Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-27 / 4. szám

2-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 4. szám. Ennek a reformnak pedagógiai és közegészség- ügyi előnyei annyira szembeötlők, hogy azokat bővebben vitatni szinte felesleges vállalkozás. Most tekintettel a kor viszonyaira egy másik, szintén pedagógiai és közegészségügyi szempontból elsőrangú fontossággal biró reformra hívjuk fel az illetékes körök figyelmét. A hivatalos világ, a felsőbb iskolák egyöntetűen az egyhuzamban való munkaidő mellett vannak. — A reform a nagyvá­rosokból indult ki: itt a hivatalok, iskolák sok­szor oly távol esnek a lakóhelytől, hogy a dél­utáni munkaidő eredménye teljesen illuzóriussá vált. A nagy távolság, a rendelkezésre álló cse­kély ebédidő közegészségügyi szempontból rop­pant hátrányos volt. A szervezetnek túlságos, egyoldalú foglalkoztatása azt a sociális és philantropikus eszmét érlelte meg, hogy az egyhuzamban való munkaidő úgy a hivatalnok, mint a főnök nagy előnyére szolgál : lévén mindennap délutánján szabad ideje, amit prak­tikusan használhat fel. Ilyen körülmények kö­zött csak természetes, hogy a közép és felső­iskolák — már egyöntetűség szempontjából is ■— haladéktalanul életbeléptették a reformot, amelynek jótékony hatása lépten-nyomon érez­hető. Tekintettel arra, hogy eme iskolák legalsó foka az elemi iskola: nem látunk semmi kü­lönös indokot, hogy ez a reform itt is megva­lósulhasson. Mert hogyan is állunk jelenleg? A megszakított tanítási idő pedagógiai szem­pontból csak hátrányos. A délutáni tanítás eredménye, tekintettel a kimerült szervezetre, igen gyenge. A rendel­kezésre álló szünidő sem arra nem alkalmas, hogy a gyermek rendesen táplálkozzék, a mi közegészségügyi szempontból elsőrangú fontos­ságú, sem arra, hogy elfáradt szervezetét já­tékkal vagy egyéb testedző szórakozással fel- üditse. Általánosságban véve az elemi iskolák­nak nem az a céljuk, hogy teletömjék tudo­mánnyal a gyermekeket, hanem és legfőképen, hogy szemléltető oktatással rövid idő alatt el­sajátítsák a legszükségesebb dolgok ismeretét. Ebből a szempontból tehát az egyhuzamban való tanítás a legkedvezőbb. A másik szempont, ami lényeges számításba vehető, a kényelmes- ségi szempont. Képzeljünk el egy hivatalnok­családot, ahöl az apa délután 2 órakor, a gim­nazista fin 1 órakor, az elemista délelőtt 11 órakor jön haza. Egyenkint kell őket ebédel­tetni, ami nemcsak kellemetlen, hanem, nevelési szempontból határozottan kárős, mert az együtt- étkezés nevelő hatása megszűnik. Fontos körülmény, hogy a jelenlegi be­osztás mellett — amint a tapasztalatok sajnosán bizonyítják, — a könnyen fertőztethetö iskolai levegő megtisztítását eredményesen alig lehet elérni. Neveljünk tehát egészséges, tetterős nem­zedéket: nem egyoldalú tanítási és szórakoz­tatási réndszerrel, hanem harmonikus tanóra­beosztással. Az elmondottakat a vezető körök figyelmébe ajánljuk s kíváncsian várjuk az ál­lásfoglalást. Peironius. A kereskedelmi bál. Folyó hó 20-án tartotta meg a nagykáro­lyi kereskedő ifjak köre a „Polgári Olvasókör" nagytermében nagyszabású kereskedelmi bálját Dr. Vetzák Edéné védnöksége alatt. A bál úgy erkölcsileg, mint anyagilag oly fényesen sike­rült, hogy évek óta nem volt városunkban bál, amely ilyen szép és fényes sikerrel dicsekedhe­tett volna. Olyan szép és előkelő közönség vett részt e bálon, amilyet igen rég volt alkalmunk szemlélhetni a „Polgári Kör“ nagytermében. Bár abból a nagy érdeklődésből, amelylyel a közönség e bál iránt viseltetett, nagy sikerre lehetett következtetni, mégis az elért szép si­ker a várakozást felülmúlta. A szépen és ízlé­sesen feldiszitett bálteremben gyönyörű látványt nyújtott a sok mulatni vágyó fiatal leányarc és a rendezők fekete frakkos serege. 3AlO-kor érkezett meg a báianya, Dr. Vetzák Edéné, akit megérkezésekor a rendező­bizottság nevében Pucser Károly bálelnök üd­vözölt egy gyönyörű csokor átnyujtása mellett, a bálterem ajtajában pedig dr. Borody Dezső a tiszteletbeli rendezők nevében nyújtott át egy remek csokrot és üdvözölte a bálanyát, aki szép és nagy kísérettel vonult be a Rákóczi induló hangjai mellett a táncterembe- Majd kezdetét vette a tánc, amelyet a bálanya nyi­tott meg a bálelnökkel. A bálon, amely a késő hajnali órákban ért véget, mindvégig emelke­dett hangulat uralkodott. A négyest 70 pár táncolta. A hölgyeknek a figyelmes rendezőség szép táncrenddel kedveskedett. A vacsora alatt Pucser Károly következő lelkes felköszöntővel ünnepelte a bálanyát: Nagyságos védőasszonyunk! Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim ! Mély tisztelettel és hódolattal üdvözlöm Nagyságodat, mint a kereskedelmi bál védnök­nőjét. Azt hiszem item kell bizonyítanom, hogy örömöm igen nagy' látva a díszes és nagy kö­zönséget. Egy merész kijelentést teszek, ami­dőn e bál sikerének oroszlán részét magamnak akarom lefoglalni, de csakis azon okból, hogy nekem sikerült dr. Vetzák Edéné úrnőt e bál védöasszonyául megnyernem, mert ő nélküle sem én, sem a rendező-bizottság nem tudott volna sikert elérni, az ő kedves egyéniségének varázsa kellett ahhoz, hogy városunk intelligens közönsége jelent meg itt ma este a kereske­delmi bálon. Nagyságos asszonyom ! nem áll rendelkezésemre más mód a hálának kifejezé­sére, mint a köszönet nyilvánítása, azért kérem Nagyságodat fogadja kedves férjével szives fá­radságukért a kereskedő ifjak hálás köszönetét. Tisztelt Hölgyeim és Uraim. Midőn önök­nek hálásan köszönöm szives megjelenésüket, kérem kiáltsák velem szívesen, hogy dr. Vetzák Edéné őnagysága, mint a kereskedelmi bál védnöknője éljen, éljen, éljen ! A mulatság kiváló sikeréért elismes illeti a rendezőséget, amely fáradságot nem ismerő elnökével Pucser Károlylyal és Gózner Kálmán aielnökkel mindent elkövetett a mulatság sikere érdekében. A mulatságon megjelent hölgyek névsora a következő : Leányok: Czékus Márta, Csá- száry Erzsiké, Dániel Katóka, Gábor Inka, Irsik Giziké, Janitzky Annuska és írmuska, Jé­kel Annuska, Kádár Juliska, Kerekes Tériké, Komáromi Gizella, Mangold Írmuska, Marián Erzsiké, Matolcsy Mariska, Pál Mariska, Patáky Erzsiké (Pápa), Pengász Tériké, Petz Ilonka, Rohay Mariska (Mátészalka), Rosner Blanka, Salgó Ilonka, Solymossy Pauia, Tóth Margitka, Vetzák Lujzika, Vida Rózsika. Asszonyok: Dr. Antal Istvánná, Balazsy Mik- lósné, Borody Györgyné, Brantsch Mihályné, Bu- daházy Józsefné, Csillag Áladárné, Csipkés Károly- né, Dániel Sándorné, Debreceni Istvánná, dr.Egeli Imréné, Füzesséry Györgyné, Gábor Sándorné, Gál Samuné, Gulácsy Tiborné, Hahn Jánosné, llosvay Áladárné, dr. Jékel Lászlóné, Kaszovitz Ferencné, özv. Kádár Menyhértné, Kenfény Emilné, Kerekes Ödönpé, Klie Lászlóné, dr. Kovács Józsefné, dr. Kovács Antalné, Lettlinger Béláné, Madarassy Istvánná, Mangold Istvánná, Marián Ferencné, id. Matolcsy Sándorné, ifj. Matolcsy Sándorné, Nagy Józsefné, Nonn Já­nosné, Péchy Istvánné, Pénzéi Mihályné, Petz Jánosné, Pucser Károlyné, Rohay Gyuláné (Mátészalka), Rooz Samuné, Róth Károlyné, Schiffbeck Károlyné, Schnell Imréné, Solymossy Istvánné, Szegő Ödönné, Tóth Ferencné, Varga Imréné, Vetzák Edéné, dr. Vetzák Edéné, Vida Sándorné. A jótékony és kulturális célra felül­fizetni szívesek voltak: dr. Vetzák Ede 100 kor., Brichta Miksa, Lang Samu 20—20 kői., Fischer Gusztáv Utódai, Kaufmann Jenő, Péchy László, Pucser Károly, Singer Márton, Szegfű Ferenc, Vetzák Ede, Wessel Manó 10—10 kor., dr. Gózner Elek, Gulácsy Tibor, llosvay Ala- dárné 7—7 kor., Goldstein Bernát, Kalafoni Jenő 6—6 kor., dr. Antal István, dr. Brugós Gyula, Gózner Kálmán, Janitzky Albert, Kauf­mann Izidor, Kiss, Eckstein, Kertész és Gorka, Fürst és Fejér, Róih Károly,Singer Lipót, Taub Mihály, Weinberger Fereucz, Lukács' Lajos és Hadnagy Ignácz, Wellisek F. (Bécs.) 5—5 kor., dr. Borody Dezső, Budaházy József, — Nem hagynak nekem békét, bántanak, ki akarnak űzni. — Ki édes apám ? — A pap s a jegyző, édes fiam ! — Hát aztán miért? — Én nem tudom, miért. — A pap egy eszem-iszom ember, neki csak az olyan ember jó, akinek bora is van, meg tud nagy lakzikat csapni. Én ezt nem tehetem fiam. A jegyző, hiszen azt már te is ismered. — Ismerem, hogyne, de hát hogyan akar­ják kiűzni ? — Azt mondják, hogy a múltkor a kép­viselőnél jártak, az meg tán a miniszterhez is elment. — Nem megy az olyan könnyen édes apám. — Ugy-e nem fiam ? S hogy megnyugtassam az öreget, elmond­tam egy történetet. Ugyanazt, ami velem esett a képviselőházban, ugyanakkor, mikor az édes apám ügyében az a képviselő a miniszterrel beszélt. Úgy mondtam el, mintha mással esett volna meg. Ne tudjon meg .semmit az öreg. „A múltkor egyik újságíró társammal is ugyanez történt édes apám. Annak is tanító az apja. Egyszer a folyosón a miniszter mellett ment el, aki egy képviselővel beszélt. Az apja nevét hallotta emlegetni. Meg elhelyezést hallott, meg valami papot, jegyzőt. Odalépett a mi­niszterhez, bocsánatot kért s egy pár percre féirehivta. Azt mondta neki : — Uram, akaratomon kívül hallottam, a mit beszéltek. Kegyelmes uram, az az ember az én apám. A miniszter Szerette az újságírót, többé szóba sem állt a képviselővel. Ezeket mondtam az édes apámnak. — Az Öreg a fejét csóválta. — Hát igaz-e ez fiam. — Nem tudom, lehet, hogy igaz, lehet hogy mese. Azután lefeküdtünk. Kifogyott a borunk s igen sok volt a gondolatunk. Mindkettőre jó az álom. A szobában .koromsötét volt. Egyszerre megszólalt az apám. — Aluszol-e fiam ? — Nem. — Olyan ez a mese, mintha igaz volna. — Lehet édes apám. Sokáig hal gátiunk. Az öreg azt gondolta, hogy már elaludtam. Csendesen mozogni kez­dett az ágyában, majd azt is hallottam, hogy felkelt. Odatapogatózoit az én ágyamhoz, ram hajolt s csendesen, finoman megcsókolta a homlokomat. Sirni akartam, de nem lehetett. Éreztem, hogy a világon akkor, szent ka­rácsony estén két kis szoba van, amelyik bol­dogságot adott lakóinak, az a karácsonyfa gyer­tyáktól fényes budapesti csizmadiamühely s az a falusi tanítói lak, ez a koromsötét." Eddig a barátom története. Ugy-e szép ?' Ő azt mondta, hogy ez mese. Lehet. Én nem tudom. Aki tudna róla valamit, az. már nem beszél az élők nyelvén. Aladár apja, a tanító régen meghalt, itt hagyta a nyomorúságot má­soknak. Aladár, aki ezt a mesét mondta, négy hónappal ezelőtt főbelőtte magát. A jegyző, a pap, azok élnek bizonyosan, de azok is elfelejthettek mindent. Hiszen most a tanítónő ügye ül a nyakunkon. HAJNAL mulató DEBRECEN a vasúti állomással szemben. Vidéki vendégek találkozó helye. Egész éjjel nyitva! Minden este Elsőrendű fővárosi művészek felléptével. Ezen szelvény felmutatásával szabad bemenet engedélyeztetik. — Ételekben és italokban árkedvezmény!

Next

/
Oldalképek
Tartalom