Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-19 / 29. szám

4-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 29-ik szám. bol magának megcsinált, igazibb tapasztalato­kat és a dolog lényegébe mélyebb bepillantást szerez neki, mint a legpontosabb gyártmány puszta szemlélése. Külön könyvelendő el még az a haszon is, amit kezének, szemének talá­lékonyságának fejlesztése és a testi munkának nyönyörüsége szerez. A slöjd tanításnak már oly kitűnő mes­terei vannak, a gyermek kezébe való leegysze­rűsített eszközök, praktikus műhely berendezé­sek és oly ügyesen kidolgozott munkatervek állanak rendelkezésre, hogy nagyobb csoportok együtes tanításánál is igen szép siker érhető el. Szükséges megjegyeznünk, hogy az egész slöjd- tanitásnek csakis úgy van jogosultsága, ha az egész tanuló-ifjusdg számára akarjuk azt. Nem passzió ez, amit egyes, jobb körülmények kö­zött élők szerezhetnek meg maguknak, hanem paedagogiai szükségesség, a nevelésnek és ok­tatásnak fontos segédeszköze, aminek minden tanulóra nézve úgy meg van a szükségessége, mint magának a nevelésnek. A slöjdnek hazánkban tanított anyaga az agyag-, fa-, szalma- és papírmunkákat öleli fel főképen, megfelelő mértékben helyet adva a vi­déken esetleg szokásos házi iparágnak, ilyen­formán is erősítve az iskola és az élet kap'cso- latát, helyes irányba terelve és fokozva a vidék házi ipari érzékét. \ Az anyagipar köréből főképen a mintá­zást, egyes házi vagy ipari eszközök, gyümöl­csök stb. anyagból való kiformálását kultiváljuk az iskolában. E mellett nagyon előnyös még a korongon való alakítás, a fazekasság tanítása, hogy egyszerűbb edényformákat a gyermek maga állíthasson elő. Az elkészített edényfor­mákra, ha egy fazekas iparossal kiégettetjük, — a legkülönfélébb, maga tervezte díszítéseket festheti a tanuló újabb égetést nem igénylő zománcfestékekkel. Itt a gyakorlatban haszno­sítva láthatja a tanuló a rajzórán tanult eleme­ket. Az uj edényformák látása uj díszítési ter­vekre ösztönözve foglalkoztatja képzeletét, fej­leszti találékonyságát, tervező képességét. A rajztudásnak iparszerü felhasználására hasonlóan tág teret nyit Dr. Flóris Áron főv. polg. isk. rajztanár u. n. kenyérkereseti rajz­oktatása. Ő selyemből, vászonból készített hasz­nálati cikkekre (ablakfüggöny, asztalfutó tálca- teritő stb.) pompás tervezésű magyar stilusu díszeket festet a tanulókkal szabadkézi raiz- képpen. Készítményeiket el is adják. Mivel a rajztanitás általános jellegét nagyon egy irányba specializálná ez a rendszer, a szabadkézi rajz keretében nem annyira könnyen valósítható meg, mint a kéziigyességi tanításban, itt a leg­jobb alkalom kínálkozik a rajzórán tanultak felhasználására. A famunkákba való bevezetésül, az esz­közök kezelésének, használatának megtanulására az alsóbb osztályokban egyszerű alakú, gyalult deszkából szegezett, később összevésett tárgya­kat (szemétlapát, fogas, zsámolyszék stb) ké­szítenek a tanulók. A kézi ügyesség erősödé­sével rátérnek kisebb dísztárgyak, lombfürésze- léssel, faragással, égetéssel, berakásokkal díszí­tett tárgyak előállítására. Festésre, lakozásra, fényezésre. Ezenkívül szerephez jutnak a vessző-, szalma-, gyékényfonás is. A mi vidékünkön ezeknek a házi ipari ágaknak különösen jogo­sultsága van, a környék természeti viszonyaira való tekintettel. Az elkészítendő tárgyak választásában bi­zonyos kötelező munkákon kívül a legnagyobb szabadságot kapja a tanuló, hadd valósíthassa ő meg a maga terveit, követhesse különösebb hajlamait. Hogy az ilyen maga választotta tár­gyak elkészítéséhez szükséges anyagot be is szerezhesse (az iskola csak a kötelező munkákra ad anyagot), postatakarékkönyve van minden tanulónak, melyet egyéb betétein kívül a „gyárt­mányainak“ eladásából befolyt pénzzel is gya- rapit. Hogy az ilyen eljárással hogyan lehet a gyermekeket a pénzzel való bánásra, a takaré­kosságra szoktatni és ez micsoda óriási befo­lyással lesz későbbi életére, azt bizonyára senki előtt sem kell nagyon magyarázgatni. Megta­nulja a gyermek azt, amit nagyon sok felnőtt iparos sem igen tud megtartani, hogy a tovább­jutáshoz, a mindig feljebb emelkedéshez bizo­nyos tőke szükséges, annak megteremtéséhez a már elért eredmények józan felhasználásával lehet jutni. A kézi munkával való foglalkozás, illetve annak a megkedvelése csökkenteni fogja a hivatalnoki pályákra való tódulást, tehetséges, arravaló hajlandóságú ifjakkal ajándékozza meg az iparos és kereskedő osztályt. A fent említett eredmények különösen üdvösen hatnak majd a jövő magyar viszonyok kialakulására, melyeket egy gazdag, józan, ipa­ros és kereskedő állam képében festünk lelki szemeink elé. Ennek a meggondolásával bátran állíthatjuk, hogy a kézügyesség-tanítás szerény keretein belül is igazi nemzetnevelő munkát teljesítünk. A gyermeki léleknek eddig is nyil­vánvaló, de eddig még kellően fel nem hasz­nált erői jutnak itt érvényre, melyeknek helyes fejlesztésével összhangzatosan kiművelt testi és lelki képességek birtokában levő embereket nevelünk a jövő számára. A városi adóhivatal ügykezelése ellen állandó a panasz a város polgárai között. Mig a többi városi hivatalnál mintaszerű rend és pontosság uralkodik s a város polgárai bizalommal látják hivatott ke­zekben ügyeik vezetését, a városi adóhivatalnál napról-napra olyan esetek fordulnak elő, ame­lyek egy cseppet sem alkalmasak arra, hogy a polgárság bizalmát öregbítsék. Legyen szabad ezekre az állapotokra fel­hívnunk a polgármester ur figyelmét, egyúttal kérjük, szíveskedjék intézkedni a mostani álla­potok megváltoztatása érdekében. Mert sem a polgárságnak, sem a városnak nem érdeke, hogy ép az annyira fontos adóügyek vitele kö­rül legyenek olyan állapotok, amilyenek most vannak. Nem kívánjuk példákkal megvilágítani, hogy mit kifogásolunk s milyen esetekből ki­folyólag kifogásoljuk az adóhivatali ügykeze­lést, a polgármester ur feladata lesz megvizs­gálni az ottani állapotokat. Csak mintegy utmutatáskép hozzuk fel, hogy pl. a nagykárolyi polgár sohasem lehet biztonságban, hogy kifizetvén adóját, nem sül-e ki év végén, hogy még fizetni valója van. Volt aztán arra is eset, hogy a városi polgár az adóhivatal kiírása alapján befizetvén adóját, év végén abban a kellemes meglepetésben része­sült, hogy 600 koronát túlfizetés címén vissza­adtak neki. Ilyen eseteknek olyan gyakran, amint az nálunk történik, nem szabad előfor­dulniuk. Aki a viszonyokkal nem ismerős, az előtt úgy tűnhetnék fel a dolog, hogy bizonyára ke­vés a tisztviselő az adóhivatalnál, innen vannak a zavarok. Csakhogy nálunk inkább úgy áll a dolog, hogy túlsók az adóhivatali tisztviselő, legutóbb is 2 uj állás rendszeresittetett. Szatmár város adóhivatalánál pl. nincs annyi tisztviselő, mint nálunk, pedig ott bizonyára több a munka. Nem kívánunk semmiféle eljárási módot sem ajánlani a bajok orvoslására, a baj fő­fészkének kipuhatolására sem vállalkozunk, csak kötelességünknek tartottuk, hogy felhívjuk a polgármester ur figyelmét ezekre az állapotokra, abban a reményben, hogy meg fogja találni azt a rendezési módot, amely a város és a polgárság érdekeinek legjobban megfelel. HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van a délelőt folyamán. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van minden­nap d. e. 12 órától 2-ig. Egy kis óvatosság sekinek sem árt aki nem akar úgy járni, mint az a bizonyos pór, aki semmiesetre se járha­tott jól, mert különben 'a jóljárt emberről mon­danák, hogy „pórul járt“. Lehet különben, hogy a „pórul járt“-nak semmi köze sincs a pórhoz, de, póridepóroda, egy kis óvatosság mégsem árt. Tudom, hogy hiábavaló munkát végzek, de azért még is kötelességemnek tartom, hogy kellő óvatosságra intsek minden — szerelmes ifjút. Hogy mért ép a szerelmes ifjakat, az mindjárt kivilágosodik. Hogy mért hiábavaló a figyelmeztetés? Azért mert, amint bizonyára méltóztatni tudni, a szerelmes ember olyan, mint a gyufa: ha meggyül, elveszti a fejét. (A jóravaló férj meg olyan, mint a s;édgyufa: csak a maga skatulyáján gyűl meg.) Most jön a figyelmeztetés. Szerelmes if­jú! Jól nézd meg, kinek udvarolsz, mert sem­mit sem lehessen tudni. „Vannak plilanatok az ember életében“, amikor önmagától sem tudja megmondani, hogy fiu-e vagy lány. Szerelmes ifjú! Nem tudom, érted-e már, hová célozok. Igen, igen, azokra a hajadonok- ra célozok, akikről most egymásután szépen kisül, hogy egyáltalán nem hajadonok. Sőt . . . Szóval semmit sem lehessen tudni. Jó lesz te­hát vigyázni. Kinevezések. A m. kir. kereskedelemü­gyi miniszter Lichtschein Lajos nagykárolyi ál- lamépitészi főmérnököt a turóczszentmártoni államépitészeti hivatal vezetésével megbízta. — Nyusztay Lajos díjtalan pénzügyi számgyakor­nokot a pénzügyminiszter a nagykárolyi szám­vevőséghez segélydijas számgyakornokká kine­vezte. — Az igazságügyminiszter Mezei Ferenc szatmári törvényszék: betétszerkesztő írnokot a nagykárolyi járásbírósághoz kinevezte. A kir. adóhitalból. Kimer János a kir. adóhivatal pénztárnoka sok évi tevékeny mun­kásság után nyugalomba vonult. Helyére a pénzügyminiszter Csépán József dunavecsei adóhivatali pénztárnokot ne/ezte ki. Városi közgyűlés. Nagykároly város képviselőtestülete f. hó 20-án délelőtt 10 óra­kor a vármegyeház nagytermében rendkívüli közgyűlést tart. Tárgysorozat: 1. Az államvasu­tak által a vasút melletti vizlevezetés ügyében hozott képviselőtestületi határozatra küldött szerződési tervezet beterjesztése. 2. A színházi hirdetési a függöny bérleti szerződésének fel­bontása és Linhárt Vilmos uj bérlet iránt be­adott ajánlatának tárgyalása. 3. Az Országos Szimfóniái zenekar kérelme a színháznak egy előadásra fűtéssel és világítással való díjtalan átengedése iránt. 4. Tűzoltóparancsnok előter­jesztése Timkó József őrparancsnok részére 140 korona kiutalása iránt, hogy tiszti tanfo­lyamra mehessen. 5. Darabos Károly kérelme a Deák Ferenc-téren Brichta Miksa üzletével szemben egy gyümölcsárusitásra használandó bódé építésének engedélyezése iránt. 6. Özv. Tischler Rudolfné kérelme a polgári leányiskola előtt cukorka árulásának engedélyezése iránt. 7. Raucsina József és társai kérelme a Luby- utcán aszfalt-gyalogjáró építésének engedélye­zése iránt. 8. Nerli István és társai kérelme a Nefelejcs-utcán aszfalt-gyalogjáró építése iránt. Szatmármegye közigazgatási bizott­sága Csaba Adorján főispán elnöklete alatt tartott havi közgyűlésén az alispán jelentette, hogy a megye területéről a múlt hónapban útlevelet kért 350, kapott 285 egyén. Evvel szemben mindössze 3 egyén vándorolt vissza. Dr. Czukor Lajos vm. tb. főorvos jelentése szerint a vármegye egészségügye a múlt hó­napban nagyon kedvezőtlen volt, amennyiben 9 községben állapítottak meg járványos beteg­séget. Kacsó Károly műszaki tanácsos beje­lentette, hogy a kereskedelmi miniszter a ga- csályi vasúti állomástól Gacsály és Császló, a Pátyod-csengerjánosi vasúti állomástól Pátyod, a Szatmárudvari vasúti állomástól Satmárudva- ri és a mikolai vasúti állomástól Mikola köz­ségben vezető közutak kiépítése tárgyában Jegyek a „Kölcsey-nyomda“ r.-l.-nál és este a színházi pénztárnál válthatók.

Next

/
Oldalképek
Tartalom