Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-04 / 40. szám

6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 40. szám májabeli mesterségben, olyan újabb keletű dol- dokat sajátítson el és olyan kiegészítő ismere­teket sajátítson el, melyek nélkül a mcdern kor iparosa minduntalan fennakadást szenved. A tanfolyam tárgyai; üzleti forgalmazás, ipari számtan, ipari mértan, ipari könyvvitel és cipészipari szakrajz. Tudomásunk szerint még az ábrázoló mértant is tárgyai közé veszi a tanfolyam, mely főképen az építő iparosoknak elégíti ki igen fontos igényeit. A tanfolyam ok­tóber 5-én kezdődik és egy fél évig tart. A nagykárolyi ip. tanonciskolái bi­zottság elnöki tisztségéről Rédey Károly evang. lelkész lemondott. Az állástól való megválását, melyet eddig oly nagy megelégedéssel töltött be, igen sajnálják. A debreceni egyetemi klinikák építése ügyében a kultuszminisztériumban a múlt hé­ten tartották meg az árlejtést. Az építkezések­hez még ez évben hozzáfognak. Az alapkő le­tétele október 31-én lesz, a reformáció emlék­ünnepén. A város előbb kérdést intézette kér­désben a kultuszminiszterhez, aki a határnap­hoz hozzájárult. Az ünnepség Debrecen régi vágyának teljesülésére teszi fel a koronát. Vá­rosunkra sem érdektelen, hogy az ország har­madik egyeteme a közelünkben lesz. A felava* táson a kormány képviseletében Tisza István gróf miniszterelnök és Jankovich Béla kultusz- miniszter utaznak Debrecenbe. Wessel Manó búcsúja. A Magyar Ki­rály közkedvelt tulajdonosát eltávozása alkal­mával szép búcsú estélyben részésitette a nála volt megyei asztaltársaság. Dr. Blum József orvos meleg szavakkal búcsúztatta el a régi tulajdonost és egy értékes, szép emléktárgyat adott neki át az asztaltársaság nevében. A ke­délyes estélyen a városi intelligencia szine-java vett részt. Jelen voltak: Falussy Árpád ny. fő­ispán, Plachy Gyula pénzügyigazgató, Shhön- pflug Béla várm. főorvos, Schönpflug Richárd várm. főügyész, dr. Serly Jenő járásbiró, Né­meth Béla vm. alügyész, Gyene Pál árvaszéki ülnök, dr. Kovács Dezső, dr. Tóth Zoltán ügy­védek és még sokan. A kövező bosszúja. A mezőpetrii kép­viselőtestület vasárnap délelőtt egy nagyobb ut kikövezéséről is tárgyalt. A munkára két ká­rolyi kövező-mester pályázott: Fogarassy István és Hágen Károly. Mind a ketten hallgatták a gyűlés folyását, melynek folyamán Fogarassy azt vette észre, hogy a hangulat a vetélytársa mellett kezd kialakulni. Már be is látta, hogy nincsen mit várnia a gyűléstől, hát kiment. Azonban dühében bosszút forralt vetélytársa ellen. Megvárta mig az is kijött s akkor elébe ugrott és zsebkésével hasbaszurta. Hágennek még csak annyi ereje volt, mig visszatámoly- gott a gyülésterembe s akkor összeesett. Csak ennyit mondott: „Nézzék csak, mit csinált ve­lem.“ A súlyosan sérült embert a mezőpetrii elöljáróság beszállította a nagykárolyi kórházba, ahol ápolás alá vették. Dr. Falussy alkapitány kihallgatta a történtekre vonatkozólag. Minthogy állapota igen súlyos, a bíróság részéről is ki­hallgatták. Válságos állapotára való tekintettel a halotti szentségeket is felvette. Fogarassyt a a csendőrség letartóztatta. Cigányverekedést rendezett Piskárkoson Gereben József muzsikus Kanálos Miklós nevű társával, kit egy kapával úgy fejen vágott, hogy súlyos sebével a kórházba kellett szállítani. Megszökött a büntetés elől Szeremi Fe­renc rovottmultu, helybeli marhacsiszár, aki a vásárok forgatagában nem annyira a marhák fogait nézegette, mint inkább a jámbor falusi bácsik zsebeit. Ilyen vizsgálódás közben akadt meg a szeme a mátészalkai nagyvásáron Bo- Iyáki Lajos nagyecsedi gazdálkodó zsebén, melyben szakértő szeme egy duzzadt pénztárca csöndes meglapulását vette észre. El is akarta emelni, de ez egyszer tettenérték. A törvényszék 3 havi fogházra Ítélte Szeremit, ki azonban sokalta a büntetést s a táblához megfelebbezte. Mire a tábla a kiszabott büntetést 5 hónapra emelte, Szereminek már nyoma veszett. Azon­ban a csendőrség elkerülhetetlen szeme Béké­sen felfedezte a bujdosó' zsebtolvajt és elfogta. Beszélő filmeket gyártott egy Leon Gaumont nevű párisi gyáros. A feltaláló már vagy 8 éve dolgozik találmányán, melyet elő­ször 191L-ben mutatott be. Azóta is folyton tökéletesítve eljárását, mind több és több be­szélő filmet gyártott. A találmány első magyaror­szági bemutatója az elmúlt hét folyamán volt Budapesten a Mozgókép-Otthonban. A jelen­voltak elragadtatással beszélnek a mozi hatá­sáról. Különösen érdekes és kedves kép,mikor egy szép, ragyogótollu kakas jelenik meg a vásznán, sétál, kapargál s egyszer amint fel­kapja a fejét, körülnéz és pislog, szétveti a szárnyát és egy harsány kukorékolás vág bele a csendbe. A kép mozgása és a hang színe­zése mind egyforma tökéletességgel lepi meg a nézőt. A mozdulat és hang között teljes össz­hang van. Nagy tökéletességet jelent az is, hogy Gaumontnak sikerült minden berregést és sercegést kiküszöbölnie, úgy, hogy az előadás teljes csendben folyik. De nem csak ilyen egy­szerűbb hangokat ad vissza a gép. Bemutatták egy angol ur szónoklatát is, amint pohárkö­szöntőt mond a királyára. Utána felhangzik a zmekar játéka, a legnagyobb tökéletességgel. Igen hatásos volt'egy oroszlán szeliditő bemu­tatása munkája közben. Amint a vadakhoz szól, az állatok felhorkanása, morgása mind a való­ság erejével hat. A bemutató, mely először a sajtó előtt folyt le, ezzel a beszélő film ma­gyarországi körútra indulásának első diadalmas lépését jelenti. Kolera elleni védekezés! A kolerajár­vány v eszedelme ellen elsősorban a leginkább tiszta csira- és baktériummentes ivóvíz élvezete által védekezhetünk. Mint ilyenek, különösen ajánlhatók a Schönborn Buchheim gróf féle uradalmi Polenai, Szolyvai és Luhi Erzsébet természetes tiszta égvényes ásványvizek, mert ezek állandó orvosi felügyelet mellett abszolút tisztán, mindig friss töltésben a modern hygienia követelményeinek megfelelőleg kerülnek forga­lomba, de kulönósén most a kolerajárványra való tekintettel ezer! vizek oly szigorú hatósági felügyelet és ellenőrzés mellett lesznek töltve, kezelve és forgalombahozva, hogy az biztos garancia arra, hogy ezen vizek élvezetével hathatósan védekezzünk a kolera ellen. Ezen vizeknek különösen most egy asztalról sem szabad hiányozniok. Kapható mindenütt! Feltörte a munkások záros bódéját Kovács Lajos szatmárhegyi lakos és abból egy nagy rakományra való mindenféle holmit ellopott. A gilvácsi állomáson volt a munkásoknak egy raktárhelyiségül szolgáló bódéjuk, ezt törte fel Kovács Lajos és az ott talált holmik közül ka­bátot, fűrészt, csizmát, kendőt stb., amennyit csak birt, ellopott. Országos állatvásárok vármegyénkben október hóban: 7-én Nagyecseden; 13-án Nagypaládon és Szinérváralján; 17-én Csenge- ren ; 20-án Avasujvárosban ; 21-én Érendréden ; 31-én Magyarberkeszen. Negyvenezer munkanélkijli küldöttsége kereste fel a héten a kereskedelmi minisztert és a főváros polgármesteri hivatalát. Mindkét helyen arra kérték az illetékes köröket, hogy a tervbe vett építkezéseket és beruházásokat ne halasszák el, hogy, az amúgy is kevés munka- alkalmat még inkább ne csökkentsék. A kere:- kedelmi miniszter az ország nehéz pénzügyi viszonyaira való tekintettel nem tett határozott Ígéretet, de az alpolgármester határozottan meg­ígérte, hogy az előirányzott munkákat annál is inkább kiadjon a ’ főváros, hogy a munkanél­küliséget ezzel is csökkentse. A bolgár tplvaja. Sztán János szatmári kertész feljelentést’ tett a nagykárolyi rendőr­ségnél, hogy szolgája, Nikosovits Traján tőle a láda feltörése után több értéktárgyat ellopott és azokkal Nagykárolyba szökött. A rendőrség még aznap elfogta és Szatmárra kisérte. A „vizsga“ ellen indított harcot a fővá­ros tanügyi osztálya. Azt javasolja, hogy a fő­város tanügyi osztálya Írjon fel a kultuszmi­niszterhez az évzáró vizsgák eltörlése iránt. E helyett az ügyosztály évzáró ünnepélyek tartá­sát javasolja. Nem tartja helyesnek vizsgálatok tartását, mert az a gyermeket nagy izgalomban tartja, amellett igazságtalanság, ha egy felelet­től teszi a tanító függővé az évvégi jegy megál­lapítását. A tanács tárgyalta a javaslatot, elfo- gádta és ilyen értelemben felterjesztést tesz a kultuszminiszterhez. Húszasok a jászolban. Vilánd Márton nagymajtényi legény a Bálint Ferenc, ugyan­csak nagymajtényi lakos zsebéből 80 koronát ellopott. A nyomozó csendőrjárőr a tettes is­tállójában 3 drb. 20 koronás bankót megtalált. A különös rejtekhelyen levő pénzt a járásbíró­sághoz beszolgáltatták. Elsült a fegyver Berkovics Márton ki- rálydaróczi gazdálkodó kezében és a közelben álló Rozenberg Jenő nevű 15 éves kereskedő tanoncot a lábán megsebesítette. Rendőrségi hirek: Hamis pénz került a nagykárolyi piacra. Néha a tej szokott hamis lenni, hát miért ne lehetne az egy ezüst forin­tos is. A hamiskás, nem ezüst forint boldog tulajdonosa Remes Tógyer vidéki gyümölcsárus volt, aki, nem tudni, hogy csintalanságból-e, épen a vámkezelő városi tisztviselő kezébe fi­zette az álruhában utazó fémdarabkát. Remes Tógyernek fogalma sincs róla, hogy kitől kap­hatta a megbízhatatlan forintost, de azért a nyomozás megindult. — A helybeli állomástól feljelentést tettek, hogy ismeretlen tettes a ved­ret és egyéb apróságokat ellopott. Rendőrség a tettest Kiss István suhanc személyében fogta el, kinél a vedret is megtalálták. Ipari szaktanfolyam Nagykárolyban. — Az ipartestület felhívása. — Annak idején, Jvagyis 1012. évi április hó 25-én az ipartestület kötelékébe tartozó iparo­sokat aziránt kerestük meg, hogy a részükre Nagykárolyban létesítendő továbbképző tan­folyamon való résztvevősüket az ipartestületnél jelentsék be. A debreceni kerület kereskedelmi és ipar­kamara Nagykárolyban „Állandósított tanfolyam vezetőség“ létesítését illetékes helyen kieszkö­zölte. A tanfolyam es év november hó 1-én kesdődik meg és tárgyai: iisleti fogalma- sás, ipari ssámtan, mértan, ipari könyv- vésés és cipéssipari ssarajs. A tanfolyamok csak akkor tarthatók meg, ha az iparosok kö­zül a tanfolyamon részt venni szándékozók kellő számmal jelentkeznek, miért is ezen utón ismételten felkérjük az önálló iparos urakat, hogy ezen továbbképző tanfolyamokon részt- venni s erre vonatkozó elhatározásukat legké­sőbb folyó évi október hő 12-ik napjáig az ipartestületnél bejelenteni szíveskedjenek. A legnagyobb hálával és elismeréssel adóz­hatunk a debreceni kereskedelmi és iparka­mara vezetőségének azon páratlanul álló kész­séges jóindulatáért, hogy városunk iparosai ré­szére igyekezett illetékes helyen kieszközölni e nagyon is szükséges tanfolyam létesítését. Most már csakis a tanulni vágyó iparosoktól függ, hogy a tanfolyam valóban létesüljön. Eddig jelentkeztek már 18-an. Hisszük, hogy minden iparos tudatában van annak, mi­szerint a szakértelem az iparosnak lényeges kelléke, a szakkértelem pedig tudást tételez fel, a tudást megtanulást. Megdönthetetlen igazság az, hogy aki pályára rendszeresen készül elő, jobban bol­dogul mint az, aki az iparossághoz szükséges előismerettekkel nem rendelkezik. A tanfolyamon csupán olyan tárgyakat fognak előadni hozzáértő szakemberek, melyek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom