Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1912-11-23 / 47. szám

4-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 47. szám. pökség ügyét; a nagy zajban mindnyájan min­denről egyszerre beszélnek. „Nem kell a görög nyelv sem! Mi magyarok vagyunk, nem romá­nok ! Menjünk be a templomba és énekeljünk magyarul! De ki fog énekelni, mikor nem tu­dunk ?“ Mindinkább kezd kialakulni az a vélemény, hogy helyre kell pótolni az eddigi mulasztáso­kat; magyarul énekeljünk, amit csak lehet. A nagy lelkesedésben csak egy lépés volt már odáig, hogy „énekeljünk mindent magyarul !“ így is hozzák meg a határozatot, miután az első fogalmazások nagyon is kiálló éleit szeli- debbre tompítják. „Az egyháztanács sajnálattal veszi tudo­másul a Pápa Ő szentsége rendeletét, de véle­ménye az, minthogy egyházunkban eddig min­den szertartás román nyelven volt és azt a hí­veknek csak kicsi része értette, a betiltó ren­delet igen rossz hatást szülne az itteni hivő népben, éppen azért a magyar nyelv teljes be­vezetését kéri és követeli az összes egyházi szertartásokba.“ Lapzártakor vesszük a hirt, hogy a bécsi nunciatura hivatalosan értesítette a helybeli két gör. kath. hitközséget, hogy a — hajdudorogi püspökséghez csatolták. Egyben tudomására hozza az egyházközségnek, hogy az alatt a há­rom év alatt, amig Papp munkácsi püspök ad- minisztrátorsága tart, minden hitközség temp­lomában az istentisztelet a szokott nyelven tartható meg, a magyar kivételével, melyet so­hasem szabad a liturgiában használni. A pa­poknak és kántoroknak legyen rá gondjuk, hogy a hívek görögül „legalább“ olvasni meg­tanuljanak, a három év elteltével u. i. az uj püspökség egyházaiban görög lesz a mise uyelve. Semmi sincs, ami pedig van, Rotschild sem bírná megfizetni. A múltkor keseregtünk, hogy nincs fa, nincs élelmiszer, semmi sincs. Azóta semmit sem vál­tozott a fa dolga. Semmit a piaci állapot. * — Nem, nem. — Mondom, nem ideális szépség, de föl­fedezte a háromszázharmincharmadik bolygót. Az igaz, hogy már én is a helyes nyomon jártam de nem akarom elvitatni tőle az el­sőséget. Tamás ur lépett be. — Itt a vőlegényed 1 A szerelmesek egymás karjába omlottak. — Hát igy vagyunk ! Annál jobb — dör- mögött magában az asztronómus és büszkén nézett jövendő vejére. * Amikor egyedül maradtak a fiatalok, Lu- nácska boldogan simult Tamás úrhoz. — Még furdal a lelkiismeret a kis csa­lásért? — kérdezte tőle. — Már nem, — felelte a fiatalember, — mert mégis csak én találtam rá a legszebb csillagra, terád, kis menyasszonyem. A legjámborabb emberben is felforr az epe, ha látja mi megyen itt végbe a fa körül. Sorra betegszenek meg az emberek, egész éle­tükre nyavaját szereznek, heteken át fütetlen szobában dideregnek, bundában reggeliznek, lábzsákba dugják a lábukat, mikor vacsorához ülnek. Ha aztán eljárta az ember a lábát — legalább mozgott egy kicsit, hogy meg ne fagyjon — -ha végre mondom nagy kínnal az Isten szent szerelmére való hivatkozással meg­könyörül rajta valami fa-ember, ha egy mázsa erejéig megszánja a zörgő lábszáru jámbor polgárt, akkor olyan árat követel könyörüle- tességért, hogy megáll az ember esze. Hogy 8—9 helyett 11 — 12 frtot kérnek a fáért, hát Isten neki, legalább lesz egy darabig fája a szerencsétlen embernek, de mikor nagy rimán- kodásra egy mázsa fát szoritnak ki s a nya­valyás embernek 4 kor. 20 fillérjébe kerül az az isteni gyönyör, hogy egy pár nappal később fagy meg, a hát az már felháborító. Már pe­dig ennyibe kerül. A fáért 3 korona 10 fiilér, hazaszállítás 80 fillér, behordás 20 fillér: eny- nyibe kerül egy mázsa fa. De most tedd ezt a fát a tűzre! Itt van a másik história avval a tojással, meg élelmiszerekkel. Megfizeted, mintha a baziliszkus tojása volna, a fele záp. Máskor meg nem ' bánnád, ha záp volna is, csak volna, de nincs. Nem lehetne ezeket a dolgokat valahogy eligazítani ? Nem lehetne valami bizottságot ki­küldeni, amely egy kicsit szét nézve más váro­sokban is, mert az lehetetlen, hogy másutt is igy éljenek az emberek. Annak a bizonyos bizottságnak nem ab­ban képzelnők kimerülni a feladatát, hogy meg­alakulna és „permanenciában volna“, hanem tényleg tenne is valamit. Hisz, hogy ezek nem olyan megoldhatatlan problémák, csak tessék elolvasni mit tervez például Arad városa. Ál­lami támogatással kertgazdasági tanintézetet akarnak létesíteni, melyet internátussal kötné­nek össze. Ez az intézet terményeit Arad város, aztán délre Temesvárig és északra Szolnokig eső városok piacain értékesítené. A tárgyalások a város, a kultusz- és földművelésügyi minisz­térium közt már meg is indultak. A tanintézet a bolgár rendszerű kertészetet űzné, termelne mindenféle zöldséget, gyümölcsöt, amit csak a piacon el lehet helyezni. Emellett a baromfi- tenyésztés és a tejgazdaság van felvéve a prog- rammba. A tanintézet internátusában 240 nö­vendék nyerne elhelyezést. A terület a városé marad a tervezet szerint s az állam bért fizet érte. Ezért a bérért az állam garanciát vállal, de tulajdonképen a bevételből fedeznék a bér­let költségeit is. Nem hasból beszélünk, amit itt leírunk az faktum. A tűzön elkezd az én 4 korona 20 filléres f m sisteregni, sziszegni, nyávogni, fü­tyülni, ami veszekedett állati hang csak van, mind koncertre gyűl nyavalyás kályhámba. És e mellett a drágalátos kiséret mellett senyved az én drága fám feketévé, szénné, de a világ minden kincséért nem vetné azt a bizonyos — lobot. Nem mondjuk, hogy egy ilyen intézmény létesítése egyszerre boldogsággal varázsolja teli majd Arad városát, de az biztos, hogy a város javával törődnek azok az emberek. Nem le­hetne például ilyesféle módon csinálni valamit Nagykárolyban ? Ha hozzáértő emberek jóakarattal összeül­nek és nemcsak beszélnek, hanem tesznek, rö­videsen meg lehetne a fa-kérdést, meg a má­sikat is oldani. HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van a délelőtt folyamán. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van minden­nap d. e. 10 órától 12-ig. Nov. 23-án a Kölcsey-Egyesület lyceális előadása. Nov. 23-án a Kölcsey-Egyesület közgyűlése. Nov. 23-án Nöegyleti közgyűlés. Nov. 23-án a Vörös Kereszt Egylet közgyűlése. Dec. 1. Kálvineum-est. Rendelet a jövedelmi adóról. A hivatalos lap közli a pénzügyminiszter utasítását a jövedelemadóról szóló törvény vég­rehajtása tárgyában. Ez a törvény (1909 : X. t.-c.) adórendszerünkbe egy egészen uj adót il­leszt be, a tisztán személyes jellegű jövedelem- adót, mely a polgároknak bármely forrásból eredő és már egyszer megadózott jövedelmét adó alá vonja. Ez az uj adó azonkívül még a létminimumot és a progresszivitást is megho­nosítja adózásunkban, a mennyiben a 800 ko­ronás jövedelmet adómentes létminimumnak deklarálja és az adókulcsot progresszive, vagyis az adóalap emelkedéséhez képest mind nagyob- bodóan állapítja meg. Az adózás igazságosságát egyéb tekintet­ben is megközelíteni iparkodik az uj jövede- emadó. Megszünteti ugyanis a külföldi magyar típusát, a ki magyarországi jövedelmét a kül­földön költi el, a nélkül, hogy saját országá­nak belőle hasza lehetne. A törvény ugyanis kimondja, hogy Magyarország területéről szár­mazó összes jövedelmei után a külföldön lakó magyarok is jövedelemadót fizetnek. Eddig csak a föld- és a házadó terhelte ezeket a külföldi magyarokat. A külföldi állampolgár is összes jövedelme után jövedelemadót fizet, ha legalább egy évig egyfolytában Magyarországon lakik. A létminimumot csak természetes személyek élve­zik, jogi személyeg: társaságok, egyesületek, alapítványok a 800 koronán aluli jövedelmük után is fizetnek jövedelemadót, sőt a törvény­hatóságok és községek is, valamint az egyhá­zak és vallásfelekezetek egyházi szervezetei és az egyházközségek is. A kincstár roppant komolyan és szigorúan veszi mindennemű jövedelem megadóztatását és ezért a jövedelemhez hozzászámittatja az adó­zóval közös háztartásban élő családtagok jöve­delmét is. Ellenben humánus és szociális gon­doskodást árul el a törvény azzal, hogy az adótétel mérsékletét megengedi többgyermekes családfentartóknál. Ugyanis a mennyiben az összjövedelem nem haladja meg a 800 koro­nát, két vagy három családtag után egy foko­zattal, négy vagy több családtagnál két foko­zattal mérsékli az adóalapot. Az adókulcs progresszive van megállapítva, 800 korona adóalaptól kezdve 116,000 korona adóalapig 0.6%-tól 4.8%-ig. 120,000 koronán felül 5°/o az adó kulcsa. Az adó kivetése val­íVTkTOrIá szálloda » ETTERME SZATMÁR. = Kitűnő magyar konyha! = ^ VIDÉKIEK TALÁLKOZÓ HELYE! Figyelmes kiszolgálás! — Mérsékelt árak! f MINDENNAP FRISS TÍZ ÓRAI! í Szikes pártfogást kér tisztelettel Demkö Miiaály, rg uemKO inmaiy, vem Nidéglős. Í

Next

/
Oldalképek
Tartalom