Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-30 / 13. szám

4-ik oidal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 12. szám vizsgálatot tartott a városházán s mindent a legnagyobb rendben talált. Tea-délután. A nagykárolyi izr. Nőegylet f. hó 30-án, szombaton délután 6 órai kezdet­tel a Magyar Király szálloda éttermében tea- délétánt rendez. Minthogy meghívók nem bo­csáttatnak ki, a szives érdeklődőket ezúttal hívja meg a rendezőség. Felolvasó estély. A Nagykárolyi Protes­táns Társaskör ápr. 8-án saját helyiségében tánccal egybekötött felolvasó estélyt rendez. Rész­letes programmról ^legközelebb referálunk. A helybeli Önkéntes Tűzoltó Egyesü­let május hó 5-én saját pénztára javara nagy­szabásúnak ígérkező estélyt fog rendezni, amelyre már lázasan folynak az előkészületek: ének és zeneszámokon kívül, mozgófényképek bemuta­tása és egy-egy felvonásos bohózat bemutatása szerepel. Részletes tervekkel lapunk legközelebbi számában szolgálunk. Uj beosztás a rendőrségen. Április 1 -ével a rendőrségen uj beosztás lép életbe. Dr. Falussy Alajos teljesen önállóan vezeti a bűnügyi osztályt és a cselédügyeket. A bűnügyi osztály eddigi vezetője pedig, Csorba Gyula a kihágási osztály élére kerül: hatáskörébe fog­nak tartozni az állategészségügyi és mezőrendőri ügyek. Közgyűlés. A Kath. Legényegyesület F hó 24-én tartotta rendes közgyűlését. Récsey Ede, mint védnök, lelkes szavakkal megnyitva a közgyűlést, bemutatta a megyés püspök által kinevezett uj elnököt, Erdélyi József kegyesr. főgimn. tanárt. A rendes tárgysorozat tárgya­lása folyamán Drágus István alelnök lemodását nem fogadták el, hanem újból nagy lelkesedés­sel felkérték viselt tisztének megtartására, amit Drágus, meghajolva a közbizalom impozáns megnyilatkozása előtt, el is fogadott. Majd az ő és Gózner Kálmán indítványára jegyzőkönyvi köszönetét szavaztak a lelépő elnöknek, Haun- städter József kegyesrendi tanárnak fáradhatat­lan, buzgó munkálkodásáért és kitartó, lelkes ügyszeretetéért. Ezátán következett a tisztviselői kar megválasztása és a vigalmi bizottság meg­alakítása, aminek megtörténte után az uj elnök megköszönve a szives megjelenést a közgyűlést berekesztette. A szatmárnémetii ügyvédi kamara f. hó 31-én tarja meg évi rendes közgyűlését, Hát igy csak megvolt a mi kis vakunk késő őszig. Bezzeg azután egész télen át rabja volt szegényke a meleg szobának. De legalább volt neki rabtársa is, a nagyapánk, aki már a nyolcvanadik évét gázolta és benne volt a má­sodik gyereksorban. A mi kis Jánoskánk hálás szívvel erősíthette meg az ismert mondást: „Jó az öreg a háznál.“ A nagyapóka bizony hogy jó volt neki. Tanitgatta az ő kis vak unokáját gyönyörű szép imádságokra, énekelgetett neki régi, bus nótákat Rákócirói, Bercsényiről, buj­dosó kurucokról s mondott neki szebbnél-szebb meséket Árgirus királyfiról, János vitézről, (a mely akkor már naptárakban is olvasható volt) és egyebekről. Így rövidítette meg neki (és ma­gának) a hosszú téli napokat. Hála Istennek, csak kitavaszodott aztán megint s az első rügy fakadásakor a Jánoska már ott bódorgott megint a virágillatos kertben, meg az eperfás udvarban. És eltelt az egész esztendő, sőt több is. Már júliusi nap tűzött le az égről. Az életünk folyt-folydogált a maga medrében, mint a Tisza vize, amely ilyenkor már olyan szelíd, mint a kezesbárány. Ekkor csapott le ránk váratlanul a veszedelem, mint tiszta égből a vllám. Jánoskának volt egy kis pajtása az átel­leni szomszédból, akit a többinél sokkal jobban szeretett. A Pista gyerek. Nálánál ví lamivel idő­sebb volt, de nem sokkal. Helyes, okos kis fiú, aki szintén nagyon ragaszkodott Jánoskához. Majdnem állandóan vele volt, mint valamikor a Tériké. Ennek meg volt engedve, hogy a mi Szatmáron, a városháza kis tanácstermében. A közgyűlés tárgysorozata a következő : 1. Jegyző­könyv hitelesítésére bizottság megválasztása. 2. Az 1911. évi jelentés tárgyalása. 3. A számvizs­gáló bizottság jelentése és a felmentvények iránti intézkedés. 4. Az 1912. évi kötségvetés megállapítása. 5. Az 1912. évi tagsági dij ösz- szegének s a tagdíj és nyágdij-járulék esedé­kességének megallapitása. 6. Titkárnál 1912. évi márc. 12. napjáig írásban bejelentendő in­dítványok tárgyalása. Alaptőke felemelés. A Nagykárolyi Köz- gazdasági Bank r.-t. f. hó 24-én tartott közgyű­lésén egyhangúlag elhatározta, hogy az 500,000 koronás alaptőkét 800,000 koronára emeli fel 1500 drb 200 korona névértékű uj részvény kibocsátásával. Ebből 1000 darabot a részvé­nyeseknek elővételre ajánlanak fel úgy, hogy minden 5 részvényre 2 uj részvény jegyezhető 230 korona árfolyamon, 500 darab pedig bárki által jegyezhető 240 korona árfolyamon, amely összegből 40 korona a tartalékalaphoz csatol- tatik. Az elővételi jogosok 30 koronát, a töb­biek 40 koronát fizetnek a jegyzéskor részvé­nyenként. Az uj részvények az 1913. évi nye­reményben részesülnek. A mezőteremi körjegyzőségre Becsky Sándor vezendi körjegyzőt választották meg f. hó 23-án. Katonák tűzoltói kiképzése. A hon­védelmi miniszter intencióinak megfelelően a helybeli zászlóalj 20 katonája Litteczky had­nagy vezetése alatt tűzoltói kiképzésben része­sül. A kiképzés szombaton d. u. 3—4. tart s vezetője Demidor Ignác tüzoltófőparancsnok. Április 1-től kezdetét veszi a gyakorlati ki­teknek kijavítását. A megbízó megkeresésére kijelentjük, hogy a fogalmazványon ez áll: Elvállalja magasabb épületnek mindennemű ács­munkálatait, valamint átalakításokat és épület fedelek kijavítását. A kiadóhivatal. Kabarét a „Magyar Király“-ban. Varjas Antal neves orfeum-művész válogatott gárdá­jával f. hó 22-én és 23-án este fehér kabarét rendezett a „Magyar Királyiban. Varjas mű­vészi játéka és kupié-számai, Pásztor Zoltán ízléses mókái, Tubay Aranka és Dóry Gizi er­kölcsi alapon előadott nótái, Csillag Szerén magyar dalai nagy hatást értek el. A látoga­tottság közepes volt. Schwarzmanoff estélye. F. hó 28. és 29-én Schwarzmanoff orosz csodagyermekekek müvész-estélyt rendeztek a Magyar Királyban. A gyér számú közönség igaz elvezettel hall­gatta a kis művészek öntudatos játékát. Külö­nösen kivált a kis Romanoff ügyes kéztartásá­val és vonókezelésével, nemkülönben Schwarz­manoff Max művészi számba menő gordonka játékával. A kis Sabina zongora-játéka kedves, behízelgő volt. < Uj telefon előfizető. Ifj. Matolcsy Sán­dor kereskedő 122. szám alatt a telefon háló­zatba bekapcsoltatott. Versenytárgyalás. Az aranyosmedgyesi áll. óvoda építési munkálataira az állami épí­tészeti hivatal f. hó 16-ára versenytárgyalást hirdet. Nyilvános árlejtés. Nagybánya sz. kir. rend. tan. város az 1912. évben szükséglendő ruha és lábbeli neműek szállítására városi szolga- és rendőrszemélyzet részére ápr. hó 4-ére nyil­vános árlejtést hirdet. képzés is. A miniszter adománya. Zajta község­nek a földmivelésügyi miniszter 100 kötetből álló népkönyvtárt adományozott. Államsegély. Szatmárcseke volt úrbéres birtokosságának a földmivelésügyi miniszter legelőjavitas céljaira 250 korona államsegélyt utalványozott ki. Kinevezés. A nagyváradi postaigazgató­ság Barlán Jánosnét 'a dengelegi postaügynök­ség vezetésével bízta meg. Helyreigazítás. Lapunk legutóbbi három számában a hirdetési, rovatban Gergely József képesített ácsmester hirdetésében az állott: El­vállal : Mindennemű épületek újonnan való fel­építését, valamint átalakításokat és régi épüle­kis vakunkkal néha-néha az utcára is mehes­sen és átvezethesse hozzájuk. Akkor is már nagy hetivásárok voltak nálunk, kétszer egy héten. A tanyák népe ilyenkor százával, ezrével üzönlött be a városba, hogy a terményeit pénzre váltsa. A hajnali órákban jöttek be nyikorgó, terhes kocsikkaj zajtalanul, szép csöndben és a déli óráktól kezdve vonultak vissza üresen, de jókedvvel, hangos lármával, csak úgy, mint most. Csakhogy akkor még sokkal hangosab­ban és rendetlenebbül, mint most, mert akkor a rendőri szervezet még csecsemőkorát élte. A rendetlen és hangos kivonulás szülőanyja pedig az áldomás volt, a mit gazduraimék a jó vásár örömére ittak. És bizony, alapos in megkótya- gosodtak őkelmeik a beszedett buckáitól, úgy, hogy nemcsak ők maguk, hanem a lovaik is megbolondultak tőle és olyan verseny nyarga- lászást vittek végbe már a városban, hogy csupa veszedelem volt. A mi utcánk a felsőrészi tanyaiak útja volt, egyszersmind megyei országút is. Annak a boldogtalan kis Pista gyereknek éppen egy szombati hetivásáros napon jutott az eszébe, hogy a kis vak pajtásával kimenjen az utcára. Kézenfogva vezette át a széles utcán az ő há­zuk felé. A tanyai kocsik — délfelé járván az idő — akkor már javában vonultak kifelé, hosz- szában, székében portengerbe fullasztva az utcát. A nagy portól, kocsizörgéstől a kis vak­vezető nem vette észre, hogy a hézagosán dö­cögő kocsisorból pár száz lépésnyi távolságban kettő a túlsó oldalon kivált és versenyt futtatva Villanyvilágítás Nagysomkuton. Nagy- somkut képviselőtestülete elhatározta, hogy be­vezeti a villanyvilágítást. Az erre vonatkozó vonatkozó versenytárgyalást az elüljáróság f. é. ápr. hó- 10-ére tűzte ki. Uj járásbirósági épület Nagysomku­ton. A szatmári kir. törvényszék elnüke uj já­rásbirósági épület és fogház munkálataira ápr. 16.-ára versenytárgyalást hirdet. Fertőtlenitő-ház Felsőbányán. Felső­bánya képviselőtestülete elhatározta, hogy a a járványkórház kibővítésére egy fertőtlenítő- házat epitenek. Az erre vonatkozó versenytár­gyalást a tanács f. évi március hó 31.-éré hir­dette. szélsebesen, nagy hajcihóval közeledett feléjük. A két gyerek a vágtató fogatok közé került. Pistikának a nagy ijedtségen kívül semmi baja sem lett; Jánoskát azonban, hajh! az egyik kocsi elütötte. Eszméletlenül terült el a földön. A nagy lármára, sikoltozásra összeszaladtak az emberék és ölben vitték haza, átkokat szórva az ismeretlen gyilkosok után. És másnap délután az utcánkbeli asztalos műhelyében már ácsolták a Vak Jánoska, a mi édes Jánoskánk kicsike koporsóját. — Hosszú eszméletlenségéből csak egyszer, az utolsó perc­ben ébredt föl halottas ágyán, az édes anyánk hangos zokogására. Én a balkezét fogtam ak­kor, amelynek mintha gyöngö vonaglasát érez­tem volna. Az ajkai mozogni kezdtek. Valamit mondott is, de mit ? Szinte nesztelen suttogás volt az már. Siró hangon a nevén szólítottam és odahajoltam az arcához. Megint suttogott, valamivel hangosabbao: „megyek ... - Teri­kéin!“ Ezt a két szót megértettem. És ez elég is voit nekém, hogy megtudjak mindent: hogy a Tériké ott élt a lelkében életének utolsó pil- ianaláig. Tériké volt az utolsó gondolata. Mikor a nevét elsuttogta, viaszsárga arcocskáján még egyszer megvillant az a bágyadt mosoly. Ezzel a mosollyal repült el a kicsi lelke — a Terikéhez. Most pedig ebben a kis utóiratban bizo­nyíthatom, hogy nemcsak a gyermekkori ese­mények maradnak meg a lelkűnkben egy hosszú élet alkonyatáig, hanem a gyermekkori érzések is. Legyen ennek bizonysága az a könny, amely most a szemeimben csillog. :Gallérok gőzmosása: tükörfénnyel hófehérre Hájtájer Pál Nagykároly, Széchenyi-utca 43. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett. Kézimunkák, glassé keztyük, Bútorok szőnyegek tisztítása

Next

/
Oldalképek
Tartalom