Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-31 / 35. szám

A Nagykárolyi Kereskedő társulat hivatalos közlönye. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. („Kölcsey-nyomda r.-t.“) 5^ Hirdetések szintén ott vétetnek fel. j^=- ííyilttér sora 50 fillér. Városi sétakert. Sok hijjávaí van városunk azon tu­lajdonságoknak, melyek a városi jelleg kiemelésének elengedhetetlen feltételei s amelyek a közel jövőben megoldásra vár­nak, de ezek közül talán egynek sem oly sürgős a létesítése, mint egy városi séta­kertnek. A szükség érzete érleli meg a gon­dolatot s ez igazolja a megérlelt gondo­lat megvalósítását. A nyárnak vége felé vagyunk. Ke­resztül izzadtuk az alföld poros légkörét anélkül, hogy a munka után pihenésre, sétára szánt időben csak egy rövid időre is menekülni tudtunk volna az egészsé­günkre annyira káros inficiált levegőtől városunkban s felfrissíthettük volna kifáradt idegzetünket. Más városok, de különösen az al­földi városok már korán felösmerték a sétakert létesítésének szükségességét s tultették magukat azon a hiedelmen, hogy ez szépészeti, vagy épen fényüzési szük­séglet. Vármegyénk másik két városa, Szatmár és Nagybánya nagy áldozatok árán teremtette meg az ő Kossuth-kertjét, illetve ligetét már évtizedekkel ezelőtt s nálunk e szükségleti kérdés még csak fel sem vettetett, mintha hiányát sem éreznők az egészséges és pormentesen tiszta levegőnek. Ma pedig, amikor hygenia az egész Főszerkesztő : D R. VETZÁK EDE. Felelős szerkesztő: i Főinunkatára: DR. GÓZNER ELEK. | DR. HEGEDŰS ISTVÁN. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. Sflg- MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. -JW A LAP ELŐFIZETÉSI ÁRA: Egész évre........................................8 korona. Fél évre ................................. . . 4 korona. Ne gyed évre...................................2 korona. Eg y szám ára.............................20 fillér. vo nalon hódit, amikor már rég felösmer­ték a jó levegőnek az egészséges élet­feltételi mivoltát, a tizenkettedik óra felé közeledünk. S lépésünket mindegyre siet­tetik a megvalósítás felé más fontos kér­dések is, amelyek a jövőben mind erő­sebb gátvetői lesznek vagyontalan váro­sunkban eme elengedhetetlen szükséglet megvalósithatásának. S ezekkel számol- niok kell azoknak, akiknek a közbiza­lom a kezébe tette le városunk jövendő sorsát. így először a fák lassú növése egy megszerzendő területen kamatozatlanul hevertetné sok ideig a befektetett tőkét, anélkül, hogy a megvalósított helyes célt szolgálhatná. S igy a sétakert létesítése után még sok sok ideig sétakert nélkül lenne a város. De ennél még fontosabb a kérdés gazdasági oldala. Ma, amidőn az ingatlanok értéke úgy­szólván napról-napra emelkedik, a kér­dés elodázása, mivel városunknak séta­kert létesítésére alkalmas területe nincs, mind nagyobb és nagyobb befektetést igényelne, ami pedig a mi vagyoni vi­szonyaink mellett a mielőbbi megvalósí­tást teszi okadatolttá. A szükségesség felösmerése mellett ezen gazdasági kérdések figyelembevé­tele már csak a megvalósítás alakját hagy­ják fenn maguk után. A létesítésre fedezetet nyújtana a vá­rosi földek eladásából befolyt összeg egy része, ami tulajdonképen ismét arra for- dittatnék, amiből kivétetett. A helyet illetőleg több figyelembe vehető tervvel állhatnánk szemben. Alkalmas lenne a tisztviselő-telep és a vasúti töltés közti úgynevezett Posta­réti terület. Megvalósítható lenne a város tulajdonát képező Lövölde-kert kibővítése által is, avagy különösen, ha a Somos­erdőből venne meg a város 6—8 hold területet, mert itt a befásitás általi kése­delem kérdése is elesne s igy a cél gyor­sabban, úgyszólván egy év alatt el lenne érhető. Ezen kérdések eldöntésére pedig leg­helyesebb lenne, ha a képviselőtestület egy szükebbkörti bizottságot küldene ki, amely záros határidő alatt beszámolna a testületnek a tett lépések eredményéről s igy a dolog gyors megvalósithatása is biztosítva volna. Ne késének a város intéző körei ezen elodázhatatlan kivánalom megterem­tésével, mert ez egy városban életkivá- nalom, melyet a város fejlődése mind nélkülözhetetlenebbé tesz s a haladó időt fokozatosan drágább és drágább pénzzel kell majd megfizetni. (níc.) Fizessünk elő a „Nagykároly és Érmellék“-re. Hogyha !? — Anakreon. — Hogyha madár volnék, Fölötted elszállnék Megsebzett telkemmel Égő szerelemmel. Hogyha szellő volnék, Körületted lengnék Síró érzelemmel Édes öleléssel. Hogyha felhő volnék, Nem villámot szórnék, Forró könny záporom Gyöngyözne arcodon. Hogyha rózsa volnék Zóna nem hervadnék, Illatánál lenne Lelked tömjénezve. Hogyha levél volnék, Kebeledre hullnék A regg’ harmatával Halovány orcámmal. Hogyha csillag volnék, Fölötted ragyognék Lelkem világánál Örök fényben úsznál. Hogyha madár volnál Mond, hogy hova szádnál ? Eljönnél-e hozzám Megsebzett lelkeddel Égő szerelmeddel ? Hogyha szellő volnál Fülembe mit súgnál Körülöttem lengve Síró érzeleménél Édes keléssel? Hogyha felhő volnál, S fenn a légben úsznál Villámokat szórva, Megütnél-e engem, Hogy sohse lásd könnyem ? Hogyha rózsa volnál, S viritóan nyílnál Soha nem hervadva, Tömjén illatárja Mond ki felé szállna ? Hogyha csillag volnál, S az égen ragyognál Lelked örök fénye Ki felé vezetne ? Meglátnál-e engem Csillagot keresve ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom