Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-18 / 3. szám

4-ik oldal.

NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK.

3 szám.

selettel' nem bíró társas vállalatoknál, ha a társtagok közül csak egy ad vallomást, utóbbi az összes társtagok meghatalmazottjának tekintendő.

A vallomásadásra kötelezett kötelességének meghatalmazott által is eleget tehet, ennek eljárásáért azonban anyagilag (tehát a kiszabható bírságok erejéig is) a meghatalmazó felelős.

A bélyegmentes meghatalmazás kívánatra felmutatandó.

A vagyon kezelésével vagy gondozásával megbízott azonban külön meghatalmazás nélkül is megbízottnak tekintendő.

A vallomásadás alól a következők vannak felmentve:

1. a törvény 24. §-a értelmében a pénzügyminiszter évenként az általános adókivetési munkálatok megindításakor kiadandó körrendeletben kisebb adózókat megjelölhet, akik vallomást adni nem kötelesek;

2. cégjegyzett biztosítótársaságoknak szolgálati viszonyban nem álló ügynökei az ügynöki dijakra nézve vallomást nem adnak, hanem e dijakat a társaság köteles az ügynök lakhelye szerint illetékes pénzügyigazgatóságnak kimutatni.

A bevallási kötelezettségen az a körülmény, hogy az adóköteles jövedelme egészben vagy részben adómentes vagy hogy adóköteles jövedelem nincsen, mit sem változtat.

Azok a természetes személyek, akik a jövedelemadóról szóló 1909. évi X. t.-cikk végrehajtása tárgyában kiadott 1911. évi 84.000 számú utasítás 28. §-ának 3. pontja szerint vallomást adni nem tartoznak, az általános kereseti adónál nincsenek felmentve a vallomás- adás kötelezettsége alól.

A vallomási ivet az adóköteles a községi elöljárónál (városi adóhivatalnál) díjtalanul szerzi be. Az általános kereseti adó kivetésének első évében azonban a vallomási ivet mindenkinek, aki a magyar szentkorona országainak területén lakik vagy tartózkodik és a községi (városi) hatóság előtt mint általános kereseti adóköteles ismeretes, tekintet nélkül arra, hogy azelőtt a kereseti adó III., avagy mint iparos, annak 1. osztályában adózott-e, hivatalból kell kézbesíteni. A következő években a vallomási ivet hivatalból már csak azoknak kell kézbesíteni, akik a megelőző évben általános kereseti adóval meg voltak róva. A vallomási iv hivatalos kézbesítésének elmaradása azonban a vallomás kötelezettsége alól nem menti fel az adókötelest.

telhetétlenségéért és elkövetkezik a közhangulat, amelyik azt mondja: „Lehetetlen, hogy Istenverése ne érje őket“ és egy-két hónap múlva halljuk, hogy ezek az iregyelt kegyetlen zsarnokok milyen szomorú sorsban élnek, a dusla- kodástól megőzül az egyik, az élvezetekbe bele- vész a másik és amig dúsan tele van az asztala a világ legdrágább ételével és italával, éhen hal a harmadik.

A közhangulat ime megmondja, hogy minek kell következnie.

III.

És elkövetkezett. Egyszer csak hire ment, hogy Tálczay de Tálczai József az ifjú kamarás ismét nagy pénzekben kártyázik. Hire ment, hogy a váltóit mind kifizette egy jólelkü tündér, aki abban külöbözik a mesebeli és álomteli tündérektől, hogy olyan pénzei vannak, melyekre az osztrák-magyar bank funkcionáriusai írták rá nevüket, mielőtt az állami prés megindult volna. És Tálczay, mihelyt a formába jött, mihelyt győzte az iramot és a legelegnagyobb tétekben játszhatott, nyert, nyert folyton-folyvást és állandóan, ördögösen nyert.

Egyetlen egy kabalája, babonája, ördöge volt.

És ez az volt, hogy mindig hajnalban tért haza úgynevezett rideg agglegényi lakásába, amelyik éppen a Grieder Béla táncosnőjének a lakásával szemben lévő házban volt, de este kilencz óráig édes boldogan aludt és akkor egy gyönyörű asszony csókja keltette fel pontban akkor, amikor Grieder Béla a táncosnőtől búcsúzott és ez asszony, aki az ifjú kamarást, első igazi szerelmesét a csókjával felkeltette, a Grieder Béla felesége volt.

— Mint ahogy ezt a közhangulat követelte.

A vallomás mintája, melynek rovatai teljes útbaigazítást adnak, a következők:

1. A vallomási iv cime: Vallomás, az általános kereseti adó alá eső kereseti nyereségről az 19 .. évre.

Azután jön az adóköteles neve és polgári állása, a cég, az állandó lakhely, a fizetett évi lakásbér összege, a kiskorú gyermekek száma és 15 rovat, melyet az adóköteles pontosan kitölteni tartozik.

A vallomási iv dátummal látandó el és a következő kijelentéssel Írandó alá:

Igazolom, hogy a felsorolt adatokat legjobb meggyőződésem szerint lelkiismeretesen jegyeztem be s azok a valóságnak megfelelnek.

A vallomási iv maga a következő figyelmeztetést tartalmazza:

1. Aki vallomását az előirt határidőben be nem adja, vagy vallomásából adóköteles foglalkozást kihagy, a be nem vallott haszonhajtó foglalkozás után a kivetés során megállapított adónak — amennyiben az adóalap 10.000 K-t meg nem halad — l°/o-át, ha pedig a vallomás beadása vagy kiegészítése végett hozzá intézett felhívásnak meg nem felel, az elsőfokulag megállapított adónak további 4%-át fizeti pótlék fejében; 10.000 K-t meghaladó adóalap esetén az 1% pótlék helyébe 5%-os, a 4°/o-os pótlék helyébe pedig 10— 25%-os pótlék lép. (1909 : IX. t.-c. 29. §-a és az 1912 : Lili. t.-c. 39 §-a.)

2. Biróilag büntetendő, vagyis jövedéki büntető eljárás alá eső kihágást követ el a vallomás adására kötelezett, ha a jövedelemre vonatkozó vallomásában, vagy illetékes helyről hozzá intézett kérdésekre adott Írásbeli vagy jegyzőkönyvbe mondott válaszában, vagy jogorvoslatának indokolásában tudva valótlan és szándékos félrevezetésre irányuló nyilatkozatot tesz, mely az adó megrövidítésre alkalmas, illetőleg adóköteles jövedelmi forrást szándékosan elhallgat. (1909: IX. t-c. 60. §-a, illetőleg az 1909 : X. t.-c. 71. §-a.)

A vallomási iv egyes rovatainak kitöltésére nézve a végrehajtási utasítás 23. §-a a következő figyelmeztetéseket tartalmazza :

Az adóköteles vallomásában a nyers bevételt és a foglalkozással vagy vállalattal járó kiadásokat elkülönítve mutathatja ki, vagy be, azonban a vallomásban feltétlenül meg kell említeni :

1. az üzletben fekvő álló és forgótőkék nagyságát,

2. a haszonbérieteknél a szóbeli vagy írásbeli szerződés szerint készpénzben fizetendő haszonbért, az egyébb elvállalt kötelezettségeket, terheket és szolgáltatások évi értékének összegét,

3. az értelmi foglalkozásnál vagy a vállalatnál alkalmazottak (hivatalnokok, segédek és munkások) számát, járandóságaik egy évi ösz- szegét,

4. az évi lak- és üzlethelyiségbért, még pedig lehetőleg elkülönítve; ha azonban a lakás és üzlethelyiség együtt lévén, a lakásra és az üzlethelyiségre eső bérösszeget a fél elkülöníteni nem tudja, a teljes bérösszeget a lakásbér rovatába Írja be, megemlítvén egyúttal a vallomási iv jegyzet rovatában, hogy a kitüntetett lakásbérben az üzlethelyiség bére is bennfoglaltatik ;

5. a fizetendő bányamérték-illetéket, továbbá önálló segédvájásoknál (al- és megyetárna, segédhajtás) a bányavállalkozók által fizetendő dijakat;

6. mészárosoknál (henteseknél, húsvágóknál) a megelőző évben levágott állatok számát ;

7. bérkocsisoknál és társaskocsitulajdonosoknál a megelőző évben tartott lovak számát;

8. teherszállító hajók tulajdonosainál hajóiknak tonnánkénti hordképességét.

Ha a fél ideiglenes adómentességet élvez, az erről szóló engedély száma a vallomás „Jegyzet“ rovatában szintén megjelölendő.

A vallomás érvényességének lényeges feltétele, hogy az adóköteles a vallomási ivet kelettel ellátva aláírja.

Azok, akik szabályszerű üzleti könyveket vezetnek, a fentiek szerint kiállított vallomási ivükhöz — esetleg boríték alatt — üzletük nyereség- és veszteségszámláját is mellékelhetik.

A borilék küllapján megjelölendő, hogy abban a fél nyereség- és veszteségszámlája foglaltatik, amely esetben azt csak a pénzügyigazgató (adófelügyelő) vagy az általa megbízott tisztviselő bonthatja fel. A nyereség- és veszteségszámla az adókivetés megtörténte után zárt borítékban a kivetési iratokhoz csatolandó.

A vallomások be nem adásának súlyos következményei vannak. A végrehajtási utasítás 29. §-a értelmében, aki vallomását az előirt határidőben nem adja, vagy a vallomásából adóköteles foglalkozást kihagy, az a be nem vallott foglalkozás után megállapított adónak — amennyiben az adóalap 10000 koronát meg nem halad — 1%-át, ha pedig a hozzá intézett felhívásnak sem felel meg, az elsőfokulag megállapított adónak további 4°/o-át fizeti pótlék fejében ; 10000 koronát meghaladó adóalap esetén az 1%-os pótlék helyébe 5%-os, a 4%-os pótlék helyébe pedig 10—25%-os pótlék lép. A pótlékot a kitevő bizottság az ádóval egyidejűleg állapítja meg s a kivetési lajstromba is bevezeti.

A 4, illetőleg 10—25%-os pótlék tehát csak abban az egyetlen esetben alkalmazható, ha az adóköteles a pénzügyigazgatóságnak (adófelügyelőnek) vevénnyel igazolt felszólítására sem tett valamely adótárgyról bevallást.

A 10—25%-os pótlék mérvének megállapításánál figyelemmel kell lenni a mulasztás jelentőségére, az adózó társadalmi állására, vagyoni viszonyaira, nemkülönben arra is, vájjon első ízben, vagy ismételten elkövetett mulasztásról van-e szó.

Ha a fét az adótárgyaláson személyesen vagy meghatalmazott által részt vesz és igazolja, hogy vallomását véletlen mulasztásból nem adhatta be, és a hozzá intézett felhívásnak szintén ez okból nem felelhetett meg, a pótiek kivetése mellőzendő.

Ha a kivetett adó a jogorvoslati eljárás során emelkedik vagy apad, vagy évközben megszűnik, ennek megfelelőleg a pótlék is helyesbítendő, illetőleg törlendő.

Törlendő a pótlék akkor is, ha a jogorvoslati eljárás során igazoltatik, hogy a mulasztás véletlen volt.

A községi elöljáróság (városi adóhivatal, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztálya) a hozzá beérkezett vallomásokat és kimutatásokat semmiféle czimen vissza nem utasítja, hanem azokat úgy, amint beadattak a pénzügy- igazgatósághoz felterjeszteni köteles, amely a hozzá esetleg nem tartozókat az illetékes pénzügyigazgatósághoz (adéfelügyelőhöz) haladéktalanul átteszi. A felterjesztést megelőzőleg köteles a községi elöljáróság arról meggyőződni, hogy a lak- és üzlethelyiségbér helyesen lett-e a vallomási ivén feltüntve. Észlelt hiányok esetén a rendelkezésére álló adatok segélyével a tényállást megállapítja, a vallomásnak elmaradása esetén pedig erről a vallomási iv nyomtatvány felhasználásával és annak megfelelő kitöltése mellett a pénzügyigazgatósághoz (adófelügyelőhöz) jelentést tesz.

A vallomások beterjesztésével egyidejűleg az előző év folyamán fennállott adótárgy-megszűnésekről köteles a községi elöljáróság — a név, foglalkozás, lajstromtétel és megszűnés időpontjának kitüntetése mellett — szabályszerűen kiállított bizonyítványt beterjeszteni ameny- nyiben ez már előzőleg, évközben esetről-esetre meg nem történt volna.

Az általános adókivitésre rendeletileg megállapított bevallási határidő után keletkezett üzletből vagy foglalkozásból — ideértve az újonnan keletkezett fióküzleteket (raktárakat is) — várható keresetet az üzlet vagy foglalkozás megkezdésétől számított 15 nap alatt köteles a fél bevallani.

A vallomás ebben az esetben is az illetékes községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) nyújtandó be, amely azt nyolc nap alatt a pénzügyigazgatósághoz (adófelügyelőhöz) beterjeszti.

A vallomás a helyhez nem kötött üzletekről (vállalatokról és foglalkozásokról) mindig annál a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál, a székesfővárosi adóhivatal kerületi osztályánál) kell benyújtani, amelynek területén az adóköteles lakik (székel), több lakóhely esetén ott, ahol az adóköteles jövedelemadóját megállapítják. Ha pedig a vállalat (üzleti foglalkozás) helyhez van kötve, a vallomást ott kell benyújtani, ahol az adótárgy fekszik.