Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-08 / 23. szám

2-,y uí!--'. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLEK. 23. szám. amennyiben a területén levő hívők túl­nyomó részben már magyarok s csak kis részben románok, de bizony csak fanatizmusból és nem meggyőződésből. Méltányos dolog-e, hogy eme mint­egy 30°/o-ot kitevő u. n. talmi románok kedvéért a hátralevő 70% előtte telje­sen idegen nyelvnek — s mint jól tud­juk féktelen politikai izgatásnak s egyol­dalú fajpolitikának legyen kiszolgáltatva?! S csak méltányosságról van szó : nem is jogról. Aki józanul gondolkodik, belátja ezt. Józanságot ugyan hiába várunk pol­gártársainktól, de megnyugtató, hogy ez a kis tiltakozás post festa jött s nem egyéb leplezett visszavonulásnál. Az ügy különben már úgy áll, hogy ha akarják, meg lesz, ha nem akarják, meg kell lennie. Nos hát ők nem akarják. Az egész komédia hasonlít a „sok hűhó semmiért“-hez és csak hangulatkeltésre jó. Bárha minden ügyünk ily méltányo­san lenne elintézve, sose panaszkodnánk túlkapásról, megnem értésről. Spectotor. A hegyvidéki acfió. A földművelésügyi kormány kultúrpoliti­kája kétségtelenül néert és jótékony hatást ered­ményezett a hegyvidéki kirendeltségek felállítá­sával. A munkácsi hegyvidéki kirendeltség Bereg, Ung, Ugocsa, Máramaros, Sáros és Zemplén megyékre terjedt ki s egy éve vár­megyénkbe is küldtek ki megbízottat dr. Sár- váry Béla min. s titkár személyében, akinek tartózkodási helyét Nagykárolyban jelölték ki. Annak idején nagy port vert fel ez a megoldás egyes konkurrens városok között, de eredmény­telenül, mert a székhely itt maradt s kulturális tevékenységében nagyban előmozdította vár­megyénk közgazdasági és ipari életének roha­mos fellendülését. Az actiónak gazdag program mja avatott hezekben nagy reformoknak vetette meg alap­ját s két irányban terjeszkedett ki: a mezőgaz­dasági és ipari, jobban mondva házi ipari irány­ban. Mi sem természetesebb, hogy eme prog­ramúinak megvalósítása sok nehézségbe ütkö­zött, de a kirendeltség megbízottja részéről ta­núsított szakadatlan tevékenység és utánajárás legyőzte az akadályokat. Egyik programmpontja az actiónak gazda­körök és állatbiztosító szövetkezetek alakítása, amely téren — tekintve vármegyénk gazdakö­rének konzervatív elzárkózottságát — örvende­tes haladásról számolhatunk be. Eddig ugyanis Szatmárcseke, Jánk, Tiszakóród községekben és Nagykárolyban gazdakör, Szatmárcseke, Er­dőd és Tiszakóród községekben az állatbiztosító szövetkezet alakult meg nagy lelkesedéssel és az illetékes gazdaközönség jóindulatú támogatá­sával. rj .. Ez idő szerint, az actió legnagyobb sikert elért második programpontja a külömböző téli tanfolyamok rendezése volt. A földművelés­ügyi kormány anyagi támogatása egyrészt nép­szerűvé tette ezeket a tanfolyamokat, másrészt kenyérkeresetet nyújtott a szegényebb néposz­tály részére úgy, hogy ma már több helyen komolyan foglalkoznak ilyen tanfolyamok állan­dósításával, Így Apán és Börvely községekben 6—6 heti kosárfonó tanfolyam, Érendréd köz­ségben és Nagybányán gyékény és sásfonó tan­folyam, Vitka községben cirokseprő kötő házi ipari tanfolyam volt, a melyeknek céljaira a kormány 2600 kor. államsegélyt engedélyezett, nem is szólva városunkról, akol ezek a tan­folyamok a gazdasági népiskola keretében — amint ezt lapunk vezető helyein kifejtettük — igen örvendetes eredményt mutattak fel. Ily kö­rülmények között — mint azt annak idején bővebben kifejtettük — nagyon kívánatos volna a háziiparnak állandó mellékfoglalkozásként való' üzése érdekében, hogy ᣠérdekéitek házi ipari szövetkezetekét alakítsanak, mert ezzel nemcsak az anyag olcsó beszerzését tudnák biztosítani, hanem a feldolgozott ipari termékek könnyű értékesítését is. Ezzel az actióval kapcsolatosan alakuló félben van Fehérgyarmat és vidékén a szövő háziipar-szövetkezet, mely a tervezet szerint 600 szövőszékkel dolgozna egy vállalkozó ré­szére s igy az előállított dolgok értékesítése is biztosabb lenne. Ugyancsak eredményesnek Ígérkező actió, különösen a szegényebb néposztály érdekeit tekintve, a gyógynövények gyűjtése, ami Nagy­bánya környékén megindult, A kirendeltség eme actiónak intenzivebbé való tétele szempont­jába lépéseket tett illetékes helyen, hogy a vármegye néhány gyógynövény-gyűjtés iránt hajlammal viseltető néptanító már ez év folya­mán a kolozsvári gyógynövény tanfolyamon résztvehessen. Jelentős programmpontja továbbá a ki­rendeltségi actiónak a vetőmag felújításával kapcsolatos állami kedvezmények kieszközlése. E téren sajnos — az érdeklődés még nem nagy, hisz mindössze 200 métermázsa bükkönyt és 150 métermázsa egyéb magvakat osztottak ki a kisgazdák között, 20% árkedvezménnyel és a szállítási költségek elengedésével, de a kez­det biztató s e tekintetben a jövő nagy hala­dást fog felmutatni. Nem feledkezhetünk meg azonban e helyen az az inség-actióról. A kirendeltség ve­zetője a múlt évi buzainség idején megokolt jelentésében^előterjesztéssel élt a kormányhoz, amelyet azonban fedezet híján nem lehetett teljesíteni. Annál eredményesebb volt az árvíz­károsultak érdekében tett aktió, ^menyiben a kormány Tiszakóród árvizskárosultjainak vető­magokat 50 % árkedvezményben bocsájtott rendelkezésére.. \ A kirendeltségi actió fontos programpontja volt még egyébként a téli népies gazdasási fel­olvasások rendezése, amelyeket a lelkészek és tanítók vállaltak magukra, Ilyen felolvasások voltak Nagykárolyban, Jánk, Szatmárcseke, Kis- majfény, Vitka' és" Krasznábélfek ’kézségekben*, amely felolvasásoknak sikerét bizonyítja az ál­landó érdeklődés, amely a gazdaközönség szé­les rétegében megnyilvánult. De nemcsak mezőgazdasági érdekeket szolgál a kirendeltség, hanem állattenyésztési és közegészségügyi érdekeket is. — Hiszen úgy is visszajön egy év elmúl­tával ! Most megint erre gondolt. Hát igaza lenne a barátnőjének ? Mit tenne akkor, ha a Nagy Csöndes Ember csakugyan nem baktatna soha többé ezen a kis kerti ösvényen ? Próbálta el­képzelni az életét nélküle, de nem sikerült se­hogy sem. — Persze, hogy visszajön! — kiáltotta hangosan. Kis gyerekek bátorítják magukat igy a sötétben. De most megijedt a saját szavától. Ak­kor is kétségbeesetten kiáltott föl, mikor az anyja haldoklóit. Az orvos tekintetét kereste, hogy valami biztatót olvashasson ki belőle. De az öreg doktor csöndesen, szomorúan nézett reá. — Persze, hogy jobban van! — kiáltotta akkor is a maga megnyugtatására. De nem volt igaza, mert mire a hajnal első fénysugara belopózott a csukott a ablak- táblán, az ő anyja már halott volt. A kis szalmaözvegy szobájával szemben lakott egy Ügyes Fiú, aki jól ismerte az asz- szonyokat és mióta' szép kis kzomszédnője egyedül volt, mindenféle apró ajándékokat kül­dözgetett neki. Olvasni valót is szerzett a szá­mára; nem értékes és irodalmi dolgokat, ha­nem csak olyan könyveket, amilyeneket azok az asszonyok szeretnek olvasni, akiknek ha­szontalan, átlátszó kis kezük van, mint a fehér virágszirmok. Az Ügyes Fiú, amint kitekintett az abla­kon, meglátta a kis''szalmaözvegyet a futóró­zsák alatt. Olyan kedvesen és elhagyottan ül­dögélt ott, hogy az Ügyes Fiú ledobta az el­kezdett levelet az Íróasztalára és átment hozzá, örömmel üdvözölték,.mert elűzte a csúf ijesztő gondolatokat. — Át kellett jönnöm — mondta az Ügyes Fiú halkan. — Olyary elhagyottnak láttam. — Gondolkoztam — mondta a kis szal­maözvegy. Hogy miről, azt elhallgatta nagy bölcsen. — Milyen gyönyörű este ez — mondta halkan a férfi. — Éfrzi a földet, milyen for­rón lélegzik ? . . . Nézze a mezőt, hogy hiv, hogy integet ... A pipacsok most készülnek aludni. A kis szalmaözvegy fölnézett rá kerekre nyitott gyerekszemével és a vékony, fehér keze reszketni kezdett A férfi rátette a saját erős kezét. — Mért van mindig ilyen egyedül ? — kér­dezte közelebb hajolva hozzá. — A kis szalmaözvegy megrezzent. Riadt pillantása suttogó látogatójáról az öreg levél­hordóra tévedt, aki most lépett be a kapun. Külföldi bélyeges levelet nyújtott át a kis szal­maözvegynek, aki rápillantott, látta, hogy ide­gen Írással'van címezve, nyugodtan bedugta hát az övébe. Az Ügyes Fiú most a holnapi koncertről kezdett beszélni. Hogy milyen kedves volna, ha együtt mennének el. A kis szalmaözvegy már majdnem boldo­gan mondta ki az igent, mikor valami más ju­tott az eszébe. — Én ... én azt hiszem, mégsem me­Az Első nagykárolyi cipészek termelő csoportja szives tudomására hozza n. é. vevő közönségnek, hogy Nagykárolyban, gróf Károlyi György-tér 10. szám alatti üzlethelyiségében kizárólag saját készítésű férfi, női és gyermek cipőkből box, sevró bőrből készítve — dúsan felszerelt raktárt tart. Mérték szerinti megrendeléseket elfogad úgy helyben mint vidékre mindennemű cipők és csizmákra. Javításokra különös gond fordittatik. Szives pártfogást kér tisztelettel : Elv: jó munka, szolid és pontos kiszolgálás! az £iSq nagykárolyi cipészek termelő csoportja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom