Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-19 / 29. szám
4-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 29-ik szám. bol magának megcsinált, igazibb tapasztalatokat és a dolog lényegébe mélyebb bepillantást szerez neki, mint a legpontosabb gyártmány puszta szemlélése. Külön könyvelendő el még az a haszon is, amit kezének, szemének találékonyságának fejlesztése és a testi munkának nyönyörüsége szerez. A slöjd tanításnak már oly kitűnő mesterei vannak, a gyermek kezébe való leegyszerűsített eszközök, praktikus műhely berendezések és oly ügyesen kidolgozott munkatervek állanak rendelkezésre, hogy nagyobb csoportok együtes tanításánál is igen szép siker érhető el. Szükséges megjegyeznünk, hogy az egész slöjd- tanitásnek csakis úgy van jogosultsága, ha az egész tanuló-ifjusdg számára akarjuk azt. Nem passzió ez, amit egyes, jobb körülmények között élők szerezhetnek meg maguknak, hanem paedagogiai szükségesség, a nevelésnek és oktatásnak fontos segédeszköze, aminek minden tanulóra nézve úgy meg van a szükségessége, mint magának a nevelésnek. A slöjdnek hazánkban tanított anyaga az agyag-, fa-, szalma- és papírmunkákat öleli fel főképen, megfelelő mértékben helyet adva a vidéken esetleg szokásos házi iparágnak, ilyenformán is erősítve az iskola és az élet kap'cso- latát, helyes irányba terelve és fokozva a vidék házi ipari érzékét. \ Az anyagipar köréből főképen a mintázást, egyes házi vagy ipari eszközök, gyümölcsök stb. anyagból való kiformálását kultiváljuk az iskolában. E mellett nagyon előnyös még a korongon való alakítás, a fazekasság tanítása, hogy egyszerűbb edényformákat a gyermek maga állíthasson elő. Az elkészített edényformákra, ha egy fazekas iparossal kiégettetjük, — a legkülönfélébb, maga tervezte díszítéseket festheti a tanuló újabb égetést nem igénylő zománcfestékekkel. Itt a gyakorlatban hasznosítva láthatja a tanuló a rajzórán tanult elemeket. Az uj edényformák látása uj díszítési tervekre ösztönözve foglalkoztatja képzeletét, fejleszti találékonyságát, tervező képességét. A rajztudásnak iparszerü felhasználására hasonlóan tág teret nyit Dr. Flóris Áron főv. polg. isk. rajztanár u. n. kenyérkereseti rajzoktatása. Ő selyemből, vászonból készített használati cikkekre (ablakfüggöny, asztalfutó tálca- teritő stb.) pompás tervezésű magyar stilusu díszeket festet a tanulókkal szabadkézi raiz- képpen. Készítményeiket el is adják. Mivel a rajztanitás általános jellegét nagyon egy irányba specializálná ez a rendszer, a szabadkézi rajz keretében nem annyira könnyen valósítható meg, mint a kéziigyességi tanításban, itt a legjobb alkalom kínálkozik a rajzórán tanultak felhasználására. A famunkákba való bevezetésül, az eszközök kezelésének, használatának megtanulására az alsóbb osztályokban egyszerű alakú, gyalult deszkából szegezett, később összevésett tárgyakat (szemétlapát, fogas, zsámolyszék stb) készítenek a tanulók. A kézi ügyesség erősödésével rátérnek kisebb dísztárgyak, lombfürésze- léssel, faragással, égetéssel, berakásokkal díszített tárgyak előállítására. Festésre, lakozásra, fényezésre. Ezenkívül szerephez jutnak a vessző-, szalma-, gyékényfonás is. A mi vidékünkön ezeknek a házi ipari ágaknak különösen jogosultsága van, a környék természeti viszonyaira való tekintettel. Az elkészítendő tárgyak választásában bizonyos kötelező munkákon kívül a legnagyobb szabadságot kapja a tanuló, hadd valósíthassa ő meg a maga terveit, követhesse különösebb hajlamait. Hogy az ilyen maga választotta tárgyak elkészítéséhez szükséges anyagot be is szerezhesse (az iskola csak a kötelező munkákra ad anyagot), postatakarékkönyve van minden tanulónak, melyet egyéb betétein kívül a „gyártmányainak“ eladásából befolyt pénzzel is gya- rapit. Hogy az ilyen eljárással hogyan lehet a gyermekeket a pénzzel való bánásra, a takarékosságra szoktatni és ez micsoda óriási befolyással lesz későbbi életére, azt bizonyára senki előtt sem kell nagyon magyarázgatni. Megtanulja a gyermek azt, amit nagyon sok felnőtt iparos sem igen tud megtartani, hogy a továbbjutáshoz, a mindig feljebb emelkedéshez bizonyos tőke szükséges, annak megteremtéséhez a már elért eredmények józan felhasználásával lehet jutni. A kézi munkával való foglalkozás, illetve annak a megkedvelése csökkenteni fogja a hivatalnoki pályákra való tódulást, tehetséges, arravaló hajlandóságú ifjakkal ajándékozza meg az iparos és kereskedő osztályt. A fent említett eredmények különösen üdvösen hatnak majd a jövő magyar viszonyok kialakulására, melyeket egy gazdag, józan, iparos és kereskedő állam képében festünk lelki szemeink elé. Ennek a meggondolásával bátran állíthatjuk, hogy a kézügyesség-tanítás szerény keretein belül is igazi nemzetnevelő munkát teljesítünk. A gyermeki léleknek eddig is nyilvánvaló, de eddig még kellően fel nem használt erői jutnak itt érvényre, melyeknek helyes fejlesztésével összhangzatosan kiművelt testi és lelki képességek birtokában levő embereket nevelünk a jövő számára. A városi adóhivatal ügykezelése ellen állandó a panasz a város polgárai között. Mig a többi városi hivatalnál mintaszerű rend és pontosság uralkodik s a város polgárai bizalommal látják hivatott kezekben ügyeik vezetését, a városi adóhivatalnál napról-napra olyan esetek fordulnak elő, amelyek egy cseppet sem alkalmasak arra, hogy a polgárság bizalmát öregbítsék. Legyen szabad ezekre az állapotokra felhívnunk a polgármester ur figyelmét, egyúttal kérjük, szíveskedjék intézkedni a mostani állapotok megváltoztatása érdekében. Mert sem a polgárságnak, sem a városnak nem érdeke, hogy ép az annyira fontos adóügyek vitele körül legyenek olyan állapotok, amilyenek most vannak. Nem kívánjuk példákkal megvilágítani, hogy mit kifogásolunk s milyen esetekből kifolyólag kifogásoljuk az adóhivatali ügykezelést, a polgármester ur feladata lesz megvizsgálni az ottani állapotokat. Csak mintegy utmutatáskép hozzuk fel, hogy pl. a nagykárolyi polgár sohasem lehet biztonságban, hogy kifizetvén adóját, nem sül-e ki év végén, hogy még fizetni valója van. Volt aztán arra is eset, hogy a városi polgár az adóhivatal kiírása alapján befizetvén adóját, év végén abban a kellemes meglepetésben részesült, hogy 600 koronát túlfizetés címén visszaadtak neki. Ilyen eseteknek olyan gyakran, amint az nálunk történik, nem szabad előfordulniuk. Aki a viszonyokkal nem ismerős, az előtt úgy tűnhetnék fel a dolog, hogy bizonyára kevés a tisztviselő az adóhivatalnál, innen vannak a zavarok. Csakhogy nálunk inkább úgy áll a dolog, hogy túlsók az adóhivatali tisztviselő, legutóbb is 2 uj állás rendszeresittetett. Szatmár város adóhivatalánál pl. nincs annyi tisztviselő, mint nálunk, pedig ott bizonyára több a munka. Nem kívánunk semmiféle eljárási módot sem ajánlani a bajok orvoslására, a baj főfészkének kipuhatolására sem vállalkozunk, csak kötelességünknek tartottuk, hogy felhívjuk a polgármester ur figyelmét ezekre az állapotokra, abban a reményben, hogy meg fogja találni azt a rendezési módot, amely a város és a polgárság érdekeinek legjobban megfelel. HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van a délelőt folyamán. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van mindennap d. e. 12 órától 2-ig. Egy kis óvatosság sekinek sem árt aki nem akar úgy járni, mint az a bizonyos pór, aki semmiesetre se járhatott jól, mert különben 'a jóljárt emberről mondanák, hogy „pórul járt“. Lehet különben, hogy a „pórul járt“-nak semmi köze sincs a pórhoz, de, póridepóroda, egy kis óvatosság mégsem árt. Tudom, hogy hiábavaló munkát végzek, de azért még is kötelességemnek tartom, hogy kellő óvatosságra intsek minden — szerelmes ifjút. Hogy mért ép a szerelmes ifjakat, az mindjárt kivilágosodik. Hogy mért hiábavaló a figyelmeztetés? Azért mert, amint bizonyára méltóztatni tudni, a szerelmes ember olyan, mint a gyufa: ha meggyül, elveszti a fejét. (A jóravaló férj meg olyan, mint a s;édgyufa: csak a maga skatulyáján gyűl meg.) Most jön a figyelmeztetés. Szerelmes ifjú! Jól nézd meg, kinek udvarolsz, mert semmit sem lehessen tudni. „Vannak plilanatok az ember életében“, amikor önmagától sem tudja megmondani, hogy fiu-e vagy lány. Szerelmes ifjú! Nem tudom, érted-e már, hová célozok. Igen, igen, azokra a hajadonok- ra célozok, akikről most egymásután szépen kisül, hogy egyáltalán nem hajadonok. Sőt . . . Szóval semmit sem lehessen tudni. Jó lesz tehát vigyázni. Kinevezések. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter Lichtschein Lajos nagykárolyi ál- lamépitészi főmérnököt a turóczszentmártoni államépitészeti hivatal vezetésével megbízta. — Nyusztay Lajos díjtalan pénzügyi számgyakornokot a pénzügyminiszter a nagykárolyi számvevőséghez segélydijas számgyakornokká kinevezte. — Az igazságügyminiszter Mezei Ferenc szatmári törvényszék: betétszerkesztő írnokot a nagykárolyi járásbírósághoz kinevezte. A kir. adóhitalból. Kimer János a kir. adóhivatal pénztárnoka sok évi tevékeny munkásság után nyugalomba vonult. Helyére a pénzügyminiszter Csépán József dunavecsei adóhivatali pénztárnokot ne/ezte ki. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete f. hó 20-án délelőtt 10 órakor a vármegyeház nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Az államvasutak által a vasút melletti vizlevezetés ügyében hozott képviselőtestületi határozatra küldött szerződési tervezet beterjesztése. 2. A színházi hirdetési a függöny bérleti szerződésének felbontása és Linhárt Vilmos uj bérlet iránt beadott ajánlatának tárgyalása. 3. Az Országos Szimfóniái zenekar kérelme a színháznak egy előadásra fűtéssel és világítással való díjtalan átengedése iránt. 4. Tűzoltóparancsnok előterjesztése Timkó József őrparancsnok részére 140 korona kiutalása iránt, hogy tiszti tanfolyamra mehessen. 5. Darabos Károly kérelme a Deák Ferenc-téren Brichta Miksa üzletével szemben egy gyümölcsárusitásra használandó bódé építésének engedélyezése iránt. 6. Özv. Tischler Rudolfné kérelme a polgári leányiskola előtt cukorka árulásának engedélyezése iránt. 7. Raucsina József és társai kérelme a Luby- utcán aszfalt-gyalogjáró építésének engedélyezése iránt. 8. Nerli István és társai kérelme a Nefelejcs-utcán aszfalt-gyalogjáró építése iránt. Szatmármegye közigazgatási bizottsága Csaba Adorján főispán elnöklete alatt tartott havi közgyűlésén az alispán jelentette, hogy a megye területéről a múlt hónapban útlevelet kért 350, kapott 285 egyén. Evvel szemben mindössze 3 egyén vándorolt vissza. Dr. Czukor Lajos vm. tb. főorvos jelentése szerint a vármegye egészségügye a múlt hónapban nagyon kedvezőtlen volt, amennyiben 9 községben állapítottak meg járványos betegséget. Kacsó Károly műszaki tanácsos bejelentette, hogy a kereskedelmi miniszter a ga- csályi vasúti állomástól Gacsály és Császló, a Pátyod-csengerjánosi vasúti állomástól Pátyod, a Szatmárudvari vasúti állomástól Satmárudva- ri és a mikolai vasúti állomástól Mikola községben vezető közutak kiépítése tárgyában Jegyek a „Kölcsey-nyomda“ r.-l.-nál és este a színházi pénztárnál válthatók.
