Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1913-08-30 / 35. szám
4-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 35-ik szátn nyilik-e ki magától. Nem nyílt ki. — Ami azután történt, alig tudtam már megfigyelni. Merthogy a stamperli a pulton hangosan elkezdett beszélni, magyarázni. — Sárga szemei értelmesen villogtak s én, mint már mondtam, csak bólintgattam. Hogy igaza van. Nagyon igaza van. — Mikor a bugyelláris be- csukásával végérvényesen elkészült, megszólalt a lánya: „Papa, nem késünk le?“ „Nem“, mondta a vasalt ember s egy mozdulattal belefojtotta a szót a magyarázó bölcsembe. Mikor megitta a szilvóriumot, a pincér udvariasan megszólalt: „Szabad kérnem a vasutas-igazolványt.“ Az én vasutasom belenyúl a bal belső zsebébe kiveszi az igazolványt és megmutatja. „Kérem alássan!“ mondja a pincér. A vasalt ember a kijárat felé indul, utána a leánya. — Hja igen, hogy mit magyarázott az én bölcsem ? Hát mit magyarázhatott volna, mint azt, hogy igy lehet házat venni. Áthelyezés. Deák Gyula helybeli főgimnáziumi tanárt Privigyére helyeztek át, Sándor Oszkár szintén helybeli főgimnáziumi tanárt, lapunk főmunkatársát, pedig Lévára. Főrabbi beiktatás. A nagykárolyi st.-quo izr. hitközség főrabbijának ünnepélyes beiktatása vasárnap d. u. 5 órakor megy végbe az egyházközség temploniábán. A beiktatási ünnepély sorrendje a következő: 1. Aug. 31-én d. e. 10 órás vonattul Weisz Lajos főgondnok vezetése alatt küldöttség megy Érmihályfalváig a főrabbi elé, hol a -főgondnok üdvözli az érkező főrabbit. 2. Nagykárolyba érkezés gyorsvonaton cf. u. 7-2 2 órakor, hol a pályaudvaron a hitközség képviselőtestülete élén Berger Ármin elnök üdvözli a főrabbit. 3. D. u. félötkor gyülekezés a Szentegylet nagytermében, honnan a főrabbiért megy a hitközség elöljárósága. 4. A templom bejáratánál a választmány nevében dr. Antal István ügyvéd üdvözli. 5. A kántor éneke után mincha ima. 6. Főt. Krausz Vilmos debreceni főrabbi beiktató beszédje. 7. Főt. Schönfeld Lázár főrabbi székfoglaló beszédje. 8. A kántor befejező éneke. Esküdtek. A szatmári törvényszék esküdt- bíróságának szeptembdr 15-én kezdődő ülésszakára városunkból a következők sorsoltattak ki esküdtbiráknak: Klie László kereskedő, Schnell Imre kereskedő, Káldor Mór ékszerész, Bornemissza Géza ny. árvaszéki ülnök, Harász Pál iparos. Kinevezés. A pénzügyminiszter nagykárolyi főbiztossá Opitz László kerületi főbiztost központi előadóvá, kerületi főbiztossá pedig: Kirchknopf Gyula kisvárdai pénzügyőri biztost nevezte ki. A „Nagykárolyi Sport- és Lövészegyesület“ keretében egy uj labdarugó csapat alakult, akik már is szorgalmasan gyakorolnak. Az uj csapat tagjai: Bántó Bálint, Csáky Andor, Hornyák Sándor, Kiss József, Kuuk Jenő, Nagy Antal, Nagy Sándor, Nyusztay Lajos, Papp Sándor, Szilágyi Gyula, Varga Kornél Vöröss Tibor. A Szatmármegyei Tűzoltók Szövetsége múlt vasárnap Szatmáron díszközgyűlést tartolt dr. Falussy Árpád ny. főispán elnöklete alatt. A díszközgyűlésen és az azt követő tűzoltó versenyen Nagykároly, Nagybánya, Fehér- gyarmat, Szinérváralja, Mátészalka, Jánk, Erdőd, Ököritó es Nagypeleske tűzoltósága vett részt. Délelőtt fél 11 órakor választmányi ülés s ezután a városházán közgyűlés volt. Közgyűlés után a tűzoltó őrtanyán a versenyt tartották meg. A versenyben a Nagykárolyi Önkéntes Tüzoltóegyesőlet 9-es csapattal vitt részt. Mozdonyfecskendővel végzett ütem és gyors szerelést. A csapat a következőkből állott: Papp Imre szakaszparancsnok, Török István, Szolo- mayer József, Tóth Sámuel, Adorján József, Hatvani Albert, Erdei Zsigmond, Sütő Mózes, Halhóber János és Dipold Ferenc működő tagok. A zsűri Ítélete a nagykárolyi csapat működéséről ez volt: Teljesen fegyelmezett csapat ; jó kinézés, könnyű mozgás és kifogástalan működés. Elösmerésül értékes emléktárgyat, egy díszes kivitelű idő és hőmérőt, kapott a csapat. — A helybeli állomáson zeneszóval fogadták a versenyről visszatérő tűzoltókat, akik aztán De- midor Ignác rendőrfőkapitány, tüzoltófőparancs- nok vezetése alatt katonás rendben vonultak be a városba. A póttartalékosok emlékkeresztje. A télen dúlt háborus-krizis alatt behívott póttartalékos bakák örökre megemlegethetik azt, hogy kiszakították őket egy időre a családi körükből. Most érkezett meg a honvédelmi miniszternek rendelete, mely egy „emlékkereszt“ alapítását adja tudtul a most már boldog pót- tartalékosoknak. A leirat igy szól: „Császári és apostoli királyi felsége folyó évi julius hó kilencedikén kelt legfelsőbb elhatározásával egy „emlékkereszt“-nek nevezett oly szolgálati jelet méltóztatott kegyelmesebben alapítani, mely a vonatkozó alapszabályok szerint a különös katonai szolgálatok alkalmából adatik. Ilyen emlékkereszttel — legfelsőbb parancs folytán — az 1912—1913. krízissel összefüggő különös katonai rendszabályok alkalmából a császár és királyi közös hadsereg és haditengerészet, a honvédség, továbbá a csendőrség valamint a pénzügyőrség, a magyar kir. határrendőrség és az állami erdészeti személyzet végül az önkéntes egészségügyi ápolás személyzetének erre igényjogosultsággal biró és az illetékes parancsnokságok, csapatok, intézetek és hatóságok által kijelölt egyének fognak ellátatni. Azon igényjogosultak részére akik időközben a nem tényleges viszonyba már visszahelyeztettek, az emlékkeresztek az azokhoz tartozó szalagokkal együtt a csapattestek által a nyilvántartó hatóságok utján, az illetékes elsőfokú köz- igazgatási hatóságoknak fognak megküldeni. A tényleges szolgálatban levő igényjogosult egyéneknek az emlékkereszttel való ellátása ünnepélyes módon fog történni. Felhívom a törvényhatóságot, hogy az elsőfokú közigazgatási hatóságokat haladéktalanul utasítsa hogy a nem tényleges viszonylatba már visszahelyezett igényjogosultaknak az emlékkeresztet, ameny- nyiben azok evégböl az említett hatóságoknál önként jelennek meg, szintén lehetőleg ünnepélyes módon adják át. Iskolai hirdetés. A helybeli állami elemi iskolába a beiratások az állami iskola egyik földszini termében szeptembet hó 1., 2., 3. és 4. napjain történnek, délelőtt 8—12 és délután 2—4 óráig. A népoktatási törvény értelmében elemi iskolakötelesek azok akik folyó évi augusztus 31-ig a 12-ik évet betöltötték, de a 16-ikba még nem léptek át és közép, — kereskedelmi, vagy iparosiskolába nem járnak, kötelesek gazdasági ismétlő iskolába járni. Az ipariskolába a beiratások szept. 8-tól 15-ig a fentjelzett helyiségben, délután 5—7 óráig történnek. Felhivatnak a szülők és gyámok, hogy a gondozásuk alatt álló tanköteles gyermekeket a a nevezett idő alatt a megfelelő iskolába annál is inkább Írassák be, mert ellenük a népoktatási törvény 4. §-a fog szigorúan alkalmazásba vétetni. A beiratkozásra jelentkezők tartoznak bemutatni: 1. Az uj tankötelesek életkorukat igazoló születési bizonyítványt, amit az anyakönyvvezető hivatalnál előzetesen szerezzenek be. 2. Azok, akik már jártak iskolába, az elmúlt tanévről iskolai „Értesitőköny- vet“ vagy iskolai bizonyitvánt, továbbá születési és ujraoltási bizonyítványt. Iskolai beiratás a református elemi fiúiskola L, II., III., IV., V., VI. osztályaiban az 1913—14. tanévre a beírások szept. 2-tól 8-ig kizárólag, naponként d. e. 8—11-ig, d. u. 2—4-ig a fiúiskolában Tőtös János tanítónál eszközöltetnek. Tandíj nincs, de az isk. könyvtár javára 50 fillér fizetendő. A tanév szept. 8-án ünnepélyes isteni tisztelettel fog megnyittatni. Felkérem azért a t. szülőket, hogy a tanköteles gyermekeket a kitűzött helyen és időben pontosan beírassák, hogy a tanítás idejében megkezdhető legyen. Nagykároly, 1913. aug. 25. Pálur István iskolaszéki elnök helyettes. Iskolai hir. A nagykárolyi állami polgári fiúiskolában a beiratások szeptember 1. 2. 3. 4. és 5. napjain d. e. 8 órától 12-ig fognak az intézet nagyhajduvárosi uj épületének helyiségeiben megtartatni. A beiratkozosnál a tanuló születési, iskolai és himlőoltási bizonyítványa bemutatandó. A beirási illeték 5 kor., a félévi tandíj 10 kor. A rendes tanulók javitóvizsgálata szeptember 2-án d. u. 2 órakor, a magántanulók javitóvizsgálata pedig szeptember 4-én d. u. 2 órakor veszi kezdetét. Elmaradnak a vármegyei választások. A közigazgatás államosításáról az utóbbi időben igen sokat írtak a kormány lapjai s hogy mennyire szivén viseli a kormány a vármegyék tisztviselőinek leltár-számba menő átalakítását, mutatja az a belügyminiszteri rendelet is, amelyet a napokban kaptak meg a főispánok. A belügyminiszter ugyanis, tekintettel arra, hogy a tisztviselői mandátumok ez év végén járnak le és decemberben az uj választásra kerül a sor, ezideig pedig az államosítást, melyet az uj választótörvény jogerőre emelkedésével egyidejűleg keli tető alá hozni, keresztül vinni nem lehet, véleményt kér a vármegyék főispánjaitól, a választások mikénti módjára nézve. A vélemény precizirozása egyelőre nem az államosítás kérdésére, hanem tisztán arra szorítkozik, hogy december végén megejtessenek-e a választások, vagy pedig a ciklust választások nélkül egy-egy évre meghosszabitsák. Az ez irányban megindított tárgyalásoknak ma még nincs hivatalos színezete, csupán pourbalé jel- Ieggüek, a jelégből azonban annyi már megállapítható, hogy a választások ez évben elmaradnak és igy a restauráció kérdése elesik, annál is inkább, mert a választások esetleges me- gejtésével a 6 évi érvényével megválasztott tisztviselőknek szerzett jogaiba ütköznék a közbeeső államosítás. Tévesek tehát azon híresztelések, mintha a kormány az államosítás iránt kérte volna ki a vármegyék véleményét, mert ezidő szerint tisztán csak a választások mellőzéséről, illetve a ciklus kitolásáról van szó, ami annyiban áll összefügésben a közigazgatás államosításával, hogy ennek keresztülvitele az újólag beválasztott tisztviselőkkel szemben akadályokba ütköznék. A gyámügyek és ezzel az árvaszékek államosításáról egyébként ma már mint befejezett, pozitív tényről lehet beszélni és annak idején elsősorban az árveszé- kek államosítására kerül a sor. A cselédtartó gazdákat ezúton is felhívja a rendőrség, hogy cselédeiket szeptember 5-ig jelentsék be. A bejelentés elmulasztása szigorú büntetést von maga után. A társaskocsi vállalatot ifj. Matolcsy Sándor és Makkay Lajostól Szabó Gábor helybeli lakos vette át. Egy kocsi fog közlekedni a Gencs-utca végétől, a Nonn-féle téglagyártól a Genqs-utcán, gr. Károlyi György-téren, Deák Ferenc-téren, Széchenyi-utcán, a Fény-utca egy részén s az Arany János-utcán át az állomásig. Szakaszhatárok: a nagypiaci cédulaház s a Kossuth-kert. A viteldij egy szakaszon belül 16 fillér, két szakaszon túl 24 fillér. A kivándorlók passzusait nagyon éber szemmel vizsgálja a helybeli rendőrség. Sikerült is a multkorikan egy nagyobszabásu kivándorlást kinyomoznia, amelyet a ravasz ki- vándorlási hiéna „rendezett“ volna. Csakhogy rajta vesztett a ravasz ember. A kivándorlókat, amint már annak idején megírtuk, a rendőrség elfogta, annak a bizonyos hiénának azonban sikerült meglépni. Hosszas nyomozás után azonban sikerült felfedni rejtekhelyét s átadni az illetékes hatóságnak, a beregszászi rendőrségnek, ahol is 2 havi elzárásra és 600 korona pénzbüntetésre ítélték az ügyetlen ügynök urat
