Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-16 / 11. szám

11. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal. : Gallérok gözmosása: 1 tükörfénnyel hófehérre * lájtájer Pál Nagykároly, Széchenyi-utca 43. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett. Kézimunkák, glassé keztyük, Bútorok szőnyegek tisztítása tér rendelete, mely szerint a pillanatnyi nyomor enyhítésére újabb 2000 korona államsegélyt en­gedélyez, azonban a könyöradományoknak or­szágos gyűjtését nem rendelte el, végül kije­lentette, hogy az ujabbi segéllyel az állam tá­mogatását teljesen kimeritettnek kell tekinteni. Az árvíz alkalmával emberéletben kár nem történt, szarvasmarha, ló el nem pusztult, csak több házi állat (baromfi) lett az árvíz áldozata, a kimutatásban felvett többi károk, épületek, termények és egyéb ingóságok szerint vannak megbecsülve. Mándy Zoltán közgazdasági előadó jelen­tésében megemlékezik a panyolai árvízről, mely közgazdaságilag is ezidőszerint még kiszámít­hatatlan károkat okozott. Az általános gazda­sági állapot az elmúlt hónap folyamán kielé­gítő volt, mert bár az első negyedben kisebb éjjeli fagyok fordultak is elő, de azok sem a vetésekben, sem a gyümölcsökben kárt nem okoztak. Indítványára a közigazgatási bizottság utasítja a járási főszolgabírókat, hogy a tisztá­talan heremagvak elárusitását legszigorúbban ellenőrizzék s a visszaélést elkövetők ellen jár­janak el. Czilli György kir. főállatorvos jelentése szerint az állategészségügy kedvezőtlenné vált. Ragályos száj- és körömfájás Szatmárcseke köz­ségben lépett fel, az óvóintézkedések megtétettek. Fegyelmi és személyi ügyekben bejelen­tést érdemlő változás nem történt. Az elmúlt év folyamán útlevelet kért 430, útlevelet nyert 310 és visszavándorolt 72 egyén. Ezután elnöklő főispán indítványára a bi­zottság elismerését nyilvánította az árvíz alkal­mával közreműködött közigazgatási és községi tisztviselőknek, katonaságnak és csendőrségnek teljesített szolgálatukért. inas a háta mögött torzképeket vág és kigu- nyolja. — Ezentúl senki segítségére se akarok szorulni s magam fogok öltözködni — hatá­rozta el a gróf. Első Ízben három óráig vesződött, amig fel tudott öltözködni. De az akaraterő, a férfias energia csodákat müveit. Később már félkézzel épp oly gyorsan fel tudott öltözni, mint más két kézzel. És balkezének ujjai oly tüneményes gyor­sasággal siklottak végig a zongora billentyűin, hogy aki messziről hallgatta, el se hitte, hogy félkézzel tud ilyen varázshangokat kicsalni. Az akaratban rejlő csodálatos erő európai hirü zeneköltővé és zongoraművésszé tette. A nyolc­vanas évek elején Péterváron hangversenyezett s a csári család estélyt adott a tiszteletére. Az egész orosz főúri világ megjelent ezen az esté­lyen. A pétervári lapok közölték, hogy Zichy Géza gróf hatezer rubelt adott a szegényeknek. — Kedves gróf — kérdezte tőle a cár estélyén Wladimir nagyherceg — miért éppen hatezret ? — Fenség, annak régi története van — felelte Zichy gróf. Aztán elmondta, mikép áldotta meg őt egy kozák csecsemő korában. — Hej, ha élne, de örömest ráznám meg a kezét annak az öreg kozáknak — fejezte be a gróf érdekes elbeszélését. — Lám, mégis csak van szív az én vad kozákjaimban — mondotta Sándor cár, aki szintén végighallgatta a gróf történetét. — Felség, nincsen annyi vizcsöpp a ten­gerben, ahányszor az édesanyám emlegette és ha csak ezredrésze valósult meg annak a sok jókivánatnak, amit neki kívánt, nagyon boldog és gazdag emberré kellett lennie azóta — fe­lelte Zichy gróf. Színház. A legutóbbi színházi hét kétségtelen clou-ja lovag Szentgyörgyi Istvánnak, a kolozsvári nem­zeti színház művészének két estére terjedő ven­dégfellépte volt. Ez alkalommal bőséges alkalmunk volt látni az előadó művészet genialitásának minden fázisát. Szentgyörgyi az ő közvetlen, nemes, de azért mindenkor imponáló erejű müvészegyéni- ségével ama művészek közé tartozik, akik nem­csak illúziót tudnak kelteni, hanem át is érzik azt testük, lelkűk minden párányával. Tagadha­tatlanul elsőrangú, fenomenális tehetség, akinek legkisebb alakításai is klasszikus kabinetalakitás számba mennek- Az érzelmeknek szemünk előtt fokozódó hullámzása elementáris erővel nyilvá­nul meg a hatásos jeleneteknek ötletes meg- játszásában : és csodálatos ! Eme játékban, da­cára annak, hogy minden egyes nuance erősen motiválva van, nincs benne semmi túlzás, gé- piesség, elhamarkodottság. A szerep szellemébe behatoló elmélyedés egy vérbeli mü/észlélek minden harmóniáját motiválja s e motívumok a szerepet egy gyönyörűséges mozaikképpé te­szik, amely a sziniskálák bámulatos vegyüléké- vel ehnosódhatatlan képet alkot a néző lelké­ben. Az egyes mozaikdarabok tökéletes finom­ságú kidolgozásban harmonikusan olvadnak egybe a szerepközti helyeknek frappáns kitöl­tésével, amelyek úgy festenek, mint Phidias örökhirü szobrai: a márványba faragott meg­testesített gondolatok. S ez a' művész, aki előadásában a plasz- ticitást egy nagystílű festőművész szinérzékével kombinálja, a haldokló magyar népszínmű ihle­tett lelkű, lángszavu apostola. Az igazi magyar népiélek csillámlott elénk a maga szeplőtelen fényében, hogy gloriás su­garaival üde, természetes magyar levegőt vará­zsoljon elénk a színpadról, ahonnét legtöbbször csak léhaságot, egy dekadens világnézet torz­képeit van alkalmunk szemlélni. Hála és elis­merés illeti ezért őt s kívánjuk, hogy még hosszú időn át legyen szószólója a magyar népiéleknek. De nem szabad még egyről megfeledkez­nünk : s ez az óriási szuggesztiv erő, amely az összes szereplőket magával ragadta s ez meg is látszott az előadáson, úgy, hogy a „Cigány“ előadása a vidéken ritkítja párját. „A peleskei nótárius“ és a „Cigány“ vol­tak a műsoron. Mindkét estén zsúfolásig meg­töltötte a színházat a lelkes közönség, mely minden egyes sikerült hatásos jelenetnél or- kánszerü tapsviharral szólította lámpák elé a neves műrészt. A szereplők játékából ki kell emelnünk Spóner Ilonkáét, aki igazi kvalitásait csillogtatta a Rózsi cigányleány szerepében. Já­téka, mimikája, deklamálása harmonikusan si­mult az előadó művész játékához. Határozott művészi öntudat, pathelikus deklamálás első­rangúvá, kabinetalakitássá tette rokonszenves, hatásos játékát. Kívüle még Bay Lászlót és Gás­pár Jenőt kell kiemelnünk, akik mindkét estén elemükben voltak s valósággal remekelve mű­vészi előadást produkáltak. Az ünnepség a Gaál ünnepséggel kapcso­latban folyt le a Kölcsey Egyesület kezdemé­nyezésére. Sróff Gábor fogimn. tanár eszmék­ben gazdag, tartalmas felolvasása vezette be „A peleskei nótárius“-t. Kiváncsiak vagyunk mennyi jut a Gaál arcképre a tiszta jövedelemből, mert tudtunkkal a szinügyi bizottság csak eme feltétel alatt engedte meg a helyárak felemelését. Megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy Ernyei megválik a társulattól. Eltekintve attól, hogy a drámai előadások rendezésének stilszerü és kifogástalan volta Ernyei rátermettségének kétségtelen érdeme, „A vasgyárosban, a korne- villei harangokban, a Lear királyban“ elsőrangú, művészi képességéről tett bizonyságot. Érdek­lődéssel várjuk a hir megerősítését. Cyrano. pÉTRŐL-jlÉTEE. Szatmárvármegyének egyszerre két szen­zációja van. Egyik a pénzügyigazgatóság áthe­lyezése, a másik Szatmárnak egy felirata. Mind a kettő érdemes arra, hogy vele foglalkozzunk. Ami a pénzügyigazgatóság elhelyezését il­leti, annak kommentálása felülmúl minden fan­táziát. A jól értesült „Szamos“ Verne ismert regényíró fantáziáját megszégyenítő módon adja elő a „történteket“. (A gyengébbek kedvéért megjegyezzük, hogy laptársunk néha-néha a „kacsáktól“ sem riad vissza, úti figura docet.) Korunk eme Thukididesze kétségtelen határozott­sággal szól a nagykárolyi rémületről. (Használ­hatta volna ezt a kifejezését is, hogy „pánik“.) Szerinte Károly lázban van és igér. Nos! ? Szatmár szintén Ígért, hogy lázban is volt egy­úttal, nem állapíthatjuk meg, de valószínű : ezt a iázt azonban üzleti nyelven „konkurrenciá“- nak szokás nevezni, amelyet éppen nem lehet tisztességgel vádolni. Állítólag az alispán utján pattant ki a titok. Titok : előttünk nem volt az, sőt el vol­tunk reá készülve. De talán jobb is lett volna, hogy nem pattant volna ki, mert igy meg lett volna kiméivé a „hosszú Gebe“ a blamagetól. Erre az egész hajszára vonatkozólag különben Wekerle pénzügyminiszter „in illő tempore“ megmondta a maga véleményét: nem volna he­lyesebb, ha az informátorok erre is visszaem­lékeznének ! ? No de hát: tempóra mutaníur. A gyen­gébbek kedvéért megjegyezzük, hogy Szatmár­nak ez időszerűit függetlenségi, sőt Justh-párti, állítólag kuruc képviselője van. S mit tesz a véletlen, vagy az érdek ?!! Ez a Szatmár fel­iratot miéz a kormányhoz, amelyben bizalmá­nak és ragaszkodásának ad kifejezést. Egyben legnagyobb sajnálattal vesz' tudomásul a kor­mány lemondását és a lemondott miniszterelnök, valamint a kormány minden egyes tagja iránt továbbra is a legteljesebb bizalommal viseltetik. Micsoda remek kortesfogás ! A fajmagyar kuru­cok mungók lesznek : valószínűleg nem a véderő­javaslatért, hanem a pénzügyigazgatóságért. Mit szól ehhez a Justh-párt és a képviselő. Vagy a a cél szentesíti az eszközöket ? 1 Valószínű ! ! ! Seneca. HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van minden­nap d. e. 10 órától 12-ig. Márc. 16. Az Apolló mozgó megnyitó előadása. Márc. 17. Orsz. M. Kér. E. közgyűlése Buda­pesten. Márc. 17. A Legényegyesület hazafias ünnepélye saját helyiségében. Márc. 17. A Kossuth asztaltársaság ünnepélye este 6 órakor Kun István vendéglőjében a törzs asztalnál. Márc. 21. Várni. rk. közgyűlés. Márc. 24. Róm. kath. egyházközségi gyűlés. Márc. 24. Városi rk. közgyűlés. Márc. 26. Versenytárgyalás a szinérváraljai is­kolára. Márc. 31. A Dalárda közgyűlése. Ápril. 6. Versenytárgyalás a nkárolyi polgári is­kolára. Márc. 15-ike városunkban. Városunk hagyományos fénnyeí ünnepelte meg a szabad­ság nagy napját. Az ünnepségek a polgári leányiskolában kezdődtek, ahol ének és szava­latok kíséretében Királyné tanítónő tartott haza­fias beszédet. Reggel 9 órakor ünnepélyes szent­mise volt, amelyet Récsey Ede házfőnök, Ti­hanyi Béla és Szentiványi Béla plébánossegé­dek asszistálásával celebrált. A misén az ösz- szes iskolák növendékein kívül megjelentek a hatóság képvis elői is. A vármegye képviseletében Ilosvay Aladár alispán, Szintay Gábor aljegyző és Gulácsy Tibor vm. árv.-széki ülnök, a vá­ros képviseletében Hetey Ábrahám h. polgár- mester, Preisz Miklós jegyző, Demidor Ignác rendőrfőkapitány, dr. Falussy Alajos rendőr

Next

/
Oldalképek
Tartalom