Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-25 / 43. szám

6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 43. szám Pénzeslevelek. .Október hó 1-től Ma­gyarország, Ausztria és Németország területén pénzesleveleket ezer koronáig, illetve nyolcszáz márkáig terhelten utánvétellel is lehet föladni. Más országokra nézve a régebbi szabályok ma­radnak érvényben. Országos vásárok vármegyénkben. 31-én Magyarberkeszen, november 3-án Nagy­károlyban, 4-én Aranyosmegyesen, 5-én Nagy- somkuton, 6-án Erdődön, 11-én Krasznabélte- ken, Szamoskrassón, 13-án Királydarócon, 14- én Erdőszádán, 17-én Mátészalkán, Nagybá­nyán, 18-án Szatmárnémetiben, 21-én Csen- gerben, 26-án Misztótfaluban.. A nagykárolyi lófajta megteremtése ko­molyan foglalkoztatja az érdekelt köröket. Amint múlt számainkban beszámoltunk róla, a f. hó 5-én tartott gyűlésen az erre vonatkozó egye­sülés megtörtént. A gyűlésből kifolyólag Nagy Aladár kapitány, a szatmári méntelep osztály parancsnoka bízatott meg az ügyek vezetésével, ki úgy a minisztériumban, mint a debreczeni méntelep parancsnokságánál a szükséges lépé­seket megteszi. Igen kívánatos lenne, ha ezt a szép példát vármegyénk többi lótenyésztő vi­dékei is, mint pl. Fehérgyarmat, Csenger, Má­tészalka is követnék. A nagykároly—vidéki tájfajta tenyésztő egyesületbe a következő köz­ségek léptek be: Nagykároly, Csanálos, Fény, Mezőpetri, Kaplony, Nagymajtény, Kálmánd, Válllaj és Mérk; összesen 9 község. A tenyé­szet iránya a jó csontozatu, tetszetős állású angol félvérek tenyésztése lesz, melyeket a ka­tonai kincstár szép árért vásárol. így pedig a csikókat nem is kell betanítani és a gazda nem viseli az ezzel járó kockázatot és nem tölti vele az időt. Ha pedig kisebb hiba miatt nem válik be katonalónak, akkor még mindig igen jó kocsi ló. Amikor -ez a tájfajta tenyésztő-egye­sület megalakult, azt a fontos cél t tűzte ki maga elé, hogy a lóállományt, mely ezen a vidéken néhol elég jó, egyöntetűen, egy egysé­ges szép fajra átjavitsa. Ez igen elő fogja segí­teni azt, hogy a katonaság egyik fő vásárlási helye itt legyen, ami pedig a gazdáknak igen sok előnyt jelent. Elfogott kivándorlási ügynökök. A rendőrség letartóztatta Tarodi Géza volt villa­moskalauzt, Schlenger Nándor és Miksó Lipót ügynököket, a kik Szatmármegyéből tömegesen szállították a kivándorlókat Amerika felé. Egy- egy kivándorlótól 160—180 korona províziót vettek fel és úgy csempészték ki őket az or­szágból, hogy a bécsi lószállitmányoknál mint hajcsárokat szerepeltették. Letartóztatta a ren­dőrség Klein Dezső ügynököt is, aki ugyan­csak Szatmármegyében toborozta a .kivándor­lókat a rokona, Klein Izidor segítségével. Klein Izidor most szolgálja a k.tonaéveit. Klein De­zsőt letartóztatták, Klein Izidor ellen pedig a katonai hatóság megindította az eljárást. Rabló cigányok. Meddes községben Auspitz Sámuelné lakásába e hó közepén d. u. 7—8 óra tájban cigányasszonyok betörtek és mindenféle apróságot 247 K értékben elloptak. Falusi udvarló. Özv. Kovács Józsefné érkörtvélyesi lakos előadta, hogy Tóth Sándor a kukorica földjén ok nélkül szidalmazta, a legbotrányosabban sértegette. Tóth a feljelen­téskor azt vallotta, hogy csak udvarolni akart az asszonynak. Nagy lopás történt Krasznasándorfaluban f. hó 3.-ról 4.-re virradó éjjelen. Steibinder Leopold házába az utca felőli ablakon át is­meretlen tettes a szobába hatolt és onnan ello­pott 1000 K értékű papírpénzt és 430 K értékű ruhaneműt. A nyomozás folyamatban van. Az összes környékbeli falvakban dolgozik a csen­dőrség, de még eddig eredménytelenül. Éjjeli életkép Ecsedből. Szűcs Gyula és Varga Gyula ecsedi legények egy lányos házból mentek hazafelé. Az utcán 2—3 legény mellett mentek el, akik- beszélgettek. Amint to­vább mentek, valamelyik kővel meghajigálta a két legényt, kik közül erre Szűcs Gyula a le­vegőbe lőtt. A lövés után két legény utánok szaladt, mire ők megállották s Szűcs Gyula az egyik üldözőre Szűcs Sándorra rálőtt, akit lábszáron talált. Eközben Varga Gyula a má­sikat, Biró Gábort látte el a tőle elvett bottal és Szűcs Sándort is 2-szer úgy fejbe verte, hogy felesett, Erre mind ahányan voltak, annyi­fele futottak. Feljelentette saját magát. Purjesz Sá­muel fábiánházai malomtulajdonos feljelentést tett, hogy malmából 5 zsák lisztet elloptak. A csendőrség a nyomozás folyamán megállapította, hogy a lisztet maga lopta el, mert a malom közös volt az apjával. Korcsmái verekedést rendezett a múlt héten a mátészalkai Sieseshein-féle korcsmában Miklós L, Vajku B„ Kádár S. és Kocsis József. A verekedés elfajulását az épen arra járó csen­dőr őrjárat akadályozta meg, mely pártfogásába vette a legényeket. A kolera ellen. Az Érmihályfalván fellé­pett kolera ellen a hatóság elrendelte, hogy az onnan érkező utasok a nagykárolyi állomáson orvosilag, egy külön helyiségben megvizsgál­janak. A Püspökladány—kőrösmezői vonalon járványorvosok utaznak állandóan, hogyha eset­leg rosszúllét történne, kéznél legyenek. A zálog. Hermann József erdődi mezőőr panaszolta, hogy Dobán Illés erdődi lakos, ki tilos helyről egy zsák homokot bányászott, tet­tenérése alkalmával őt a nála volt fejszével megütötte, miért kezén súlyos sérülést szen­vedett. Az elzüllésnék kitett gyermekek meg­mentése. Figyelemre méltó az a példa aho­gyan Norvégiában igyekeznek az elzüllött szü­lők gyermekeiből hasznos embereket nevelni. A norvég gyermekvédelem erre állami teljes gon­dozással nyújt módot. Nem kell egyébb hozzá mint az, hogy az apa vagy anya megjelenik a szegényügyi hatóság egy tagja előtt és kijelenti előtte írásban, hogy mivel gyermekéből képte­len tisztességes embert nevelni, az állam javára lemond szülői jogairól. Az állam az igy adop­tált gyermekek részére nevelő intézetet tart fenn, hol a leányokat a háztartási munkákban oktatják, képezik, a fiukból pedig többnyire iparosok lesznek. Hamis mérleggel dolgozott Staub Sá­muel mérki szatócs. A csendőrség a hamis súlyokat lefoglalta és a gyorsan gazdagodni akaró boltos ellen az eljárást csalásért meg­indította. Kalandos éjszakája volt f. hó 13-án éjjel Kállay János gebei lakos gazdasági cse­lédnek. Az öreg, majdnem 60 éves ember, éj­jel átrándúlt a szomszédos Nyírmegyesre s ott egy kis tyuktolvajlást rendezett Ács Ferenc és Nagy József kárára. Nevezettek észrevették, hogy valaki a tyúkok között alkalmatlankodik s botokkal felfegyverkezve kiszaladtak. A tyúkok éjjeli látogatója erre megugrott, egy kicsavart nyakú tyúkot emelve magával. Hosszas hajsza után végre utói érték a menekülőt, ki azonban a nála levő tölgyfabottal hadakozni kezdett. Azonban az elősiető éjjeli őr segítségével csak lefegyverezték és a községházánál levő fáska­marába elzárták. Kállay János azonban nem aludt ezen az éjen. Kikaparva az ajtó alatt a földet, a keletkezett lyukon át megszökött. Ekkor nemhogy szépen hazament volna, ehelyett ellátogatott Czine Józsefné lakásához, ahol sar­kából kiemelvén a pitarajtót, a konyhából kész­pénzt és ruhanemüeket ellopott. Tettest a csend­őrség másnap fogta el, ki azonban tettét csak részben ismeri el, a Czinééknél tett látogatást tagadja, azonban ellene vall, hogy bicskáját a jelzett- helyen a konyhában találták meg és a Gebefelé vezető országúton az elveszett ken­dőkből megtaláltak egyet. Betegeink. A nagykárolyi és vidéki betegeknek ellátására szervezett városi közkór­ház kiadta évi jelentését. A sok számadat kö­zött számos súlyos fájdalom, nagy betegség, remény, gyógyulás tényei rejtőznek. E számok élnek és éreznek. Aki belőlük olvasni tud, nem a statisztikát látja bennök, hanem a jótékony­ságot, az emberi haladásnak szép eredményeit látja bennük. Vidékünk egézségügye van meg­rajzolva e könyvben. Manapság a gyógykeze­lés, annyi mint kórház. Komolyabb betegséget nagyobb városokban nem is kezelnek háznál. Akinek minden kényelme meg is van hozzá, . az is beviteti magát a kórházba. Ez a kórház nagy megbízhatóságának a növekedését mu­tatja, mely állapotot a mi hórházunk is a leg­határozottabban elérte. A nagykárolyi városi közkórház fennállása óta, 1869. év óta össze­sen 28,497 beteget részesített ápolásban. Az elmúlt évben az összes ápoltak száma 1267 volt. Ezek közül gyógyulva hagyta el a kór­házat 680 egyén, javultari távozott 380, nem gyógyult meg s úgy távozott el 140 és meg­halt 58 egyén. A legtöbb beteg a szegénysor- su emberekből a napszámosokból került ki. Nemcsak azért, mert a gyenge kosztolás és a nehéz munka könnyen utat enged a testben a betegségnek, hanem azért is, mert a szegényebb néposztály veszi legsziv.sebben a kórházi ápo­lást és legjobban rá is van szorulva. Ezek szá­ma 306. Utánok jönnek a háztartásbeli egyé­nek : 273 azután a cselédek: 185. Ha végig nézzük, van ott mindenféle foglalkozású; ko­médiás, mindenféle mesterember, thalmudista stb. stb. Vallás szerint legtöbb a görög-kat : 429. Azután jön a ref. 371, r. k. 335, izr. 92, g. kel. 38, evangélikus 1. Lakóhely szerint; Nagykárolyi: 426, szatmármegyei; 616, szilá­gyi 124. Nemek szerint férfi: 774, nő: 558. A betegségek közül legtöbb (60%) belkóros baj volt. Utána legtöbb sebészeti eset. Összes ki­adás volt 47,237 K. Egy betegre esik naponta körülbelül 1.50 K. A kiadás legnagyobb részét ápolási dijakból fedezte a kórház, 46.461 ko­ronával. Adakozás és mulatságból 149 K. 75 f. Ugy-e bizony nem sok az adakozásból ? Kolera elleni védekezés! A kolerajár­vány veszedelme ellen elsősorban a leginkább tiszta csira- és baktériummentes ivóvíz élvezete által védekezhetünk. Mint ilyenek, különösen ajánlhatók a Schönborn Buchheim gróf féle uradalmi Polenai, Szolyvai és Luhi Erzsébet természetes tiszta égvényes ásványvizek, mert ezek állandó orvosi felügyelet mellett abszolút tisztán, mindig friss töltésben a modern hygienia követelményeinek megfelelőleg kerülnek forga­lomba, de különösen most a kolerajárványra való tekintettel ezen vizek oly szigorú hatósági felügyelet és ellenőrzés mellett lesznek töltve, kezelve és forgalombahozva, hogy az biztos garancia arra, hogy ezen vizek élvezetével hathatósan védekezzünk a kolera ellen. Ezen vizeknek különösen most egy asztalról sem szabad hiányozniok. Kapható mindenütt! Segített az urának. Egressi János kissé ittas állapotban kuglizni ment. Az udvaron összeszólalkozott Harsányi Endre és István le­gényekkel. A veszekedés során a részeg kést rántott elő, mit azonban elvettek tőle. Felesége szintén belekeveredett a dulakodásba, azonban pórul járt, mert ő is kikapott. Sérülése 10—20 napon belül gyógyul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom