Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-21 / 51. szám

51. szám NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 5-ik oldal. Halálozás. Boross János nyug. lelkész, ki a nagykárolyi ág. hitv. ev. egyháznak is hosz- szu időn át volt lelkipásztora, f. hó 20-án 81 éves korában elhunyt. A megboldogult hült te­temeit f. hó 21-én — szombaton — délután fél 3 órakor az ág. hitv. ev. kér. egyház Te­rem-utcai templomában tartandó gyászisten­tisztelet után az evang. temetőben adják át az anyaföldnek. Kinevezés. A pénzügyminiszter Mogyorós István tulkai lakost ideiglenes minőségű segély- dijas adóhivatali gyakornokká kinevezte a szat- márnémetii kir. adóhivatalhoz. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Kopniczky Kamiit a nagysomkuti önálló gazdasági iskola szaktanítóját a szatmár- hegyi önálló gazdasági iskolához hasonminő- ségben áthelyezte. Szatmármegye novemberben. A vár­megyei közigazgatási bizottság f. hó 13-án ren­des havi ülést tartott. Csaba Adorján főispán meleg szavakkal parentálta el a vármegye egy­kori alispánját, Jékey Sándort, kinek emlékét a bizottság jegyzőkönyvileg örökítette meg. Ezután a szakreferensek szokásos jelentései következ­tek. Az alispáni jelentés szerint novemberben 718-an kértek Amerikába szóló útlevelet. A vár­megye egészségügyi állapota a múlt hónapban kedvezőtlen volt. Á kir. tanfelügyelő jelentésé­ből megemlítjük, hogy a földmivelésügyi mi­niszter a nagykárolyi gazd. ism. iskolánál ren­dezendő téli háziipari tanfolyamra 600 K, a krasznabéltekire 500 K államsegélyt engedélye­zett. A nagykárolyi gazd. iskolához egy uj ta­nítói állás szerveztetett. A nagykárolyi állami iskolai építési terv jóváhagyatott s igy az ár­lejtés kihirdetése iránt Nagykároly várost meg­kereste. 73 állami iskola van működésben a folyó tanévben, 226 állami tanítóval, illetve 140 férfi, 95 női tanerővel. Jár az állami iskolákba 12965 mindennapi tanköteles. Az állami isko­lával biró községekben levő felekezeti iskolák­ban ezzel szemben csak 3828 tanköteles és 1862 tanköteles iskolázatlan. Fiú jár 6787, leány 9178. Rk. 1789, gk. 5486, g.-keleti 117, ref. 3464, ág. ev. 44, unit. 6, izr. 1998 és baptista. 8585 magyar, 103 német, 4225 oláh, 49 tót, 1 rut., 2 egyéb Az 1905—906. tanévben 129 áll. ta­nító volt 6479 tanulóval, az elmúlt tanévben pedig 218 tanító mellett 12,445 mindennapi tanköteles tanult az állami iskolákban s igy 6 év alatt a tanítók száma 107-tel, a tanulóké 6216-aI nőtt. Egy év alatt a tanítók száma 18-al, a tanulók száma 520-al emelkedett s így a vármegyében a tanítók számának egyharmada állami és a tanköteleseknek szintén egyharmada áll. iskolában nyer oktatást. A közgazdasági előadó bejelenti, hogy az általános gazdasági helyzet lényegesen rosszabbodott, mivel a foly­tonos esőzés után beállott hideg időjárás úgy a betakarítási, mint a szántó-vető munkálato­kat annyira hátráltatta, hogy az ősszi vetések 60 százaléka kimaradt. Á meglevő vetés is igen hiányos munka mellett került a földbe, nehe­zen csírázik és fejlődése gyenge. A jövőre való kilátás igen szomorúnak mutatkozik s indo­kolttá teszi a földmivelésügyi miniszter segély­akcióját a bekövetkező gabonaszükség enyhíté­sére. A közigazgatási előadó szükségesnek tartja különösen a vármegye hegyvidéki lakóinak ten­geri szükséglete felöli gondoskodást. A segélye­zést azonban nem természetben nyújtani gon­dolja, hanem állandó munkaadással. Nem találták meg a vértanuk porait. Ismeretes az a kegyeietes munka, amely arra irányult, hogy az aradi vértanuk hamvait fel­kutassák. Az ásatást, amely teljesen eredmény­telenül végződött, a napokban fejezték be. Most már azt is egész bizonyosan tudják, hogy a vértanukat nem a kivégzés helyén temették el, mert a mostani obeliszk alatt megtalálták azt azjemléket, amelylyel először jelölték meg a ki­végzés helyét. A kutatásról Varjassy Árpád tan- felügyelő, aki a munkálatokat vezette, a követ­kezőket mondotta el egy hírlapírónak ; „A most felfedezett kőfundamentum azt mutatja, hogy a mai obeliszk ugyanannak a kis emlékkőnek a helyére került, a melyet kevéssel a kivégzés után állítottak fel. Kétségtelen tehát, hogy a vértanukat azon a helyen végezték ki, ahol a mostani obeliszk hirdeti ezt a nemzeti tragédiát. Hogy mégsem sikerült az akasztófán kivégzett vértanuk csontjait feltalálnunk, annek az az oka, hogy a hóhérok nyomban az aktus után elrej­tették a tábornokok holttestét. Ez eddig csak feltevés volt, de az ásatások eredménytelensége ezt most megerősiti. Tudvalevő, hogy Damja­nich, Lahner és Kiss Ernő családtagjai sok pénd adtak a hóhéroknak, amiért azok titok­ban kiadták a tábornokok holttesteit. Valószí­nűleg a hóhérok abban reménykedtek, hogy a többi |vértanu Rokonsága is arannyal fizeti a holttesteket és ezért nem földelték el, hanem valahol a füzesek között elrejtették és vártak. Amikor pedig eme reményükben csalatkoztak, valahol, most már teljesen ismeretlen helyen egy közös gödörbe hányták a többi vértanú holttestét. Nem hiszem, hogy ezekre a drága hamvakra most már ráakadhassunk, mert hi­szen nincs élő ember, aki nyomukra vezethetne. Karácsonyi ajándék. Boromissza Tibor püspök ur a helybeli Legényegyletnek 40 ko­ronát adományozott. Az elnökség ezúton is kö­szönetét fejezi ki Öméltóságának. Az adóvégrehajtásokat felfüggesztette a pénzügyminiszter vármegyénkben az elemi csa­pás által sújtott mezőgazdasággal foglalkozó adózókra nézve. Palczer Ernő kegyesrendi tb. kormány­segéd belépett a helybeli Oltájegyesület és Pol­gári Olvasókör alapitő tagjai közé 50, illetve 100 korona adománynyal. A két egyesület ez utón is hálás köszönetét fejezi ki a nemes ado­mányozónak. Adventi felolvasó estélyt tartott a Nagy­károlyi Kath. Legényegyesület vasárnap, f. hó 15-én székháza dísztermében igen nagyszámú hallgatóság előtt. Hebe Juliska és Csanálosi Jó­zsef szavalatát szívesen hallgatta s szives taps­sal jutalmazta a közönség. Tihanyi Béla ke­gyesrendi tanár, az egyesület elnöke arról tar­tott előadást, hogy milyen szerepe van a kath. legényegyesületeknek a keresztény társadalom­ban. Utána Turner Erzsébet szavalt, majd Ma- kay Emil monológot adott elő. Mindkettőjüket megtapsolták. A Kölcsey-Egyesület f. hó 21-én, szom­baton este 6 órakor lyceális előadást tart. Da- rabant András polg. isk. tanár fog értekezni II. Rákóczy Ferencről és a kuruc költészetről. A nagykárolyi „Protestáns Társaskör“ — mint múlt számunkban is jeleztük — f. hó 22-én tartja második felolvasó estélyét saját helyiségében d. u. 6 órai kezdettel, 30 filléres beléptidij mellett. Műsor a következő: 1. Sza­valat: Serly Vilma. 2. „Jön az Üdvözítő.“ Irta: Farkas Imre. Személyek : Az Ur, Mózsa Pál. Az ember, Kürthy Károly. Az asszony, Szabó Giziké. A férj, K. Nagy Sándor. Vak Benjámin, Török István, gyermekek, leányok. Történik Krisztus korában. 3. Felolvasás: Lukács Mihály. 4. Zeneszám. Előadják: Mangu Gyula, Klósz Ákos, Hornyák Sándor. 5. Szavalat: Csanálosy József. — Á kiváló gonddal összeállított prog­ramúira felhívjuk olvasóink szives figyelmét. Köszönetnyilvánítás. Blum László Szat- márról 50 K.-t és Boromissza Tibor megyés püspök 40 K.-t adományoztak a helybeli Nép­konyha céljaira, melyért fogadják ezúton is a Népkonyha vezetőségének hálás köszönetét. Választás. Az orth. hitközségnél a 18-as képviselőtestületi tagok és az elnökség válasz­tását f. hó 22-én, vasárnap délután 2 órakor a hitközség tanácstermében fogják megtartani. A szavazati joggal biró hitközségi tagok azon meg­jegyzéssel hivatnak meg, hogy a választást — a tagoknak kellő számban meg nem jelenése esetén — folyó hó 29-én, az akkor megjelenők számára való tekintet nélkül tartják meg. A kerületi kereskedelmi és iparka­mara folyó hó 21 én d. u. 3 és fél órakor Debrecenben, a kamara uj székházában rend­kívüli közgyűlést tart, melynek tárgya a kerü­letben megalakítandó adókivető bizottságok ke­reskedő és iparos rendes- és póttagjainak meg­választása. Az ünnepek korlátozása és az isko­lák. A vallás-és közoktatásügyi minisztérium a napokban rendeletet fog kibocsátani a „motu proprio“ cimü pápai bullában említett ünnep­napoknak az iskolákban való megtartása iránt. A közoktatásügyi minisztérium e tekintetben ugyanarra az álláspontra helyezkedik, mint az igazságügyminiszternek e tekintetben legutóbb kiadott rendelete, mely szerint a tényleges ál­lapot egyelőre fennmarad és ilyképen az előadá­sok az említett napokon az összes iskolákban szünetelni fognak. Szatmármegye lakosainak száma az 1910. évi népszámlálás adatai szerint 361,740. Járásonkint csoportosítva: Avasi járás 24,365, csengeri j. 28,899. erdődi j. 31,711, fehérgyar­mati j. 31,631, mátészalkai j. 45,191, nagybá­nyai j. 30.584. nagykárolyi j. 43.756, nagy­somkuti j. 30,093, szatmárnémeti j. 34,093. szi- nérvaraljai j. 28,136, Felsőbánya r. t. város 4422, Nagybánya r. t. v. 12,877, Nagykároly r. t, v. 16.078. Családi pótlékot szavazott családos tiszt­viselőinek meg a helybeli ármentesitő társulat. Evvel a humánus cselekedetével megelőzte az ország összes ármentesitő társulatait, s ameny- nyiben minden gyerek után, tekintet nélkül azok számára, 100 koronával segélyezi a szü­lőket, az államnál is szociálisabb álláspontra helyezkedett. Lövészegylet. A polgármester fölkérte Dr. Falussy Alajos rendőralkapitányt, hogy a város hadköteles ifjúságából a tavasszal kísé­reljen meg lövészegyesületet alkotni. Az uj véd­erőtörvény az igy kiképzett ifjaknak a szolgá­lati idő tekintetében előnyt biztosit. A kikép­zésről a honvédség gondoskodnék. Sertésvész van Nagykárolyban. Hétfőtől, f. hó 16-tól a sertésvásár szünetel. Genesen megszűnt a sertésvész. Az újvárosi rész f. hó 25-én d. e. 10 órakor tartja rendes közgyűlését a városi rajz­teremben. Lódijazás. A nagyméltóságu ni. kir. föld­mivelésügyi minisztérium anyagi támogatásával a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület a vár­megyei lótenyésztési bizottmánnyal karöltve lódijazást rendez; és pedig: Csengerben 1912. évi december hó 28-án d. e. 11 órakor, (Kiosz­tandó dij 30J kor.) Fehérgyarmaton 1912. évi december hó 30-án d. e. 11 órakor. (Kiosz­tandó díj 300 kor.) Dijaztatnak : a) hiba nélküli választott csikóval elővezetett katonai mértéknek megfelelő, öröklési hibáktól kancák. I. dij 50 kor., II. dij 35 kor., III. dij 25 kor., IV. dij 20 kor.; b) öröklött hibáktól ment jó condi- tióban levő oly 3 éves kanca csikók, melyek jó származással bírnak, tenyészcélra alkalmasak s legalább 150 cm. magasak. I. dij 60 K. II. dij 40 K. III. dij 30 K. IV. dij 10 K. Díjazva csak szatmármegyei kistenyésztők lovai lesznek, nagyobb tenyésztők oklevéllel tüntethetők ki. Díjazásból hidegvérű lovak kizárva. — A diján helyszínen bélyegmentes nyugta ellenében lesz­nek kifizetve. — Szatmárnémeti, 1912. decem­ber hó. Domahidy István várm. lóteny. bizott­mány elnöke. Böszörményi Emil dr. várm. gazd. egyl. alelnök. Világossy Gáspár várm. gazd. egyl. titkár. Dr. Falussy rendőralkapitánynak tu­domására jutott, hogy volt jegyzőkönyvvezetője, Szentgyörgyi Elek, ki jelenleg Budapesten tar­tózkodik, egyes nagykárolyi egyénektől az ő nevében különféle címeken kisebb-nagyobb kölcsönöket vett föl. Az alkapitány ezúton is kéri azokat, akik ilyen címen Szentgyörgyinek pénzt adtak, hogy nála jelentkezzenek. Nincs munkaszünet. Az Országos Ma­gyar Kereskedelmi Egyesület, mint minden év­ben, az idén is felterjesztést intézett a kereske­delemügyi miniszterhez, hogy a vidéken a munkaszünetet a karácsony előtti vasárnapon függessze fel. A miniszter ezt a kérelmet azzal az indokolással tagadta meg, hogy december 22-ike és karácsony közt oly hosszú időköz van, hogy a közönség bevásárlásait elvégezheti. Uj százkoronások. December 23-án ke­rülnek ki a forgalomba az uj százkoronások, amelyeknek kék nyomásában vörös foltok van­nak, hogy a bankjegyek hamisítása megakadá- lyoztassék. Az uj százkoronásoknak a szövege a régi, de rajza uj és igen tetszetős. A Kraszna nyolcadszor árad ezidén. Kis- majténynál 430 cm. a vízmagasság, s további áradás is várható. Az ármentesitő társulat ki­küldötte közegeit. Ugyancsak magas a Szamos vízállása is, Szatmárnál 402 cm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom