Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1913-06-28 / 26. szám
1 VI. évfolyam. Nagykároly, 1913. junius 28. 26. szám. Nagykároly és Ermellék A Nagykárolyi Kereskedő társulat hivatalos közlönye. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. („Kölcsey-riyomda r.-t.“) ^ Hirdetések szintén ott vétetnek fel. ^ Nyilttér sora 50 fillér. Főszerkesztő: DR. VETZÁK EDE. Felelős szerkesztő: Főinunkatárs: SCHUSTERITSCH BÉLA. DR. HEGEDŰS ISTVÁN. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. • ÍMT" MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. T8W| A LAP ELŐFIZETÉSI ARA: Egész évre ............................. .8 korona. Fé l évre................................. . . 4 korona. Ne gyed évre..................................2 korona. Eg y szám ára..............................20 fillér. Dr . Bóth Ferenc. A protekciós görbe utak szomorú hazájában, ahol a „politikai szolgálatok“ összemérhetetlenül nagyobb súllyal esnek latba, mint érdem, rátermettség, munka- szeretet vagy-^TaT^fféle hivságos jeles- ség, ünnepszámba megy egy-egy olyan kinevezés, mint a dr. Róth Ferencé, kit jelleme, szorgalma és nagy tudása emelt a budapesti kir. kereskedelmi‘‘és váltótörvényszék elnöki székébe. Örömmel töltötte el ez a kinevezés midnyájunk szivét nemcsak azért, mert városunk szülöttét tiszteljük a magas polcra emelkedett férfiúban, hanem mivel ragaszkodott is szülővárosához s fejlődni törekvő városunk ügyeit mindig szivén viselte. Régóta nyitva állott már előtte az ut az emelkedésre, régóta magasabb polcon fejthette volna ki képességeit, ha példás szülői szeretete és szülővárosa iránt érzett őszinte ragaszkodása itt nem tartotta volna. Bármily nagy is örömünk, hogy kiváló képességei oly magas méltánylásra találtak, a szatmári kir. törvényszék éléről való távozását őszintén sajnáljuk, mint ahogy mindenki sajnálattal vette tudomásul távozását, akinek csak alkalma volt nemes lelkét megismerni. Már mint albirónak páratlan tekintélye volt városunkban, már akkor tudtuk mindnyájan, hogy nagy feladatok várnak rá. Biró volt egész életében, szigorú, igazságos, pártatlan biró. A politikába sohasem avatkozott, hogy igazán biró maradhasson. Mint törvényszéki elnök pártatlan, szigorú, de nem gőgös, nem büszke, jóindulatú mindenkivel szemben. A rendet, pontosságot kíméletlenül megkövetelte alantasaitól, de aki e kívánságának eleget tett, az biztosan számíthatott méltánylására. Olyan jelességeket visz magával a budapesti kereskedelmi és váltótörvényszék uj elnöke, melyek csak a legnagyobb birákat díszítették. Mint embert puritán egyszerűség jellemzi. Előzékeny szjves modora mindenkit lebilincsel. Mint embert és mint bírót szereti mindenki; Szatmár egész társadalma szeretettel teljes tisztelettel ragaszkodik hozzá, Nagykároly mindig büszkélkedő szeretettel veszi körül nagy fiát. Azt a kölcsönös szeretetet, amely őt városunkhoz oly erősen fűzi s amely oly sokáig nem engedte távozni közelünkből, a távolság nem fogja csökkenteni. Az egész város szeretete kiséri az ország első törvényszékének elnöki székébe s kérjük az Ég Urát, hogy bölcsesség, erő és szeretet kormányozza tetteit. á latin feje fölött megkondult a halálharang. Temetni fogják a vadászt, akasztani fogják a hóhért. Minden rendű és rangú diáknép, a szülők ezrei örvendezéssel vették tudomásul a vallás- és közoktatásügyi miniszter bejelentését arról, hogy törvénycikket fog a ház elé terjeszteni a középiskola reformjáról. A reform irányát is megjelölte nagyjában a miniszter s ez okozta különösen a nagy örömet. Arról van szó, hogy a latint nem tanítják majd az első osztálytól kezdve, mint most, hanem valamelyik felsőbb osztálytól kezdve nyag- gatják csak vele a gyerekeket. Helyébe a német nyelvet hozzák be az első osztálytól kezdve. A reform sarkalatos elve, hogy a természettudományokat és a történelmet intenzivebben kell az iskolában tanítani, mint ahogy ez eddig történt. A középiskola annyira nem elégíti ki ma már a sokfelől felszaporodott igényeket, hogy minden reform csak a mai állapotok javítását jelentheti. Különösen örvendetes jelenség a természettudományok intenzivebb tanítására irányuló törekvés, mert bizony ezen a téren a középiskola nagyon elmaradt nem is a XX., hanem a XIX. századtól. Mindenesetre nagy most az aránytalanság a klasszikus nyelvek és a természettudományok oktatása között. Egyenesen szégyeletes állapot, milyen gyatra természettudományi ismeretekkel kerülnek ki gyerekeink a középiskolából. Azt csak Áz uzóndi csoda. Túl a szőke Duna vizén kéklő halmok alján terjeszkedik Uzónd, tőle félóra járásra Ka- basd. Bogárhátu házikós igénytelen falu mind a kettő, mégis oly hírnévre tevének szert, hogyha nem is múlták felül Nagykőrös és Kecskemétet, de mindenesetre versenyképesek velők. A két alföldi város példáján felbuzdulva, ezek is unos-untalan törték egymás orra alá a borsot. így többek közt a kabasdiak le akarván főzni az uzóndiakat, napórát csináltattak a templom tornyára. Azonban az esővíz idővel lemosta a numerusokat, igy tehát Zsámboki Menyus kisbiró ajánlatára újból pingáltatták a számokat, de nehogy az előbbeni eset adódjon elő, tetőt helyeztek az óra fölé. No iszen azou- tul sem győztek eleget kacagni a kabasdi napórán. Viszont a kabasdiak ágáltak az uzón- diakra. Van ugyan Uzóndnak egy kénesvizü gyógyforrása. Nemrég egy hóbortos ánglius bérbevette a forrást s fürdőházat és parkot létesített. Később azonban részvétlenség folytán kénytelen volt kereket oldani, egy csomó adósság hátrahagyásával. így a fürdő ismét az uzóndiak tulajdonába ment, akik nem tudván boldogulni, teljesen elhanyagolták; a szép parkot azóta felverte a gyom, a pipacs, a fürdőházban meg a baglyok és denevérek ütöttek tanyát. — Pedig gyűrött, sárga pergamenten ékesen vagyon leírva, hogy az Urnák 1562-ík esztendejében, mikor ez a vidék is szandzsákság vala, valami Tahir nevezetű köszvényes török bey járt a vidéken, ki is álló két hónapig használván a gyógyerejü forrás vizét, mankóit eldobván, táncra kerekedett. A tulajdonképeni história pedig, mely Uzónd on is akkor eset meg, mikor Csulalong- korn őfelsége, a sziámi király Budapesten járt, pláne nagy alkalmat adott a két urifátornak a kölcsönös boszantásra. Történt pedig egy szép reggelen, hogy cifra nagy plakátumok hívták fel a kabasdi benszülöttek figyelmét a Panglíánc cirkusz előadásaira. Micsoda öröm dominált a hírre Ka- basdon. Nos, ne neked Űzőn. íme egy újabb bizonyíték, hogy mily óriási léptekkel halad Kabasd a civilizáció felé. Az érdemes igazgató direkt elkerülte Uzóndot, pedig átvonult Uzón- don s annak maszatos képű gyerkőcei meg is bámulták egzotikus kocsi-karavánját és őket tisztelte meg először látogatásával. Alig győzték várni az előadások megkezdését. És a kabasdiak ezután majd minden este megtöltötték a hevenyében felállított nagy, szel- lős teátrumot, hol is ugyancsak megbámulták a különféle produkciókat. Nagyokat kacagtak az ostoba Auguszt bohóságán, meg a talián direktor „magas iskola“ szerinti lovaglásán, ki 'Az összes tavaszi és nyári divatujdonságok legnagyobb választékával szolgál Rnbletzky Kálmán divatárnháza.
