el- foglalniok. Húsárak. Nagy városoknak húsáraiból állítunk össze egy kis tanulságos gyűjteményt. Ezen igazán nagy és nehéz viszonyok között élő városok is olcsóbb húst kapnak, mint mi. Az elsőrendű húsnak magas árai ne tévesszenek meg, mert azok az egész állatból egy pár kilót tesznek ki, a többi mind olcsóbban megy el. — Vesepecsenye tisztán vagy csonttal: Aradon 3 K és 2'08 K, Pozsonyban 4 és 2'50 K, Kassán 2-60 és 1.62 K, Szegeden 3 és 1.60 K. — Leveshus legdrágább /'radon, L80—1 60 K, legolcsóbb Szegeden 1-40 K. — A zsir legdrá­gább Kassán, hol 2 K, de a többi városokban 1 64— 1 ’70 K-ig megy mindenütt. Szatmáron a vesepecsenye tisztán P69 K, csonttal 152 K, leveshus P28 K, Ill-ad rendű hús 80 fillér. — Az összehasonlítást a mienkkel, azt megteheti az olvasó. Az időjárás. A Sirius jóslása szerint no­vember 1-től kedvező, szép, enyhe napok vár­hatók, itt-ott esővel, sőt egyes helyekről ziva­ros esőt is fognak jelezni. November hó 8—10- én derűs napokra számíthatunk, melyek elég szépnek és kedvezőknek Ígérkeznek. Általában aznoban e hónap is elég szeszélyes lesz: na­gyobb esők, éjjel fagyok és hó csapadék, illet­ve kisebb havazások várhatók. Deczeinber ke­vés esőzést és havazást igér, de sok ködben is lesz részünk, amely már november hóban is több helyen át fog vonulni; december hó 1—8-ig hideg idő, 8—12-ig nagy köd, 14—20- ig hideg idő, 22-től ködös, nedves idő, itt-ott hócsapadékokkal. Jegyzőkongresszus. Az országos jegyző - kongresszusra, melyen a jegyzői fizetés rende­zésére hozott törvénytervezetet fogják tárgyalni a szatmármegyei jegyzői kar kiküldötte: Ko- moróczy Jenő egyesületi elnök, győrteleki, Ha- dady József alelnök, tyukodi, Nagy István egye­sületi főjegyző, érendrédi, Becsky György egye­sületi jegyző, csomaközi, Rohay Gyula, máté­szalkai, Komoróczy Péter, kapnikbányai jegy­zőket és az aljegyzők képviseletében Bónis Károly aljegyzőt. A tárgyalás alá jövő fizetés­rendezési törvénytervezet főbb vonásaiban a következő. A jegyzők (nagyközségi jegyző, nagy­6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK községi főjegyző, körjegyző) alapilletménye a község (községek) által természetben adott la­káson, esetleg lakáspénzen felül évi 20 0 ko­ronánál, a segédjegyző (jegyzősegéd, aljegyző) alapilletménye pedig évi 1400 koronánál keve­sebb nem lehet. Az e törvény életbeléptéig rendszeresített jegyzői és segédjegyzői állások alapilletménye ott, ahol a jegyzői alapilletmény az évi 2000, a segédjegyzői alapilletmény pe­dig az évi 1400 koronát el nem éri, ezen ösz- szeg erejéig kiegészíttetik. Uj jegyzői állást csak évi 1400 korona fizetéssel lehet rendszeresíteni A jegyző és a segédjegyző alapilletményét a fentemlitett összeg erejéig rendszerint az állam egészíti ki. A jegyzők végleges vagy helyettes jegyzői minőségben egyfolytában eltöltött szol­gálatuk után az állam részéről ötévenkint 200 korona korpótlékban részesülnek. A korpótlék összege 1200 koronát nem haladhat meg. A segédjegyzők végleges vagy helyettes segéd­jegyzői vagy jegyzői minőségben egyfolytában eltöltött szolgálatuk után ötévenkint az állam részéről 100 korona korpótlékban részesülnek. A korpótlék összege 600 koronát nem haladhat túl. A törvény rendelkezései a jegyzők által végezhető magánmunkálatokért és a jegyzők némely hivatalos működéséért engedélyezett szabályszerű díjfelszámítást, valamint a terhes átalányokat nem érintik. Az összes jegyzők fizetésének 2000 koronáig való kiegészítéséből az államkincstárt terhelő rész összesen 1,736.405 korona, a jegyzők ötévenkint ismétlődő, legföl- lebb hat 200 koronás korpótlékára szükséges 1,208.600 korona az összes segédjegyzők fize­tésének 14C0 koronáig való kiegészítésére szük­séges 759.334 korona, végül a segédjegyzők ötévenkint ismétlődő legföllebb hat 100 koronás korpótlékára szükséges 225.900 korona, az összes szükséglet tehát 3,929.235 korona. Uj állatbiztosító szövetkezet. Tichy Gyula gazdasági felügyelő hathatós közremű­ködésére Koltó községben f. hó 18-án 28 tag­gal állatbiztosító szövetkezet alakult. Elnökké egyhangúkig gróf Teleki Jánost a község föl­desurát választották meg. A szatmári vizsgálóbíró Holcmann Ist­ván váltóhamisitó asztalos, helybeli lakos és Radványi Dezső festőművész, vizsgálati fogsá­gát 1 — 1 hónappal meghosszabitotta. Mozimegnyitás. A működését megkezdő Apolló mozgószinház első előadásásán a legú­jabb fővárosi sláger darab kerül bemutatóra. A vállalkozó nagyfokú ügyességét mutatja, hogy a hires darabot, melynek cime; „Müvészvér . . . könnyüvér“, még e héten Pesten játszot­ták és ma már a károlyi politikum láthatja. Egyenesen fővárosi kézből szerezte meg a válla­lat, minden más városokat megelőzve, hogy a hozzája fűzött reményeket ezzel is valóra váltsa. A 2 felvonásu dráma tartalma az hogy Felsing festőművész, ki nagy nyomorral küzd a sok koplalás miatt súlyos beteggé lesz. Talán el is pusztult volna, ha szomszédja, az öreg Heim apó és ennek Elza lánya meg nem könyörül­nek rajta. Elza gondos ápolása mellett hama­rosan lábra állt Felsing, és orvosi tanácsra Elza kíséretében falura ment. A két fiatal lélek ha­marosan megértette egymást és nemsokára, mint férj és feleség mutatkoztak be a társaság előtt. Felsingnek most végre jó ment a dolga. Képei magas áron keltek el, de a könnyelmű mü­vészvér fellobogott benne. Megismekedett Wal­ter Mercedes-szel egy szép színésznővel, aki annnyira rabjává tudta tenni Felsinget, hogy feleségével többé nem is törődött. Elza látta mellőztetését és mielőbb még nagyobb vihar tört ki volna a házastársak között, elhatározta, hogy elhagyja kicsapongó férjét és visszatér apja házához. Úgy is tett és Felsing most, hogy újra szabad volt, nagyobb életkedvvel dobta magát kedvesével az élvezetek árjába. A fék­telen tivornyázások kimerítették Felsinget. Meg­rokkant, dolgozni nem tudott többé, úgy mint azelőtt és koldusszegényen tért vissza abba a városba, ahol felesége tartózkodót. Az éhségtől és fáradságtól kimerültén összerogyott az utcán. Elza sietett utjából segítségére. Hazavitte a férjét és — mint azelőtt — újra az ő gondos ápolása adta vissza Felsingnek nemcsak az egészségét, hanem a munka kedvét is. Elza megbocsájtotta a múltat és újra boldog volt férje oldalán aki többé nem vágyott más asz- szonyok után. A dráma mellett még számos látványos film van műsoron. Füzvessző vétel. Felhívjuk mindazokat, kiknek a kosárfonáshoz alkalmas, nemes füz- vesszöjük van eladó, a mennyiséget az ár meg­jelölésével jelentsék be a m. kir. gazdasági felügyelőséghez Nagykárolyba. Pótvásár Fehérgyarmaton. A keres­kedelmi miniszter megengedte, hogy Fehér- gyarmat községben a szeptember 22-re esett, de meg nem tartott vásár helyett jövő hó 3-án pótvásár tartassák. Durva cselekedetre ragadtatta magát két oláh pap. A dolog most jött napvilágra, ahogy a megsértett szamosvölgyi vasút igazga­tósága az ügyészségen feljelentette a két papot. Még a nyáron történt, hogy Marosán Pátricins koloznai oláh pap és Hosszú Romulus pribék- falvai papnövendék kővárhosszufalu védtöltésén sétára indultak. Mikor a Berszópatakon épült vasúti hídig érkeztek, ott az őr nem akarta őket átengedni. A két pap bizonyosan igen hevesen vitatkozhatott egymással, talán épen „nemzeti sérelmeikről“, mert teljes dühükkel támadtak a pályaőrre és összeverték. A beadott orvosi látlelet alapján megindult ellenük az eljárás. Tüzek a vidéken. A mezőpetrii határban a gróf Dégenfeld József tulajdonát képező két hatalmas szalmakazal földig leégett. A kárt egy könnyelmű és vigyázatlan kis gyermek, a Kor- bér József 11 éves fia okozta, ki a közelben, 10—15 lépésnyire melegedés céljából tüzet ra­kott. Ennek a parazsát vitte oda a szél. A kár 600 korona, mely biztosités révén megtérül. — Részegén a Jászróvszky Kálmán háza égett le. A tüzet a házban bérletben lakó Szilágyi György és neje okozták, mert a fából épült kéményt nem tapasztották be és ezen a helyen gyulladt ki a kémény s ebből az egész ház. — Október 23-án leégett Domahidán Turzuj Mihálynak 15 szekér nedvesen összerakott szénája. — Ezen esettel kapcsolatban nem lesz fölösleges tisz­tázni egy kissé azt a homályosságot, ami az ilyen nedves szénák kigyulladásának okát fedi. Tudjuk, hogy a nedves széna kigyul, de nehe­zen tudjuk elképzelni, hogy hogyan tud az a széna annyira felmelegedni, hogy ki is gyűljön tőle. Amint rothad, pállik, ez meleget fejleszt, de ez a meleg még kevés egy tűz okozásához. Egyéb tényező játszik itt közre. Ugyanis, mint tudjuk, a rothadást, korhadást apró, szabad szemmel nem látható gombák okozzák. E gom­bák számos tulajdonságai között érdekes az, hogy egyesek világosságot, mások meleget su­gároznak ki. Pl, a korhadó fa azért világit, mert a korhasztó gomba világitó anyagot termel. A pálló, rothadó nedves szénában pedig olyan gomba üt tanyát, mely nagymennyiségű hőt fejleszt. Ez a hőség fokozódik annyira, hogy végül lángra lobbantja a szénát. A kegyetlen anya. Pribók Jánosné oláh­kékesi asszony sokalván az istenáldást, újszü­lött fiú gyermekét megölte. A szakállasfalusi csendőrség letartóztatta az asszonyt, a szeren­csétlen kis áldozatot a nagybányai járásbiró felboncoltatta. Duhaj legények. Szakács Antal és Sza­kács Károly mérki legények Szabó Sándor ottani gazdálkodóval összetűztek és a boldo­gabb végin fogván botjaikat alaposan helybe hagyták, úgy, hogy Szabó hetekig nyomja az ágyat. Az ügyészség súlyos testi sértés büntette miatt emelt a legények ellen vádat. Megvadultak a Báródy Ferdinánd szat­mári hentes lovai és a kocsit hajtó Csepcsányi Miklós hentessegédet, aki a lovaknak útját állta, fellökték és az egyik ló úgy rúgta fejen, hogy rögtön elborította a vér. A megvadult lovak az egész Deák-teret beszáguldozták és több sátrat feldöntöttek és összegázoltak. ___________________44. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom