Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1913-10-18 / 42. szám
42. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 5-ik oldal. Pályázat körorvosi állásra, Szatmár- ököritó körorvosi állásra a csengeri járás fő- szolgabirája pályázatot hirdetett. A kérelmek f. évi november 2-ig nyújtandók be. Tanulmányi ösztöndíj. A Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara Erzsébet királynéról elnevezett 2500 koronás külföldi tanulmányi ösztöndíját Lányi József szatmári kereskedő nyerte el. A Nagykárolyi Önkéntes Tüzoltó-Egye- sület parancsnoksága f. hó 11-én ülést tartott. Demidor Ignácz paracsnok jelentést tett az október 5-iki műkedvelői színi előadás eredményéről. A tiszta bevétel 463 kor. 74 fill. volt. Az előadás résztvevőinek és rendezőinek egyhangúlag jegyzőkönyvi köszönetét szavazott a parancsnoksági ülés. A f. évi szeptember 14-én megtartott tűzoltó-altiszti' vizsgálat eredménye alapján parancsnok indítványára kinevezte a parancsnokság Török István, Molnár Ignác, Erdei Zsigmond, Májer Herman rajvezetőket és Dipold Eerenc csővezetőt őrparancsnokokká, Szigeti József, Veisz Kálmán őrvezetöket és Szigeti Sándor, Halhóber János, Adorján József, Szikszay Antal, Klein Lajos és Matesz Endre mászókat rajvezetőkké és Hatvani Albert, Gábriel Ferenc, Sütő Mózes és Bechtold Lajos szivattyúsokat őrvezetőkké. Uj működő tagokul vette fel a parancsnokság Patz Mátyás, ifj. Varecska József, Primon^György, Rupprecht József, Bálintffy Ferenc és ifj. Kiss Józsefet. Végül egyhangúlag elfogadta Demidor Ignác azon indítványát, hogy a parancsnokság átiratban megkeresse a főgimnázium igazgatóságát az iránt, hogy adjon engedélyt a VII. és VIII. osztály tanulóinak arra, hogy a közülök önként jelentkezőket a tűzoltó-egyesület a tűzoltásra kiképezze s azután nagyobb vész esetén segítségüket igénybe vegye. A kir. gazd. felügyelőség jelentése szerint "az időjárásban beállott javulás az őszí vetések befejezését lehetővé teszi. A tengeri átlagos termése a vármegyében kát. holdankint 5.5—6 mm. burgonyánál 12—16 m.másza. A burgonya eltartásra nem lévén alkalmas, a gazdák legnagyobbrészt eladták, Így a tél folyam in behozatalra lesz szükség, tavasszal pedig vetőmag gumóra. A burgonyában tehát szükség fog beállani. Az őszi vetőmag kiosztása be- jezéshez közeledik. Kisgazdák részére kiosztatott 75 waggon búza és 5 waggon rozs. A búza kiosztási ára 18 korona, a rozsé 15 koronában lett megállapítva. A tenyész apaállatok kiosztása befejezést nyert. Kiosztatott a folyó évben 192 darab tenyészbika és 86 darab tenyészkan, a szokásos állami kedvezménnyel. A felügyelőség végül bejelenti, hogy a „Nagykároly és vidéke tájfajta lótenyésztési egyesület“ megalakult. Az egyesületbe belépett 9 község 200 taggal és 340 darab anyalóval. A tenyé- szirány erős angol félvér lovak tenyésztése, amely főképpen gazdasági és katonai szükségletre lesz nevelve. A vármegyei lótenyésztés fejlődésére kiváló jóhatással lesz ez az alakulás. Az egyesülés lehetővé teszi, hogy azok a gazdák, akik lovakat tenyésztenek az egyöntetű lóválasztással egy külön tájfajta kialakulását lehetővé tegyék. Ilyen egységes fajú ló tenyésztésével még több magyar vidék teremtette meg a maga külön fajtáját. Pl. a külföldön is hires muraközi nehéz fajú magyar ló is ilyenformán hozatott létre. A mi tenyésztésünk az erős angol félvér lovakat fogja kultiválni, amely úgy a nehezebb iga/onásra, mint katonai célokra igen alkalmas. A polgári perrendtartás életbeléptetését elhalasztják. A polgári perrendtartásról szóló törvénynek 1914. szeptember 1-ére tervezett életbeléptetését 1918. évig elhalasztják. Ennek a váratlan eseménynek kizárólag pénzügyi oka van. Deák-tűzoltók szervezésével akarja az önkéntes tűzoltó egyesület növeli az erejét. F. hó 11-én tartott parancsnoksági gyűlésén elhatározta, hogy átiratilag megkeresi a főgimn. igazgatóságát, hogy engedje meg az iskola VII. és VIII. osztájából az önként jelentkező ifjakból egy önkéntes csapat szervezését. A szakszerű- lég képzett ügyes fiuknak igen nagy hasznát vennék a tűzoltásnál. Különben is az eszmére, — más városok példája mellett, — az adott alkalmat, hogy a legutóbbi tüzeseteknél a diákság minden alkalommal megjelent és készséggel segédkezett a tűzoltóságnak. Az emberbaráti erények gyakorlására mindenképen derék alkalom a tűzoltás, minthogy azonban nem teljesen veszélytelen épen azokra nézve, akik nagy lelkesüléssel végzik a munkájukat, a csapatnak föltétien megbízható és rendettartó parancsnoka kell, hogy legyen, esetleg egy tanár személyében, aki veszélyes vállalkozástól vissza tudja parancsolni a könyen hevülő fiukat. így aztán nagy jellenképző ereje és praktikus haszna lesz a tűzoltói gyakorlatnak. Téli népies gazdasági előádások vármegyénkben. Amint értesülünk a nagykárolyi magy. kir. gazd-.ságifelügyelőség az 1913-1914- év telén Szatmárvármegye 10 községében 10—10 népies gazdasági előadást rendez'. Előadók a jegyzői tanítói karból lettek felkérve. A községek, melyekben előadások tartatnak a következők : Kaplony, Kálmánd, Vállaj, Márk, Gebe, AVanyosmegyes, Patóházá, József háza, Szamos, Tatárfalva, Csanálos. Feloszlatták az ungvári görög katholikus szemináriumot, mert a hallgatók között a hastífusz járványszeriileg fellépett. A bentlakó 80 papnövendék közül mindjárt az első esetben 16-an betegedtek meg, akiken mind hastífuszt konstatáltak. Uj község Szatmármegyében. A m. kir. belügyminiszter f. évi szeptember hó 5-én 113538 szám alatt Szatmármegye közönségéhez intézett rendeletével, Apa községhez tartozott Apahegy telepet, önálló községnek jelentette ki és nevét „Apahegy alakban állapította meg. Uj állami iskolákat fog az. állam szervezni: Lázáriban 2, Genesen 2, Farkasaszón 1, Szamosiéiicsán 1, Nagykörtvélyesen 2 tanerővel. Ha azonban e községek közül valamelyik nem hozná meg a kívánt áldozatokat, akkor azok helyett Lukácsfalva—Dánfalu között 1, Csen- gerujfaluban 2, Bikszádon vagy Ráksán 2—2 tanerős iskolát fog szervezni az állam. A gazdák és az iparosok a kartellek ellen. A Magyar Gazdaszövetség hivatalos lapja, a Magyar Gazdaszövetség minapi számában fölhívja az iparosokat, hogy miként a gazdák szövet ezeteik utján, ők is a kereskedelmi és iparkamarák utján igyekezzenek állást foglalni a kartelek ellen és ha a kamaránál nem találnának meghallgatásra, a gazdák örömmel fognak támogatni egy közösen megindítandó mozgalmat. Jön a tél. Ez alá a cím alá lehetne ösz- szefoglalni alábbi híreinket. A tettesek mind a kettőben cigányok. Az a nép, mely a legtöbbet szenved a tél viszontagságaitól. Nem is csoda, ha egy kis „téli beruházást“ elkövetnek ilyenkor. Különben is, jobb-előbb mint később. Ha most nem teszik meg, későbben kellene megtenniük. Mert hát élni kell. Blau Jenő nagy- ecsedi gazdálkodó tett jelentést, hogy a Csikász dűlőben lerakott takarmányát már hosszabb idő óta lopkodják. A csendőrség kiderítette, hogy a takarmányt cigányok lopkodják, akik közül tizenhármat el is fogtak, mint akik a dologban valamivel részesek voltak. — A másik feljelentést Berkovics Mózes király- daróczi földbirtokos tette. Panaszolta, hogy földjéről a csöves kukoricát állandóan lopkodják. Egyszer látta is amint Szilágyi Pucsu Sándor helybeli cigány két nőnek a társaságában a földje felől igyekezett a cigányszállás felé, nagy terével megrakodva. A csendőrség ezen a nyomon indulva beigazolta, hogy a tettes tényleg a gyanúsított volt, kinél egy véka szemes tengerit meg is talált. Elitéit kivándorlási közvetítő. A törvényszék 3 havi fogházra és 40 korona pénz- büntetésre ítélte Csóka János batarcsai lakost, aki üzletszerűen foglalkozott kivándorlás köz vetítésével és eddig 20 embert juttatott át a határon. Az ítélet jogerős. Kivándorolt vármegyénkből az elmúlt hónapban 519 egyén. Még többen is mentek volna, mert 805-en kértek útlevelet, de nem kaptak. Ezzel szemben visszavándorolt 11 egyén. Tehát fogytunk 508 munkabíró hazánkfiával. Az első magyar jogászkisasszony. Amiről a múlt számunkban megemlékesztünk, hogy ezentúl a jogi pályára is mehetnek a nők, már egy megtörtént esettel valósággá is lett. Amit sokszor megesik, egy vidéki főiskola igyekezett megelőzni a fővárosi kezdeményezést. Amit a budapesti jogi kér. még csak most fog tárgyalni, az eperjesi főiskola már hamarosan meg is cselekedte. A kollégium jogi és államtudományikara minap Hebelt Ede tanár indítványára kimondotta, hogy ezentúl nőket is fölvesz rendkívüli hallgatókul a jogtudományi karra. Már jelentekezetí is az első nőhallgató, Hajnal Ilonka, akit fölvettek a kar keblébe. A jogász-kisasszony szorgalmasan látogatja az előadásokat. Betiltott vásárok. A még most is fenyegető kolera miatt Szilágyvármegye alispánja- a szilágyvármegyei összes országos vásárok tartását betiltotta és erről a hatóságokat táviratilag értesítette. Üsző és borjas tehén díjazások vármegyénkben. A Vármegyei Gazdasági Egyesü- sület a nagykárolyi m. kir. gazdasági felügyelőséggel karöltve f. évi október hó 19-én délelőtt 9 és fél órakor Nagyecsed községben, 24-én délelőtt 10 órakor Ombod községben, 26-án délelőtt 9 órakor Matolcs községben üsző és borjas tehén díjazást rendez. Felhajthatok a vármegyei állattenyésztési szabályrendeletben az egyes járásokra nézve megállapított fajtájú 2—3 éves üszők és borjas tehenek. Megállapított fajták: Mátészalkai és fehérgyarmati járásban magyar, nagysomkuti járásban pirostarka, szatmári járásban magyarfajta, kivéve Ombod községet, hol a pirostarka fajta s engedélyezve van. Iskolaépitési vállalat. A kultuszminiszter rendelete alapján a gyöngyi, ilobai, szakál- lasfalvai és kővárgarai állami elemi iskolák újjáépítésének biztosítására a megtartott versenytárgyalás alkalmával legjutányosabb ajánlatot Görög József nagykárolyi lakos tett, akivel a szerződés megköttetett. A különböző népek kenyérfogyasztása. Pontosan összeállított statisztikai adatok szerint 1890-ig a franciák fogyasztottak legtöbb kenyeret. Egy évre fejenkint 258 kg. esett. A második helyet Dánia, a harmadikat Belgium, a negyediket pedig Németország foglalta el, kenyérfogyasztásuk sorra: 256, 240, illetőleg 211 kg. volt személyenkint évente. Ugyanazon évben Svajczban 205, Hollandiában 201, Oroszországban 173, Ausztriában 168, Magyarországban 155, Portugalliában 107 kg. kenyér jutott egy személyre. Jelenleg Dánia fogyaszt legtöbbet, egy-egy személy évenkint 2j7 kgmot. Utána Belgium, Franciaország, Németország, majd Svájcz következik 274, 254, 230 és 212 kg. személyes évi fogyasztással. Kitört az őrület Kávássy Sándor szinér- váraljai földbirtokoson, amint a nagykállói tébolydába akarták szállítani. A szatmári állomáson vártak vele a kellő vonatra, miközben régi betegsége fokozott erővel tört ki rajta és a körülállókat ütlegelni kezdte. Magának véresre harapta a száját meg a kezefejét. Nagy nehezen tudták megfékezni és kényszerzubbonyt húztak reá. Meg akarta vesztegetni Ignác Béla kismajtényi lakos, póttartalékos Feszler Ézsaiás szatmári őrmestert, hogy a póttartalékosi szolgálat alól kihúzhassa magát. Azonban rossz helyen próbálkozott, mert az őrmester feljelentette saz eljárás vesztegetés miatt megindult diene.
