Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1912-11-09 / 45. szám
45-ik szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal. gárságtól azt a pár garast, amely különben sem nekik maguknak kell, hanem a városnak. Ellenértékűi kellemes estét kíván érte szerezni a jóindulatú adakozóknak. Mindenki természetesnek találná, ha a város ügyeit szivén viselő emberek közt élnénk, hogy a ki csak teheti, hozzájárul a mindnyájunkra hasznos cél eléréséhez szükséges összeg összehozásához. Hiszen nem mondjuk, az úgynevezett polgárság ott is volt, adakozott is, jól is érezte magát. De hát az úgynevezett urak, vagy micsodák, külön szereznek be majd maguknak egy automobilos fecskendőt? Bizonyára ők is valami efféle előadáson voltak hát valahol, mert csak itt-ott lehetett belőlük egyet-egyet látni: Hármat összesen semmiesetre sem. Legalább tán a „városi urak“ kukkanthattak volna be egy percre. Nem jól van ez igy. S. Falusi elegancia. Faluhelyen látni „előkelőségek“ névnapján kájzerbe, Cilinderbe öltözött elegáns embereket glassé keztyüben pompázni a „negédes“ hölgyek körül s a lábukon — tornacipő. Ez az ékes kép jut eszünkbe, mikor mél- tóságos fellépésű megyeházunk cipőit, a környékén elterülő utcákat teszi aktuálissá egy városi képviselőtestületi határozat. Nagykároly város képviselőtestülete ugyanis október hó 20-án tartott ülésén úgy határozott, hogy 1913-ban egypár utcát kiköveztet. Kiköveztetni rendeli pedig elsősorban a 1. Hajduköz-utcát, aztán a 2. Somos-utcát, sőt harmadik helyen csodálatosképen a Könyök-utcáról sem feledkezik meg. Még később kerülne a sor, ha egyáltalán kerül, a 4. Kaszinó-utcára és a 5. Hunyadi-utcára. Szóval a Könyök-utca várjon az idők teljéig, amig előbb a Somos-utcát szépen, akku- rátosan kikövezik, majd ha aztán még maradni találna egypár kő, ő is cyklops-burkolatban pompázhatik. Hogy a Somos-utcát kikövezik, az ellen senkinek sem lehet semmi kifogása. Nagyon hordott magával. Csöppet sem volt érzékeny lelkű leány. A férfiak nem törték valami nagyon magukat utána — csúnya volt szegényke. Campbell igy szól hozzá: — Őszinte leszek magához — (soha se volt őszinte a gazember, még saját magához sem) — fogadtam egy barátommal, hogy ma a legszebb leányt megcsókolom ebben a társaságban. Tíz fontot vesztek, ha nem csókol meg ! A leány ijedten nézett rá és biborvörös lett. Kiszaladt a szobából. Campbell utána. A homályos kerti utón érte utói. Sterie körülnézett, majd szégyenkezve re- begte : — Itt nem látnak bennünket. . . * Campbellnek még csak egy csókos napja volt hátra, hogy megnyerje a fogadást. Aznap bál volt. Egyik rendező egy mélyen dekolletált rózsaszínű ruhás hölgyhöz vezette. Csupasz nyakán gyémántok csillogtak — gyönyörű szőke haján értékes diadém ékeskedett. Campbellnek határozottan tetszett a nő. Eleinte beszélgetett vele mindenféléről, majd rátért a lényeges dolgokra. Egy pálmás sarokban ültek, a honnan ki lehetett látni a parkra. A szokásos kérdésre igy felelt a nő: — Aki engem meg. akar csókolni, annak akadályokkal kell megküzdeni értem, Mr. Campbell. — Én mindent megteszek! — Úgy hát szaladjon körül háromszor a parkban! helyes; bárcsak minden utcát kiköveznének s nem kellene esős időben, sőt már egy kis reggeli harmat után lónak, kocsisnak, pasasérnak a szó szoros értelmében vállvetve buzgólkodni azon, hogy a degeszből nagy káromkodások közepette valahogy kikászolódjanak. A megyeház városi fellépését teljesen tönkreteszi a Könyök-utca gyalázatos állapota. A vármegyéháza, pláne ha megfelelő téren állana, ahol egész méltóságát kidülleszthetné — olyan monumentális épület, amely Nagykárolynál városibb városoknak is díszére válnék. Isten ellfcn való véteK még csak annyira sem törődni vele, hogy a környékén lévő utcák ne kiabálhassanak rá : „Mit dülleszkedel, hé, Nagykárolyban vagy ám, nem Pesten, nézz rám!“ A város közepén csináljunk legalább lassacskán egy kis várost, ha már másutt falu vagyunk. Sr. A szinügyi bizottság ülése. Nagykároly város szinügyi bizottsága f. hó 6-án d. e. 11 órakor ülést tartott. Zilahy Gyula, a debreceni színtársulat igazgatója, ki 30 éves jubileuma alkalmából társulatával néhány városban vendégszerepelni óhajt, azzal a kéréssel fordult a szinügyi bizottsághoz, engedné meg, hogy f. hó 13, 14. és 15-én a városi színházban három előadást tartson. A bizottság a kérelemhez nem járult hozzá. A szabályok értelmében ugyanis a szinügyi bizottság 6 hétlel a sziniidény megkezdése előtt nem adhat előadások tartására engedélyt, amennyiben ez a rendes színigazgató anyagi károsodásával járna. Ugyancsak tekintettel kívánt lenni a bizottság buzgó műkedvelőinkre is, akik ezekben a hónapokban szokták előadásaikat megtartani. Berey József, nagykárolyi ref. egyház- megyei esperes a dec. 1-én tartandó Kálvi- neum-est céljaira kérte a városi színház átengedését. A bizottság az engedélyezéssel járó dijak lefizetésének kötelezettsége mellett a ké- réshez hozzájárult. Campbell megdöbbenve nézett rá, de a lány csábos mosollyal folytatta: — Szeszélyes ördög vagyok, ugy-e ? Ne is tegye meg. amit kívánok! Campbell a másik percben már nedves lakkcipővel gázolt a harmatos fűben. Az eső is szitált, úgy jött vissza, mint egy ázott ürge. — Most pedig — szólt a leány, mikor újra mellette állt. — Most? — riadozott Campbell. — Föltéve, hogy még meg akar csókolni! — Hogy akarom-e ? Jobban, mint — valaha ! — Akkor álljon a feje tetejére! Az iró nem tudta, nevessen-e vagy bo- szankodjék. De a leány görcsösen ragaszkodott a kívánságához. — Meglátnak ... — izgult Campbell. — Óh, nem kényszerítem rá, hogy megtegye, de én csak úgy csókolom meg, ha mindenben engedelmeskedik nekem ! — Ez az utolsó kívánsága ? — kérdezte gyanakodva az iró. — Ez. Campbell a feje tetejére állt — majd vörösen, izzadtan jelentkezett a csókért. Megkapta. De utána a bájos nő lekapta a parókáját és harsogó nevetéssel nézett Camp- bellre. Nőimitátor volt, akit a lányok boszuból béreltek föl Campbell ellen. * Azért mégis megnyerte a tiz fontot. Sz. N. Helyárak : földszinti páholy 20 kor., emeleti páholy 14 kor., földszinti ülőhely 4 kor., erkélyszék 3 kor., karzati belépőjegy 1 kor. HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van a délelőtt folyamán. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van mindennap d. e. 10 órálól 12-ig. Nov. 9-én, szombaton a Kölcsey-Egyesület lyceá- lis előadása. Dec. '-én Kálvineum-est a városi színházban, ezt követőleg társas vacsora és tánc a Magyar-Király szálloda éttermében. Személyi hir. Debreczeni István kir. tanácsos, polgármester hivatalos ügyek elintézése céljából f. hó 6.-án a fővárosba utazott. Esküvő. Dr. Brugós Gyula m. kir. hon- védezredorvos kedden d. e. vezette oltárhoz Vetzák Ede, a Nagykárolyi Takarékpénztár elnökigazgató leányát, Lujzát. A polgári esketést Debreceni István kir. tanácsos, polgármester végezte. Tanuk voltak: dr. Sturm József és Schusteritsch Ferenc. Az egyházi esketést Ré- csey Ede kegyesrendi házfőnök végezte. Előkelő közönség, a két család rokonai és barátai töltötte meg a templomot. A mennyasszony szüleinek házánál ebéd volt az esküvő után, melyen több pohárköszöntőben éltették az uj párt és a örömszülőket. Halálozás. Szalay Bálint polgártársunk neje szül. Asztay Ágnes hirtelen elhunyt. Temetése f. hó 6-án volt. A magyar szent korona országai Vörös Kereszt Egyletének nagykárolyi fiókja f. hó 23-án, szombaton d. u. 3 Va órakor a városházán, a polgármesteri hivatalos helyiségben közgyűlést tart, amelyre a meghívók a napokban lesznek kibocsátva. A Kölcsey-Egyesület ma, folyó hó 9-én, szombaton este 6 órakor lyceális előadást tart a városháza tanácstermében. Szentiványi Béla főgimn. tanár folytatja előadását a magyar dráma fejlődéséről. A Kálvineum-ünnepély iránt megyeszerte nagy az érdeklődés. Az ünnepélyt december 1-én tartják meg a városi színházban. Fővédnökei : Csaba Adorján főispán és neje, Dr. Bal- thazár Dezső ref. püspök és Domahidy Elemér, Hajduvármegye főispánja. Demidor Ignác rendőrkapitány a fegyelmit elrendelő határozat ellen felebbezést adott be a belügyminiszterhez. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Po- loszkay Pál szatmárnémeti törvényszéki dijno- kot Írnokká nevezte ki. Halálozás. Pénteken kisérték utolsó útjára a nagykárolyi polgárok nesztorát, Rooz Salamont. Negykároly város életében egykor nagy szerepet játszott a köztiszteletben, megbecsülésben magas kort, 92 évet, elért férfiú. A Nagykárolyi Nőegylet f. hó 23-án szombaton d. u. 3 órakor a városházán, a polgármesteri hivatalos helyiségben tartja évi rendes közgyűlését, amelynek tárgyát a szokásos tisztviselői jelentésen és pénztáros választáson kívül a szegény gyermekek téli ruhával való felruházása tárgyában teendő intézkedés képezi. A gör. hath, püspökség székhely-kérdése ügyében Debrecen város okt. 30-án megtartott közgyűlése 81 szóval 18 ellen úgy határozott, hogy a gör. kath. püspökségnek Debrecenbe való felállítása tárgyában nem tesz ajánlatot, gr. Dégenfeld József indítványára pedig egyhangúlag kimondotta a közgyűlés, hogy ezt az ügyet a napirendről végkép leveszi. Ezzel a szégyenletes ügy aktái lezáródnak, de keserű ize sokak szájában sokáig fog még megmaradni. A közgyűlés előtt a „nem felekeze- tieskedő“ atyafiak „Debrecen arculcsapásáról“ meg miegyébről szavaltak, most aztán adják az előkelőt: „Isten, ember előtt Dorogot illeti meg a pálma, mert ők állottak eddig a küzdelem élén. A győzelem bérétől megfosztani őket tiltotta a köztisztesség és becsület.“ Ah! A közgyűlés előtt igy dörgött a Debreceni Prot. L.: Debrecen „most a legmagyarabb város,
