Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-24 / 8. szám
8. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal. mozgalom során több javaslat került megvilágítás alá, mielőtt azonban ezeket vizsgálat alávenném, az „iparjogi ügyek“ gyűjtőfogalmát kell ebből a szempontból megvilágítanom. E gyűjtőfogalom alá a szabadalmi védjegy, minta, tisztességtelen verseny, cég és egyéb árumegjelölésekre vonatkozó ügyek soroztainak. A szabadalmak megadására vonatkozó eljárás kivételével ma Magyarországon — és a legtöbb külföldi államban is — vegyes, technikai és jogászbiróság ítélkezik. A védjegy, mint árumegjelölés, technikai ismereteket nem tételez föl, e jogterületnek legfontosabb része, a védjegyutánzás, tisztán kereskedelmi szempontból vizsgálandó. A durva, szolgai védjegyutánzás eseteit kivéve — a melyekben az ábrák összehasonlítása alapján minden laikus meg tudja állapítani az utánzatot — a legtöbb esetben az képezi a jogvita tárgyát, hogy a felületes gonddal vásárló közönséget a sokszor igen nagy raíinementtal utánzóit véd- jegygyel nem téveszti-e meg a kereskedő, a ki valamely elismert márka utánzásával akar üzleti eredményeket elérni. Ehhez első sorban nem jogi, hanem kereskedelmi ismeretek kellenek, mert csak a forgalmi és üzleti viszonyokkal ismerős egyének adhatnak helyes feleletet arra, hogy az egyedül általuk ismert vásárló közönség felfogása miként alakul ki egyes ravaszabb védjegybitorlás esetében. A jogász esetleg különbségeket találhat a két ábra között, de a kereskedő tudja, hogy e különbségek a felületes vevő figyelmét elkerülik, viszont a jogász megállapítja az utánzás tényét, holott a kereskedelmi felfogás szerint ez nem forog fönn. Utóbbi esetre vonatkozólag hivatkozhatom egy konkrét esetre. Két illatszerész védjegyéről volt szó, mindkettőnek védjegye aranynyomásu papíron egy-egy női fejet ábrázolt. Jogi fölfogás szerint az utánzás kétségtelennek látszott, ám a kereskedelmi körök információja szerint az illatszeriparban minden kereskedő aranynyomásu papirt és női fejet alkalmaz, ha tehát a parfüm különböző névvel van megjelölve, vagy a készítők cége rajta van az árun, utánzásról nem lehet szó. A kereskedelmi élet ismerőseinek ezen téren való mellőzése tehát az ügy kára nélkül nem volna lehetséges — viszont a technikai ismeretek ..itt teljesen- tekinteten kivül esnek. Teljesen hasonló a helyzet a cégügy, a tisztességtelen verseny és az egyéb árumegjelölések ügyénél is. A mintaügynek már van technikai vonatkozása, ez azonban majdnem kizárólag arra szorítkozik, hogy a minta előállítása technikai munka eredménye. A mint azonban a jninta készen, forgalomképes állapotban van, itt is a kereskedelmi ismeretek lépnek előtérbe. Hogy két szövetminta közül az egyik utánzata-e a másiknak, vagy hogy két domborművű gyufatartó közül az egyik kopizálása-e a másiknak, ez az iparművészet és kereskedelem szempontjából döntendő el, ily szakértők közreműködésével tehát a jogász technikai ismeretek nélkül is helyesen tud ítélkezni. A szabadalmi ügyekben már egyenlő szerep jut a technikának és a jogtudománynak. A szerepek egyenlősége némileg az ítélkezni hivatott bíróságok szervezetében is megnyilvánul, a mennyiben a szabadalmak megadása, annak érvényessége, a jog terjedelme fölött oly szabadalmi hivatalok döntenek, a melyeknek tanácsaiban jogászok és technikusok egyenlő számban foglalnak helyet. A szabadalmi jog megsértése, vagyis a szabadalombitorlás kérdésében azonban már tisztán jogász-büntetőbiróságok Ítélkeznek, úgy nálunk, mint külföldön. Főleg ez utóbbiak által hozott Ítéletek azok, a melyek ellen legtöbb kifogás hozatott föl s a melyekre a külön bírósági intézmény fölállítására irányuló mozgalom vezetői, mint a mai rendszer liibás- ságának bizonyítékaira hivatkoznak. Németországban, a hol e mozgalom meglehetősen nagy hullámokat vetett s a múlt évben Danzigban tartott német jogász-gyűlésen is élénk diskusszió tárgyát képezte, a büntető bíróságok szabadalomjogi praxisát beható vizsgálatnak vetették alá. E vizsgálat eredménye azt igazolta, hogy hozattak ugyan helytelen ítéletek, de ezekben nem a műszaki kérdés, hanem vagy a tény, vagy a jogkérdés volt helytelenül megoldva. A mi pedig a külön-birósági intézmény célszerűségének vizsgálatát illeti, erre vonatkozólag majdnem az összes iparjogvédelmi szakértők véleménye (Stahl, Rathenau, Cahn dr. stb.) megegyezett abban, hogy a műszaki elemnek az itélőbirói székbe való bevitele az ügyre nem volna előnyös. A tisztán műszaki bíróságnak ugyanis az a nagy hátránya, hogy a pörben nemcsak műszaki kérdések, hanem bonyodalmas jogi kérdések, vagy műszaki jelleget nélkülöző oly ténykérdések is merülnek fel, a melyek a műszaki kérdéseknél is fontosabbak, ezeknek megoldására pedig a műszaki képzettségű biró képtelen volna. De nem volna helves a műszaki elemet a bírói székbe társas- biróság alakjában sem belevinni, mert ez a mindkét fél érdekeinek megóvására hivatott perrend lényegévei össze nem egyeztethető. Az érvényben levő eljárás szerint ugyanis a biró a fontosobb műszaki kérdésekről a szakértők utján szerez tájékozást. A szakértő a felek előtt mondja el véleményét s a mit mond, az a peres felek kritikája alá esik, ezt bírálat tárgyává tehetik. Ha már most a szakértő a biró helyét foglalja el, akkor a felek elesnek az ügy szakszerű fejtegetésének az ellenőrzésétől és bírálatától, nem gyakorolhatnák ezt, mert a műszaki kérdések a birák tanácskozási szobájában kerülnének megvitatásra, természetesen a felek bevonása nélkül. Önként értetődik az is, hogy a műszaki birák közt felmerülő nézet- eltérés esetén a jqgászbiró kénytelen volna vagy az egyik, vagy a másik véleményhez csatlakozni, esetleg saját meggyőződése ellenére, holott jelenleg módjában van több szakért üt is meghallgatni. De ha a technikus birák alkalmazása mellett fenn is tartatnék a szakértői meghivás intézménye, ez sem biztosítaná igy a felek közreműködését és ellenőrzését, mert a technikus biró a szakértő véleményétől eltérő álláspontra is helyezkedhetnék, a jogász- biró pedig esküjét és meggyőződését ismét nem követhetné. Megjegyzendő továbbá, hogy szabadalom- jogi kérdések eldöntésénél a műszaki kérdések helyes megoldása még nem jelenti a jogilag is helyes megoldást, sőt műszakilag helyesen megoldott tényállásra is alapíthatók jogilag helytelen Ítéletek. A mint hogy a kifogásolt Ítéletek legtöbbjénél is az az eset forgott fönn, hogy helyes volt a műszaki megoldás, de helytelen a ténykérdések megállapítása. Nem az a hiba tehát, hogy a jogászbiró nem képes az előtte fekvő ügy műszaki vonatkozásaiba behatolni. A szabadalmi jogviták legtöbbjében alig fordulnak elő oly komplikált műszaki kérdések, hogy a felek kimerítő előadásából és kellő magyarázat utján a műszakilag nem is képzett biró az esetnek lényeges műszaki momentumait ne legyen képes megérteni. De nem is szükséges, 1500 a tanulók száma. Kalazancius hóditó eszméjének harcosaivá szegődtek nagy tudományu és előkelő származású t initók, most már a nemesi gyermekeknek is nagy a száma iskolájában, a pápa figyelme is feléje fordul, 1617-ben megjelent bulla a piaristákat congregetióvá szervezi, Kalazancius 2 év múlva Narriba vonul, hol megírja gazdag emberismeretről és mély bölcsességről tanúskodó szabályait annak a társaságnak, melyet 1621-ben a római szentszék renddé emel s egy évre rá szentesit. A kegyes iskolák, mint a világ erkölcsi kialakulásának fontos intézményei, csakhamar kíáramlanak Olaszországból Lengyel, Morva, Cseh és más államokba, de talán sehol oly mély gyökeret nem vert, mint épen nálunk Magyarországon ... Azonban az emberi gonoszság és irigység, a nagyravágyás és rosszakarat a már gazdagon virágzó iskolákra majdnem halálos csapást mért, mert a rágalmaknak engedve a szentszék a kegyesrend szerzetesi rangját elvette, azt egyszerű társasággá sülyesztette, uj tagok felvételét megtiltotta, sől az eszményü lelkű rend- alapitó, Kai. szt. József, üldözéseket szenvedve börtönoe került, de ártatlansága kiderült s ő fényes elégtételben részesült. De mégis mily fájdalmasan eshetett a szent férfiúnak az a leverő tudat, hogy ime a rágalom és irigység a hiúság és nagyravágyás, magasztos intézményén, lelke fönséges eszményén diadalt aratott. E szomorú esemény után Kalazancius még csak 2 évet élt, 1648. aug. 25-én, a 30 éves háború utolsö esztendejében, 92 éves korában szende- rült el örökre a Megváltó nevével ajakán. Halála megdicsőülés, rendjére pedig a fölmagasz- taltatás első alkalma volt, mert a mint Jézus halálából származott az üdvösség forrása az egész emberi nemre, úgy Kalazancius is halála 'HAJNAL DEBRECEN a vasúti állomással szemben. után, mint a rendnek dicsősége és pártfogója, annak újjászületését eszközölte, hiszen 1656-ban adta ki Kalazancius iskolái ellenságeinek gonoszságáról jobban értesült pápa a piarista-rend visszaállítását kimondó bulláját. Az alapitót pedig, kik sokan már életében is szentnek tiszteltek, halálának százados évfordulóján az egyház boldoggá s 19 évvel később szentté avatta s igy a legkeresztényebb nevelő elérte azt a legnagyobb dicsőséget, a melyet a földön ember csak elérhet ... Hátra volna még, hogy Kai. szt. József helyét a neveléstörténetben főbb vonásokkal megjelöljük. Legnagyobb érdeme kétségtelenül a szegények számára rendszeresített ingyenes iskola. Kalazancius az újkori népnevelésnek első, hatalmasan kimagasló alakja; nem egyszerű munkás ő a népneveiéi terén, hanem annak lángbuzgalmu, halhatatlan apostola. — Népnevelési vezéreszméje az, hogy a nép gyer- meKét a gyakorlati életre erős, vallásos alapon kell nevelni. Oktatásának és nevelésének módszere : a keresztény szeretet melegével férkőzzünk hozzá a nép gyermekének fejleszthető leikéhez s tanítsuk meg arra, miképen munkálkodjék földi jólétén és jövendő boldogságán. Erre a nagyfontosságu társadalomemelő és erősítő célra legnemesebb és legbiztosabb eszköz az ingyenes iskola. Az iskola, melyet Kalazancius alapított, magában hordozta a fejlődés csiráját s mindig tudott alkalmazkodni a kor kívánalmaihoz. Az ő iskolája határozottan haladást jelez a tanítás és nevelés történetében; az ő iskolájában először hódítanak tért az életre előkészítő reális tárgyak; az ő eszméi közt sok az eredeti, sőt olyan, mivel korát jóval megelőzte. Az ő iskolájába fölvesz növendékeket valláskülönbség nélkül, — izraelitákat is abban az időben, a midőn Európában, de főképen nálunk, Magyar- országon a legnagyobb türelmetlenség uralkodik a keresztény vallásfelekezetek között, amidőn a töröktől és némettől meggyöngitett magyar nemzet katholikus és protestáns fiai között a legelkeseredettebb vallásháború dühöng. Az ő iskolája demokratikus alapon nyugszik, nemes és pörnép gyermeke közt nem tesz különbséget, mindkettőt egyazon ismeretanyagban, ugyanolyan szerető bánásmódban részesíti, mert hiszen a királyi ősöktől származó Kalazancius a gyermek értelmének, szivének és akaratának harmonikus kiművelését és nemesítését, gazdagítását és erősítését tartotta iskolája fontos céljának. Müveit, jellemes, vallásos emkereket akart nevelni, hogy majdan ezek legyenek a társadalom vezetői; tudta, hogy a szellemi, lelki kincsek nemcsak a nemesi osztály gyermekeinek, fényes paloták szülötteinek kizárólagos tulajdonai, hanem a szegény nép elhagyatott fiaiban, a kunyhók gyermekeiben rejtőznek legnagyobb számmal. A nép lelkének nevelése folyt tehát Kalazancius iskolájában már a XVIIL században, holott nálunk a demokratikus szellem csak 200 évvel később, XIX. század negyvenes éveiben kezd kibontakozni a politika s a társadalom, az irodalom s a közoktatás terén... Kalazancius fönséges szellemének bűvös erejéből magyarázható tehát az, hogy magasztos intézmén/e, a Kegyes Iskolák a századok viharai küzött is fennmaradtak úgy, hogy háromszázados virágzásukat is megünnepelhettük s rendje Európa több államában, sőt Amerikában is — századokon át virul s ezreket nevel a nagy alapitó szelleme szerint. Kalazancius szivének erkölcsi ereje és hatása pedig oly nagy, hogy a legnagyobb nevelőkkel vetekedVidéki vendégek találkozó helye. Egész éjjel nyitva! Minden este VJAA J-IUILL VIVUJUllUVll. Elsőrendű fővárosi művészek felléptével.
