Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-11 / 2. szám

2. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 5-ik oldal. arról is, hogy szép mesék terjedjenek el a kurta emberről. Hogy kitalálta tegnap, mennyi pénz van egy embernek a zsebében! Hogy meg­mondta egy falusi embernek, hová való; egy úri hölgynek, hogy mióta özvegy és a jövendő­belije ez meg ez, ilyen meg ilyen 1 S a jámbor cselédek, falusi emberek hátborzongva állnak a „bölcseségtől“ füledt levegőben. Otthon aztán, hogy érdekes legyen a dolog, a maguk látoga­tásáról és hihetetlen dolgokat mesélnek. A hir terjed, terjed, jönnek a koronák s a kurta emberke csenevész markába röhög egész éjjel, hogy a házbeliek nem tudnak aludni. Hiszen hát sajnálja az ember a csenevész testű, nagy fejű emberkét, neki is élnie kell; munkára nem alkalmas torz teste, hát ilyen „szellemi“ munkára adta nagy fejét. Nem is tőle irigyeljük gyönyörű jövedelmét, hanem a hiszékeny embereket sajnáljuk, akiknek pénzét ilyen alávaló svindlivel elszedi. (Az biztos, hogy nem cserél jövedelmet a szinidirektorral.) De azért mégis bölcs férfiú! Más ember, ép ember, elpusztul, éhen hal s ő megél a „bölcseségbő!.“ SZÍNHÁZ. Pocsék nyomdahiba csúszott be a múlt­kor színház rovatunkba. Szigethy Irénről azt akartuk mondani, hogy táncai a lélek igaz, benső örömének mozdulatok ritmikus nyelvén való kifejezései, s nem pusztán kecses ugrán- dozások. „Nem kecses ugrándozások az ő tán­cai“ : ezt akartuk mondani, de kimaradván a „nem“, nagyon furcsa dicséretben részesítettük. Lévén ennek a jeles mondatnak egy cseppel sem bölcsebb értelme, mint annak a hires nyomdahibás mondatnak, hogy „Földre ült a nap német subájában.“ (Földerült a nap néma bűbájában.) Más. A szomorú hercegleány megint. Me­gint magában marad. Csak a bánat van vele. Zokogva borul az empire-asztalkára. Már na­gyon sajnálom. Középkori lovagnak érzem ma­gam s terveket fundálok ki, hogy lehetne szét­ütni azok közt, akik boldogtalanságát okozták. Egyszerre hirtelen félhomályosra sötétítik a színpadot. S mi ép oly hirtelen felébredünk. Mi az? Hisz igy még szomorúbb az egész do­log. A félhomályban megnő a bánat. Ép ez a baj. Észreveszem, hogy „ni, most engem meg­akarnak hatni.“ Eszembe jut a színfalak mö­gött ravaszkodó „fénymester“. A való élet me­gint betolakodott a képzelt világba. Más. A színpadon szelíd szavak hangza­nak nagyon polgári m dón. Ahogy az időjá­rásról szoktunk beszélgetni. Csakhogy komoly dolgokról, komoly természetes hangon beszél­getnek komoly emberek. Semmi páthosz, semmi szinfalhasogatás. Erre bejön egy ember, zordon ábrázatából semmi jót sem jósolunk. S a leg­komolyabban drámai pózba vágja magát, fejét hátraszegi, kezét fölemeli s mint a mennydörgés hangzik vészterhes szava. Nevet, nem mosolyog, hanem kacag az egész színház. Az egyik színésszel a Rablólovag utolsó felvonásának végén esett meg ez a „blama.“ Lehűtő kacagás felelt irtó páthoszára. * Két hangos nevetéssel, igazi jókedvvel teli esténk volt a múlt héten. A Limonádé ezredes harmadszori előadása és a Berkovits és tsa. A Rablólovag gyönyörűen sikerült. A nevetés os­tyájában keserű dolgokat adogat be ez a való élet realitásával ható értékes dráma. A szerző se tanítani, se megnevettetni, vagy megszomo- ritani nem akar bennünket. Észre se vesszük a szerzőt. Csak mintha a tanító bácsi mutogató pálcáját Iátnók: „Látjátok gyerekek, ilyen is történik az életben, a szomorúsággal és vig- sággal, erénnyel és bűnnel át meg átitatott életben.“ A Gésák előadása kapcsán Kun Dezsőről szóljunk egy pár szót. Nem mintha ebben lett volna a legkitűnőbb, de talán ebben a szerep­ben, a teaházas kínai szerepében, minden je­lessége megnyilvánult volna egy-egy rövid pilla­natra ennek a vérbeli színésznek. Aki a Rabló­lovagban figyelte és mindenki figyelte, egyik főjelességét figyelhette meg, karakterisztikus ala­kok megjelenítésében való csodálatos tehetsé­gét. Ilyen a kínai teaházas is. Az alakítás, az egész testtel való alakítás, az egész jeleneten keresztül való folytonos alakítás az egész tár­sulat legkitűnőbb színészévé teszik. A színész szót itt legszorossabb értelmében használjuk. Mert a színész főfő kötelessége, jelessége, erős­sége, az alakítás, a játszás. Örömét leli a já­tékban, a komédiában. Ha nincs is már szavas szerepe, tovább játszik. Puszta ottléte már alakítás. Bohókás táncát, furcsa kéz és lábmozdulatait sohasem unjuk meg. Csak a hangja egy kicsit alkalmat­lan az énekre, sőt tán nem is egy kicsit. A Berkovits és tsa Szigethy Irénnek kö­szönheti a nagy sikert. Nála js szokatlan kedv­vel táncolt, játszott. Az egész színház harsogott a nevetéstől egész este. A csókszanatórium apas-tanca nagyon ér­dekes, nagyon „pesti“, de nagyon nem szép. Nagyon brutális. Más mozdulatokat ösmerünk mi szépeknek, mint az apas-(áncok formátlan, brutális mozdulatai. Aki szereti azj ilyesmit, vegye be. * '»fi Heti műsor: 1913. jan. hó 13-től 1913. jan. hó 19-ig. Hétfőn, 13-án,: „Farkas.“ (Pá­ratlan bérlet.) Kedden, 14-én: „Boccaccio.“ (Páros bérlet.) Szerdán, 15-én: „Kém.“ (Pá­ratlan bérlet.) Csütörtökön, 16-án: „Éva.“ (Pá­ros bérlet.) Pénteken, 17-éa: „Csitri.“ (Párat­lan bérlet.) Szombaton, 18-áp : „Kis barátnő.“ (Páros bérlet.) Vasárnap délután és este 19-én: „Piros bugyeláris.“ (Bérlet szünet.) HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van a délelőtt folyamán. A Polgári Kaszinó könyvtár^ nyitva van minden­nap d. e. 10 órától 12-ig. Jan. 11. A Kölcsey-Egyesület lyceális előadása. Jan. 12. Az Oltáregyesület estélye. Megerősítés. A vall. és közoktatásügyi miniszter Patek Béla helybeli állami polgári fiúiskolái igazgató-tanitót jelenlegi minőségében megerősitette. Uj főispáni titkár. Kálnay Gyula főispáni titkárt, mint előbbi számunkban jeleztük beren­delték a belügyminisztériumba. Helyére Korodi Katona Lajos közigazgatási gyakornokot nevezte ki a főispán. Előlépett Lonkayné Balogh Margit és iTaftay Margit nagykárolyi polg. isk. tanítónő a !1X., Csanádi Ilona nagykárolyi polg. isk. taní­tónő a X. fizetési osztályba. Esküvő. Nagy Aladár méneskari kapitány szombaton délelőtt esküdött örök hűséget Nagy László, vármegyénk volt főispánja leányának, Adának. A Kölcsey-Egyesület f. hó 11-én szom­baton d. u. 6 órakor a városháza tanácster­mében tartandó lyceális előadásán Császár Bertalan polg. isk. rajztanár tart felolvasást. Halálozás. F. hó 9-én hosszú szenvedés után elhunyt Erdély Jolánka, Jakabffy Gábor építész nevelt leánya. Temetése ma d. u. a/2 4 órakor lesz. Nyugodjék békében. A nagykárolyi Dalegyesület vendég­szerepelni fog f. hó 18-án a Tasnádi Kaszinó Egylet hangversenyén. A nagykárolyi Oltáregyesület 1913. január hó 12-én este 6 órai kezdettel Felolvasó estét rendez a Katholikus Legényegyesület dísz­termében a következő műsorral: 1. Megnyitó beszéd. Mondja: Szentiványi Béla oltáregye- sület-igazgató. 2. Ének. — Énekli a Városi Dalegyesület. 3. Ünnepi előadás. — Mondja: dr. Wolkenberg Alajos egyetemi tanár ur. 4. a) Vieux temps: D-moll hegedűverseny. Andante- Adagio religoso. b) Herzfeld: Magyar tánc. Hegedűn játsza: Herman László ur, zongorán kiséri: Kovács Lajosné úrasszony. 5. Költemé­nyek. — Dániel Katóka urleány. 6. Ének. — Énekli Pólyák Miklós ur, zongorán kiséri Dániel Katóka urleány. 7. Dialog. — Előadják Berényi Margit urleány és Nagy József ur. Helyárak : 1— X. számozott sor, ülőhely 2 korona, a többi számozatlan ülőhely 1 korona, állóhely 50 fil­lér. A hölgyeket kérjük, hogy kalapjaikat a ruhatárban helyezzék el. Az Oltáregyesület ki­állítása 1913. jan. 12-én délelőtt 3/*ll órakor nyílik meg. A kiállítás megtekinthető vasárnap, hétfőn és kedden délelőtt 9—12 óráig, délután 2— 5 óráig a zárda nagytermében. Külön belé­pődíj nincs, de önkéntes adományokat köszö­nettel fogad el az Oltáregyesület. Hangverseny. A „Kereskedő Ifjak Köre“ az idei farsangon nem bált rendez, hanem egy nagyobbszabásu hangversenyt 1913. feb­ruár hó 1-én. A programm összeállításán most dolgozik az Elnökség és azt hisszük, hogy olyan szép műsora lesz, hogy meglepetést fog kelteni. A meghívókat a jövő héten fogják szét­küldené Eljegyzés. Danes György eljegyezte Ko­vács Terikét, özv. Kovács Lajosné leányát. Halálozás. Szikszai János helybeli asz­talos-iparos e hó 5-én d. e. rövid szenvedés után elhunyt. Temetése 7-én, kedden délután folyt le nagy részvét mellett. Hegyközségi gyűlés. A helybeli hegy­községi birtokosság f. évi január hó 12-én délelőtt fél 11 órakor a városháza nagytermé­ben tartja évi rendes közgyűlését. A nagykárolyi Katholikus Legény­egyesület székházának dísztermében saját könyvtára javára 1913. január 19-én zártkörű táncvigalmat rendez. Belépti-dij: személyjegy 2 K. Családjegy 5 korona. A felülfizetéseket há­lásan megköszöni és a helybeli hírlapokban nyugtázza a rendezőség. ízletes ételekkel és ita­lokkal Török Imre fog mérsékelt árak mellett szolgálni. A tánc kezdete este fél 9 órakor. A zenét Horváth Ferenc zenekara szolgáltatja. Segély a lemezárugyárnak. A keres­kedelemügyi miniszter a helybeli lemezgyár kibővítésére, illetőleg üzemeinek fejlesztésere 150,000 koronáig terjedhető segélyt engedé­lyezett. Értesítés. Miután a nagykárolyi mester- részi közbirtokosság folyó hó 5-ére hirdetett közgyűlése megtartható nem volt a gyűlésen megjelentek csekély száma miatt, a közgyűlés folyó hó 12-én d. u. 2 órakor lesz megtartva tekintet nélkül a megjelenendő tagok számára, Makranczy Ignác elnök Gencs-utcai házánál. A legelő osztalék folyó hó 15-én és 16-án vehető fel Sütő József pénztáros Hajnal-utcai házánál. Fentiekről az érdekelt birtokosokat ezúton is tisztelettel értesíti az elnökség. Ideiglenes csődválasztmány. Kaszovitz és Wohl csődügyében az ideiglenes csődválaszt­mány tagjaivá dr. Adler Adolf, dr. Antal Ist­ván és dr, Sternberg Zoltán ügyvédek nevez­tettek ki. Fát lopott az állomásfőnök feljelentése szerint Tóth Mihály, özv. Tóth Jánosné fia, az állomás területéről. Csak négy hasáb fát emelt el, de társai is voltak, akiknek sikerült elme­nekülni. A rendőri nyomozás kiderítette a többi tettest is s szekér számra hozták lakásukról a fát a rendőrségre. Drága teázás. Szabó János mezőteremi lakos bejött a városba, hogy egyet-mást bevá­sároljon. Ez alkalommal betért Rosner Izsák kocsmájába egy csésze teára. Itt ismeretlen tettes ellopta tőle 400 koronányi pénzét. A gyanú azokra irányult, akikkel együtt ült az asztalnál; de ezek annyira berúgtak, hogy sem

Next

/
Oldalképek
Tartalom