Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-20 / 3. szám

3. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal. zett arra, hogy a gróf Károlyi domínium legyen lelkes és mindenkori támogatója a tiszántúli kath. magyarságnak. Nála a vallás nem forma volt, nem az akkori idők fellengzős divathó­bortja, hanem tiszta szívből fakadó nemes ér­zés, üditő forrás, amelyből fáradt lelke szomját csillapította. ■ Ez a fenköit gondolkodás érvé­nyesült akkor, amikor felépítette a kápolnát, a melynek nagy történeti múltja van Hiszen itt imádkozott gyakran a kurucok örökké dicső le­gendás fejedelme II. Rákóczi Ferencz is. A kis kápolna egyrészt az idő viszontag­ságai, másrészt a Károlyi család másnemű el­foglaltsága miatt olyan állapotba jutott, hogy a benne való tartózkodást hatóságilag meg kel­lett tiltani. A kuruc korszakot követő bel- és külpolitikai zavarok a haza oltalmára szólítot­ták a Károlyiak dicső nemzetségét s egyrészt ez is, másrészt pedig, hogy legnagyobb részét idejüknek az ország másik részében kellett töl­teniük, megakadályozta a hálás utódokat ab­ban, hogy Sándor gróf íenkölt eszméjét meg­őrizzék és gyümölcsözőleg terjesszék. Már-már úgy volt, hogy a kápolnát lebontják s ezzel egy nagy történelmi emléktől fosztják meg vá­rosunkat, amikor a gondviselésszerü végzet a kápolna területét nem engedte parcelláztatni. S az alkalom nem váratott magára, hogy egy szép em ék fennen hidesse egy harcias, hazá­jáért és vallásáért önzetlenül lelkesedő, áldozat­kész nemzedék örök dicsőségét. A kápolnát gróf Károlyi Istvánné fényesen renováltatta, teljesen rendbehozatta úgy, hogy már a legkö­zelebbi időben a megyeszerte hires búcsú hely ismét megnyílik az ájtatoskodók nagy tömege előtt. Hála és őszinte elismerés illeti eme tet­téért a nagylelkű renoválót. Hála azért, mert önző érdekből nem engedte, hogy ez a tör­ténelmileg is kegyeletes hely, amelyhez a Ká­rolyiakat ősi tradíciók fűzik, a feledés homá­lyába boruljon. Őszinte és feltétlen elismerés, hogy eme tettével hitbuzgóságáról tesz tanúságot akkor, amikor a kápolnát régi fényébe emelve, a környék ájtatoskodóinak megnyitja a vallásos ihlet malasztteljes útjait. E kettős érzelem támad lelkűnkben, amikor megelevenedni látunk egy darabot e dicső múltból s amikor látjuk egy nemesen érző szív minden, feltűnést kerülő, őszinte megnyilatkozását. — Vivant sequentes !! (Szerk.) pÉTRŐL-pÉTRE. Mig nálunk a parlamenti tárgyalások va­lóságos kedélyeskedéssé fajultak, Justhék és társai folytonos fenyegetéseikkel igyekeznek maguk mellett hangulatot teremteni, addig a horvátok egyik hírhedt közjogi elméletüket egy újabb vívmánnyal igyekeznek kibővíteni. Ezút­tal a kisajátítás terére léptek és mint a triaiiz- mus vitustáncos rajongói gyűlésükről a király­nék hódoló táviratot menesztenek, amelyben arra kérik, hogy egyesítse a szétszórt horvát országokat, és védje meg minden támadás el­len a horvát közjogot. Ez a kancsuka politika eredménye Horvátországban. Ezek az urak — úgy látszik — nem férnek a bőrükbe. Kiván­csiak vagyunk, hogy a miniszterelnök ur ha­gyományos mosolygása milyen haragos hatást eredményez. Nem volna-e helyes, ha a horvát atyafiak alapos kioktatásban részesülnének a bán részéről? Így csak elméletben van meg a trializmus, de lassankint meg is valósul a balkáni délszláv konfecjeració. Mit szólnak ehhez a szövetségesek: no meg a nagyhatalmi koncert ?! A várva várt tél beköszöntött. A fagyból is, a téli örömökből is alaposan kijut. Jég is van s ezt az alkalmat valószínűleg sokan fel fogják használni, hogy menjenek reá táncolni. No de nem is kell mindjárt a jégre menni, hogy csúszkáljunk. A loyális házigazdák any- nyira szeretik a havat, hogy nem is igyekez­nek azt eltakarítani. így történik, hogy való­ságos rétegek képződnek a járdákon, amelye­ken a járás valóságos tornászai ügyességgel lehetséges és ajánlatos. Ha pedig már ez igy van, miért nem gondoskodik ezeknek a házi­gazdáknak szövetsége bizonyos ily irányú kur­zusokról. Ezzel előmozdítaná egyrészt a testi nevelést is, másrészt megtakarítaná a ház előtti takarítás költségeit. Vagy talán a nóta jut eszükbe: Sepertem eleget, seperjen már más is. (Ez a más a rossznyelvüek szerint a város.) seneca. Színház. As eddigi ssinisseson orról fess tanu- bisonyságot, hogy a direktor semmiféle ál­dozatot nem kiméivé mutatja be a fővárosi nagysikerű darabokat. A tagok nagy am­bícióval játsszák meg szerepeiket, a rende­zés ötletes, a díszletek Ízlésesek és teljes illúziót keltők. Helyénvaló volna tehát, ha Nagykároly lelkes miipártoló közönsége teljesen honolálná színészeink nemes fáradozását és ön­tudatos munkáját. Pénteken „A kis lord“ volt a műsoron Neményi Lilikével a címszerepben, elég jó sze­reposztásban. Neményi Lilyke egy fenomenális jelenség, aki hellyel-közzel fővárosi partnerét, Fényes Annuskát is meghaladja. Bámulatos rutinnal játszik, mimikája, declamálása úgyszól­ván kifogástalan. Declamálása az első felvo­násban kissé elfogódott volt, de ezt már a többiekben legyőzte, úgy hogy hangja pompá­san csengett, taglejtése, tánca graciőz, kifejező volt. A kis művésznőt lelkesen megtapsolták. A többiek, mint Homokay, Gáspár, Kovács, Stella igen jók voltak szerepeikben. Sárváry is közreműködött. Szombaton: „A hölgyek öröme“ ment. Hennequinék legújabb gyártmánya: színpadi hatásokra épített üres léhaság, amely úgyszól­ván sanscoulotte jelenetekkel, pikáns helyzetek­kel és kevésbbé szellemes szóviccekkel igyek­szik megkacagtatni a közönséget. Se tartalmi­lag, se irodaimilag nem lehet jellemezni. Ha­tása : az ember 3 felvonáson keresztül mulat, de a végén aligha tudja, min. A szereposztás megfelelő volt. Neményi Pagevin szerepében, Gáspár mint Planturel, valósággal remekeltek. Ernyei, Csáky ügyes, ötletes alakítást nyújtot­tak. Spóner Mari Ange személyesitője az af- fectáltan naiv, de mindamellett rafinált „yost Mici“-t talán kissé egyoldalúan, de ügyesen kreálta. N. Szelényi Ilogka Ízléses kosztümjei­vel,- diszkrét játékával nagy elismerést aratott. A többiek kisebb szerepeikben jók voltak. Vasárnap d. u. „Az ezred apja“, este a „Leányvásár“ ment az eredeti szereposztásban ügyes alakítással, nagy tetszés mellett. Hétfőn gyér közönség mellett Bakonyi és Kálmán „Obsitos“ c. operettéje került bemuta­tásra ügyes szereposztásban, összevágó előadás­sal. N. Szelényi Ilonka nemzetes asszonya átér- zett, rokonszenves alakítás volt. Salgó Málcsi szerepében ügyes alakítást produkált: sajnos azonban énekelni nem tud. Komáromi Piroskája ezúttal kevesebb túlzásokkal kedveskedett. Tánca diszkrét, éneke jó volt. Gáspár boltosa ötletes rögtönzéseivel ügyes, természetes voít. Kun Buzogány Mártona elég jók voltak. A többj közreműködő is ügyesen állta meg helyét. Kedden: „A kis lord“ ment az eredeti szereposztásban. Szerdán Flers és Caillavet : „A papa“ c. vigjátéka került bemutatásra. Flersék modora ismeretes : receptjük a Vígszínház közönségének való; természetes tehát, hogy pikantéria, néha- néha obscenitas nagyon is tarkítják a vígjáté­kot. Alapeszméje egy dekadens világnézet sur- rogatuma : annak a milieunek megfelelő, amely­ben a francia nép él. Előnye e darabok leg­többjének : a szellemesség. Ugyanezt mondhatni a jelen darabról is. Az előadás vontatott volt. A főszereplők közül Gáspár Jocasse abbéja volt klasszikus alakítás, amelyet nyilt színen meg is tapsoltak. A többi szereplő jobban mondva közreműködő, csak kullogott utána. A szereposztás ezidejüleg kevésbé sikerült. Ko­vácsnak ambíciója elismerést érdemel: játéka azonban nagyon hézagos, sok kívánnivalót hagy hátra. Csáky is úgy látszik hosszas szerepek­ben nem igen tud érvényesülni, sikerült alakí­tása volt a II. felvonásban. Sárváry múltkori szerepéhez képest elég ügyesen játszott. Kis szerepében igen ügyes volt azonban Kun Dezső. Csütörtökön Planquette bájos zenéjü ope­rettéjének reprize volt gyér közönség mellett elsőrangú előadásban. Miklós Dóra szépen is­kolázott hangjával, kecses megjelenésével, ügyes mimikájával, ízléses táncával, behízelgő modo­rával klasszikus előadást produkált, amelyet a közönség lelkesen megtapsolt. Cs Füzes Lenke kis szerepében is elsőrangú volt. Neményi Li­liké sokoldalúságáról tett tanúságot: igen ügyes és kedves játékával. Bay Rippje kifejező játé­kával, gyönyörű hangjával, Ízléses maszkjával klasszikus volt. Gáspár, mint rendesen kitűnő alakítást nyújtott. — A többiek is jók voltak. Heti műsor; Ma: „A kis gróf,“ vasárnap : d. u.: „A kis lord,“ este „A kis gróf,“ hétfőn: „A kis g edden : „Karenin Anna,“ szerdán „Iglói diákok,“ csütörtökön : „Szerelem gyer­meke,“ pénteken: „i.rtatlan Zsuzsi,“ szomba­ton : „Lengyel menyecske,“ vasárnap : „Cigány­szerelem.“ HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. Á Régi Kaszinó könyvtára nyitva van. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van minden nap d. e. 10 órától 12-ig. Jan. 15-tői a Közp. Takarékpénztár szelvényei beválthatók Jan. 20-án a Kereskedő Ifjak-körének táncmu­latsága Jan. 21. esetleg 29 d. e. 10 órakor a Mesterrész közgyűlése Makranci Ignác lakásán. Jan. 25. Csúcsa—ragykárolyi közút zárt ajánlati versenytárgyalása. Jan. 27. -d u. fél 5 órakor a Nagykárolyi Polgári Takarékpénztár közgyűlése a városháza tanácstermében. Jan. 28-án d. e. fél 11 órakor a Nagykárolyi Közg. Bank közgyűlése saját helyiségében. Jan. 30-án d. u. 4 órakor a Nagykárolyi Taka­rékpénztár Egyesület közgyűlése saját helyiségében. Febr. 2-án az Oltáregylet estélye. Febr. 18. esetleg 25. "d. u 2 órakor az Ipartes­tület közgyűlése a városháza tanácstermében Képviselőtestületi közgyűlés. Nagyká­roly város képviselőtestülete f. hó 14-én rend­kívüli közgyűlést tartott. Az elnöklő polgár- mester bemutatta a közig, bíróság ítéletét, mely szerint a város a Zanathv Mihály-féle adóhát­ralék megfizetése alól fölmentetett. A belügy­miniszter ismeretes leiratát a városi segélyre vonatkozólag tudomásul veszik, egyben felter­jesztést intéznek a ségély méltányosabb fel­Tihamér szerepében, Bay mint obsitos, Kovács HAJNAL mulató DEBRECEN a vasúti állomással szemben. Vidéki vendégek találkozó helye. Egész éjjel nyitva! Minden este Ezen szelvény felmutatásával szabad bemenet engedélyeztetik. Elsőrendű fővárosi művészek felléptével: — Ételekben és italokban árkedvezmény!

Next

/
Oldalképek
Tartalom