Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1912-05-25 / 21. szám

6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 21. szám.. a hatóságok. Valósággal tehetetlenül állottak a betörőkkel szemben akikat a siker még vakme­rőbbekké tett, mig végre a véletlen, a legjobb detektivfőnök az igazságszolgáltatás kezére nem jutatta a Rinaldo-Rinaldini ivadékot. Varga Sándor és társai a betörők, akiket a minap tar­tóztatott le a nagyváradi rendőrség és erről távi­ratilag értesítette a szatmári ügyészséget. Eladó: 40 drb. Debreceni Első takprtri részvény kényszerűségből ; Ladányi részvény 20 drb. 110 hold halápi birtok. 200 hold ugarban, több debreceni ház, melyek a pénz krízis elmúltával jó haszonnal értékesít­hetők. Pénzkölcsönök szerzésére előjegyzések elfogadtatnak a Budapesti Takpntrak képvi­selőségénél Debrecen, Csapó-utca 12. Te­lefon : 10—27. Kedélyes utazás. Szívós Sándor jeles polgártársunk bűnvádi eljárás alatt állván igen leleményes módot talált ki a szökésre. Elment Póti Miklóshoz s annak biciklijét rövid időre kérte kölcsön, amit a tulajdonos gyanútlanul teljesített is. Biciklijét azonban hiába várta visz- sza, mert Szívós kereket oldott vele. A rendőr­ség elrendelte a leleményes bicikli tolvaj kö­rözését. Tolvaj udvarló. Molnár Jószef helybeli lakos a hasznosat úgy kötötte össze a kelle­messel, hogy a mig szive választottjának ud­varolt, addig a tulajdonosnétól fehérnemüeket lopott el. A tulajdonosné rémülten vette észre fehérneműjének apadását s feljelentést tett a rendőrségen. A rendőrség megindította a nyo­mozást és kiderítette a tettest. Az ügy aktáit áttették a jbirósághoz. Késelés. Balog Józsefet hazamenet köz­ben a fény utcán f. hó 19-én este 11 óra táj­ban ismeretlen tettesek megtámadták s heves összeszólalkozás után megszurkálták. A rendőr­ség megindította az nyomzást. Zárlat feloldás. Domahidán sertésvézz és sertésorbánc, Genesen a veszettség alól fel­oldották a zárlatot. Enyveskezü ápolónő. Papp Mária nagy­károlyi születésű lakos az enyém tied fogalmá­ról meglehetős furcsa nézeteket vall és azért került összeütközésbe az igazságszolgáltatással- A nádudvari csendőrség u. i. táviratilag kérte a helybeli renőrséget, hogy Papp Máriát, akj az ottani állami gyermekmenhelyen ruhanemű- eket lopott és ismeretlen helyre távozott, nyo­mozza ki és tartóztassa le. A rendőrség nagy buzgalommal fogott a nyomozáshoz és rövide­sen sikerült letartóztatnia a tettest és erős fe­dezet alatt átkisértetni a nádudvari csendőr­őrshöz. Fény utcai csendélet. A párisi apacs világ jut eszünkbe, amikor az alábbi hirről vet­tünk tudomást. Ismeretlen tettes f. hó 18-án Ya 8 óra tájban megtámadta Penyigei Istvánt és nemcsak hogy óráját Iá icostul elrabolta, hanem még a Penyigei kezében lévő vasvillá­val is odébb állt. A megindított erélyes nyo­mozás kiderítette a tettest Bencze Károly sze­mélyében, aki a büntetéstől való félelmében megszökött. A csendőrőrsöknek leadott személy- leírás alapján azonban rövidesen hurokra kerül. Tolvaj hetes. Sándor Lajos, a „Royal“ hetese a kezeügyébe került fehérnemüeket és evö:szközöket alaposan megdézsmálta. Felje­lentés alapján kiderült a bűnössége s a járás­bíróság 8 napi elzárásra ítélte. A debreceni müipar-kiállitás. A „Müpártoló Egyesület“ e hó 16-án nyi­totta meg műremekeinek kiállítását. A kiállítá­son a legszebb iparművészeti dolgok vannak kiállítva s a közönség igen nagy számban ke­resi fel a kiállítás helyiségét, gyönyörködvén a szebbnél-szebb tárgyakban, illetve műremekekben. A kiállított tárgyak mindegyike külön- külön megérdemli a legnagyobb figyelmet s elismerést. Azonban a kiállító ntüiparosok kö­zül két kiváló butorgyáros érdemel említést: Killer Ede butorgyáros, cs. és kir udvari szállító, Piac-u. 68. Girtsis József és Társa cég Boldogfalva-utca 6. sz. Killer Ede Debrecen egyik legrégibb s legtekintélyesebb butorgyárosa. Feltűnést keltő szép szobát rendezett be a kiállításon.' Az ő kiválóan szép, Ízléses, művészies bútorait már nagyon sokan ismerik országszerte. A kiállított elsőrangú kivitelű magyar stilü munkákon meg­látszik, hogy a tervezőinek minden gondolatát megértette a bútorok készítője. Az igazi úri elegencia benyomását keltő szobában könyvszekrény, Íróasztal, zergebőr- garnitura, úri asztal stb. van, E bútorok ne­mes fából valók. A faanyag kidolgozásán ész­lelhető, hogy mesteri hozzáértő kézből került ki. Kiválóan jól sikerült a bútorokon a kár­pitos munka. Az összeállítás a legkisebb rész­letekig tökéletes s gyönyörűen kidolgozottak a görbe felületek, úgyszintén a nagy sima felü­letek is. A művészi összhangot és hatást eme­lik a magyar stilü faragások, melyeknek elké­szítése szintén művészi mesteri kézre vall. Művészet, Ízlés, elegencia, komolyság, kitűnő precíz szép munkát ezek jellemzik Kil­ler Ede kiállított úri szobaberendezését, mely­nek csodálói méltán adóznak a legnagyobb el­ismeréssel az igazán szép tárgyak kiállítójának. Girtsis József és társai cég szobája egy remek hálószoba berendezés, melynek minden egyes darabja a legszebb műremek. A finom kidolgozás, a stilus, a szépségnek a praktikus­sal való összetűzése s a magyaros önállóan eredeti gondolat lebilincselöen lepi meg a né­zőt, a ki szinte csodálattal áll meg a szoba előtt : íme ez debreceni müiparos munkája. A bútordarabok stílusa magyar. Látszik, hogy a tervező s a készítő Girtsis és társai cég egyaránt törekedett ennek kidomboritására. A kiállított kettős ágy oly precízen van össze­állítva, mintha egy bútordarab lenne. Ujitás az is, hogy a hátulsó ágy fából, továbbmenően fa anyagával ugyanazon burkolat, ennek végén pedig alacsony barnás ülőke van mind a két oldalon. Ezek rendkívül praktikus újítások s teljesen pótolják az éjjeli szekrényt s igen szép formát adnak a nyugvóhelynek, van a szobá­ban még két szekrény, mindkettő gyönyörű munka s tele a legpraktikusabb újításokkal. A fehérnemű szekrény kihúzható nyílt kis faragott oszlopokon nyugvó mahagóni lapokkal elvá­lasztott vízszintes rekeszből áll. Kiegészíti a berendezést egy toalett-tükör ülőkével s a leg­zseniálisabban kieszelt rekeszekkel. A rendkí­vül szépen kidolgozott virágosbabos kőrösfát vörösbarna paliszander szegély veszi körül. A kidolgozás s az összeállítás is a leg­sikerültebb s hibátlan, mely mesteri kézre vall s dicséri a Girtsis és Társai céget, melynek e szobaberendezés valóban dicsőségére válik. Ezen kiállított tárgyak hozzá még felette olcsók is, mert a fiatal s törekvő müiparosok a vidéken létező legjobb technikájú s prakti­kus berendezésű műhellyel bírnak s legelső- rendű munkaerőt foglalkoztatnak. Megjegyezvén, hogy e két kiyáló cég kiállított műremekei már a kiállítás első napján elkeltek, sőt a müpártoló hálás közönség kö­zül nagyon sokan tettek megrendeléseket is. E helyen felhívjuk t. olvasóink szives fi­gyelmét a Debreceni Müipar kiállításra, illetve a fenn megnevezett két kiváló s hírneves cég kiállított praktikus szoba bútorberendezéseire. R. B. KÖZGAZDASÁG. A zöldtakarmányok etetésének fontos­sága sertésekkel. A sertések, különösen pedig az angol sér­tések minden elképzelhető zöld takarmányt szí­vesen fogyasztanak, de különösen nagyon sze­retik a lóhere és lucernaféléket, amely utóbb említett takarmányok magas fehérje tartalmuk miatt a sertéseket kitünően táplálják s különö­sen a lueerna kát. holdankénti termése, vagyis 120—150 métermázsa egyenértékű 15—20 mé­termázsa árpával. E zöldtakarmányok nemcsak kitűnő tápláló anyagot szolgáltatnak a sertések­nek, de egészségi szempontból is kedvező be­folyással vannak, az emésztést javítják, az emésztő nedvek bővebb elválasztására késztetik a bél­csatornát, a vér tulsürüsödését akadályozzák, etetésük tehát mindenféle szempontból mérle­gelve csak előnyös. Valamennyi zöldtakarmány közül tehát a lucerna etetése a leghasznosabb s igazán min­den gazdának oda kellene törekednie, hogy sertéseit ne járassa közös legelőre, a hol a leg­különbözőbb fertőző betegségeknek vannak ál­landóan kitéve, hanem oda kellene hatnia, hogy közvetlen udvara mellett egy megfelelő lucer­nást létesítsen és sertéseit ebben a lucernásban tartsa nyáron át, a hol ha nagyobb számú ser­tésről van szó, természetesen őriztetni kellene azokat, ha azonban csak egy néhány darabról van szó, akkor vagy pányvára kell azokat kötni, vagy pedig a lucernást kisebb részletekre elke­ríteni, hogy ne legelhessék a sertések az egész területet egyszerre. Külföldön minden sertéstenyésztő gazdá­nak kertjében, vagy istállójához közel lucernása van; ott a sertéseknek közös nyájban való le­geltetése egyáltalán nem is szokásos s innét van, hogy a külföldön a sertésvész távolról sem tesz olyan pusztítást, mint hazánkban, mert a külön legelésző sertések nincsenek kitéve a fertőzés veszélyének. Törekednie kell tehát minden gazdának, hogy sürgősen létesítsen lucernást udvara köze­lében s hogy az jól sikerüljön, első kellék a talajnak mélyen való felszántása és apróra való elmüvelése, a talaj megfelelő trágyázása, a mi történhetik, vagy istálló trágyával, vagy szuper­foszfáttal, hogy ilyetén módon a lucerna bir, a növekedést biztosítsa, a mellyel azután sertéseit egész nyáron át megfelelő takarmányozásban részesítheti. INNEN-ONNAN. Egymást közt. Hogy melyik egyesület­ben történt, nem áruljuk el, de annyit mégis megmondunk, hogy egy félig-meddig irodalmi társaság, amelyet különben zsidó legényegyesü­letnek is szoktak nevezni, hogy miért, azt se mondjuk meg. Tehát a napokban egy uj tag jelentkezett. Sorba járt és itt is, ott is bemutatkozott. Az egyik régi tag bizalmasan igy szól hozzá: — Zsidó? — Én? — hebeg az uj tag zavartan, nem. — No bizony — nevet a másik, bátran bevallhatja — magunk között vagyunk. A jó férj. Gyerekek ha játszanak, leg­többször a felnőtteket utánozzák. A kis lányok szorgalmas mamák, a fiúcskák pedig a papák szerepét játszák, ilyen és más hasonló dolgom kát játszanak nagy leleményességgel és méltó- ságos komolysággal. Két ilyen játszó gyerek beszélgetését leste el múltkor egy apa s büszkén kislánya ötletes­ségére elhozta nekünk: — Két leány, egyik tiz éves, a másik ti­zenkettő, játszik otthon. A kisebbik háziasszony, a nagyobbik vendég. A kis hölgyek a férjükről beszélgetnek. — Képzeld csak — mondta a kisebbik — milyen udvarias ember az én férjem. Tegnap mondtam neki, hogy szeretnék kis gyermeket s ma már hazahozta. A gyermek és a kutya. Gyermekhistó­riákról volt szó a kávéházban s beszélgetés közben egy aradi tanár mesélte ezt a kis tör­ténetet : — Tegnap, amikor hazamentem, kisleá­nyomat sírva találtam. Olyan keservesen jaj- veszékelt szegényke, hogy már azt hittem, va­lami baja történt. Izgatottan kérdeztem:

Next

/
Oldalképek
Tartalom