Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-21 / 51. szám
51-ik szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal' felett a legteljesebb elismerés kifejezéseid mélyen meghajtjuk lobogónkat. A megdöbbentő gyászhir vétele után a hitközség választmánya teljes ülést tartott, melyen Berger Ármin hitk. elnök meleg szavakkal parentálta el a megboldogultat. Érdemei elismerésül külön jegyzőkönyvben megörökit- tetnek. A gyászcsaládnál a teljes választmány megjelent kondoleálni, hol dr. Adler Adolf fejezte ki a hitközséget és a családot ért szomorú veszteség feletti bánatot. Temetésére az ország minden részéről 8 rabbi érkezett. A szomorú szertartás f. hó 18-án d. u. félkét órakor a templomnan vette kezdetét s tartott este 5 óráig. Magasröptű beszédeket mondtak Krausz Vilmos debreceni, Schönfeld Lázár vinkovczei, dr. Jordán Sándor szatmári főrabbi. Ezután dr. Antal István a választmány megbízásából szívből jövő és szívbe ható szavakkal a hitközség nevében búcsúzott el a megdicsőülttől. Utánna szólott még hatásosan, meleg megemlékezéssel, eleven színekkel Lebovits József baranyamágócsi, végre Friedmann N. nyíregyházai és Grosz Péter buttyini rabbi. Ezután a nyolc rabbi közrefogta, felemelte és a halottas kocsira feltette a holttestet. A temetőben Eppler Mór és Danczig m.-szigeti rabbik beszéltek sírja felett. A gyászszertartás egész tartama alatt az izr. kereskedők boltjai zárva maradtak, ami a kereskedő társulat igazgatóságának tapintatosságára vall. Részvétüket sürgönyileg kifejezte a szatmári, debreceni, hatvani, nyíregyházi, sátoraljaújhelyi, egri, lévai, váci, karcagi, gyulafehérvári, csuzi, budapesti, ceglédi, pécsi, vinkovcei, máramarosszigeti, stb. hitközség. Életrajzi adatait a következőkben foglalhatjuk össze. Született Miskolcon puritán jellemű kereskedő családból; 14 éves korában a szentirást már könyvnélkül tudta s a rabbinikus tudományokban feltűnő • jártasságot tanúsított. Innen a putnoki jesivába (talmud iskola) s végül a pozsonyi orth. szemináriumba került, aholt nősüléséig maradt. 22 éves korában a Heves megyei Hatvan községben kapott meghívást a lelkészi állás betöltésére. Tizenegy évi ottani működés után a nagykárolyi izr. hitközség nagy lelkesedéssel, egyhangúlag 1896-ban papjává választotta s most a kérlelhetetlen halál gyorsan elragadta körünkből. Haláláról a hitközség a következő gyász- jelentést adta ki: „A nagykárolyi izr. hitközség mély fájdalom mat tudatja; hogy szeretett és tisztelt főrabbija főtisztelendő Fürt Ferenc a Mindenható kifürkészhetetlen végzése folytán itteni áldásos működése 17-ik évében váratlanul elhunyt. A megdicsőült temetése f. hó 18-án délután egy és fél órakor fog templomunkból megtörténni. Áldás és béke lengjen porai felett! Nagykároly, 1912. évi december hó 17. St.-quo izr. hitközség.“ R. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvármegye f. hö 19.-én tartotta évzáró közgyűlését Csaba Adorján főispán elnöklete alatt. A bizottsági tagok nem voltak nagyon buzgók; csak huszonketten jelentek meg, hogy a körülbelül 300 pontból álló tárgysorozaton túlessenek. Csaba Adorján főispán megnyitván az ülést, kegyeletes szavakkal emlékezett meg a főrendiház nemrég elhunyt volt elnökéről, Csáky Albin grófról. Majd Jékey Mórt, Szatmárvárm. volt alispánját parentálta el, megemlékezvén az elhunytnak a vármegye körül szerzett érdemeiről. — Helmeczy Pálnak, a vármegye nemrég elhunyt szorgalmas, törekvő tisztviselőjének emlékét idézte még fel a főispán. Mindhármuk halála fölött jegyzőkönyvileg fejezte ki részvétét a vármegye közönsége. Ezután a referensek jelentései peregtek le gyors egymásutánban. Az időközben megüresedett választott th. biz. tagsági helyek betöltése céljából a választások legutolsó határnapjául 1913. január 7.-ét állapították meg. A Róth és Tóth nyomdatulajdonosok fe- lebbezését, amelyben a vármegye nyomtatvány- szükségletének a Kölcsey-nyomdától való beszerzését apellálták meg, elutasították. Mikola községnek a gyalogjáró és kőanyag vétele tárgyában hozott határozatát a közgyűlés feloldotta s a községet uj határozat- hozatalra utasította. Az 1913. évi fősorozásra polgári elnökökül és orvosokul a következőket jelölték ki : Erdődi járás. Elnök dr. Nagy Sándor, orvos dr. Lachet Brúnó. Szinérváialjai járás. Elnök llosvay Aladár, orvos dr. Schönpflug Béla. Avasi járás. Elnök llosvay Aladár, orvos dr. Schönpflug Béla. Nagybányai járás. Elnök Torday Imre, orvos dr. Hercinger Ferenc. Nagybánya yáros. Elnök Torday Imre, orvos dr. Gondos Mór. Fehérgyarmati járás. Elnök Jékey László, orvos dr. Csató. Nagykárolyi járás. Elnök N. Szabó Antal, orvos dr. Schönpflug Béla. Nagykároly város. Elnök Madarassy Gyula, orvos dr. Schönpflug Béla. Mátészalkai járás, Elnök llosvay Aladár, orvos dr. Schönpflug Béla. Szatmári járás. Elnök Péchy István, orvos dr. Schönpflug Béla. Nagysomkuti járás. Elnök Péchy István, orvos dr. Csuka Mihály. Felsőbányái járás. Elnök Torday Imre, orvos dr. Gondos Mór. A tárgysorozat többi pontjai községi határozatok, felebbezések, községi költségvetések stb. A közgyűlés 11 órakor ért végett. Azon t. előfisetőinket, akik előfizetéseikkel még hátralékban vannak, tisztelettel kérjük a hátralékos összeg beküldésére. Zavar és félreértés elkerülése végett a ki- adóhivatal kényszerítve érzi magát, hogy a lapot a jövőben csak azoknak küldje meg, akik előfizettek. — Menjünk, keressük hát föl azt a boldogítandó párt. Az utolsó szavaknál hangja már visszanyerte gúnyos csengését, szemei a szúrós, éles tekintetet. Elvegyültek a táncolok között. A négyes megkezdődött. Élénk beszéd, zene, kacagás, az asztaloktól áthallatszó pohárcsengés, jókedvű kurjantás egybefolytak a rendező rekedt kiabálásával, a mint jobbra-balra ugrálva és hajladozva, ismételgette : Itt a párok... Vizit még egyszer a szerelmesek kedvéért... vizit a mamák kedvéért... A párok parancsszóra sétáltak előre-hátra hajlongtak kecsesen, aki igy nem tudott, azok esetlenül körbe fogóztak, kettővel-hárommal előbbre léptek, mig végre rendes szokás szerint az egészet összezavarták és akkor vidáman fogtak neki a csárdásnak, mintha valami nagyon kényes, terhes dologtól szabadultak volna meg szerencsésen. A mamák boldogan mosolyogtak. Csakhogy már eddig baj nélkül eljutottak. Több négyes talán nem lesz és ha körtánc alatt ül a leány, az nem is olyan szégyen. A vadszőlő sötét levelei mindenütt bekandikáltak a szellős terembe és messzire előre nyújtották zöld ágaikat. A tarka lampionok vidáman himbálóztak a neki- hevült táncosok fölött. Az egész kép kedves volt és barátságos. Mefisztó ur is fölmelegedett mellette. Mikor helyére vezette a leányt, engedelmet kért öreg kísérőjétől, hogy otthonukba fölkereshesse őket. Aglája néni — ki valami öreg nagynénje volt a leánynak — örömmel adta meg az en- gedelmel. — Klára úgy is sokat van egyedül — mondta. — Mi még ismeretlenek vagyunk. Tehát Klárának hívják. Azontúl nem táncolt a férfi, hanem szemmel kisérte Klárát. Látta, hogy egy-egy fordulóra elviszik, de mégis csak többet ül. S ez nem bántja. Élvezettel táncol, de nevetve csacsog nénikéjével, mikor ülni kénytelen. Kik lehetnek, hogy még nem fedezte itt föl senki ezt a pompás kincset ? Elcsípett egy rendezőt és megkérdezte: — Ah, még mi sem ismerjük őket. Nemrég kerültek ide. A falu fölött álló várszerü régi kastélyt vették meg és ott laknak Nem érintkeztek eddig még senkivel. Csak annyit tudok, hogy készpénzzel fizettek. — Hm. Akkor Mefisztó úrhoz hozzászegődött nagyon a szerencse. Egy ilyen érdekes, szép leány és készpénz — morfondírozott gúnyosan magában. Később odament a leányhoz és leült melléje. — Miért nem táncolta az előbbi hosszú táncot? — kérdezte. A leány kacagott. Tiszta szemével ránézett és őszintén szólt: — Mert nem kérte senki. — Hm. Mefisztó ur lehajtotta a fejéi és csodálatosan elsimult arcán minden vonás, a mikor beszélni kezdett. — ügy érzem magamat, mint régen, kamaszkoromban, otthon . .. Azóta sem volt otthonom . . . Mintha a langyos, tavaszi estén jázminvirág illata lengene körül, mintha hallamán a keménylépésü gulya kolompszavait, a mint elmennek előttünk. Olyan kedves zene volt ez akkor a hazatérő pásztorgyerekek tilinkójával és a völgyből föihallatszó békakuruttyolással együtt. — Oh, ha majd eljön mihozzánk, úgy érezheti magát nálunk, mint hajdan otthon. Van virág, viz és békakurottyolás ... De miért mondja, hogy azóta sem volt otthona? Hiszen az embernek az mindig kell, hogy legyen. A férfi ránézett tűnődő, mélyen elgondolkozó arccal és szemében azzal a különös csillogással, melyet az olyan embernél lehet látni, aki váratlanul nagy-nagy kincsre talál és egészen szelíden, szinte ábrándos melegséggel mondta: — Nekem csak volt és . . . talán lesz. Karácsonyi és újévi ajándékok legszebb és legnagyobb választékban kaphatók: CSÁTHY FERENCZ legrégibb könyv-, zenemű- és papír ====== üzletében. — Debrecen, Piac-utca 8. szám. (Kereskedelmi akadémia épületében.) Telefon szám 296. Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan elintéztetnek. Telefon szám 296.
